Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-10 / 220. szám

www.istergranum.hu REGIO 2005. november 10., csütörtök • HÍDLAP 5 Kárpótlás a '68-as megszállás áldozatainak Prága már régen megfizette a jóvátételt, Pozsonyban azonban még vitáznak Szovjet erődemonstráció 1968-ban, Csehszlovákiában Határtalan tudomány Révkomárom. Ma írja alá a révkomáromi Selye János Egyetem Kutatóintézete és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Kutatások Központja azt az együttműködési keretmegállapodást, amely megala­pozza a két intézmény közötti regioná­lis szakemberképzést és továbbképzést. A keretmegállapodás azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a két tudomá­nyos intézetben folyó, a közép-európai térségre, azon belül is különösen a Kárpát-medence országaira irányuló természeti, gazdasági, társadalmi és te­rületi folyamatok átfogó vizsgálatát. Új lakópark épül Dorog. Bécsi Udvar elnevezéssel la­kóparkot épít az Esztrom Kft.: három­ezer-ötszáz négyzetméteren lakások, irodák, üzletek és különböző szolgálta­tó egységek létesülnek majd. Az épülő lakópark szomszédos a Zrínyi Általá­nos Iskola udvarával és a Szent Borbá­la Kórházzal is. A képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy a két szom­szédos önkormányzati ingatlan egy ré­szén nyilvános parkolóhelyek, és út épüljön a beruházó költségén. A tervek szerint a most megkezdett beruházást két év múlva adják majd át. Folytatás az 1. oldalról A politikus lapunknak elmondta: az 1968-as „béketábori” katonai meg­szállásról ma már kevés szó esik, ezért kevesen tudják, hány halálos ál­dozata volt a történelmi eseménynek, s ezért támogatta az MKP a javasla­tot. „Időszerű volt a kárpótlás, hiszen A Varsói Szerzó'dés tagországai, a volt Szovjetunió, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, Lengyelország és Bulgária csapataii968. augusztus 21-re virra­dó éjszaka szállták meg Csehszlová­kiát, hogy véget vessenek annak a reformfolyamatnak, amely Alexander Dubcek nevéhez fú'zó'dött. Az első napokban 26 civil személy halt meg, a sebesültek száma kétszáz volt. Csehországban már korábban elké­szült az ehhez hasonló törvény” - mondta lapunknak A. Nagy László. Lapunk megtudta, hogy Duray Miklós nem értett egyet a javaslattal. „Lehetne arról vitatkozni, hogy eb­ben az esetben helyénvaló-e a kár­pótlás kérdése. Én személy szerint nem szavaztam meg a törvényt. Ettől ugyanis sokkal fontosabb események áldozatai szorulnának anyagi kárpót­lásra, akiknek ezt a mai napig nem biztosítja jogszabály” - szögezte le a politikus. Szerinte sokkal fontosabb lenne azok vagyonát visszaszolgáltat­ni, akiktől faji, vagy nemzetiségi ala­pon kobozták el a tulajdonukat. • Cz. M. Magyar képviselet kell Nyitra megyében Bemutatkozik Jávorka Flórián, az MKP érsekújvári járási jelöltje November 26-án rendezik a me­gyei önkormányzati választásokat Szlovákiában. A Nyitra megyei ön- kormányzatba az MKP az érsekúj­vári járásból összesen 11 jelöltet állít, köztük jávorka Flóriánt, Für polgármesterét. „Képviselni a választók érdekeit!” - vázolta tömören lapunknak Jávorka Flórián célját, amelyet mint Nyitra megyei képviselő szeretne elérni. Az MKP jelöltje több éve vezető funkci­ót tölt be a Déli-, illetve az Udvard és vidéke régiónál. A két régió szorgal­mazására alakult a, már az Építés­ügyi és Régiófejlesztési Minisztéri­um által akkreditált, Régiófejlesztési Ügynökség Párkányban, amely igaz­gatótanácsának szintén tagja, csak­úgy, mint az Ister-Granum Euro- régió elnökségének. Az említett tö­mörülések elnökségi tagjaként Jávorka Flórián négy éve tevékeny­kedik a régió fellendítésén. Fontos­nak tartja az infrastruktúra fejleszté­sét, illetve a szennyvízelvezetés gondját is orvosolni a régióban. Mint lapunknak elmondta: ezen a téren Für környéke a legrosszabb helyzet­ben van. Az ilyen jellegű problémá­kat önerőből a községek nem tudják megoldani, csak a közös fellépés