Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-20 / 184. szám
4 • HÍDLAP • 2005. szeptember 20., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Tüntetés a Hokim ellen Egyre többen tiltakoznak az új cementgyár felépítésének terve miatt Csődközeiben a kistelepülések Kísért a tanácsrendszer: a kormány csak feladatokat ad, pénzt nem Folytatás az 1. oldalról Hozzátette, helyben további megszorító intézkedésekre egyáltalán nincs mód, hiába szorgalmazza ezt a kormány A nyergesújfalui polgármesteri hivatal egyik, neve elhallgatását kérő vezető munkatársa véleménye szerint, az állami támogatás bizonyos mértékű csökkentése nem feltétlenül jelenti az összes önkormányzati csatorna kiapadását. Előfordulhat, hogy amit az egyik oldalon megvonnak, azt a másik oldalon mégis visszakaphatják a települések, így elhamarkodott lenne találgatásokba bocsátkozni. „Alig van másmilyen bevételünk az állami normatíván felül, félő, hogy az iskolát és az óvodát sem fogjuk tudni megőrizni” - mondta Muszela Imre, Epöl polgármestere. „További adókkal nem terhelhetjük a lakosságot, és a pályázati önrészeket is csak ingatlaneladásból tudjuk fedezni” - tette hozzá a polgármester. Muszela Imre szerint ki kellene végre mondania a kormánynak, milyen jövőt szán a kistelepüléseknek. Vámosmikolán szintén az ingatlanok eladásától remélnek némi bevételt, és bíznak az önkormányzati telkek értékesítésében. Durján Miklós polgármester kérdésünkre megerősítette: a kormány által szorgalmazott kistérségi társulások nem segítik elő a remélt költség- csökkentést, sőt, egyes kötelező előírások teljesítése inkább többletterheket ró az önkormányzatokra. Kesztölcön a jövő évi költségvetés alapján kezdik majd elemezni a település lehetőségeit. Klányi Sándor polgár- mester a Hídlapnak elmondta, a köz- intézmények egyelőre működnek, ám az adókból kellene betömni az egyre tátongó költségvetési lyukakat. Hiába javasolja azonban a kormány, hogy a közfeladatokon spóroljanak az önkormányzatok, kevesebb pénzből nem lehet garantálni a hatékony működést. Pilisszentlászlónak a léte is veszélybe kerülhet, tudtuk meg egy önkormányzati munkatárstól. Az általános iskola működtetését is csak a Waldorf Egyesület közreműködésével sikerült megoldani, így eldöntött tény, hogy 2006-tól megszűnik az ön- kormányzati iskola. A többi közintézményben azonban nem lehet már további létszámleépítésekkel orvosolni a helyzetet. A szombati számunkban megkérdezett települések, Bajna, Dág, Dunabogdány és Tokod véleménye megegyezik abban a kérdésben, hogy a kistelepülések többsége nemcsak a pályázati, illetve fejlesztési lehetőségektől esik el jövőre, hanem a kormány intézkedésének következtében könnyen csődközeli állapotba is kerülhet. • J.R. Folytatás az 1. oldalról „Egy ilyen túlterhelt környezetben még egy gyárat telepíteni tragédiához vezethet” - mondta Kostyál János vezetőségi tag. Hozzátette: a táti polgár- mester maximálisan a tiltakozó civil szervezetek mellett áll, sőt már a helyi szavazóképes lakosság több mint fele aláírta a tiltakozó ívet. Vagyis, ha a környezetvédelmi hatóság zöld utat enged a beruházásnak, akkor az ön- kormányzatra nézve kötelező érvényű a helyi népszavazás kiírása. Tát, Tokod, Tokadaltáró, Esztergom véleménye egyértelmű, vagyis sem égetőt, sem cementgyárat nem akarnak Nyergesújfalun. A csütörtöki fórumon a tiltakozók ugyancsak egyenes állásfoglalást várnak a döntéshozóktól, és választ követelnek a beruházótól arra, hogy miért nem áll el a Hokim a lakosság egyértelmű tiltakozása ellenére sem a gyárépítéstől. Tokod polgármestere a beruházással kapcsolatban kifejtette: a községben is aláírást gyűjtenek a hulladékégető építése ellen, eddig a szavazóképes lakosság közel fele fejezte ki tiltakozását aláírásával. Pánczél Mihály lapunknak azt nyilatkozta: „A Dorogon lévő égető tőlünk öt kilométerre található, most Nyergesújfalun, tőlünk szintén öt kilométerre másikat akarnak létrehozni. Elképesztő, hogy ilyen előfordulhat a Duna-kanyar kapujában.” Pánczél Mihály kijelentette: minden egyes lakossági fórumra elmegy, és minden tiltakozó akción részt fog venni, amikor csak teheti. • Gál Kata Hol a pénz? Folytatás az /. oldalról Az akkori előzetes vizsgálatok szerint több önkormányzat is a károsultak között volt. A Globex Rt. vezetői, Vellai Györgyi és Vajda László külföldre szökött, őket később Németországban tartóztatták le. A rendőrség több mint két év utá, 2001-ben fejezte be a nyomozást a gazdasági bűncselekmény ügyében. A rendkívül szövevényes bűnügy károsultjai között van a dorogi önkormányzat is, hiszen végeredményben a Richter-részvények eladott értékének csupán valamivel több, mint a felét kapta meg az ÖnkorVödrös Attila mányzat. A Globex Holdinggal szemben még fennálló több, mint háromszázmilliós követelését az önkormányzat megpróbálta ingatlanra bejegyeztetni, majd pedig eladni. A dorogi Globex-ügyben évek óta húzódó per újabb tárgyalásán a nyomozás folytatását kezdeményezték - mondta Kövecs Károly, hozzáfűzve, hogy mindenképpen szeretnék elérni, hogy a dorogi önkormányzat és a Globex Holding között megkötött adásvételi szerződést felülvizsgálják és a szabálytalanságokat feltárják. • MUZSLAI LAP(SZ)ÉL Bocsáss meg Mansfeld Péter Mansfeld Péter valójában köztörvényes bűnöző volt, tudhatjuk meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) honlapjáról. Arról az '56- os mártírról van szó, akinek a múlt esztendőben felavatott budai szobrára nagyon sokan ajánlották fel kisebb-nagyobb pénzadományaikat. Akik pénzt adtak Mansfeld Péter emlékművére, azok tudják, a tizennyolc éves korában felakasztott fiú a szovjet megszállás ellen lépett fel azzal, hogy a Rákosi-dik- tatúrába görnyedt magyar nemzetről „lemossa a gyalázatot”. Ám hogyan került a Mansfeld Pétert gyalázó írás 2005-ben egy magyar minisztérium honlapjára? Nos, Mansfeld Péter életéről Szilágyi Andor filmet forgat. Erről a készülőben lévő filmről cikk jelent meg a Múlt-kor című történelmi portálon, ám a szerkesztőség „szakértőként” megszólaltatta még Eörsi Lászlót, akit ők legalábbis a „korszak kutatójának” tekintenek. (Ezt vette át a NKÖM honlapja.) Én sokkal inkább a korszak kutatójának tekintem dr. Jobbágyi Gábort, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető jogász professzorát, aki a „Vértanúk vére” című kötetében alaposan, a jogász professzor szaktudásával dolgozta föl az ifjú forradalmár koncepciós perét. Jobbágyi természetesen Eörsivel szemben fehéren- feketén kimutatja: az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő Kádári megtorlás, megfélemlítés juttatta bitófára Mansfeld Pétert. Most természetesen, Eörsivel ellentétben, nem kívánom - nincs is szüksége rá - Mansfeld ártatlanságát bizonyítani, ám azt igen, hogy lámcsak a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a mai napig sem tud mit kezdeni 1956-tal. Biztosan lehetünk benne, hogy az MSZP némely sejtjében hajdani proletárélharcosok elvtársnak szólítják egymást, s az '56-os forradalmat csak „ellenforradalom”-ként tudják megemlíteni. Teszik ezt azért, mert abban a korban „szocializálódtak”, amely korban fájdalom, de a magyar nemzet elhülyítését nagy erőbedobással próbálták tökélyre fejleszteni. Az MSZP az őt rángató Szabad Demokraták Szövetségével együtt zavarban is van, amikor gyökereit kell megmagyaráznia, hiszen mindent elkövetnének azért, hogy szociáldemokrata pártként mutatkozzanak meg a világ előtt, mindent elkövetnének azért, hogy baloldaliaknak tűnjenek az egyre szegényedő magyar polgárok - lakjanak bár lakótelepen vagy másutt - előtt. A propagandagépezet egyre hangosabban nyekereg, alkatrészei rozsdásodnak, azaz egyre hamisabb hangokat bocsát ki magából. Legfőbb média-támogatottjuk, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ennek révén juthatott el odáig, hogy a közelmúltban még a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadása ellen izgatott, ma meg teljes mellszélességgel kiáll a kínaiak Magyarországra való beutazásának vízummentessége mellett. A hazugságok egyre fülbántóbbak, s valamennyien szégyellhetjük magunkat Mansfeld Péter emléke előtt, hogy tűrjük hazánkra, nemzetünkre nézve káros tevékenységüket! A nyári esők elmosták a Vadas hasznát Az idei nyár nem igazán kedvezett a párkányi fürdő bevételeinek és a Vadas területén vendéglátással foglalatoskodó büféseknek sem. A változékony nyári időjárás számos esetben elriasztotta a strandolni vágyó vendégeket, és így kedvezőtlenül rányomta bélyegét a Vadas idei bevételeire. Úgy fest, hogy a belépőjegyeken tervezett 18,7 millió korona bevétel hozzávetőleg 1,7 millió koronával kevesebb lesz. Ezzel Szemben a szálláshelyek értékesítéséből és a bérletjegyekből tervezett 32,8 milliót, illetve 