Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-05 / 195. szám
4 HÍDLAP • 2005. október 5., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu Alommunkák és álombérek Nyugat-Európában A munkaügyi központok is segítenek a külföldi munkavállalásban Folytatás az 1. oldalról A rendszert az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu), vagy a munkaügyi központokban bárki díjmentesen igénybe veheti. Leinformált, megbízható állásokat találhatunk a rendszerrel, a visszajelzések pedig mindeddig pozitívak. Romanek Etelka hozzátette, az unió gazdasági térségének valamennyi országába kínálnak jó lehetőségeket, mind fizikai, mind szellemi munkakörökbe. Kizárólagos feltétel a szükséges nyelv kommunikációs szintű ismerete, ami A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a többi nemzethez képest egyelőre alacsony az uniós tagországokban dolgozó magyarok száma. Írországban 120 ezren regisztráltatták magukat 2004 májusa és 2005 júliusa között, ebből mintegy 3400 volt a magyar. Svédországban a 6000 regisztráltból mindösz- sze 270, míg az Egyesült Királyságban a 230 ezer regisztráltból 6900 munkavállaló hazánkfia. a legnagyobb problémát is okozza. Legutóbb szociális munkakörbe kerestek jelentkezőket, akár megfelelő végzettség nélkül is, havi nettó 240 ezer forintnak megfelelő fizetésért. Munkajogi szempontból ugyanazok az előírások és jogok vonatkoznak, illetve illetik meg az unió tagországaiban dolgozó magyart, mint az adott ország állampolgárait. Segítséget azonban nem a nagykövetségektől, hanem az ottani munkaügyi központoktól érdemes kérni - mondta el a Hídlapnak Kalmár András, régiónk Eures felelőse. Lapzártánkig nem kaptunk válaszokat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy az uniós csatlakozás óta hány magyar állampolgár dolgozik külföldön az Euresnek köszönhetően. Szolnoki Dalma 1997-től 2000-ig au pair-ként, házvezetőnőként dolgozott Londonban, budapesti egyetemistaként unokahúga révén került kapcsolatba az angliai munkával, idén szeptember elején már ügy tért visz- sza, hogy az elmúlt évek során megszerzett nyelvtudásával azonnal talált munkát. Szolnoki lapunknak elmondta, hogy Angliában már régóta működik az Eures rendszerhez hasonló lehetőség, és Magyarországgal ellentétben itt számtalan munkahely közül válogathat az ember, továbbá nincs szükség kapcsolatokra sem egy- egy jobb beosztáshoz. Mint mondta, itthon humán szervezőként végzett, ám Angliában egyelőre nem mer irodában elhelyezkedni, mivel beszéd- készségével ellentétben az angol helyesírással még vannak problémái. Érdekességként elmesélte, hogy már 1997-ben annyit keresett baby- sitterként, mint édesanyja itthon biológusként. Londonban egyébként rengeteg magyar orvos dolgozik, sőt az is előfordul, hogy csak hétvégére utaznak a szigetországba, hogy kiegészítsék gyér fizetésüket. Érdemes még tudni, hogy a hazaitól eltérően Angliában a nyolcórás munkarend valójában hét óra munkát jelent, mivel van egy óra kötelezően eltöltendő szabadidő, ezt azonban nem fizetik. Az ottani bérek ennek tudatában még vonzóbbnak tűnnek. • Juhász Regina Gáz lesz: áremelés az éttermekben is A kereskedőket és pékeket is érzékenyen érinti a gázáremelés A november elsejétől életbe lépő gázáremelés az élet egyre több területén megmutatkozik, és nemcsak az önkormányzatokat sodorhatja csőd közeli állapotba, hanem a pékeket és a kereskedőket is. Hiába védekezik a kormány azzal, hogy