Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-29 / 213. szám
VII hídlapmagazin 2005. október 29., szombat • HÍD LAP • A csillagászati év kezdete a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.), ezzel indul az új ciklus, az állatöv Kos jegyével. A Nap évről évre a tavaszi napéjegyenlőség idején nem ugyanazon a ponton áll, mint az előző évben. Ennek oka a föld- tengely elmozdulása. A tavaszpont tehát lassan végigvándorol az ekliptika (a Nap látszólagos pályája a Földről nézve) körén, mégpedig az állatövi jegyek sorrendjével ellentétes irányban, hátrafelé. Ez a precesszió jelensége. A nap a tavaszpont vándorlásának útján 72 év alatt tesz meg egy fokot, 2 160 év alatt halad át egy állatövi szakaszon (30 fok), 25 920 év alatt pedig bejárja az ekliptika egész körét. Az egész kört, a 25 920 éves ciklust Nagy Napévnek nevezzük, az egy-egy jegyre terjedő 2 160 éves szakaszok a Nagy Napév hónapjai, a világhónapok; az egy fokra jutó 72 esztendős út pedig egy-egy világnapnak felel meg. Ezeknek az időegységeknek rendkívül nagy a jelentőségük a Föld és az emberiség életében. A Nagy Napév a Föld életében egy-egy hatalmas ciklust fejez ki. Amint a Nap a precessziós úton sorra áthalad az állatöv csillagképein, hatásait a csillagképek hatásszögével egyesíti, más- és másképpen módosult sugárzással befolyásolja a földi életet. Az évi Nappálya kezdetét a mindenkori Tavaszponttól számítjuk, s ezt tekintjük az évi Nappályán a Kos 0. fokának. De a valóságban, a csillagképek állandó állatövét tekintve, a Nap a precessziós zodiákus-körön másutt jár; manapság egyre jobban közelítve a Vízöntőhöz. A precessziós Nap útját a régi bölcsek a világkorszakokkal hozták kapcsolatba, s aszerint, hogy a Tavaszpont melyik állatövi csillagképben járt, a földi eszmélést, a vallást és a bölcseletet is összhangba hozták a precessziós Napnak az illető csillagképben kifejtett hatásaival. A régi kultúrák és kultuszok félreérthetetlenül kifejezik ezeket az összefüggéseket. Az ősi mítoszok és kifürkészhetetlen eredetű hagyományok a történelem előtti korszakok emlékét is megőrizték; minden ősi műveltségű nép mítoszai tudnak az "aranykorról", amikor a földi élet még összhangban volt az égi törvényekkel, az ember még nem szakadt el a természet egyszerű, de tévedhetetlen útjának követésétől. Ez az aranykor arra az időszakra vonatkozik, amikor a Tavaszpont, vagyis a precessziós Nap a maga égi házában, a természetének megfelelő Oroszlán csillagképében vándorolt 2160 esztendőn keresztül. A rá következő korszakban a precessziós Nap 2160 évig a Rák csillagképébent tartózkodott, s ebben az időben az "aranykor" ősi tisztasága és egyensúlya már veszendőbe ment. Helyét a Rák hatásai váltották fel: az embereket elfogta az ismeretlen utáni vágyódás, nyughatatlanokká váltak, vándorolni kezdtek, kialakult a család, majd a nemzetség csoportszövetsége, ezekből törzsek alakultak és a megnehezedett, bonyolultabbá vált életben megindult az emberi szervezkedés. Ebből a korszakból származnak a minden ősi népnél ismeretes Hold-kultusz emlékei, hiszen a bölcsek már akkor is tudták, hogy a Rák csillagképe a Hold égi háza. A matriarchátus (anyauralom) is ennek a korszaknak a csökevénye. Mindez a Rák hatásának felel meg. A precesszió a Rákból átlépett az Ikrekbe, s ebben ismét 2160 évig vándorolt; a földi élet szintén megfelelően átalakult ekkor. Az emberi gondolkodás nagy fejlődésnek indult, szellemi-értelmi téren felvette az Ikrek ismert hatásait. Az elágazás, a szétszóródás és ennek kapcsán a fokozott ismeretszerzés is megkezdődött. A szétszóródott embercsoportok tudatos kapcsolatba léptek egymással, megindult a szellemi és anyagi javak kicserélése. A mítoszok Iker-elemei ebből a korszakból valók: ikrek voltak Ozirisz és Izisz, a görög mitológiában Kasztor és Pollux, Indiában a két isteni Asvin stb. Mindez még a történelmi kor előtt ment végbe. A történelmileg is már többé-kevésbé ismert korszak akkor kezdődött, amikor a precessziós Nap az Ikrekből a Bika csillagképbe jutott. A Bika hatásaira az élet sokat vesztett szellemiségéből, a földies, anyagias elemek előtérbe kezdtek lépni; a gazdaság, kereskedelem, pénzforgalom fejlődésnek indult, a szellemiség pedig szintén anyagi formában kereste kifejezését: magasra lendült a művészi alkotás, mégpedig elsősorban mindenütt a Bika lényegének leginkább megfelelő anyagformálás: a plasztika, a szobrászat. A Bika korszaka után a Kos 2160 esztendős korszaka következett. Ekkor mindenütt új, merész és úttörő szellemiség kezdett kibontakozni, s ezzel együtt új jelképek foglalták el a régebbiek helyét, vagy járultak ezekhez. A kos, a bárány jelképeivel