Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-20 / 184. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. szeptember 20., kedd • HÍDLAP • A Bazilika mellé költöznek az iskolák Hangulatos szellemi központtá alakulhat a székesegyház környéke Folytatás az 1. oldalról Nemrég zárult le a tervezési közbe­szerzési pályázat, és még az idén ősz­szel megpályáztatja az önkormányzat a kivitelezést, melynek sikeres lezáru­lása esetén jövő tavasszal megkezdőd­hetnek az átalakítási munkálatok és jövő ősszel sor kerülhet a beköltözés­re - mondta Takács István, az eszter­gomi önkormányzat sajtóreferense. Meszes Balázs, az összevont iskola igazgatója szerint az összeköltözés nagyban javítja a tanítás feltételeit. A harmadik önkormányzati fenntartású gimnázium, a Szent István szintén a Bazilika közelében, a volt Balassa Bá­lint Általános Iskola helyén épülő im­pozáns komplexumban kaphat majd helyet a Helischer József Városi Könyvtár mellett. Az iskola átköltöz­tetéséhez minden feltétel adott, arra 2007 szeptemberében sor kerülhet, a beruházások pedig összesen mintegy 1,5 milliárd forintba kerülnek majd. - tudtuk meg Gerendás Jánostól, az önkormányzat oktatási irodájának ve­zetőjétől. Az egyház kezelésében ma­radt szintén megújuló ószemináriu­mi épületbe a tervek szerint levéltár, a Mindszenty József Múzeum és a papi szeminárium költözik. A tervek közt felmerült, hogy a későbbiekben a Vitéz János Római Katolikus Taní­tóképző Főiskola egyes karai is helyet kapnak az épületben. Erdő Péter bí­boros-prímás azt is felvetette, hogy a Bazilika melletti régi gyárépületbe a későbbiekben egyházi felsőoktatási intézmény költözne. • Szabó Hajnal Központi ügyelet kialakítására pályázik a város Az esztergomi önkormányzat fej­lesztési tervei között szerepel a mentő- állomás alkalmasabb épületben törté­nő elhelyezése. A tervek szerint a Hő­sök terén álló volt Kossuth iskola épü­letében szeretnék elhelyezni a majdani mentőállomást, de helyet kapnának mellette orvosi rendelők és a sürgőssé­gi ellátás is. Az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás sikeresen pályázott az eszter­gomi mentőállomás kialakítására, me­lyen huszonötmillió forintot nyert. Ez magába foglalja a mentőállomás terve­inek elkészítését, a jelenlegi épület fel­újítását, új épületrészek és a mentőál­lomásra kapcsolt diszpécser szolgálat kialakítását. Az Országos Mentőszol­gálattal történt előzetes egyeztetések alapján a beruházás becsült költségve­tése mintegy ötvennyolcmillió forint lenne. A beruházás a társulás által nyert pályázati támogatásból és az esz­tergomi önkormányzat saját forrásai­ból valósulna meg. Osvai László, az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy a tervek már elkészültek, azon­ban a beruházás megkezdéséhez to­vábbi forrásokra is szükség lesz. Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé a sürgősségi beteg- ellátási rendszer fejlesztése keretében központi ügyeletek létrehozására. A ki­írásra a város önkormányzata a Vaszary kórházzal együtt ad be pályá­zatot az új központi háziorvosi ügyelet kialakítására és a tárgyi feltételek meg­teremtésére. Sikeres pályázat esetén a projekt keretében a jelenleg még a Vaszary Kolos Kórházban működő központi ügyelet kiköltözne a mentőál­lomás mellé a Hősök terei épületbe. • M Á. Bemutatkozott Esztergom új sajtószóvivője A hatékonyabb, szakszerűbb kom­munikáció érdekében sajtószóvivő képviseli ezentúl a nyilvánosság előtt Esztergom városát. Halász Zsuzsa ta­nárként kezdte pályáját, a kilencvenes évek közepén került a sajtó közelébe. Az Új Magyarország és a Napi Ma­gyarország munkatársa volt, azután a Magyar Televízióban és a rádióban dolgozott. 