Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-24 / 188. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. szeptember 24., szombat • HÍDLAP 3 Felesküdött a régió borlovagrendje Tizennyolc hazai borrend tisztelte meg jelenlétével az ünnepélyes alkalmat Meggyes Tamás Esztergom és Ján Oravec Párkány polgármestere az ünnepi misén Folytatás az 1. oldalról A kétközpontú borrendet Eszter­gom képviseletében Knapp János al­polgármester, majd Ján Oravec, Pár­kány polgármestere köszöntötte. Terts András, a Magyarországi Bor­rendek Országos Szövetségének el­nöke örömmel adta a megjelentek tudtára, hogy ezen a napon történik meg a régió borrendjének bejegyzé­se. Csorna Zsigmond, a Borrend nemzetközileg elismert bortudor- tagja a régió borkultúrájának törté­netét vázolta fel, majd elérkezett a délelőtt legünnepélyesebb pillanata. A Magyar Bor Akadémia elnöke, Modos Péter által előolvasott szöveg alapján esküt tett a tavaly született borrend 24 tagja. „A kulturált borfo­gyasztás egészség, jókedv és barát­ság” - szólt az esküszöveg utolsó mondata. A borbarátok ezután alá­írásukkal is megerősítették vállalása­ikat, majd Terts Andrástól átvették a tagságot tanúsító okleveleket. A lova­gok, azaz a régió elismert szőlész­borász szakemberei, borszeretők név szerint: Hartl Mónika, Bábszki Já­nos, Gere József, Gyöngyös Antal, György János, Prantner József, Teplánszky Ferenc, Tóth Gábor, Tóth Tivadar és Vikukel László Esz­tergomból, Dávid Mihály, Drozdík József, Erdős Rudolf, Ivanics László és Miroslav Petrech Párkányból, Bartos Kálmán Lábatlanról, Bátori József Tátról, Benefi László és Ré­vész Gábor Ebedről, Csorna Zsig­mond Budapestről, Dékány József Szőgyénből, Farszki Tibor Tokod­ról, Nyergesi Rezső Nyergesről, va­lamint Török János Bajótról. Modos Péter köszönetét mondott a frissen felavatott borrendi tagoknak a bor népszerűsítéséért folytatott aktív te­vékenységükért, a magyar bor nem­zetközi elismertségéért való fárado­zásaikért. Elismerését fejezte ki azért a kivételes gesztusért is, hogy a világon elsőként nemzetközi lovag­rendet alapítottak, amely mottójául tűzte ki, hogy sem a Duna, sem az országhatár nem választhatja el az azonos ökológiai adottságú területe­ket, az embereket és kultúrákat, ehe­lyett hídépítési lehetőséget kínál, amit a lovagrend a maga eszközeivel igyekszik segíteni és kihasználni. A bor akadémia elnökétől azt is meg­tudhattuk, hogy nincs Európában még egy olyan borvidék, mint ami­lyen a Kárpát-medence, hiszen Ma­rosvásárhelytől Sopronig bárhol já­runk és iszunk bort, mindenütt meg­van az ízek, értékek fantasztikus egysége, a közös szőlő- és borkultú­ra. A Tatai Zsigmond Király Bor­rend tagjai egy gyönyörű kerámia­tállal és egy karton borral kedves­kedtek a „új dón avatott” „borhí­veknek”. Bíró Péter, a Magyarorszá­gi Borrendek Országos Szövetségé­nek alelnöke, a párizsi székhelyű Bacchus Nemzetközi Borszövetség nagykövete szintén azt emelte ki, hogy az emberek közti határokat még a politikusok sem tudják meg­húzni, viszont a közös kultúra, melynek fontos része a bor, képes tovább erősíteni az összetartozás ér­zését. „Barátság deklarálódik ebben a borrendben.” - összegezte megha- tottan érzéseit Bíró Péter. Az avatási ceremónia végeztével az ünneplő se­reglet átvonult a Belvárosi templom­ba, ahol Michels Antal római katoli­kus plébános misét celebrált. A Bib­liából számos helyről idézett a szent itallal kapcsolatban: „A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív örö­me. Ahol az emberi kultúra megjele­nik, a bor is jelen van.” Krisztus az Utolsó vacsorán az eucharisztiában a bort, mint saját vérének szimbólu­mát örök időkre a liturgia elenged­hetetlen magasztos részévé tette. Gyöngyös Ferenc, Burján László, Csudái Sándor és Kovács László ró­mai katolikus plébános, illetve Ágos­ton Csaba református lelkész adtak áldást a borrend zászlajára, zászlós borára, a Királyleánykára, és vala­mennyi megjelent borrendi tagra. Délután a Bélái kastélyban borbe­mutató és borkóstoló tette teljessé a magyar bortörténet régiónk számára legfontosabb napját, mert bár a bor borúra is elsőrangú nedű, tegnap a