Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-25 / 209. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. október 25., kedd * HÍDLAP • Elkéstek a gumigyári licittel Pozsonyban A Hankook Magyarországot választotta, Szlovákia fut a befektetés után Folytatás az 1. oldalról Tegnap azonban tovább bonyoló­dott az ügy, hiszen immár a mérték­adó Reuters hírügynökség is megerő­sítette, hogy a vállalat Magyarorszá­got választotta - bár erről a lehető­ségről a magyar Gazdasági- és Közle­kedésügyi Minisztérium (GKM) to­vábbra is óvatosan nyilatkozik. „Biztató jelnek tartjuk a cég közlé­sét, miszerint Magyarországot vá­lasztotta a Hankook közép-európai vállalata helyszínéül” - tájékoztatta lapunkat Tóth Judit. A szóvivő sze­rint „erről azonban hivatalos értesí­tést nem kaptunk, a vállalat ráadásul kijelentette, hogy a döntést még visz- szavonhatják. Azt viszont meg tu­dom erősíteni, hogy a GKM valóban előrehaladott tárgyalásokat folytat a Hankookkal. Az is bizonyos, hogy Magyarország nem növeli majd a tá­mogatás mértékét csak azért, hogy megszerezze a beruházást. Mi in­kább a kiemelkedően jó infrastruktú­rával, illetve a képzett munkaerővel szeretnénk idecsábítani a céget” - tette hozzá Tóth Judit, aki szerint a tárgyalások lezárása egy-két-héten belül várható. Hasonlóképpen nyilatkozott la­punknak a szlovák Gazdasági Mi­nisztérium sajtószóvivője is. Dagmar Hlavatá szerint Szlovákia sem kapott hivatalos értesítést a döntésről, tehát a bejelentés nem hivatalos, és a dön­tés még változhat annak függvényé­ben, hogy miként alakulnak a záró tárgyalások. Dagmar Hlavatá el­mondta: Szlovákia ismét találkozót kezdeményezett a vállalat képviselői­vel, amelyen Pozsony újabb ajánlat­tal állt elő. Ennek részekéiről azon­ban a sajtószóvivő nem kívánt konk­rétumokat elárulni. A vállalat Magyarországon elvileg Gyöngyösre települhetne, a telepü­lés elöljárói azonban nem kívántak nyilatkozni az ügyről, arra hivatkoz­va, hogy a döntés még nem hivatalos. A beruházás értéke egyébként 500 millió euró (mintegy 125 milliárd fo­rint), s a gyártás 2007 elején indul­hatna; a vállalat legkésőbb tavasszal szeretné megkezdeni az üzem építé­sét. Ha minden jól megy, Magyaror­szág gumiabroncsgyártó nagyhata­lommá nőheti ki magát a régióban, hiszen a Michelin és a Bridgestone után (ez utóbbi Tatabányán építi fel közép-európai gyárát) a Hankook lenne a harmadik autóabroncsgyára az országnak. • Czigler Mónika Megbízható tömegközlekedés télen? A busztársaságok szűkös költségvetése csak viszonylagos biztonságot garantál Jön a digitális tachográf A digitális tachográf működésével és használatának szabályaival az or­szágban elsőként a Komárom-Eszter- gom megyei fuvarozócégek, és a köz­lekedési szolgáltatást végzők érdek- képviseleti szervei ismerkedhettek. A megyei közlekedési felügyelet szakmai fórumán Farkas Károly igaz­gató hangsúlyozta, hogy a digitális tachográf bevezetése az Európai Unió tagállamaiban elkerülhetetlen. Az EU összes haszongépjármű előállítója 3,5 tonna össztömeg felett 2006. március 6- tól már csak digitális tachográffal fel­szerelt gépkocsit adhat el. A berende­zésben külön-külön kártyát kap a gép­kocsivezető, az üzemeltető, az ellenőr és a hitelesítést és karbantartást végző szerv. A korongos változattal szemben a digtális tachográf előnye, hogy könnyebben ellenőrizhető, nemcsak a hatóság, hanem az üzemeltető részéről is, továbbá kizárja a visszaélések lehető­ségét. Az új eszközt a tehergépjármű­vek üzembentartói egy minősített szál­lítótól szerezhetik be, a készülékben használatos adatkártyák kibocsátásának és ellenőrzésének jogát a közlekedési felügyelet gyakorolja. Az alkalmazáshoz szükséges végrehajtási rendelet kidol­gozás alatti stádiumban van. • G.K. Minden évben előre meghatáro­zott ütemterv szerint zajlik a Vértes Volán Rt. dorogi telephelyén a jár­müvek teljes körű felmérése és át­vizsgálása annak érdekében, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok ne veszélyeztessék az utazók biztonsá­gát, illetve a lehető legkevesebb fennakadással, kicsúszással kelljen szembesülnünk a téli hónapokban. A tél közeledtével szorongva várják a havazásokat azok, akik kénytelenek napi rendszerességgel munkahelyük­re utazni, közúton ingázni. Ismerve a 10-es út jelentős