2000 és 2002 között a Hét cí­mű műsort vezette, ezt követően a He­ti Mozaik magazinműsorban láthattuk. Halász Zsuzsa a bemutatkozó sajtóbe­szélgetésen egyértelműen közvetítés­ként határozta meg feladatát, mely so­rán igyekszik majd legjobb képességei szerint képviselni a várost, egyértel­mű, gyors és pontos tájékoztatást adni a fontosabb helyi történésekről a külvi­lágnak, a sajtó képviselőinek. Ennek érdekében a későbbiekben rendszere­sen sajtótájékoztatókat tartanak majd, ahol minden kérdésre hiteles választ kaphatnak az újságírók, rajtuk keresz­tül pedig a lakosság is. • SZH Segítség szakszerűen Katasztrófa esetére képeznek ki ónkéteseket A középkori Esztergom bukkan elő a föld alól Az egy hónapja megkezdett Széchenyi téri ásatások jelenleg olyan stá­diumban vannak, - vélheti ezt a külső szemlélő - hogy az ott dolgozó régészek számára már világos, hogy mit is rejt a földrészlet. A korábban Horváth István múzeumigazgatóval készített interjúból az derült ki, hogy a főként középkori leletek között épületek, egészen pontosan egy temp­lom és annak társépületei, valamint egy temető maradványai kerülhetnek elő a mélyből. Az itt végzett régészeti munkáról az ásatás vezetője, Láz­ár Sarolta nyilatkozott lapunknak. Együttműködési megállapodás aláírását tervezi a Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Az előké­szítő képzésen különleges helyze­tekre, eseményekre készítenék fel a szeretetszolgálat munkatársait. Czibik József, a Komárom-Eszter- gom Megyei Katasztrófavédelem igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a megyében a Máltai Szeretet­szolgálat és a Katasztrófavédelem már eddig is sok területen működött együtt. A jelenlegi tárgyalások célja, hogy szorosabbra fűzze a két szerve­zet közötti kapcsolatot. Nemcsak az a fontos, hogy a katasztrófák, mint pél­dául árvíz esetén megjelenjenek és segítsenek, hanem az is, hogy ez a se­gítség szakszerű legyen, jelentette ki A magyar és külföldi tulajdonú vál­lalkozásokat tömörítő Joint Venture Szövetség az esztergomi Technika Házában rendezte meg a Sikeres Ma­gyarországért című szemináriumát. A vállalatok képviselőit Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója és Juhász József, a Komárom-Eszergom Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke kö­szöntötte. Az előadásokban áttekin­tették az aktuális hitelprogramokat, a uniós pályázatokat és az ezekhez kap­csolódó banki lehetőségeket, vala­mint szó esett az adózásban várható változásokról. A Magyar Fejlesztési Bank új hitelezési programot indított Sikeres Magyarországért címmel. A program keretében összesen négy- százharmincmilliárd forint kedvez­ményes kamatozású hitelhez juthat­nak a vállalkozások, önkormányzatok és az agrárgazdaságok. A kedvezmé­a Megyei Katasztrófavédelem igazga­tója. A legnagyobb szerepe viszont azon esetekben lenne a szervezetnek, ha kilakoltatásra vagy kitelepítésre lenne szükség. A szeretetszolgálat tagjainak tehát ősztől indítanak csoportokat, ahova civilek is jelentkezhetnek, és ame­lyekben mindenki szakszerű kikép­zést kaphat. Az esztergomi Polgárvé­delem kirendeltségének megbízott vezetője, Horváthné Hevesei Mari­ann elmondta, hogy Esztergomban eddig még nem került sor ennek a két szervezetnek az együttműködé­sére. Országos szinten már született egy ilyen megegyezés, azonban régi­ós szinten újdonságnak számít, mondta Horváthné, aki szerint az együttműködés sikeres lesz. nyes hitel feltételeiről a MFB honlap­ján olvasható tájékoztató, valamint a szükséges nyomtatványok is letölthe­tők. A MFB Sikeres Magyarországért programjában nyújtott kedvezmé­nyes hitelek a nagy kereskedelmi bankokon, valamint a takarékszövet­kezeteken keresztül is elérhetők. A fejlesztésekhez adható hitelek között lehetőség nyílik a hazai székhelyű vállalatoknak külföldi részlegük bő­vítésére, fejlesztésére is. A négyszáz tagot számláló Joint Venture Szövet­ség 1986-ban alakult. Kezdetben a Magyarországon bejegyzett külföldi tulajdonú cégek beilleszkedését, gaz­dasági működésének segítését tűzték ki célul, mára fő tevékenységük a gazdaságot érintő várható változá­sokról tagjaik minél gyorsabb tájé­koztatása, és szükség esetén érdek- képviseletük ellátása. • MUZSLAI- A feltárt területen - a Széchenyi tér északi bejáratánál - egyes hírek szerint nemcsak egy temetőre bukkantak, hanem mindjárt többre is.