derű édesítésének nektára volt. » Kép És szöveg: Kertész Viktor Vatikáni hangok a Bazilikában Esztergomba érkezik az 1400 éves pápai kórus Ez évben hetedik alkalommal rendezik meg szeptember 23. és október 9. között a Magyarok Nagyasszonya Nemzetközi Egyház­zenei Fesztivált. A rendezvény idei különlegessége, hogy a másfél ezer éves múltra visszatekintő pá­pai kórus, a Capella Musicale Pon- tifica Sistina is fellép a fesztiválon, többek között az esztergomi Bazili­kában is. Az 1999-ben indult egyházzenei fesztivál szervezői már a kezdetektől fogva célként tűzték ki, hogy egyszer a pápa kórusa is fellépjen a rendezvé­nyen. Ez a cél hét év kemény munká­jának eredményeképp idén teljesül. A rendezvény fővédnökei Erdő Pé­ter bíboros, prímás, esztergom-bu- dapesti érsek, Erdődy Gábor, Ma­gyarország Szentszékhez akkreditált nagykövete és Beer Miklós, váci me­gyéspüspök hosszas, hónapokig tartó egyeztetések után győzték meg a kó­rust, hogy jöjjenek el hazánkba. A kórusról az első feljegyzések a 6. század végén készültek, de akkor már arról szóltak az írások, hogy a kórust újjászervezik. A Capella Mu­sicale Pontifica Sistina a IS. század­ban felépült Sixtus-kápolnában tar­tott pápai szentmiséken énekelt, s ebben a században olyan nagy ne­vek voltak tagjai, mint Giovanni Pierluigi da Palestrina és Tomás Luis Victoria. A most hazánkba érkező kórust Giuseppe Liberto vezényli, valamint a 34 fiút és 19 férfi énekest magába foglaló együttes mellett fellép Gian- luca Libertucci orgonaművész is. A rendezvényen a Capella Musicale Pontifica Sistina történelméhez fűző­dő komponisták művei csendülnek fel. A rendezvényen rajtuk kívül a francia Discantus együttes és a bizán­ci egyházzene művelői közül Cantus Kamarakórus és a Szent Efrém Bi­zánci Férfizenekar is hallható lesz. Az egyházzenei fesztivál első nap­ján, szeptember 23-án, pénteken a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Ka­rának épületében lép fel a pápai kó­rus, az est során gregorián énekekkel, Palestrina, Victoria, Perosi és Liber­to művekkel várják az érdeklődőket. Az ezt követő napon Budapesten, a Szent István-bazilikában énekelnek, ahol az előbb felsorolt szerzők mel­lett Baini és Bartolucci művei is fel­csendülnek majd. Esztergomba szeptember 25-én va­sárnap érkeznek a vatikániak. A fél tizenegykor kezdődő latin ünnepi szentmisén több más énekkarral együttműködve énekel a Capella Musicale Pontifica Sistina. A pápai kórus csupán ezen a há­rom helyen lesz hallható. Az egyház­zenei fesztivál egy későbbi állomásá­ban, október 8-án érkezik el Zsám- békra, ahol a budajenői és telki scholák közreműködésében szentmi­sét és vesperást hallgathatnak meg az érdeklődők. • HB Belvárosi forgalomkorlátozás A lebontott Petőfi mozi építési terü­letének kiszélesedésével a kórház, az Aranyhegy, a Diósvölgy, illetve a Tesco áruház felé vezető Petőfi utca egy fontos szakasza zárult le hosszabb időre. Az itt lévő üzleteket a gyalogos- forgalom megmaradása miatt ugyan nem érinti a korlátozás, de a Petőfi ut­ca gépjárműforgalma által használt sá­vokra már rákerült az építkezés zöld fémpalánkja. Ennek megfelelően a fő- útról lehajtva csak a Vörösmarty utcá­ba tudunk behajtani, ami kisebb torló­dásokhoz vezethet, illetve az éjszakai, sötét időszakban több figyelmet és ala­posabb körültekintést ró autósainkra. Kép És szöveg: PÓZ Plázaszékek, gyöngyvászon és lézertechnika a Kultúrmozgóban Az esztergomi Petőfi Filmszínház lebontása után a Bajor Ágost Mű­velődési Ház művész mozijának ju­tott az a szerep, hogy az új, helyi mozirajongókat kinevelje és kiszol­gálja. A művelődési ház által be­adott, és a mozi fejlesztésére kért támogatást az önkormányzat 25%- os önrész bevállalásával segítette, és most úgy tűnik sikerül a jelenle­gi egyetlen esztergomi filmszínhá­zat komfortosabbá tenni. A fejlesztés ez évi lépéseivel kap­csolatban Szeder Balázs Péter, az esz­tergomi Bajor Ágost Művelődési Ház igazgatója elmondta, hogy a mostani átalakítás egy hosszabb mozi­fejlesztési program része. