Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-10 / 220. szám
4 HÍDLAP • 2005. november 10., csütörtök www.istergranum.hu REGIO Lakáslízing: ki fizet a végén? A horribilis havi törlesztőrészletek az átlagembernek megfizethetetlenek Folytatás az 1. oldalról Az OTP Bank Lízing üzletága most egyedülálló lehetőséggel jelent meg a lakáshitel-piacon, ám a hazai viszonyok mellett kérdéses a program népszerűsége. Bár a nagyobb városokban valóban önerő nélkül lehet ezentúl lakáshoz jutni, ám az óriási részletek fizetéséhez megfelelő jövedelemmel kell rendelkezni, mégpedig legalább húsz-huszonöt évig. A lízing lényege ugyanis, hogy csak a futamidő végén kerül a vásárló tulajdonába a lakás, feltéve, ha végig rendesen fizette a részleteket, és a kezdő költségek kifizetésére is rendelkezett 300-700 ezer forinttal. A tatabányai OTP-bankfiók igazgatója, Holubár Lászlóné a Hídlap kérdésére elmondta, a fiókhálózatokat egyelőre nem vonták be a programba, és országos igényfelmérés sem készült. A lízingelés mellett szól, hogy aki egyébként is tervezi lakáshitel felvételét, az most akár önerő nélkül is hozzájuthat ingatlanhoz. A kamatok persze borsosak, hiszen a mindenkori alapkamaton felül még további hat százalékos felárat tartalmaz a törlesztőrészlet. Ez egy 10 millió forintos lakás esetében, forint alapú hitelkonstrukciónál, havi 107 ezer forintos kiadást jelent huszonöt évre. Gyors fejszámolással kideríthető, hogy egy tízmillió forintos lakásért a kétszeresét is könnyen kifizethetjük, ha ragaszkodunk az önerő nélküli lakásvásárláshoz. A lízingnek állítólag előnyei is vannak, vagyis van lehetőség előtörlesztésre, és egy összegben történő fizetésre, persze a megfelelő kamatokkal. A kérdés ebben az esetben az, hogy akinek még önerőt sem sikerült összespórolnia, hogyan tud még a havi törlesztő részletek mellett takarékoskodni. Egyes vélekedések szerint az OTP új hitel- konstrukciója nem az átlagembereket célozza meg, sokkal inkább azokat a külföldi vállalatokat, akik Magyarországon lakásokat bérelnek itteni vezetőiknek. Őket valószínűleg a későbbi csere, vagy eladás körüli procedúra sem érinti, amelynek szükségessége egy növekedő családnál bármikor felmerülhet. Az esztergomi Cserei Ingatlaniroda tapasztalatai szerint a környéken is csupán a 7-8 millió forintos, vagyis a körülbelül 50 négyzetméteres alapterületű lakások iránt van kereslet, a legtöbben azonban szüleik házára vesznek fel jelzáloghiteit, vagy a Fészekrakó program lehetőségeit igyekeznek kihasználni. Az önerő az esetek többségében hiányzik, a 80-100 ezer forintos törlesztő részletek hosszú távú fizetésére pedig nincs garancia - mondta el lapunknak Cserei Szabolcs irodavezető, aki szerint a tízmillió forint feletti ingatlanok, illetve a 2-3 szobás családi házak manapság szinte eladhatatlanok. • Juhász Regina 10-es út: nyit az Auchan, jön a káosz? Hársfasor pályázati pénzből Duray a tavalyi népszavazásról Bemutatták az író legújabb, az elmúlt év történéseit összegző kötetét Folytatás az I. oldalról „A címlap tervezésekor rábukkantunk egy közel száz évvel ezelőtt készült fényképre, amelyen egy család egy táblát tart a kezében, rajta a fenti bibliai idézettel. Úgy gondoltam, hogy ez lehet az az üzenet, ami méltán kifejezi a kötet mondanivalóját, így végül a könyv ezzel a címmel, és ezzel a fotóval jelent meg” - mondta Duray. A