se­gíthet. „Az elmúlt években a térség fellendítése érdekében végzett mun­kát szeretném folytatni a megyei ön- kormányzati választások után is, re­mélhetőleg már magasabb szinten” - összegezte céljait Jávorka Flórián. • kép és szöveg: Czigler Mónika Garanciát a magyar földre is! A gazdák szerint ma szinte akadálytalanul szerezhetnek földet a külföldiek Orbán Viktor bejelentéséhez csatla­kozva nyilatkozatot adott ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). A Fidesz elnö­ke hétfőn vetette fel a Parlamentben egy Nemzeti Garanciatörvény megal­kotásának szükségességét Ennek öt pontja a 13. havi nyugdíjak kifizeté­sét a gyermek utáni adókedvez­ményt a panelfelújítási programot érintik, illetve azt is garantálná, hogy a gáz, villany és gyógyszer árát kizá­rólag az infláció mértékének megfele­lően növeljék, valamint időben tör­ténjen meg az áfa visszatérítése. Ezekhez a pontokhoz fűzné hozzá a MAGOSZ a maga javaslatait „A jelenlegi törvényi szabályozás nem nyújt kellő garanciát arra, hogy a magyar föld valóban magyar tulajdon­ban maradjon” - áll a közleményben. A MAGOSZ azt szeretné, ha rögzíte­nék: a termőföld kérdése ne lehessen a mindenkori kormánypolitika függvé­nye, illetve mondják ki, hogy „a ma­gyar föld a magyar gazdák tulajdona”. A most hatályban lévő földtörvény ugyanis, igyekezvén alkalmazkodni az uniós előírásokhoz, vásárláskor mind­össze azt követeli meg valamely tagál­lam állampolgárától, hogy bizonyítani tudja, három évig Magyarországon tartózkodott, jogi személyek, vállalko­zások pedig még ennél is könnyebben juthatnak földtulajdonhoz, nyitva hagyva az utat a legkülönbözőbb spe­kulációk, zsebszerződések előtt. Ezen a helyzeten kétféleképpen lehetne vál­toztatni: vagy felül kell vizsgálni az uniós megállapodást, vagy olyan he­lyi, az uniós szabályozással nem ellen­tétes előírásokat támasztani, melyek ellehetetlenítenék a külföldiek földvá­sárlását - mondta el a Hídlap kérdésé­re Balogh Zoltán, a MAGOSZ Komá- rom-Esztergom megyei szervezetének elnöke. „A földtulajdon megóvása ér­dekében a lehető legszigorúbb rendel­kezésekkel minden kiskaput be kell zárni, mert a földet nem lehet piaci terméknek tekinteni, az a nemzeti va­gyon része” - hangsúlyozta az elnök és hozzátette: a magyar föld elsősorban rendkívül alacsony ára miatt vonzó a külföldieknek, akik könnyen „kivásá­rolják” a tőkeerő híján lévő gazdákat. • Szabó Hainal Igénybe venné-e a lakáslízinget? Ónerő nélkül beköltözni egy lakásba, ami csak 25 év múlva lesz a miénk, addig pedig havonta több mint 100 ezer forintot törlesz­teni - egyelőre ilyen feltételekkel lehet igény­be venni a lakáslízinget. Kérdéses, hogy va­jon ez az újfajta pénzügyi konstrukció mek­kora sikert fog aratni a magyar piacon. Stefanik Éva (házvezetőnő) S Tát-Kertvárosban la­kom, édesanyám vett ott egy házat, ezért sze­rencsés helyzetben va­gyok. A lakáslízing en­gem nem érint, de úgy ___________ vélem, hogy abszolút ne m old meg semmiféle problémát. Túl sok hátránya van a lízingnek, nem hiszem, hogy 25 éven keresztül fizetni lehet a hatalmas részleteket. Stefanik Beatrix (tanuló) A családommal éppen lakásvásárláson gon­dolkodunk, Táton sze­retnénk házat venni, de nem hiszem, hogy lízingből ezt meg tud­juk tenni, mivel képte­lenek lennénk kifizetni a rendkívül magas kamatot. Úgy gondolom, hogy a legtöbben hasonló helyzet­ben vannak. Horváth Ambrus (programszervező) Tetszik az ötlet, bár nem hiszem, hogy so­kan élnének vele. Ez leginkább azoknak megoldás, akiknek nincs vagyonuk, de olyan, viszonylag biz­tosnak mondható állásuk van, ami­nek a jövedelméből 20 éven át le tudnak csippenteni egy nagyobb összeget havonta. Hambachné Kaszner Zsuzsi (vezető műtősnő) Pontosan azért nem fogja megoldani a la­kásproblémákat ez az új konstrukció, mert azok nem fognak hoz­zájutni, akiknek legin­kább szüksége lenne rá. 300-400 ezer forintot kellene keresni, hogy a törlesztő részletek