Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-23 / 187. szám

2 HÍDLAP • 2005. szeptember 23., péntek ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Hamis bombariadó egy metróállomáson (H) Tegnap déltájban helyreállt a for­galom a 3-as metró vonalán, miután a tűzszerészek nem találtak bombát az Újpest központi végállomáson - kö­zölte a BKV fődiszpécsere. Délelőtt bombariadó miatt ürítették ki a 3-as metró Újpest központi végállomását. A rendőrség akkor azt közölte: 9 óra 5 perckor egy férfi hang azt közölte az újpesti kapitánysággal, hogy a metróaluljáróban fél óra múlva bom­ba fog robbanni. A rendőrségnek si­került azonosítani azt a nyilvános te­lefonfülkét, ahonnan a hívás érke­zett. A kerületi rendőrkapitányság közveszéllyel fenyegetés gyanúja mi­att indított eljárást. Csak a kórházakban lenne tilos a füstölés (H) A dohányzás visszaszorítását cél­zó törvénytervezet szerint csak a kórházakból tiltanák ki a füstölést, az iskolákból és vendéglátó-ipari egységekből nem, pedig az eredeti tervekben a szigorúbb változatot tá­mogatta az egészségügyi miniszter és a népegészségügyi kormánymeg­bízott. A tervezetről októberben tár­gyal az Országgyűlés, amennyiben elfogadják januártól életbe lép. Nyílt levél az Országgyűlés elnökének (H) Csapody Miklós a Magyar De- mdkfata Fórum országgyűlési képvi­selője nyílt levelet intézett az Or­szággyűlés elnökéhez, hogy haladék­talanul terjessze a parlament elé azt az MDF javaslatot, amely a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállí­tását szorgalmazza. A képviselő em­lékeztetett arra, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folyta­tott szeptember 5-i egyeztetésen ja­vasolták a bizottság felállítását, ér­demben azonban még nem történt semmi az ügyben. Logisztikai központfejlesztés (SK) Az osztrák UBM cég úgy döntött, hogy egy szlovák ingatlanfejlesztő társasággal (IPEC) közösen felfej­lesztik a Szencen lévő logisztikai köz­pontot. Az osztrákok 250 millió eurót költenek a Cargo Centerre, az előze­tes tervek alapján egy év múlva 55 ezer négyzetméteresre bővítik a je­lenleg 10 ezer négyzetméteren elte­rülő logisztikai központot. Októberben érkezik a kínai kormányfő' (SK) Hivatalos látogatásra érkezik Szlo­vákiába Ven Csia-pao kínai minisz­terelnök, aki itt tartózkodása alatt ta­lálkozik az ország közjogi méltósága­ival. Eduard Kukán külügyminiszter elmondta, hogy főleg gazdasági kér­désekről fog szó esni, de az emberi jogokról is beszélnek majd. A kínaiak két napig - október 17-18. - tartóz­kodnak Szlovákiában. Meghalt a mexikói közbiztonsági miniszter Ramon Martin Huerta mexikói közbiztonsági miniszter életét vesz­tette tegnap egy helikopter-baleset­ben. A férfi kulcsszerepet játszott a kábítószer-kereskedelem elleni küz­delemben. A szerencsétlenségben összesen kilencen vesztették életüket. A magyar demokrácia halála Visszaadná a Fidesz a zárolt pénzt az önkormányzatoknak A Fidesz arra kéri a kormányfőt, oldja fel az önkormányzatoknál az év elején zárolt 21,7 milliárd forin­tot - közölte a párt önkormányzati tagozatának elnöke csütörtöki saj­tótájékoztatóján, Budapesten. Szita Károly közölte: az általános takarékossági intézkedések részeként a kabinet a helyben maradó személyi jövedelemadó 10 százalékának egy ré­széből államháztartási tartalékot kép­zett, azonban ígéretet tett arra, hogy feloldják ezt a pénzt, amennyiben az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Az ellenzéki politikus hozzáfűz­te: az elmúlt hónapokban arról halla­ni, hogy az ország gazdasága „dübö­rög”, jó