a lakossági gázárak emelését nem engedik, ha a közüzemi fogyasztókat érintő 19 százalékos emelés a pékeket, vendéglátósokat és a kereskedőket sem kíméli, így közvetve ugyan, de a lakosság is a gázáremelés vesztese lehet. Szalma József, a Szalma Csárda és Panzió tulajdonosa élt a gázszolgáltatója által felajánlott kedvezménnyel, és előre megvette az egész éves gáz- mennyiséget, így az áremelés egyelőre nem érinti. „Januártól azonban elkerülhetetlen lesz egy árkorrekció, előreláthatóan 10-15 százalékos változtatásra lesz szükség” - mondta Szalma József. Heim Endre, az Esztergomban is ismert Heim Sütöde tulajdonosa még nem számolt utána, mennyivel emelkednek kiadásai november elsejétől, de attól tart, hogy a régóta szükségessé vált áremelést továbbra sem tudják érvényesíteni. Vállalkozóként fél ugyanis attól, hogy egy nagymértékű emeléssel elveszítheti vásárlóit. Az esztergomi önkormányzat egyelőre keresi a lehetőségeket, hogyan oldhatná meg a kezelésében álló számos közintézmény fűtési problémáit, ám a végeredmény egészen biztosan nem lesz kíméletes. A kormány által ígért kompenzációt szkeptikusan várják, és addig is kutatják a megfelelő forrásokat, amelyekkel sikerülhet kigazdálkodni a gáz árának emelkedését. Haller Zoltán, független önkormányzati képviselő indokoltnak tartja a gázár emelését, mivel azt a jelenleg magas világpiaci árak befolyásolják. A Hídlapnak elmondta, hogy az önkormányzatoknak több pénzre lenne szükségük, bár Esztergomban egyelőre nem kell csőd közeli állapottól tartani, hiszen az iparűzési adóból befolyt összegek tavaly óta másfél- szeresére nőttek. Haller Zoltán szerint a bajban lévő településeknek az Önkormányzati Szolidaritási Alap nyújthat még segítséget, ahová az iparűzési adók egy részét kell fizetni. • JRG Kamerastop az öltözőkben Jogsértő a személy- és vagyonvédelmi törvény jelenlegi változata Vadak és vad vágyak az erdőkben Meddig számít hóbortos szórakozásnak és meddig szimpla gyilkolásnak a vadászat? Folytatás az 1. oldalról Borai Ákos, a Belügyminisztérium egykori főosztályvezetője, aki a törvény előkészítésében is részt vett ugyanakkor azt mondta: valószínűleg szigorú szabályozás nélkül sem vált volna gyakorlattá - ahogyan az a törvény életbelépése előtt sem volt jellemző - az öltöző és mellékhelyiség figyelése, erre vonatkozóan az egyéni szerződésben tisztán rögzíthetők a feltételek. A szabályoBukovics Krisztián zással szerinte nem az volt a gond, hogy túl megengedő lenne, hanem nem zárja ki egyértelműen a most alkotmányellenesnek ítélt lehetőségeket. Azt viszont senki sem tudja, hogy mikor kerül sor a kifogásolt rendelkezések pontosítására, mert míg a javítás néhány perces munka, addig az Ország- gyűlés elé valószínűleg még sokára kerül a törvény módosítása. • Szh LAP(SZ)ÉL A kora ősz egybeesik a szarvas bőgés és a vadászati szezon kezdetével. A vadászatnak ősi hagyományai vannak régiónkban, igaz, az elmúlt években egyre többe kerül a szenvedély finanszírozása. Emellett egyre kevesebb a vad, ami a határon túlról érkező, többségében olasz vadászoknak köszönhető. A szervezett, ám törvénytelen vadásztatás során az utóbbi években több ezer védett madarat pusztítottak el Magyarországon. „Hatalmas, méregdrága terepjárókon feszítve, makulátlan, a legújabb divat szerint készült vadászruhákban jönnek az újgazdag vadászok, akik, miután kilőnek két-három szarvast, vagy őzet, már mennek is” - panaszolta a