találkozunk a kultuszokban; a szelíd pász- toridillek poézisa éppúgy idetartozik, mint a kos-áldozat véres színjátéka. A Kos korszak kultikus tartalma a zsidó vallásban jutott legteljesebb, legnyilvánvalóbb kifejezésre. A Halak korszaka - a Halak hatásainak megfelelően - a lelkiség, az elmélyülés, az egyetemességbe visszavágyó megismerés elemeit hozta. Még mielőtt a precesszió elérte volna a Halakat, Indiában megjelent Buddha és új, tisztult erkölcsiség, egyetemes világnézet tanait hirdette, mint a Halak előfutára. A 2160 éves Halak korszak folyamán hithirdetők és vallásalapítók egész sora lépett fel; a régi kultuszok mindenütt elmélyülnek, új univerzális elemekkel gazdagodnak. De a Halak korszakát kifejező legmélyebb és leggyökeresebb igazság elhivatott hirdetője - Jézus. Halakkal lakatja jól az igére éheseket. Az első keresztények még nem használták a kereszt jelképét, jelük a Hal volt, tudatosan kifejezve a kultusz kozmikus vonatkozását. A püspöksüveg halfejet ábrázol, mint ahogy Jézus első tanítványai is halászok voltak és Péternek azt mondta, hogy "ezentúl majd emberekre halászol". Mostanában közeledik a Vízöntő korszaka, óriási változásokat idézve fel a földi életben, a Vízöntő hatásainak értelmében felforgatva, feje tetejére állítva mindent, hogy a régi világból megszülethessen az új. A Vízöntő korszaknak köszönhetjük a számítógép adta világot, az elektromosságot, a génmanipulációt. • SApszki MArta Rejtvény t 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 EGY HIERONYMUS-IDÉZET Rejtvényünkhöz nem adunk meghatározásokat, de minden négyzetben talál egy számot. Helyettesítse a számokat betűkkel, úgy, hogy a hálózatban szabályos keresztrejtvény alakuljon ki. Egy számhoz mindig ugyanaz a betű tartozik, a hosszú és a rövid magánhangzók megkülönböztetésével. A két- illetve három betűsek lehetnek értelmetlenek is. Helyes kitöltés esetén a kiemelt sorokban szereplő szöveget megfelelően összeállítva egy Hieronymustól eredeztetett idézetet olvashat megfejtésül. Segítségül egy szavat előre beírtunk. A sikeresen beazonosított betűket a hálózat alján lévő négyzetekbe bejegyezve könnyítheti a továbbiak keresését. Gasztronómiai kalandozások Gesztenyeparádé így ősz táján a városban barangolva - de legfőképpen a Kis-Duna sétányon - lépten- nyomon gesztenyékbe botlunk. Hiába is, „itt van az ősz, itt van újra”, s ennek elengedhetetlen bizonyítékaképpen bújnak elő a simábbnál simább kis gesztenyék, a tüskésebbnél tüskésebb házaik mélyéről. Véleményem szerint kevés olyan ember van, aki ha ezekre a csöpp barna golyócskákra gondol, rossz érzéssel viseltetne irántuk. Ki ne emlékezne egy-egy fiatalkori gesztenyegyűjtő akcióra, amikor még a gyufa- szálat nem mérges cigarettáink gyújtogatására, hanem „kis barátaink” díszítésére használtuk. Valahogy a halottak napja is összeforrt a gesztenyékkel. A temetők szélére kivonuló szelíd- gesztenye-árusoknál gyakran meg-megállnak az emberek, egy kis melegséget szívva magukba eme kedves csemege segítségével, ezen a borongós napon. Persze otthon is készíthetünk ilyen ételeket, íme néhány recept: Sült gesztenye Hozzávalók: 1 kg gesztenye Elkészítés: A gesztenyéket megmossuk, domború felüket éles késsel kereszt alakban bevágjuk, majd néhány órára hideg vízbe áztatjuk. A gesztenyéket kivesszük a vízből, és vágott felükkel felfelé tepsire tesszük. Sütőben addig sütjük, míg a vágások szétnyílnak és a gesztenyék belsejének a teteje is szépen megpirul. Narancsos-Nutellás gesztenyepüré Hozzávalók kb. 4 adaghoz: 1 csomag gesztenyemassza 1 evőkanál porcukor 2 evőkanál Triple Sec-likőr 1 db narancs reszelt héja 4 evőkanál Nutella 4 adag tejszínhab Elkészítés: A gesztenyemasszát összegyúrjuk a porcukorral, narancshéjjal és a likőrrel. Az így előkészített masszát hűtőben pihentetjük, majd burgonyapréssel áttörjük. Ennek hiányában a masszát érdemes mélyhűtőben der- meszteni, majd lereszelni. Uvegpoharak aljába kevés tejszínhabot és Nutellát teszünk. Rászórjuk a gesztenyemasszát, majd ismét Nutellát és tejszínhabot töltünk a pohárba. Csokoládéforgáccsal, narancsgerezddel, rolettivel dekorálhatjuk. Mézes égő gesztenye Hozzávalók: 60 dkg gesztenye, 20 dkg cukor, 1 dl méz, 1 dl konyak. Elkészítés: Vágjuk be a gesztenyék héját és tegyük őket néhány percre lobogó forró vízbe, hogy a külső és a belső héjukat könnyedén lehúzhassuk. Készítsünk szirupot fél liter vízből, a cukorból és a fele konyakból, s főzzük benne puhára a megtisztított gesztenyét. Ha megfőtt^ vegyük ki a gesztenyét a szirupból, főzzük a szirupba a mézet, és öntsük a gesztenyére. Az asztalnál locsoljuk meg a maradék konyakkal és gyújtsuk meg. Jó étvágyat! • MARKUS