4,2 millió koronát teljesíteni tudják. Mindent összevetve, a Vadas idei haszna nagyjából négymillió korona közelében lesz. Különben a fürdő a felvett kölcsönökből eredő kötelezettségeinek gond nélkül eleget tesz. Idén eddig összesen 18 millió koronát fizettek ki a bankoknak, 14 millió koronát kölcsönök törlesztése és négymillió koronát kamatok formájában. A fürdőben büfét üzemeltető Bokor Gyula szerint, bár a Vadas büféseinek ráfizetéstől nem kell tartaniuk, de a bérleti díj és egyéb rezsiköltségek leszámítása után nagyon közel a null-szaldóhoz vagy vékony haszonnal fogják zárni az idei évet. Csak emlékeztetésül, a Vadas idén kb. 84 millió koronát fordított szolgáltatásai és egyéb berentítiíéátó fejlesztésére. Ennek jelentős hányadát a tízhektárnyi volt katonai laktanya hat épületének átalakítása emésztette fel. Míg tavaly egy felnőtt belépőjegy ára a főszezonban 100, idén már 120 (hétvégeken 140) koronába került. • (zc) Csitulóban a helységnévtábla-háború Meddig sértenek még érdeket a kétnyelvű feliratok? Folytatás az 1. oldalról A kétnyelvű feliratok a közelmúltban azonban a többségi lakosság részéről komoly ellenállásba ütköztek; nem egyszer megrongálták, vagy egyszerűen lefestették a magyar nyelvű helységnév-táblákat. Mára úgy tűnik, a szlovákság megbékélt a helyzettel. Ennek ellenére régiónk felvidéki részén még most is akad olyan település, ahol hiába rakják fel a magyar helységnév-táblákat, mivel a települések összevonása, és központilag meghatározott elnevezése miatt helyenként sem a magyar, sem a szlovák elnevezéssel nincsenek kibékülve a lakosok. Nincs ez másképp a szlovákiai Kollár Károly Sárisáp alpolgármestere lapunknak elmondta: a mintegy háromezer lelket számláló településen nem használnak kisebbségi nyelvű helységnév-táblát, eddig ugyanis ilyen jellegű igényt nem fogalmaztak meg a lakosok - bár a település majdnem 20 százaléka szlováknak vallja magát. A tegnap délutáni testületi ülésen azonban - éppen a Hídlap érdeklődése miatt - Kollár Károly felvetette az új hely- ségnévtábla-állítás ötletét. Lekéren sem. Itt viszont nem a szlovák lakosoknak, hanem a helybeli magyaroknak nem tetszik a „Lekér” felirat. Oroszka felől a táblát még megtűrik, a falu másik végén, Zselíz felől viszont hiába helyezik fel a feliratot. Az itteni három községet (Lekér, Damásd és Vezekényt) ugyanis 1968-ban kapcsolták össze Hronovce név alatt. A vezekényi részen azért nem tűrik meg a Lekér feliratot, mert az nem az ő falujuk neve, hiába játszott korábban a környéken központi szerepet a régi bencés apátsági templomáról is híres település. A falu polgármestere, Béres Lajos nehezményezi, hogy a község magyar nevének kiírásáról nem dönthettek maguk a települések, a magyar neveket is központilag határozzák meg. A falunak így nemcsak a szlovák neve idegen az őslakosságtól, hanem a magyar név is elégedetlenségre ad okot. Magyarországon nem kötelező kisebbségi nyelven is kiírni a helységneveket. Magyarné Braunsteiner Márta, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kommunikációs illetékese szerint azonban az önkormányzatok igényelhetik a kisebbségi nyelvű helységnévtáblát. „A jogszabályok kimondják, hogy a kisebbségi nyelvű feliratok a hivatalos helynevekkel együttesen használhatóak. Ez azt jelenti, hogy ha igényli az adott önkormányzat, és a településen élő kisebbség létszáma is indokolja ezt, fel lehet tüntetni a kisebbség nyelvén a településneveket” - mondta lapunknak Magyarné. Mint megtudtuk, Szlovákiával ellentétben nincs pontosan meghatározva, hogy ezt a település lakosságának hány százalékos kisebbségi arányánál lehet kérvényezni. Itt a helységnévtáblák esetében inkább az igényen van a hangsúly. Ha a helyhatóság ezt magától nem kezdeményezi, a kisebbségi testületnek kell indítványoznia. Magyarné Braunsteiner Márta szerint erre jó példák a Pilis környéki falvak, amelyek többsége kétnyelvű táblát alkalmaz. „A 130, kisebbségek által is lakott településen végzett országos felmérésből kiderült, hogy ezek többsége, mégpedig 110 település él a törvény adta lehetőséggel, és használja a kétnyelvű helységnév táblát. A kétnyelvű intézményi táblák már kisebb mértékben használatosak, a kereskedelmi és egyéb vendéglátói egységek pedig - igény híján - még kisebb arányban használják a kétnyelvű feliratokat” - közölte Magyarné Braunsteiner Márta. • CzM