mellett a rezsit és egyéb költsége­ket is tudja fizetni az illető. Megint csak a bankok járnak jól, kis kocká­zattal nagy haszonra tesznek szert. Egyes kereskedőknek a babák egészsége sem drága Több üzletben olcsó, rákkeltő cumikat találtak a fogyasztóvédők Újabb kérője akadt Párkánynak Vajdaságból és Ungyelországból kapott testvérvárosi ajánlatot a város A mérgező PVC csipogó játékok után most rákkeltő cumikra bukkan­tak a fogyasztóvédők. Ezek szárma­zási helye bizonytalan, mivel a cím­két gyakran leszedik, vagy átírják és rendkívül olcsók. Az egyetlen véde­kezési mód ellenük az, ha gyógy­szertárban vagy speciális bababolt­ban vásárolunk - ilyen helyeken biz­tonságos és jó minőségű a babaáru. Újból mérgező cumikra bukkantak a fogyasztóvédők. Néhány hete PVC- származékot találtak csecsemőknek szánt cumikban, ami a nyáltól kioldó­dik és gyengíti az immunrendszert, il­letve vesekárosodást okozhat. A cumit ugyan betiltották az unió egész terüle­tén, de kisebb üzletekben, olcsó ter­mékeket forgalmazó boltokban mégis kapható. Ebben az esetben is hasonló anyagokat tartalmaznak a mérgező cumik, DINP és DEHP ftálsav- észter lágyító van bennük, melynek vese- és májkárosító hatása van, vala­mint karcinogén, azaz rákkeltő tulaj- donságúak. Ezek a cumik leginkább a Távol-Keletről származnak, de talál­tak már spanyol címkével ellátott cu­mikat is. Nehezíti a veszélyes cumik lebukását, hogy sokszor a forgalma­zók átcímkézik azokat, és új adatokkal később megint árusítják őket. Csak az elmúlt évben öt cumitípust vontak ki a forgalomból. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szerint a legjobb védekezés a mérgező cumik ellen, ha gyógyszertárban vagy bababoltban vesszük meg az ilyen jelle­gű eszközöket. Ezekben a boltokban ugyanis még soha nem találtak veszé­lyes cumikat. Szabad szemmel nem le­het felismerni, hogy melyikben van mérgező anyag, csupán az lehet gya­nús, ha túlságosan olcsó a cumi, azaz a 100-150 forintos termékekkel nagyon vigyázzunk. Ha már vásároltunk ható­ságilag betiltott cumit, azt a kereskedő köteles visszavenni. Ezek az anyagok hosszútávon károsítják az egészséget, így - jobb félni, mint megijedni - egy uniós szabályozás alapján már akkor betiltják őket, ha a legkisebb gyanú is fennáll, hogy károsak. A Komárom-Esztergom megyei fo­gyasztóvédőktől megtudtuk, hogy a megyében még nem találtak ilyen cu­mikat, és nem is tervezik ezek vizsgála­tát, bolti ellenőrzését. • Gy.D. Egy vajdasági és lengyelországi város is jelezte, hogy szívesen köt­ne testvérvárosi szerződést Pár­kánnyal. A Duna-parti város idén már aláírt egy hasonló szerződést az erdélyi Bárót településsel. A 20 ezer lelket számláló, többségé­ben szerbek által lakott Tisza mellett található vajdasági Törökbecse hozzá­vetőleg 80 kilométerre fekszik Szeged­től, közvetlenül a magyarok által lakott Obecse tőszomszédságában. Előzetes információk szerint Törökbecse la­kosságának egyötöde magyar anya­nyelvű. A szerb város delegációja részt vett a szeptemberi városnapokon és minden jel arra utal, hogy a Párkány­ban látottak, tapasztaltak elnyerték tetszésüket. November 26-ra, az ottani városnapokra meghívták Párkány négytagú küldöttségét azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy Ján Oravec és Törökbecse polgármestere ünnepé­lyes külsőségek között aláírja a két vá­ros közötti testvérvárosi szerződést. Lengyel meghívásra ma a párkányi önkormányzat négytagú delegációja a szlovák határtól Katowice irányában mintegy 100 kilométerre fekvő, 20 ezer lelket számláló Klobuck városá­ban tesz látogatást. Az említett lengyel település vezetése is testvérvárosi kap­csolatok kiépítésére törekszik Pár­kánnyal. Jelenleg a párkányi önkor­mányzatnak Esztergommal, a csehor­szági (sziléziai) Bruntállal, az olaszor­szági Castellaranóval és az erdélyi Baróttal van testvérvárosi szerződése. • Oravetz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents