Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-15 / 223. szám

www.istergranum.hu REGIO 5 2005. november 15., kedd • HÍDLAP • Újabb ígéret a fogyatékosoknak Tüntetés utáni helyzetkép: a többlet a valóságban kevesebb Folytatás az 1. oldalról Az alapelgondolás szép, csakhogy teljesen kézenfekvő: sok esetben ke­vesebb lesz az éves normatíva, így nem fog megszűnni az időseket és fo­gyatékosokat ellátó intézmények gondja. Azt sem tudni még, hogy milyen következményei lesznek a tegnapi demonstrációnak. A szaktárca szerint eddig az idő­sek otthonában lakóknak egysége­sen és személyenként 769 ezer 200 forintos normatíva járt évente, míg a fogyatékosoknak 820 ezer 600 forint. A jövő évtől az lesz a változás, hogy aki jobban rászorul, az többet kap, aki kevésbé, kevesebbet. A rászo­rultságnak három fokát határozták meg: az első körbe a fokozott ápo­lást igénylők tartoznak, a másodikba az átlagos gondozást, ápolást igény­lők, a harmadik csoportot pedig az emelt színvonalú, bentlakásos ellá­tásban részesülők alkotják. Arról nem szólt a minisztériumi közle­mény, hogy aki fokozott ellátást igé­nyel, és emelt szintű intézményben lakik, az mennyit kap, és arról sem, hogy pontosan mi alapján kerül va­laki egy-egy kategóriába. A legsúlyosabb állapotúakat gon­dozó intézmények ugyan többet kaphatnak éves szinten az ellátottak után, mintegy 805 ezer forintot, de ha a fogyatékosok is ide tartoznak, akkor számukra csökken a normatí­va. 2006-tól az idősotthonokban élő, súlyos öregkori betegségben szenve­dőket („elfekvőket”) is ebbe a cso­portba sorolják, így utánuk is ennyit fizet az állam. Ugyanakkor az átlagos ellátást igénylők számára jelentősen csökken a normatíva, utánuk csupán 710-730 ezer forintra számíthatnak az intézmények évente. Az emelt szintű ellátásban részesülők után 447-615 ezer forint közötti összegű normatívával számolhatnak az intéz­mények, de hétfőn erről még nem tudtak biztosat mondani a miniszté­riumnál. A tárca állásfoglalása sze­rint az egyéb kiegészítő összegekre ezentúl pályázni lehet. A csolnoki Szociális Gondozási Központ szerint is furcsán határozták meg a támogatásokat. A csolnoki egé­szen kicsi intézmény, mindössze húsz férőhelyes, így nagyobb szolgáltatá­sokra nem is igényelhetnek támoga­tást, pedig méretük ellenére komoly szociális munkát végeznek a települé­sen. Szerintük leginkább a magánjel­legű otthonok lesznek bajban, holott nem biztos, hogy ott könnyebb vagy kevesebb a munka, és nem is mindig a tehetősebb családok, illetve rászoru­lók veszik igénybe ezeket. • Győrffi DiAna Mit szól az SZDSZ egyházellenes támadásához? A liberális párt politikusai szerint in­dokolatlan a „képmutató egyház” támo­gatása. Követelik ezenfelül az állam és az egyház szétválasztását, és azt, hogy a hívők tartsák el az egyházat. Szarka Edit (adatrögzítő) Nem vagyok egyik ol- j dal híve sem, utálom a irik i politikát. Egyértelmű, I hogy Esztergomban, Jj egv egyházi városban ■ éhe eleve abszurdnak találok egy ilyen kezde­ményezést. A fiamat egyházi iskolá­ba járattam, a Ferencesekhez, most a szintén egyházi Pázmány Egyetem­re jár, hadtörténésznek készül. Papp Magdi (egyetemi hallgató) Nem rossz az az ötlet, hogy a személyi jövede­lemadó 1-2 százalékát felajánlhatják a hívek az egyházuk számára. Ter­mészetes, hogy min­denki maga dönthesse ezt el. De hozzáteszem, hogy az eddi­gi rendszerrel nem volt semmi baj. Kucsenka Miklósné (könyvelő) Vízszennyezés: újra nyomoznak Megszüntette a vizsgálatot a dorogi jegyző az Onyx-ügyben? Folytatás az 1. oldalról Ezért telefonon kerestünk meg né­hány dorogi önkormányzati képvise­lőt, azt tudakolva