Hídlapnak egy neve elhallgatását kérő vadász. „Ézek az emberek nem gondoskodnak az erdőről, nekik csak néhány órás szórakozás a vadászat, miközben én képtelen vagyok tovább fizetni az egyre drágább engedélyeket” — kesergett a férfi. A vadászat ma valóban egyre drágább kedvtelésnek tűnik, több százezer forintot kell előteremteni ahhoz, hogy valaki vadászhasson. Emellett a tagsági díjak, a kötelező engedélyek évről évre további komoly kiadásokat jelentenek. Nagypál Zoltán, a Komárom-Eszter- gom Megyei Vadászkamara titkára beavatott a vizsgák és az engedélyek megszerzésének menetébe: „Mindenek előtt állami vadászvizsgát kell tennie a jelentkezőnek. A kétnapos vizsgát negyedévente rendezik meg megyénkben, s gyakorlati és elméleti részből áll. A számonkérés külön része az elméleti fegyverismeret, melyből a rendőrség munkatársa előtt kell bizonyítani a fel- készültséget. A sikeres vadászvizsgát követően a vadászkamaránál lehet kiváltani az idényre szóló vadászjegyet, amit évente érvényesíteni kell.” A vadászvizsga díja 10 ezer forint, de aki előkészítő tanfolyamon is részt akar venni, annak további 30 ezer forintot kell kifizetnie. A következő kiadás a fegyver beszerzése: egy vadászpuskáért 60 ezer forinttól 700 ezer forintig bármennyit elkérhetnek. A költségek tehát megközelíthetik akár az egymillió forintot is, és ebbe az összegzésbe még nem számoltuk bele Megkezdődött a szarvasbőgés, vagyis a szarvasok párzási időszakába érkeztünk. Az autósoknak érdemes fokozottan odafigyelniük arra, hogy az állatok ilyenkor kevésbe figyelnek környezetükre, elveszítik a félelemérzetüket és megtörténhet, hogy a szokásosnál is gyakrabban keresztezik az utakat. Megyénkben elsősorban a Tatabánya - Tarján, Tarján - Héreg - Bajna útvonalon ajánlott a fokozott odafigyelés. a vadásztársaság éves tagsági díját, ami szintén több tíz, sőt helyenként több százezer forintra is rúghat. A Helembai Vadász Társaság elnöke, Rományik György elmondta, hogy az engedélyezés Szlovákiában is hasonlóan zajlik. A vadászjegy kiváltása ott 10 ezer koronába (mintegy 65 ezer forintba) kerül. A helembai társaságba 11 vadász tartozik, akik 600 hektár vadászterületen osztoznak. A szabályozások tehát nagyon szigorúak, amivel leginkább azokat a vadászokat hozzák nehéz helyzetbe, akiknek családja már hosszú évtizedekre visszatekintve foglalkozott ezzel a kedvteléssel, s most az anyagi követelmények miatt nem képesek szenvedélyüknek hódolni. A nagy költségek oka, hogy a rendszerváltás után megnövekedett azoknak a száma, akik úri passzióból foglalkoztak a vadászattal. Vadásztársaságokat alapítottak, ahol a tagdíj a több százezer forintot is elérheti. Mint ázt Nagypál Zoltántól megtudtuk, a vadak száma sehol sincs pontosan nyilvántartva, mivel ez szinte lehetetlen is a természetes szaporulat és a halálozás miatt. A vadász csak a kilőtt vaddal tartozik elszámolással, s ennek ellenőrzése egy magánerdőben szinte lehetetlen. Emellett már évek óta lehet hallani Olaszországból érkező vadászokról, akik kilőttek olyan vadat is, amely nálunk védett faj. Az országhatáron számos ilyen esetre derült fény az ellenőrzések során. Több esetben egész kamionnyi kilőtt állatot próbáltak kivinni Olaszországba. Arról pedig nincsenek pontos adatok, vajon hány védett állat került ki Magyarországról észrevétlenül. Az utóbbi másfél évben szigorodtak a szabályozások és ellenőrzések, ezért csökkent az illegális vadkilövések