Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-20 / 206. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. október 20., csütörtök • HÍDLAP 3 Fedél nélkül a hajléktalanok A hideg beköszöntével szükségük lesz éjszakai szállásra is Folytatás az 1. oldalról Fizetős szociális szállás természetesen igénybe vehető még a városban, de ingyenesen csak egy helyen segítenek a fedél nélkül maradiaknak. Az intézmény egyik munkatársának véleménye szerint a betérők körülbelül 90 százaléka alkoholproblémákkal küzd, nekik minimális az esélyük arra. hogy újra lakáshoz, munkához jussanak. Éjszakai szállás híján kevés helyen húzhatják meg magukat a fedél nélküliek Esztergomban. A buszpályaudvaron nincs lehetőség arra, hogy éjszakára behúzódhassanak a hajléktalanok, a vasútállomáson viszont előfordul, hogy szemet hunynak az efféle „szabálytalanság” fölött. Cifráné Hidas Ágnes, az esztergomi Máltai Családsegítő Szolgálat vezetője arról számolt be, hogy évek óta azt tapasztalják: csak akkor kezdenek szállingózni a nappali melegedőbe, amikor már a nappali hőmérséklet is nagyon alacsony. A máltaiak egyébként tavaly 95 rászorulót regisztráltak, idén is hasonló számra számítanak. Felmerülhet a kérdés, vajon a szlovák szociális rendszer hiátusait ismerve, nem vehetik-e igénybe esetleg szlovák állampolgárok is az esztergomi szolgáltatásokat. Ennek lényegében nincs semmi akadálya, főként úgy nem, ha papírok nélkül jelentkezik be a hajléktalan, minthogy nem hatóságokról van szó, Felmérések szerint az utóbbi években csaknem duplájára emelkedett az utcán élő nők, fiatalkorúak és gyermekek száma. Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárca nem a hajléktalanszállásokat bővítené, hanem például bérlakásokat biztosítana a rászorulóknak. Ennek megfelelően a kiírt pályázatok elsősorban efféle alternatív lakhatási lehetőségekre kínálnak segítséget. Ugyanakkor jelentősen, hatvan százalékkal csökkent a krízisférőhelyek támogatása, és a megítélt állami támogatást is rendszeresen késéssel kapják meg a karitatív szervezetek. nem is ellenőrzik szigorúan a személyazonosságot, a máltaiak csak a legalapvetőbb személyes adatokat kérik el. Tatabányán is hasonló választ kaptunk, bár még ott sem találkoztak hajléktalan külföldi állampolgárral. Amennyiben a hajléktalan elhallgatja állampolgárságát és ez csak például a hivatalos iratok intézése közben derül ki, már akkor is nyert annyi időt, hogy megmelegedhessen és jóllakhasson. • Szabó Hainai Új képzelet István királyról A Pelsőczy IJszló Ezeréves Magyar Amen című estje Az esztergomi Keresztény Múzeum Gobelin terménél keresve se találhattak volna illőbb helyszínt az előadásra. A korabeli királyábrázolásokkal takart falakon belüli tér meghitt szentély volt ezen az estén. Pelsőczy László, műsorával az Esztergomi Polgári Körök meghívásának tett eleget. Az István, a király című Szörényi- Bródv rockoperában egykor Pelsőczy László játszotta a címszerepet. A mozifilm változatban hangját, a szóló énekrészek magas fekvése miatt Varga Miklóstól kölcsönözte. Pelsőczy karaktere a színészet iránya felől adott többet a műhöz, ezt láthatta viszont a publikum ezen az október 17-ei estén. A közel 20 éve játszott darabot most egy átiratban hallhatta az esztergomi közönség. Az adaptáció Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült, melyből az egykori rockoperát is írták. A kis színpadon egyetlen puritán, ember nagyságú fakereszt és egy zsámoly állt. Pelsőczy László és Csobolya József az egyházi liturgia emelkedett hangulatának megfelelő gregoriánus énekkel, az egyes verses tételeket, imádságokat, prózai szakaszokat és gitárkísérettel előadott dalokat egy kis harang csengésével elválasztva adták elő. Különös jelentősége és hangulata volt az említett drámából megidézett úgynevezett István-imáknak. Pelsőczy fehér ruhában, gyertyalángoktól