helyzetben van, ezért arra ké­ri a miniszterelnököt, hogy ezt a 21,7 milliárd forintos tartalékot juttassa vissza, „hiszen csak kölcsön vette idő­szakos használatra az önkormányza­toktól”. Mint mondta, így az önkor­mányzatok még a tél előtt elvégezhet­nék a szükséges javításokat az utakon, közintézményekben. A fídeszes képviselő azt kérte a kor­mánytól, biztosítsa a szeptember 1 -jé- től esedékes 4,5 százalékos közalkal­mazotti bérfejlesztés idei évre szóló fedezetét, 18,5 milliárd forintot, és leg­alább részben ellentételezze a közin­tézményeket működtető önkormány­zatok energiaárak miatt meg­növekedett költségeit a következő ne­gyedévre. Szita Károly úgy fogalma­zott: „a magyar demokrácia halálát je­lentené”, ha megvalósulna a Belügy­minisztérium politikai államtitkárá­nak közelmúltban tett bejelentése, mi­szerint 2006-ban 100 milliárd forinttal csökkentik az önkormányzatok költ­ségvetését. Közölte: ennek kapcsán több polgármesterrel együtt találko­zót kért egy hete a pénzügyminiszter­től, azonban eddig nem kaptak választ. A sajtótájékoztatón felhívta Veres Já­nos titkárságát, ahol közölték vele: egyelőre nincs időpont a találkozóra. Szita arról is beszélt, hogy az el­múlt három évben csaknem 300 mil­liárd forint adósságot halmozott fel az állam az önkormányzatok felé, amelynek legnagyobb részét a közal­kalmazotti és köztisztviselői bérek fedezete teszi ki. Hozzátette: aláírás- gyűjtést kezdeményez több kollégá­jával az elvonásokkal kapcsolatban; ennek eredményét eljuttatják a kor­mányfőhöz. KONCZ ENDRE Változik a felvételi eljárás Az Oktatási Minisztérium javaslata alapján több ponton változna a fel­vételi eljárás. 2006-ban és 2007- ben a nyelvtudásért összesen 15 többletpontot lehetne szerezni. A Fi­desz szerint ez lehetetlen helyzetbe hozza a diákokat és pedagógusokat. A minisztériumi javaslat szerint a nyelvi többletpontok maximumát 2006-ban és 2007-ben 15 pontra, 2008-tól pedig 10 pontra szállítanák le. A típusú nyelvvizsgáért kapható több­letpontok száma nem változik, közép­fokú C típusú nyelvvizsgáért 7, a felső­fokúért 10 pont jár a felvételi során. Sió László, a Fidesz politikusa el­mondta, hogy a minisztérium nem ta­nult a tavalyi érettségi-felvételi bot­rányból. Hiába volt a kérés, hogy szep­tember elejére módosítsák a felvételit érintő rendelkezéseket, a tárca erre nem volt képes. Az ellenzéki szakpoli­tikus közölte: a legkedvezőbb esetben is csak október második felében várha­tó a rendelet megjelenése, ekkorra vál­nak ismertté a felvételi játékszabályai. Drasztikus hiánynövekedés várható 432 milliárd forinttal növelheti ez évben a büdzsé hiányát a sztráda- építések elszámolásának átsorolá­sa. Mindez - az egyéb veszteség­növelő tételeket is ideszámítva - a GDP 2,5 százalékával növelheti az önkormányzati szektort is figyelem­be vevő államháztartási hiányt - ez áll a Napi Gazdaság birtokába ke­rült, az Eurostatnak tulajdonított dokumentumcsomagban. Az erre vonatkozó hírek következmé­nyeként máris erősödött az euró. Ha igazak a dokumentumban foglaltak, ak­kor az Eurostat a következő változtatá­sokat hajtotta végre az augusztus végi állapothoz képest: 10 milliárdról 442 milliárdra emelkedik a sztrádaépítést finanszírozó Nemzetközi Autópálya­építő Rt. deficitje. Ezenkívül a várt 97 milliárd forint árbevétel is kiesik az ügyletből. 