válogatásban több, szűkebb régiónkat közvetlenül is érintő írás szerepel. Helyet kaptak a kötetben a 2004 májusában Esztergomban és Párkányban a Magyar Közösségek Európája címmel megtartott, kétnapos konferencián elhangzott beszédek, illetve egy olyan írás Edvard Benesről, amely a Hídlap egyik áprilisi számában jelent meg. „Már most elárulhatom, hogy nem ez volt az utolsó olyan kötet, ahol a Hídlapban megjelent írásom szerepel. Jövőre megjelenik egy újabb gyűjtemény, amelynek gerincét a lapban megjelent publikációk, jegyzetek adják majd. Ezenkívül tervezek egy nagyobb lélegzetvételű, Duray Miklós ¥ Ne félj, csak higgy! vaud rst a jelen helyett a határon túli magyarság jövőjét kutató könyv megírását, amelynek anyaga már többé-kevésbé körvonalazódott bennem, de egyelőre nem tudom, hogy mikor készül el” - mondta Duray Miklós. • Bukovics Krisztián Folytatás az 1. oldalról Az üzemanyagárakról egyelőre nem tudunk részletesen beszámolni, de az áruház sajtófelelőse, Gillemot Katalin állítja: a környék kútjainál alacsonyabb árakra törekednek majd. Bár korábban már felvetettük a 10-es út zsúfoltságával kapcsolatos problémát, sem az áruház sajtófelelőse, sem Pilisvörösvár polgármestere nem tartott attól, hogy az áruház olyan nagyszámú vásárlót vonz majd, amely ellehetetleníti a főúton való közlekedést. A 10-es út forgalmát az áruház előtt épített - az Auchan által finanszírozott - körforgalom építése már nem akadályozza. Bár több olvasónk véleménye szerint az új „körforgó” szűk keresztmetszete miatt balesetveszélyes és lassítja a haladást, a Pest megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) tájékoztatása szerint ilyen panasz nem érkezett hozzájuk. Vincék Tibor üzemeltetési mérnök elmondta: a PEMÁK által két helyen is végzett hídfelújítási munkálatok nem fogják akadályozni a forgalmat. A Piliscsaba és Pilisvörösvár közötti szakaszon korábban hatalmas torlódásokat okozó munka befejeződött, műszaki átadása hamarosan megtörténik. A másik, Solymár határában, a téglagyár környékén zajló hídfelújítás még tart, műszaki és szakmai okok miatt ugyanis tavaszra halasztották a befejezést. • G. K. Kövesdi Károly LAP(SZ)ÉL Egy lépés előre, kettő hátra Aki annak idején járt fokszimakszira (így nevezték nálunk a marxizmus esti egyetemét), vagy az ántivilágban végzett egyetemet, ahol megkerülhetetlen volt a marxizmus bemagolása, tudja, honnan a fenti cím. Pedig már azt hittük, hogy Lenin elvtárs híres mondata a jótékony feledés homályába merült. Pedig nem merült az sehová. Merthogy nem volt se rendszer-, se gengszter-, se szemlélet- váltás ezen az ugaron. Ül a turáni átok rajtunk szívósan és csökönyösen. Az államgépezet fogaskerekei úgy őrölik le a demokrácia csíráit, mint malmok a búzaszemet. A végtermék: nullásliszt. Sőt, kétnullás. Lehet bele járni szükségre. Minap éppen a Kassán székelő Alkotmánybíróság adott a trágyának egy pofont. A nagyokos alkotmánybírák eldöntötték, hogy a szlovák parlament által (természetesen az Európai Unió ösztönzésére) elfogadott diszkrimináció-ellenes törvény nem egyeztethető össze az ország alkotmányával. Vagyis Szlovákiában szó sem lehet pozitív diszkriminációról. Ami szerte a világon működik és érvényes, az Szlovákiában tabu. Nem kaphat pluszjogokat a tolókocsis nyomorék, mert csorba esnék az erőskönyökű, negyvenötös bakancsot viselő galamblélek jogain, mondjuk