és finoman lágy hangolású színpadi háttérfénytől övezve papi, szent emberként énekelte, szavalta az imákat. Csobolya József pedig talpig feketében, gitárjával, és egyházzenei énekstílusban kísérte a szöveges részeket. A műsorban Boldizsár Miklós mellett hallható volt Juhász Gyula, Nemeskürty István, Bornemissza Péter, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor egy-egy verse, irasa. (pöltl) Testvérvárosi találkozó Rodezben Bamberg meghívására Esztergom város képviseletében tegnap a franciaországi Rodezbe utazott Kolumbán György és Petrovics János képviselő „Bamberg testvérvárosainak 2. találkozójára”. Tavaly első ízben Bambergben rendezték meg az összejövetelt, ekkor született például annak a művészcsere programnak a gondolata is, melynek eredményeképpen idén augusztusban Esztergomban vendégeskedett négy bambergi alkotó. Jövőre a tervek szerint négy esztergomi művész látogathat ugyanígy a németországi Bam- bergbe. A ma kezdődő háromnapos találkozó célja nem utolsósorban az, hogy a testvérvárosok között szorosabb, sikeres együttműködés valósuljon meg a kultúra, idegenforgalom területén, terveiket közös pályázatba foglalhassák. A konferencia nagyszerű lehetőségét nyújt új, közös projektek kialakítására, megvitatására, amiből a testvérvárosok sorában hosszútávon Esztergom is profitálhat. • Sz.H. A Vizek Szerelmesének kiállítása Esztergomban A Dobó Katalin Gimnázium Galériájában tegnap nyílt meg Lábik János festőművész kiállítása, ahol egy hónapon keresztül a művész 83 akva- rell és olajfestményét tekinthetik meg az érdeklődők. A lírikus hangulatú festményeit a művész általában ősszel és télen készíti, amikor a fák teljesen csupaszon hajolnak a víz fölé. Lábik János másik kedvelt témája az esztergomi királyi vár a Bazilikával. A tárlat egy hónapig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében. Lezárult a jegyző elleni fegyelmi eljárás Esztergomban Kedden késő éjszakába nyúlt ülésén döntött a fegyelmi tanácsként eljáró esztergomi képviselő- testület arról, hogy felmenti hivatalából dr. Csömör Sándor jegyzőt. A szeptember elején indult fegyelmi eljárás lezárásaként a tanács megállapította, hogy a 12 vizsgált ügy közül nyolc esetében a jegyző közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegte, ezért a korábban már felfüggesztett jegyzőt hivatalvesztés fegyelmi büntetésben részesítette. Az indoklásban egyebek mellett az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok elhanyagolása, a képviselő-testületi határozatok végrehajtatásának mellőzése, az élményfürdővel kapcsolatos beruházás ügyintézési, illetve fizetési kötelezettségeinek elmulasztása szerepel. Azzal, hogy Csömör Sándor sok esetben nem írta alá, illetve nem szignálta a hozzá érkezett közérdekű kérelmeket, panaszokat és bejelentéseket, nem csak a hivatalnak, de Esztergom város lakóinak közvetlenül is kárt okozott. A fegyelmi eljárást követően a képviselő-testület Meggyes Tamás polgármester javaslatára megbízta dr. Szolnoki Imre aljegyzőt, hogy a jegyzői feladatokat lássa el, ugyanúgy, ahogy a jegyző ellen folytatott eljárás idején tette. • S.E. Elfogadták Szenttamás és Búbánatvölgy szabályozási tervét Folytatás az 1. oldalról Mindenképpen fontosnak tartja a városvezetés, hogy a lakossággal egyetértésben történjenek ezek a módosítások, ezért adtak helyt annak a lakossági kérésnek, hogy egyes utcanevek változatlanul maradjanak. Az ön- kormányzat a Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. kérésére térítés- mentesen tartós használatba adja az esztergom-kertvárosi Arany János Általános Iskola melletti faház épületét. Az épületet az iskola 2003-ig oktatási célra használta, amíg életveszélyessé nem nyilvánították. Az önkormányzati tulajdonú Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. vállalja az épület felújítását, ahol az elképzelések szerint