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma minden évben bőkezűen támogatja az art mozikat, többek között ezért is ér­demes Esztergomban ezt az aránylag kis filmszínházat működtetni. A mul­tiplexekkel való kilátástalan verseny­ben pedig jobb sansszal indul egy művészfilmeket bemutató filmszín­ház, ha mögötte éves szintű támogatás áll. A Városi Mozi Rehabilitációs Program alapján a Bajor Ágost Műve­lődési Ház art mozijának fejlesztésére most kerül sor. Ez a több évet felölelő fejlesztési időszak eredményezheti, hogy a művelődési házban lévő mozi egy minden igényt kielégítő art film­színház legyen. 2004-ben a lebontott Petőfi Filmszínház vetítőgépeinek eb­be a kisebb moziba való áttelepítése és beüzemelése volt soron, idén a néző­tér felszereléseinek felújítását végzik el. A mozirajongó közönség kényel­mét szolgálja majd az eddigi, a másfél, kétórás filmek végigüléséhez talán kissé kényelmetlen széksorok teljes cseréje. A régi ülőalkalmatosságokat, vadonatúj fotelekre, azaz pláza- székekre cserélik, mely tetszetősebb, kényelmesebb lesz elődjénél, például minden fotelhez tartozik majd egy pohártartó. Az új ülésekhez új sző­nyeget fektetnek le, s a nézőtér leg­fontosabb kelléke, a vetítővászon vég­re felváltja a jelenlegi falfelületet. A speciális fényvisszaverő vászonanyag, melynek piaci ára körülbelül 2-300 ezer forint, a filmek optikai minőségét javítja majd. Ugyancsak a nézők meg­emelkedett igényeit szolgálja a lézer­vezérlésű, európai kompatibilitáshoz kapcsolódó hangfelismerő rendszer, mely egy későbbi fejlesztés első lépé­se lesz, és a filmek jobb hangminősé­gét eredményezi. • PÓZ Uj Desiro vonatok Esztergomban ✓ Ev végére csak új típusú, dízelüzemű vonatok közlekednek Budapestjeié Három Siemens Desiro dízelüze­mű vonat érkezett a Magyar Állami Vasutakhoz (MÁV), amit még hét hasonló fog követni az év végéig. A vonatok korszerű technikával és felszereltséggel rendelkeznek. Új szerelvényeket kapott a MÁV az Esztergom-Budapest közötti vo­nalra. Ezzel kapcsolatban a MÁV sajtóreferense, Kavalec Imre el­mondta, hogy a MÁV Rt. vezérigaz­gatója, Mándoki Zoltán és a Kredi­tanstalt für Wiederaufbau vezérigaz­gatója, Michael Jung ez év február 2- án írta alá az öt Siemens Desiro típu­sú motorvonat vásárlásáról szóló fi­nanszírozási szerződést. Jelenleg 13 ilyen típusú dízelvonat vesz részt a budapesti elővárosi for­galomban, melyek nagy része Eszter­gom és Budapest között közlekedik. Az új típusú vonatokból három már megérkezett, s ezek rögtön üzembe is álltak. Az év végéig még hét szerel­vény érkezik hozzájuk, melyek fel­szereltsége kielégíti a mai igényeket - mondta a MÁV sajtóreferense. Mint megtudtuk, az első 13 vonatot összesen 30 millió 700 ezer euróért hozták hazánkba. Ezeket MFB hitel­ből, állami felelősségvállalás mellett vásárolta a vasúttársaság. Amióta a Desiro vonatok közlekednek a két vá­ros között, az utasforgalom 22 száza­lékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy míg 2002-ben 956 ezren, addig 2004-ben már egymillió 374 ezren utaztak a vas­úttal. Az új vonatok érkezésének kö­szönhetően ez év végére már az összes Esztergom és Budapest között közle­kedő vonat Desiro lesz. A szerelvények felszereltsége is megfelel az európai uniós követelményeknek, vagyis 123 ülőhely, 90 állóhely biztosított, vala­mint a vonat WC-je a mozgássérültek számára is elérhető, zárt rendszerű. Arra a kérdésre, hogy miért pont ezt a vonalat szerelik fel új vonatok­kal, Kavalec Imre elmondta, hogy habár a pálya állapota nem ad lehető­séget arra, hogy nagyobb sebességgel haladjanak rajta, mégis ezekkel a könnyebben futó szerelvényekkel könnyebben tartható a menetrend. Az Esztergom és Budapest közti vo­nal felújításával kapcsolatban a MÁV sajtóreferense kijelentette, erre valószí­nűleg csak 2007 után kerül majd sor. Akkor is valószínűleg csak uniós pályá­zat segítségével tudják megoldani a ja­vítási munkálatokat, melynek első lé­pése a Duna-híd felújítása lesz, amin a vonatok évek óta csak nagyon lassan közlekedhetnek. Emellett az állomások meghosszabbítása is szerepel a terveik között, hogy hosszabb szerelvényekkel is lehessen közlekedni a vonalon - mondta Kavalec Imre. • Hatvani Berndaett 1

Next

/
Thumbnails
Contents