15 milliárd forintba kerülhet államháztartási szinten a 13. havi bérek­ből szóló alkotmánybírósági döntés (a központi kormányzatot ebből 7 milliárd forint terheli). A bevételi és kiadási elő­irányzatok alakulása is 100 milliárd fo­rinttal növelheti a hiányt. így az önkor­mányzatok nélkül számított államház­tartási hiány idén csaknem 539 milliárd A PM továbbra is az euró 2010-es bevezetésével számol A Pénzügyminisztérium kabinetfő­nöke nem erősítette meg az Euro­stat jelentéséről a csütörtöki lapok­ban megszellőztetett információkat. Pichler Ferenc ennek kapcsán meg­ismételte a szaktárca korábbi állás­pontját, miszerint az idén úgy ala­kul a pénzforgalmi hiány, ahogyan azt korábban prognosztizálták, és tartani fogják az ez évre meghirde­tett, önkormányzatok nélküli 1.023 milliárd forintos egyenleget. Pichler Ferenc közölte azt is, hogy a pénz­ügyi tárca továbbra is az euró 2010- es bevezetésével számol. forinttal lehet nagyobb a PM előzetes kalkulációjához képest. A jelenlegi helyzetben döntő fon­tosságúvá válik, hogy el lehet-e majd számolni a Budapest Airport Rt. magánosításának 350 milliárdos be­vételét az idei eredményszemléletű deficitben - írja a lap. Az Eurostat je­lentéscsomagja szerint erre nem lesz módja a kabinetnek, mivel az ügylet vagyonértékesítésnek számít. • VÁRY Elsőbbség a sürgősségi betegellátásnak Az egészségügyi rendszer átalakítá­sánál a sürgősségi betegellátás korsze­rűsítése élvez elsőbbséget - közölte az egészségügyi miniszter csütörtökön Nyíregyházán. Rácz Jenő elmondta: a megfelelő színvonalú orvosi ellátáshoz az anyagi, a technikai és a humán erő­forrásokat egyaránt koncentrálni kí­vánják. A tárcavezető hozzátette: a sürgős esetek ellátásának követelmé­nyei szerint fejlesztik a mentőszolgála­tot. Fontos feladat a daganatos betege­ket gyógyító onkológiai ellátás átalakí­tása is, amelynél összevonják majd az erőforrásokat, hiszen a szakemberek szerint az onkológiai centrumok mű­ködésével legalább 10 százalékkal lehet javítani a betegek gyógyulási esélyét. A törökök ellen vannak a szlovákok A legfrissebb közvélemény-kuta­tásból kiderül, hogy Szlovákia la­kossága támogatná Románia és Bulgária EU-csatlakozását, de 44 százalék azt mondja, hogy Törökor­szág ne legyen tagja az uniónak. A közvélemény-kutatásban részt­vevők ötven százaléka úgy gondolja, hogy Románia és Bulgária teljes ér­tékű tagja tudna lenni az uniónak, 44 százalék pedig úgy tartja, hogy Tö­rökország ne legyen ott a 2007. január 1-jei csatlakozási szerződésnél. Ha Románia és Bulgária két év múlva csatlakozik az Európai Unió­hoz, akkor a tagok száma a jelenlegi 25-ről 27-re bővül. A közvélemény­kutatásból az is kiderül, hogy 28 szá­zalék nem támogatná e két ország csatlakozását, 22 százalék pedig nem tudott dönteni a kérdésben. Az EU balkáni államokkal történő kibővítését leginkább a főiskolások (66 százalék) és a középiskolát vég­zettek (58 százalék) támogatják. Az EU-bővítés mellett vannak a vállal­kozók, a százezernél nagyobb lélek­számú városok lakói, a KDH, a SDK, az SNS és a Smer szavazói is. A felmérés azt mutatja, hogy a szlovák lakosok 44 százaléka ellenzi a törökök csatlakozását, 22 százalék szerint az országnak ott a helye az EU-ban. • Hajdú Máté A minimálbér emelésén vitáznak Több tízmilliárdba kerülne a legkisebb keresetnövekedés is Nemcsak arról vitáznak idén a munkaadók, a munkavállalók és a kabinet képviseló'i, hogy mennyi legyen jövőre a minimálbér, hanem az ügyben is meg kell egyezniük, hogy az iskolai végzettség alapján differenciálódjon-e a legkisebb ke­reset - írja a Világgazdaság. Az ilyen különbségtétel a munkaadók szerint elfogadhatatlan, álláspont­juk szerint a munkabéreket a piac­nak kell meghatároznia. A kabinet a napokban nemcsak a 2006-os minimálbér-emelés mértéket