túlterheltségét, külö­nösen nagy gondot jelenthet akár egyetlen kamion, személyautó vagy autóbusz kicsúszása, elakadása, kerü­lőút híján órákra bedugulhat a forga­lom. A legkritikusabb a Kopár csárda előtti szakasz, általában itt történik a legtöbb baleset, keresztbefordulás, ki­csúszás. A Vértes Volánnál október elején megkezdték a fokozatos felké­szítést, első körben az épületek, be­rendezések ellenőrzése történik, ezzel párhuzamosan beszerzik a szükséges anyagokat a fagyálló folyadéktól kezdve a legkülönbözőbb alkatrésze­kig. Október 17-én megindult a jár­művek egyenként történő átvizsgálá­sa, mindegyiken elvégezve a szüksé­ges javításokat, gumicseréket vagy a fagyállóval való feltöltést - tudtuk meg Dinnyés Istvántól, a dorogi te­lephely vezetőjétől, aki elmondta, hogy ez a munka nagyjából két-há- rom hétig tart. A Volán társaság az autóbuszain téli-nyári üzemmódra egyaránt alkalmas, „multifunkcioná­lis” abroncsokat használ, a költségve­tésből nem futja téli, illetve nyári ab­roncsok cseréjére. A cég a különböző mintázatú, különböző úttípusokra megfelelő gumik beszerzésével igyek­szik javítani a közlekedés biztonságán: más mintázatú abroncsok kerülnek a hegyes-völgyes területen, illetve a sík vidéken közlekedő járatokra. Termé­szetesen a megfelelő mintázat még nem jelent maximális biztonságot, egy váratlan ónos eső egy meglehető­sen rossz állapotú úton kivédhetetle­nül balesetet okozhat. Menet közben a buszok kapcsolatot tartanak a közút­kezelőkkel, az ő felelősségük a hótor­laszok megszüntetése, akadálymente­sítés és tisztítás. Az út felszórására esetenként használt só egyébként ér­dekes módon a gumit nem, a jármű­vek karosszériáját viszont annál in­A kormány jóváhagyásával az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) io milliárd forintot biztosít a hozzá tartozó 23 Volán társaságnak. A tőkeemelés formájában juttatott összeget a cégek csak új autóbusz­ok beszerzésére fordíthatják majd. A tőke elosztásakor a busztársaságok. gépjárműparkjának átlagéletkorát, műszaki állapotát, a gazdálkodásuk körülményeit, valamint az autóbusz­ok számát és összetételét vették fi­gyelembe. A közbeszerzési eljárást az Autóbusz Invest Kft. bonyolítja majd le, melynél a legfontosabb szempont. Ennek értelmében a jár­műveknek meg kell felelnie az Euro 3-as minősítésnek, környezetkímé­lőnek és korszerűnek kell lennie. kább károsítja. A közlekedés-felügye­letnél nem készülnek fokozottabb téli ellenőrzésre, folyamatosan vizsgálják a járművek műszaki állapotát, beleért­ve a gumik mérését is. Az autós, bu­szos közlekedés helyett persze vá­laszthatjuk a valamivel megbízhatóbb vasutat is, de ott is számíthatunk a fa­gyások okozta késésekre, elakadásra. • SZH Egyetért-e a gyógynövény­szabályozás szigorításával? A ma még gyógyhatású szernek minő­sülő gyógynövénykészítményekre nehéz jövő vár, egy uniós tervezet szerint né­hány év múlva már csak gyógyszerként lehet ezeket forgalomba hozni. Ha a mi­nősítés követelményeit nem tudják teljesí­teni, eltűnnek a piacról. Simonyi Piroska (szinkronszínész) Ritkán vagyok beteg, ezért nem szorulok rá, hogy bármilyen készít­ményt szedjek. Ha mégis van valami prob­lémám, akkor pedig gyógyszert szedek, gyógyhatású készítményeket nem fogyasztok. Ennek ellenére ellenzem a szigorítást, az unió egységesítő tö­rekvéseivel nem értek egyet. Dunai Boglárka (angoltanár) Még nem hallottam er­ről a tervről, de semmi­képpen sem értek egyet vele. Gyakran járok bioboltokba vásárolni, még ott is jól megné­zem, hogy csak magyar terméket vásároljak, mert nem bí­zom a külföldi áruk minőségében. Kassai Kálmán (magánvállalkozó) Természet- és egész­ségtudatos család va­gyunk. Ellenzünk min­den olyan értelmetlen intézkedést, ami csak egyes lobbiérdekeket szolgál. Az unióban a gyógyhatású készítményekkel is az a helyzet, hogy csak a pénzre kíván­csiak, akik a törvényeket kiötlik és ráerőszakolják más országokra. Gál Helga (hivatásos anya) Épp a napokban hallot- tam eg}' riportot a rádi­j óban erről. Felháborít, J1 hogy eltűnhetnek a bioboltokból a teafú- vek, kenőcsök, egyéb ** 1 .. készítmények csak az ért, mert gyógyszerré minősítik őket és gyógyszertári forgalmazás közé szorítják. Melyik gyógyszerész fogja olyan alaposan bemutatni és ajánlani ezeket a készítményeket, mint egy