a buszra szállás pillanatában. Nem kaphat pluszjogot a létminimumon tengődő nyomorult, a társadalom legelesettebb egyede, mert diszkriminálná a Tanganyikában vadászó, villájában unottan bolyongó milliomost, vagy annak városszerte száznegyvennel száguldozó kölykét. Nem lehet a kisebbségben élő embert törvényileg védeni a többség önkénye ellen, mert a többséget hátrányos megkülönböztetés érné. Mindenki egyenlő, aki kilóg a sorból, magára vessen. A szlovák alkotmányt Meciarék annak idején néhány nap leforgása alatt ácsolták össze. Annyira siettek vele, hogy a nem szlovákok számára nem jutott benne hely A gond csak az, hogy időközben Szlovákia is az Európai Unió tagja lett, és a nemzetközi jog szerint az ország alkotmánya nem helyezhető az uniós törvények fölé. A Ján Mazák elnökletével működő taláros testületet, ez úgy látszik, cseppet sem zavarta. Hét-négy arányban leszavazta az uniót, és azt hiszi, jó munkát végzett. Mert az Alkotmánybíróságon is a többség akarata érvényesült, ahol az ellenvélemény hanyagolható. Az ország „legfennköltebb” alkotmányos testületé elvégezte pártfeladatát. A csoda három napig tartott. Azóta sok olajfolt leúszott a vén Dunán, és a nacionalizmus rozsdás tartály haj óján dőzsölő, elvtársba ojtott demokraták vígan eregetik tovább az újabb bűzös foltokat. Mintha legalábbis kelet felé folyna a Duna, és - Babits Mihállyal élve - habjai Lenin elvtárs szent lábait mosnák. Ujbor: nem lesz kedvenc az idei évjárat A csapadékos időjárás miatt átlagos borokat palackozhatnak a borászok Kismaros. A Mátyásfa Környezet- védelmi Egyesület pályázati pénzből facsemetéket vásárolt, amelyeket a helyi civil szervezetek segítségével a község köztereire szándékozott kiültetni. A Szent László Cserkészcsapat tagjai 11 hársfát ültetettek el a Kossuth Lajos utcában és a Szabadság utcában. Dohányzókat vár a kórház Tatabánya. A dohányzásról való leszokáshoz nyújt segítséget a tatabányai Megyei Szent Borbála Kórház. Azoknak, akik abba szeretnék hagyni a dohányzást, hetente egyszer kell ellátogatniuk az intézmény tüdőgondozó részébe, ahol segédeszközöket is igénybe vesznek a program során. Folytatás az 1. oldalról Gimeskövi Károly, kesztölci borász nehéz évet zár. Lapunknak elmondta, az elmúlt években a 20 cukorfok alatti bor ritka volt borászatában, idén azonban erre is akadt példa. Hozzátette: a kékszőlő-fajtákat kevésbé viselte meg a borongós időjárás, a 2005- ös évjárat mégsem túl jó. Az egri borvidék kékszőlő-fajtái, fittyet hányva a zord nyárra, kiemelkedően jó minőséget, és rendkívül magas cukorfokot produkáltak - tudtuk meg Pelle Bélától, az Egervin Rt. pincevezetőjétől. Az egri Kékfrankos, a Merlot és a Cabernet fajták illat és színvilágukkal is kitűnnek idén a hazai borok közül. Az egyre szaporodó új szőlőfajták már kevesebb okot adnak az örömre, hiszen nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Míg a klasszikus bortermő vidékeken 4-5 fajtának a termesztésével foglalkoznak, addig az egri borvidéken ez a szám már több mint 50, ráadásul teljesen szükségtelenül - tette hozzá Pelle Béla. • J.R. Külföldről vesszük majd a füstölnivalót? A dohányáruk jövedéki adójának emelése a csempészek malmára hajthatja a vizet januártól várhatóan 6-6,5 százalékkal emelkedik a cigaretta ára. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy jövőre az Áfa-kulcs öt százalékos csökkenésének kompenzálásán túl a dohánytermékek jövedéki adóján további 7,5 százalékos emelést hajtanak végre. A legális cigaretta forgalom évek óta mélyrepülésben van, ennek viszont legkevésbé sem az az oka, hogy az egészségügyi kampányok hatására százezrek hagynák abba a dohányzást. Míg 2000-ben 22-23 milliárd szál cigarettát adtak el legálisan a forgalmazók, addig idén ez a szám 15 milliárd körül alakul, jövőre pedig további csökkenéssel számolnak. A folyamatos árnövekedés oka, hogy Magyarországnak EU-tagállamként teljesítenie kell az elvárt minimum jövedékiadó-szin- tet, amit 2009 januárjáig a fogyasztói ár 57 százalékában határoztak meg. Az persze közel sem mindegy, hogy a felzárkózás milyen ütemben történik. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke megerősítette, hogy egyértelmű tendencia a forgalomcsökkenés, ami ellen tulajdonképpen tehetetlenek a gyártók. 2003-ban 4200 forint volt a cigaretta jövedéki adója 1000 szálra, ez a szám jövőre a mostani emeléssel 6880 forintra nő, azaz egy doboz cigaretta árában csaknem 140 forint lesz a jövedéki adó. A cigaretta-kereskedelemben pedig egyre nagyobb teret nyer a csempészet, amely elsősorban éppen a folyamatosan növekvő áraknak köszönhető. A hazai gyártók és forgalmazók lényegében kénytelenek árat emelni a drasztikus, siettetett, nagy mértékű jövedékiadó-emelések miatt, mellyel 2003 óta a költségvetés hiányát próbálja kompenzálni a kormány A British American Tobacco Hungary Rt. (BAT) a legnagyobb hazai gyártó és forgalmazó. A cég elsősorban összeszedett üzletstratégiával, a termelési rendszer átszervezéssel harcol a rendkívül erős piaci versenyben a csempészet ellen, ehhez viszont szükségük van a Vám- és Pénzügyőrség, a Határőrség és a Rendőrség segítségére, hatékony munkájára is - tudtuk meg Bede Ritától, a BAT sajtószóvivőjétől. Továbbá bíznak abban, hogy a magyar fogyasztók árérzékenységét legyőzi a minőség igénye. Azzal kapcsolatban, hogy vajon Szlovákia hogyan képes féken tartani a dohányárakat, Bede Rita azt válaszolta: ez az átgondoltabb jövedékiadó-politikájának köszönhető. A csempészet nem is északon, inkább a keleti határszélen jelent nagy üzletet. A Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) az idei évben eddig 1,2 millió karton csempészárut foglalt le és semmisített meg. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője ugyanakkor nem vonna egyenes párhuzamot az áremelkedés és a csempészet növekedése között, szerinte a lefoglalt mennyiség inkább a felderítés hatékonyságának köszönhető, egyre nagyobb erőkkel, újabb technikai eszközök bevetésével próbálják ugyanis útját állni a fekete kereskedelemnek. Baják Zoltán, a VPOP esztergomi ki- rendeltségének parancsnoka nem tudta megerősíteni, hogy a régióban is növekedne a csempészet, de azt elmondta, hogy piaci ellenőrzéseken többször foglaltak már le elsősorban ukrán és román cigarettákat. A szlovák-magyar határon nem ellenőrizhetnek a vámosok, az unión belül, amennyiben külön korlátozás nem lép érvénybe, egy ember 800 szál cigarettát vihet át a határon. Az biztosra vehető, hogy az áremelések hatására mind többen szerzik majd be cigarettájukat szlovák boltokból, ahol a középkategóriás, legnépszerűbb termékek ára 60 korona, azaz 400 forint körül mozog, míg idehaza az emelést követően, ennél nagyjából 200 forinttal többe kerül majd. • SZH