tőlük: mi a vélemé­nyük a jegyző által állítólag leállított szabálysértési eljárásról? Kérdé­sünkkel azonban komoly meglepe­tést okoztunk, mert a képviselők ma­guk sem hallottak arról, hogy bármi­lyen eljárás indult volna az Onyx Kft. vezetője ellen. Balogh Zoltán független képviselő, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesü­let elnöke lapunknak elmondta, hogy a testületi üléseken rendszeresen kapnak tájékoztatást a két ülés között történt eseményekről. Ezenbelül az Onyx Kft-működéséről kiemelt in­formációkhoz is hozzájutnak, a leve­gő tisztasági adatoktól kezdve, a cé­get érintő egyéb ügyekig. Most azon­ban kiderült: arról senki sem tájékoz­tatta őket, hogy a tavaly augusztusi vízszennyezéssel kapcsolatban sza­bálysértési eljárást indult volna a cégvezető ellen. A Dorogi Környezetvédelmi Egye­sület egyébként több alkalommal is szóvá tette, hogy a környezetszeny- nyezéssel kapcsolatban indokolt len­ne az Onyx Kft. vezetőjének felelős­ségre vonása. A múltheti kihelyezett környezetvédelmi bizottsági ülésen Rakics Róbert viszont közölte a jelen­lévőkkel, hogy a 2004. augusztusi víz- szennyezéssel kapcsolatban a Komá- rom-Esztergom Megyei Főügyészség újra elrendelte a nyomozást. Horváthné Varga Erzsébettől, a megyei főügyészség sajtóreferensé­től megtudtuk: valóban folyamatban van a nyomozás az Esztergomban történt tavalyi és idei vízszennyezés­sel kapcsolatban, de gyanúsítottat egyelőre nem kívánnak megnevezni • (muzslai) Jövőre jön az elektronikus útlevél Amíg érvényes, addig nem kell lecserélni a régit Magyarországon is 2006 szep­temberétől kerül bevezetésre az új, egységes európai uniós útle­vél. Az elektronikus úti okmány egy chip segítségével tartalmazza majd adatainkat, fényképünket. A régi útlevelek lejáratukig érvény­ben maradnak. 2006 szeptemberétől vezetik be Magyarországon is az új, egységes európai uniós útleveleket Ez egy bur­gundivörös színű, elektronikus ok­mány lesz, melyben az arcképet digi­tális formában tárolják, egy chip se­gítségével pedig egyéb biometrikus adatok kezelésére is képes lesz. Rá­diófrekvenciás azonosító viszont a híresztelésekkel ellentétben nem lesz benne, az ujjlenyomat tárolásáról, melyet eredetileg 2007-re terveztek, még jelenleg is vitatkoznak Brüsszel­ben. A fűzött könyvecske-formátum megmarad, igaz, az adatok az első ol­dalra kerülnek. A chipet a borító fog­ja rejteni, és változatlanul a Belügy­minisztérium végzi az adatok feltöl­tését és az útlevelek készítését. Az új útlevélre az egységes európai uniós szabályozás miatt van szükség, hogy mennyit kell majd fizetni az elektronikus okmányért, egyelőre még nem lehet tudni. A jelenleg ér­vényben lévő útleveleket azonban nem kell lecserélni, elég akkor, ha le­jár az érvényességük, akkor automa­tikusan elektronikus útlevél lesz a kö­vetkező úti okmány. A Pénzügyminisztériumtól meg­tudtuk, hogy bár még tart a költség- vetés vitája, az illetéktörvény nem változott, így ennek értelmében ja­nuártól nem emelkednek az illetékek díjai, minden okmány kiváltása ugyanannyiba kerül majd, mint idén. • Gy.D. Eddig is számos támo­gatást elvettek már az egyháztól, nem kellene tovább nyirbálni eze­ket. Sőt, arról kellene inkább beszélni, hogy számos feladatot, ami egyébként az állam feladata lenne, egyházi intézmények látnak el. Pl. a legtöbb fogyatékos, hátrányos hely­zetben lévő tanulóval foglalkozó is­kolát a reformátusok működtetnek. Simon Péter (rendszergazda) Az állam kivonását az egyháztámogatásból nem tartom jó ötlet­nek. Természetesen azt sem, hogy teljes mértékben az állam tartsa el őket. A kato­likus egyház nincs rossz anyagi helyzetben, az egyházvagyon nagy részét visszakapták. Támo- gathassa mindenki lelkiismerete és vallási elkötelezettsége szerint választott egyházát. Kötetlen beszélgetés a település jövőjéről Folyamatos felújítások, pezsgő kulturális élet Kismaroson Kismaros Község Képviselő-Tes- tülete közgyűlést tartott a Vilcsek Gyula Általános Iskolában, ahol az idei fejlesztések mellett szó esett a jövő évi fejlesztésekről és tervekről. Poldauf Gábor az idei évi eredmé­nyek ismertetése mellett felvázolta a jelenleg is zajló felújításokat, kiemelve, hogy az elmúlt három évben rengeteg pályázatot írt a falu - sikerrel. Pest megyében Kismaros első helyen áll a 2000 lakos alatti községek pályázaton nyert pénzösszegeit tekintve. A pol­gármester beszámolóját követően vá­laszolt a megjelent kismarosiak kérdé­seire, amelyek elsősorban az idén vala­milyen oknál fogva elmaradt fejleszté­sekre, az úthálózat felújítására, kar­bantartására vonatkoztak. Poldauf Gá­bor biztosította a felszólalókat, hogy a lehetőségek szerint helyet ad javaslata­iknak, elmondta továbbá, hogy az utak téli tisztántartása érdekében az önkor­mányzat kommunális munkagépeket kíván beszerezni, amelyek között vá­sárolna egy hóekét is. Hamarosan ilyen hóekével fogják tisztítani az uta­kat, elsősorban a főútvonalakat, majd azt követően az alárendelt utcákat. Kondorosi László, alpolgármester a közgyűlésen arról is tájékoztatta a meg­jelenteket, hogy az építkezések mellett Kismaros kulturális életében is gyöke­res változások tapasztalhatók: sikeres programokat, fesztiválokat szerveznek, Kismarosnak honlapja és újságja is van. Jaics Ágnes, képviselő hozzátette: mindehhez figyelembe kell venni, hogy a kismarosi önkormányzat eladósodott helyzetből indult a választásokkor, en­nek ellenére azonban nyommal érzé­kelhető a község fejlődése. • Kép és szöveg Hívért Gábor Nyitra megyei választások 2006 Bugár: a régió problémáit csak a magyar párt vállalta fel A novemberi megyei önkormány­zati választásokra készülve az MKP kampányülést tartott a párkányi Városi Művelődési Központban, amelyen, a jelölteken kívül Bugár Béla, a párt elnöke is részt vett. Bugár Béla a kampánynyitó beszé­dében kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a párkányi régió problémáit csak az MKP vállalta fel és az itt élő emberek a jövőben is csak az MKP-re számíthatnak. Farkas Iván vé­leménye szerint az MKP megyei kép­viselőinek köszönhetően több pénz ju­tott az oktatásra, a művelődésre, az inf­rastruktúrára, a szociális támogatásra és az egészségügyre. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának Nyitra me­gyei elnökjelöltje rámutatott, hogy bár a nyitrai kerületben létrejött szlovák koalíciót a szlovák pártok úgy próbál­ták beállítani, hogy az MKP megyei politizálása ellen irányul, mégis egyér­telmű, hogy a jelenlegi folyamatnak szeremének gátat szabni. „Ezt az össze­fogást, csak úgy lehet semlegesíteni, ha mindnyájan elmegyünk szavazni, és voksainkat november 26-án az MKP je­löltjeire adjuk” - mondta Szigeti. Az MKP Párkány mellett Ipoly- szalkán is kampányolt a hét végén, ahol szintén felhívták a figyelmet a többségében magyarok lakta régió számára kiemelten fontos választá­sokra. Farkas Iván, az MKP céljai közt az R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvár érintésével történő meg­építését, egy új Ipoly-híd létesítését, új ipari parkok kiépítését Ebeden és Szímőn, az élelmiszeripar újraélesz­tését a régióban, ember közelibb egészségügyi és szociális ellátást, az anyanyelvi közoktatás és közművelés sokoldalú fejlesztését említette. • Oravetz-Szép

Next

/
Thumbnails
Contents