ifjúsági centrumot alakítanának ki, illetve a helyiségek egy részét bedolgozási munkavégzésre tennék alkalmassá. A két éve alapított Roma Kht. már több munkahelyteremtő pályázaton is nyert támogatást. Most a munkahelyteremtés mellett a szociális családgondozást is szeretnék felvállalni és ehhez nyújt majd lehetőséget a felújított faházban kialakítható ifjúsági központ és bedolgozói részleg. • Muzslai Ágnes Véletlenül lett parancsnok ‘56-ban Dorogon 1956-os forradalmi napokban több jelentős esemény is történt, ezek közül az egyik a Bányászotthon előtti szovjet emlékmű fel- robbantása volt. Ebben az időben teljesített szolgálatot a dorogi rendőrségen Földes Imre, aki a helyszínt biztosította a robbantás idején. Földes Imre fiatal rendőrként az esztergomi parancsnokságon is dolgozott néhány évig bűnügyi nyomozóként, majd Dorogra került. A forradalmi napokban a dorogi rendőrparancsnokság szinte kiürült - emlékezett vissza Földes Imre. - Mindenki igyekezett eltűnni és így szinte egyedül maradtam a településen, mint hatósági személy. Engem mindenki jól ismert, és akin lehetett segítettem. Voltak, akik fegyvert akartak szerezni a rendőrségről, hogy megtámadják a dorogi pártházat. Én nem adtam ki a fegyvereket és utólag többen elismerték, hogy valószínűleg ennek volt köszönhető, hogy Dorogon nem volt vérfürdő, mivel a pártházban felfegyverkezve várták a forradalmárokat. Emellett közreműködtem a csolnoki fogolytábor kiszabadításában is. A véletlen úgy hozta, hogy a foglyok között én szabadítottam ki későbbi országos parancsnokomat is - mondta az egykori forradalmár. ‘56 után továbbra is rendőrként dolgoztam Dorogon és huszonhét év után legfelsőbb fokozattal mentem nyugdíjba. Mindig is jó indulattal voltam az emberek iránt és mai napig is érzem ennek a viszonzását. • M.A. Látogatók Finnországból Uniós tapasztalataikat is megosztják velünk a finnek Esztergomban október 19. és 21. között, a Vármúzeum márványtermében Finnországi kisokos címmel rendez szemináriumot az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör, a Vármúzeum és az Esztergom testvér- városában működő espooi Magyar Társaság. A rendezvény célja, hogy aktuális hírekkel, információkkal szolgáljon az érdeklődők számára Finnországról, a mai finn társadalomról, valamint az európai uniós tagság tapasztalatairól. A szemináriumot Horváth Béla múzeumigazgató, az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör elnöke nyitotta meg szerdán, majd Pekka Kujasalo Finnország Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tartott nyitó előadást „A mai Finnország” címmel. Ezután Reima T. A. Luoto, az államtudományok magisztere, Esztergom díszpolgárának előadása volt hallhaEspoo tó, melynek témája Finnország legújabb történelmének fordulópontjai 1939—2005-ig. Horváth Béla kérdésünkre elmondta, hogy a finn nagykövet most járt először Esztergomban, ezért a városnak diplomáciai szempontból is fontos a látogatás. Hozzátette, Epsoo-val már 31 éve tart a testvérvárosi kapcsolat, Esztergom életében ez volt a harmadik ilyen kezdeményezés. A múzeumigazgató szerint nagyon jó, hogy több testvérvárosi kapcsolatot ápol a város, hiszen ez népi diplomácia, baráti körök alakultak, civil kezdeményezések keltek életre, melyek egyre fontosabbak, különösen most, hogy uniós tagok lettünk. így minden magyar állampolgárt szívesen látnak a rendezvényen, melyen végeredményben azokat az ötleteket adják át a finnek, melyeket ők maguk már megtapasztaltak - tette hozzá Horváth Béla. Ma egyébként Finnország gazdasági életéről és külkereskedelméről lesz szó a szemináriumon, illetve a finn jóléti társadalom, szociál- és egészségpolitikájáról. Pénteken az érdeklődők a finn kulturális életről és a mai Espoo-ról hallhatnak előadásokat. A finn nyelven zajló programok megértését természetesen magyar nyelvű tolmácsok segítik. • Gy.D. #