- Valójában az ásatásnál lévő temp­lom körüli egyetlen temetőről van szó, itt is évszázadokon keresztül te­metkeztek ugyanarra a helyre, és ezért réteges ez az ásatási helyszín. Itt tehát nem több, hanem egy temetke­zési hely több rétegéről van szó.-Mi igazolódott be azokból a remé­nyekből, hogy komoly középkori lelet együttesre bukkanhatnak ezen a helyen?- Ez egy hitelesítő ásatás, ami any- nyit tesz, hogy egy adott területen egy régebben végzett feltárást ismé­tel meg. Az előző időszakok kutatói még lényegesen más, eltérő régészeti módszerekkel dolgoztak, mint most mi. Itt hajdanán egy románkori templom állt, amit átépítettek, illetve kibővítették az 1300-as évek elején gótikus stílusban, valamint volt egy kerítő fal és egy temető. Ennek az épületegyüttesnek az alaprajzát sze­retnénk tisztázni, az építészeti részle­teket megismerni, illetve a leletanya­got hitelesen feltárni. Szeretnénk to­vábbá a templom körüli temetőből a rendelkezésre álló felületeken minél több sírt föltárni, és a legutolsó sortól reméljük a románkori templom épí­tési idejének pontosítását.- A napvilágra került leletek között mi az, ami már most, tényszerűen megál­lapítható?-A leletanyag jelentős része fara­gott kövek, nagyon szép állapotban lé­vő maradványok, de találtunk kézmű­ves ablakrészleteket is. Ilyen részlete­ket a korábbi ásatások során is talál­tak, akkor került elő az a bizonyos gó­tikus stílusban készített templom-zá­rókő, mely ma már a Balassa Múze­umban látható. A török időkben a ki­rályi város területe gyakorlatilag telje­sen elpusztult. A középkori Eszter­gom városából nincsen sok mutogat­nivaló, mivel a város akkor a földdel vált egyenlővé, illetve a föld alá ke­rült. Talán annyi maradt, hogy a rom­jait az újjáépülő város falaiba beépí­tették. Tulajdonképpen egyfajta kő­bányának használták akkor a felhasz­nálható kőanyagot tartalmazó nagy templomok, kolostorok, egyéb épüle­tek romhalmazait. Itt most lehetőség nyílik arra, hogy a középkori királyi város egyik jelentős plébániatemplom alap-, és felmenő falait bemutassuk.- Az emberi maradványok vizsgála­tából lebet majd valami újdonságra számítani?-Jelenleg a temető felső rétegében tárjuk fel a sírokat. Ennek annyi az ér­dekessége, hogy a török időkben is te­metkeztek ide, illetve az akkor már ro­mos templom köré. Innen például elő­került egy úgynevezett pártás lányka sírrészlete, egy főkötős asszony temet­kezési részlete, de találtunk különböző gyűrűket, öveket és övcsatokat.- Van összefüggés a jelenlegi és a Szé­chenyi tér másik felén később kezdődő ásatás között?- Két különálló feltárásról van szó. Ez egy román stílusban kiépí­tett gótikus, támpilléres, sokszögzá- ródású, háromhajós, viszonylag nagy plébániatemplom volt, valószí­nűleg egy nyugati toronnyal és kerí­tőfallal. Ettől tisztes távolságban állt a középkori város piacánál lévő palo­ta. Ezt a jelenlegi tér azon helyére kell képzelnünk, ahol most a bíróság épülete áll. Ez egy királyi tulajdon­ban lévő pompás épület volt, amely még akkor is ebben a státuszban volt, amikor a királyi udvar elköltö­zött, és az érseki birtokok terjeszked­ni kezdtek a város területén. Hor­váth István kutatásai alapján derült ki, hogy valószínűleg itt volt a pénz­verde helye is, de erről az ásatásról ő tud részletesebben beszámolni. • Pölti „Oxi” Zoltán • H.B. A sikeres Magyarországért

Next

/
Thumbnails
Contents