hozzáértő bioboltos. Éhségsztrájk a szlovák-magyar határon Hatmilliárd forintot kérnek számon a kormányon a bodrogközi települések Befellegzett a kamillateának? Uniós nyomásra megszűnik a gyógytermékek kategóriája Mivel a Pénzügyminisztérium nem teljesítette ígéretét, hétfő dél­ben éhségsztrájkba kezdett Barati Attila, a szlovák határ mellett fekvő Pácin község polgármestere. A kér­désben érintett Tisza menti telepü­lések támogatják a polgármester kezdeményezését. Ahogy azt már lapunkban megír­tuk, éhségsztrájkot helyezett kilátásba Pácin község polgármestere, Barati Attila, amivel azt szeretné elérni, hogy a kormány a jövő évi költségve­tésben biztosítsa a Vásárhelyi-terv ál­tal érintett Tisza menti települések infrastrukturális beruházásaihoz megígért pénzt. Barati Attila, Pácin község polgármestere elmondta, ok­tóber 24-én, hétfőn, pontosan délben kezdte el az éhségsztrájkot a település szélén, a magyar-szlovák határátkelő előtt felállított őrbódéban. Az éhség- sztrájk kezdetén minden érintett tele­pülés polgármestere jelen volt, akik egy sajtótájékoztató keretében el­mondták: ha eredménytelen lesz Barati Attila akciója, akkor október 28-án, pénteken előre bejelentett de­monstrációt tartanak a Parlament előtt. A polgármester hozzátette: pén­tekig biztosan éhségsztrájkolni fog. A települések jogos követelése egyéb­ként hatmilliárd forint, Barati Attila tudomása szerint azonban mindössze 1,7 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetésben erre a célra. • Gy.D. Folytatás az 1. oldalról Mindez nem azt jelenti, hogy hat év múlva nem lehet majd egyszerű csalán, vagy csipkebogyóteát vásárolni, hiszen nem a gyógynövényekről készült teák­ra vonatkozik a szabályozás, hanem a gyógyszernek nem minősülő gyógyha­tású készítményekre (gyógytermék). Ezek olyan keverékek, amelyek több al­kotórészből állnak, amely egymás hatá­sát erősítve fejtik ki gyógyító erejüket. A változás a piac sok szereplőjét érinti, köztük a Herbária Rt.-t is, amelynek profiljába mindkettő fajta termék bele­tartozik. Vanya Gabriella az rt. minő­ségirányítási igazgatója lapunknak ki­fejtette: ha a gyógyhatású készítmé­nyeket átminősítik gyógyszerré, meg­változik a forgalmazási helye is, ezen kívül, pedig a gyógyszerekre vonatko­zó előállítási, minőségbiztosítási felté­teleknek kell majd megfelelniük. Más gyártási feltételeket, egészen pontosan gyógyszergyártási feltéteket kell majd biztosítania a gyártóknak. Ennek jelen­tős költsége van, így a nem elég nagy potenciállal rendelkező gyártók kiszo­rulhatnak a piacról, vagy több kompo- nensű készítményeiket „leminősítik”, egy kategóriával visszalépnek és ma­radnak a gyógyteák, vagy pusztán él­vezeti értékkel bíró teák forgalmazásá­nál. A gyártók előtt két lehetőség áll, ha továbbra is piacon akarnak maradni most még gyógyterméknek minősülő készítményeikkel: vagy olyan helyre viszik a gyártást, ahol a gyógyszer­gyártási feltételek adottak (bérgyár­tás), vagy saját maguk állítja fel az eh­hez szükséges infrastruktúrát. A Herbária ez utóbbit választotta és meg is kezdte a beruházást. A Herbária Rt. minőségirányítási igazgatója szerint a teákkal foglalkozó gyártók közül mindössze hárman - raj­tuk kívül a Naturland Kft. és a Mecsektea - lehetnek képesek arra a beruházásra, amely során a törvénynek megfelelően a piacon tudnak maradni keveréktermékeikkel. Persze a gyógy­növényalapú kapszulák, kenőcsök is e szabályozás alá esnek, ám Magyaror­szágon e téren eddig is „külföldi” gyár­tók termékeit lehetett megvásárolni. A probléma nem új keletű, első­ként 1998-ban merült fel az átminősí­tés kér-dése, akkor öt évet kaptak a gyártók a gyógyszerré minősítéshez, ám később módosították a határidőt 2008-ra, majd most legutóbb 2011-re. Az eredeti időpontot egyedül a Béres Rt. tartotta be, és ezzel be is szorul­tak, már ami a terjesztést illeti, ugyanis kizárólag patikában forgal­mazhatják készítményeiket. Ettől félnek a piacon lévők termelők is - köztük a Herbária - hiszen az az uni­ós szabályozás, amely szerint gyógy­szert csak gyógyszertárban lehet for­galmazni, nem változik. Vagyis ha­talmas költséggel átminősíttetik ké­szítményeiket, hogy a piacon ver­senyképesek tudjanak maradni, ám értékesítési csatornáik beszűkülnek. • Gál Kata

Next

/
Thumbnails
Contents