tervezte meg, hanem ecsetelte a 2010-ig szóló elképzeléseket is. Míg a tervek szerint jövőre a legkisebb ke­reset 63 ezer forint lenne, 2009-ben már 90 ezer. 2006-tól várhatóan emelt összegű minimálbér járna a szakmunkásoknak, 70 ezer forint, 77 ezer forint lenne a felsőfokú végzett­ségűek legkisebb keresete. Az Or­szággyűléshez benyújtott adótör­vény-javaslat szerint csak a kormány által javasolt 63 ezer forint lenne adó­mentes, tehát ez a kiváltság egyelőre csak a legkisebb keresetnek jár. A munkaadói oldal korábban me­reven elzárkózott attól, hogy diffe­renciált legyen a legkisebb kereset. Ez az álláspont várhatóan mostaná­ig sem változott - mondta a lapnak Dávid Ferenc, az Általános Fo­gyasztási Szövetkezetek és Kereske­delmi Társaságok Országos Szövet­ségének titkára. A Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége viszont a kormányzati tervekhez ké­pest is magasabbra tenné a diffe­renciált kereseteket. Míg a mini­málbér összegét 65 ezer forintban határozná meg, addig a szakmun­kásoknak 81 250, a diplomásoknak 97 500 forintot adná. A környező országok minimálbére í általában alacsonyabb az 57 ezer fo­rintos (232 eurós) jelenlegi magyar minimálbérnél. A Magyar Kereske­delmi és Iparkamara adatai szerint csak Szlovéniában magasabb érdem­ben a minimálbér (484 euró). Egy a 2001-2002-es minimálbér­emelésekről készült értekezés sze­rint leginkább attól féltek a munka­adók, hogy jelentős létszámcsökken­tésekhez vezet a béremelés, elviszi a magasabban kvalifikáltak béremelé­sére fordítható forrást, illetve bérinf­lációt okoz. Berki Erzsébet tanulmá­nya alapján, 2001-2002-ben összes­ségükben 124 milliárd forinttal csök­kentek a cégek jövedelmei a mini­málbér-emelés hatására, ezt a kieső jövedelemtömeget kellett volna kom­penzálnia a termelékenység növeke­désének. Ebből a legalább 5 főt fog­lalkoztató vállalkozások és a költség- vetési szervek terhére történt jöve­delem-elvonás 52, a 0-5 fős vállalko­zásoktól való elvonás 72 milliárd volt. Ez egyértelműen azt bizonyít­ja, hogy főként őket terhelte a mini­málbér-emelés, jórészt a járulékok és adók minimálbérhez kötött számítá­si rendszere következtében. PALOTÁS Nem változik a szünidő időpontja Több szlovákiai középiskola szeret­né, ha az országban két héttel hama­rabb kezdődne, és két héttel koráb­ban érne véget a diákok számára a nyári szünet A változtatásra a pénz­megtakarítás miatt lenne szükség. Az Oktatásügyi Minisztérium sze­rint a nyári szünet időpontjának meg­változtatására irányuló kezdeménye­zés nem oldana meg semmilyen prob­lémát. A minisztérium szerint nem lenne túl szerencsés, ha megváltoztat­nák azokat, annak ellenére sem, hogy az egyes intézmények így akarnak pénzt megspórolni. Monika Murová, a minisztérium szóvivője elmondta, hogy nehéz megtalálni a mindenki számára legmegfelelőbb megoldást, így marad a régóta bevált modell. Az egyes intézmények igazgatói azt szerették volna elérni, hogy a nyári szünidő két héttel korábban kezdődjön, mivel már júniusban na­gyon meleg van, ennek pedig a diá­kok is ki vannak téve. Felvetődött az az ötlet is, hogy a téli szünet idő­pontja is változzon meg, így több pénzt tudnának az egyes intézmé­nyek megspórolni a fűtésen. Az Oktatási Minisztérium szerint nem lehet az időjárás alapján megha­tározni, hogy mikor kezdődjön, illet­ve végződjön a szünet. A szóvivő fontosnak tartja, hogy mihamarabb megoldódjon a probléma és minden szülő tisztában legyen azzal, hogy mikor lesz a szünet, mert ahhoz tud­ják igazítani szabadságaikat. • NB

Next

/
Thumbnails
Contents