száma, de az évekig tartó orvvadászat komoly károkat okozott a hazai vadgazdálkodásban. A helyzet az EU-hoz való csatlakozásunk után azonban csak keveset változott, az illegálisan hazánkban vadászó, védett fajokat kilövő vadászok száma csak kis mértékben csökkent. Egykutya A téma nem új, a tálalás azonban igen. A régi idők rendszer ellen lázadó huligánjait egy teljesen más alapon felnevelkedett generáció vette át, akik - miután megszűnt az elnyomó hatalom - a legkülönbözőbb dolgok ellen lázadnak, vagy éppen állnak ki mellettük. És mivel ez ma szabad, jóval szabadabb mint egykoron, számuk megszaporodott, mint árvíz után a szúnyogoké. Egymást érik szűkebb környezetünkben is a nem ritkán bűncselekményig fajuló vandalizmusok. Az elkövetők kevésbé azonosíthatóak, mint korábban, de egyvalamiben szinte valamennyien megegyeznek: alapvető szocializációs problémákkal küszködnek, képtelenek beilleszkedni az egyébként teljesen szétzilálódott társadalomba. Míg korábban a hetven éves házmester bácsi egy seprűnyéllel hadonászva jó eséllyel pályázott arra, hogy megfutamítja a szárnyaikat bontogató vandálokat, addig ma már a pisztollyal-gumibottal felszerelt éjjeli, avagy biztonsági őr, portás is jobban teszi, ha meghúzza magát, amíg körülötte garázdálkodnak. Ellenkező esetben szinte garantált - jobbik esetben - a pofon, rosszabb esetben pedig a súlyos testi sértés. A hétvégén az esztergomi Széchényi téren álló szoborcsoport megrongálóit megzavaró idős asszony előtt, éppen ezért, le a kalappal. Tegyük a szívünkre a kezünket, és valljuk be: melyikünk mert volna három életerős suhancra ráripakod- ni késő este, egyedül? Bizony kevesen, a fentebb felvázoltak miatt. Ami még szomorúbb, hogy ezeket a fiatalokat ugyanaz a társadalom neveli, amelyben mi élünk, tanárok szenvednek azzal, hogy rendes kerékvágásba tereljék az ő kezeik közé rendszerint már elvadultan kerülőket. Teszik ezt egyre kevesebb sikerrel, megfosztva minden nevelési eszköztől, tudván, hogy ezek a gyerekek (?) tisztában vannak jogaikkal - csak, a kötelességekkel nemigen -, és bármilyen mondvacsinált okkal feljelenthetik őket, ami ismerve a mai, rendszert, egyet jelent a nevelni vágyó munkaerő lapátra tételével. Érdekes párhuzam vonható egyébként ez és a hazai (legyen az magyar avagy szlovák) börtönhelyzet között: az elítéltek többsége (persze nem mind, csak dörzsölt zsiványok, akik legkevésbé sem véletlenül kerültek a zárkába) sakkban tartja börtönőreit, urakként tölti büntetését, tudván, hogy a honi törvények több jogot biztosítanak nekik, mint a cellaajtó másik oldalán álló börtönőrnek. Attól tartok, a párhuzam legkevésbé sem a véletlen műve, és akármennyire is szeretnénk máshogy látni a dolgot, nyilvánvaló, hogy teli van a világ gazemberrel, itt lent, és ott fent is egyaránt. A különbség minimális: az egyiket neveljük, a másikat megválasztjuk, egykutya. A vad az állam tulajdona és csak az elejtése után kerül a jogosult birtokába. Ezután a vadat rögtön meg kell jelölni az egyedi azonosító számmal ellátott krotáliával. Ezzel egyidejűleg a vad faját, ivarát, elejtése helyét és időpontját is be kell írni az egyéni tőjegyzékbe, és mintát kell mellékelni a meghatározott szervekből. A szállítása is csak ezután történhet. Általában az elejtett vadat vadkereskedő és feldolgozó társaságok vásárolják fel, és a hús csak szigorú vizsgálatot követően kerülhet feldolgozásra, ill. közfogyasztásra. • H. B.
