Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-08 / 176. szám
4 HÍDLAP • 2005. szeptember 8., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Potenciális veszélyforrás a hősi erőmű? Egy esetleges gátszakadást követően víz alá kerülhet a Csallóköz Nincs döntés a 10-es út ügyében A bíróság év végére tűzte ki az új tárgyalás időpontját Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt száz évben sajnos volt példa ilyen jelenségre, például Apostagnál a megfagyott belvíz emelkedett meg és Soltnál okozott károkat. Többen adtak reális megoldási javaslatot a problémára. Kiss Róbert (SZDSZ zöld tagozat) minisztériumi tanácsadó szerint egy esedeges nagyobb áradás esetén a Csallóköz felFolytatás az 1. oldalról Mint megtudtuk, Szlovákia több településén is hasonló mobilposta segítségével szeretnék megoldani a kézbesítést, ám az új módszer jelenleg csak kísérleti fázisban van. Az év elején Oroszkán merültek fel problémák a postahivatallal kapcsolatban. Az itteni hivatal ugyanis a tervek szerint csak a kézbesítést látta volna el, a küldeményeket azonban nem lehetett volna feladni a kispostán. A település polgármestere, Nagy Lajos akkor hevesen tiltakozott az új rendszer ellen. Azzal érvelt, hogy a község ipari jellege fogná, elvezetné a víz egy részét. Bár így is a szlovákiai oldal lenne nagyobb veszélyben, mivel ott a vízelvezetés nem biztosított a megfelelő mértékben. A Szigetköz felé is el lehet vezetni a vizet, egy áradás víztömegének 15 százaléka így folyhatna le a régi Duna- ágon. Elméletileg. Gyakorlatilag viszont az elterelés óta olyannyira megváltozott az itteni növényzet, hogy megkövetelné a posta jelenlegi formában való fenntartását. Nagy Lajos petíciót is gyűjtött, amelyet 468 személy írt alá. A polgármester attól tartott, hogy ez a lépés csak az első a posta teljes leépítése felé. Béla Lisáková szerint azonban a posta karakterének megváltozása a lakosok nem biztos, hogy elbírná a régi Duna- ág a megnövekedett vízmennyiséget. Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője, a zöld tagozat alel- nöke lapunknak azt mondta: előfordult már, hogy árvíz vagy jégzajlás esetén a zsilipkapukat leszakította az áradat. Ezek elzárták az oldalvíz-csatornákat, s megszűnt a hajózás egy időre a Dunán. A másik veszélyforrás a víztározóban lerakodott iszap lehet, ami csökkenti a víztározó térfogatát és kapacitását, ráadásul az iszap kiemelése gazdaságtalan, túl sok energiát igényel. A minden szempontból rossz konstrukcióra szerinte egy megoldás van: a bezárás. A Győri Katasztrófavédelmi Felügyelőségnél is érdeklődtünk a várható kockázatokról. Mint elhangzott, krízisterv csak árvíz esetére készült, amelyet már sikeresen használtak 2002-ben. Vagyis ha történetesen gátszakadás történne Bősnél, az utána keletkező árvízre fel vannak készülve. • Győrffi DiAna számára semmilyen következményekkel nem jár. Az ügyben azóta sem történt előrelépés, lapunk kérdésére a Szlovák Posta illetékese tegnap azt válaszolta: az Oroszkán történő változásokról nincs semmilyen információjuk. • Czigler Mónika Folytatás az 1. oldalról Bár mindenki tisztában volt vele, hogy az ügy egy tárgyalással nem zárul le, vagyis másodfokon folytatódik majd a per, érdemi döntést vártak már tegnap is. E helyett a bíróság az iratok és egy tanú meghallgatása után berekesztette a tárgyalást és a következő időpontot december 7-ére tűzte ki. A felperes Levegő Munkacsoport által hozott tanút hallgatta meg a bíró, aki egy pilisborosjenői önkormányzati képviselő volt. Arról számolt be, hogyan borítja be a szmog a települést. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere - aki több, az elkerülő utat támogató település vezetőivel együtt jelen volt a tárgyaláson - lapunknak azt mondta: a bizonyítás várhatóan arról fog szólni, hogy az illetékes környezet- védelmi felügyelőség törvényesen megtette-e a szükséges tájékoztatásokat. A Levegő Munkacsoport ugyanis azt állítja, az alperes környezetvédelmi felügyelőség nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot és az érintett települések képviselőit sem. A szervezet elnökhelyettese, Schnier Mária a tárgyalást értékelve lapunknak azt mondta: a bíró tartalmi dolgokat is kérdezett, tapasztalataik szerint ugyanis a legtöbbször csak formális dolgokat érintenek a bírók az ilyen tárgyalások első „fordulójában”. Grószné Krupp Erzsébet úgy érzi, hogy a bíró tárgyszerűen látja a helyzetet. Elmondta, hogy a Levegő Munkacsoport továbbra is csak a négy kilométeres szakaszt hajlandó figyelembe venni, bár a bíró tudomásukra hozta, hogy ismeri az egész elkerülő út Dorogig húzódó tervét. Schnier Mária ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs értelme megépíteni a négy kilométeres szakaszt, mert az a „semmiből semmibe vezet”. Lukács András a szervezet elnöke szerint olyan jogszabálysértésekre sikerült rámutatniuk, amelyekre csak négy hónap múlva derül fény. A kétórás tárgyalás után december 7-én lesz a folytatás, ahol várhatóan döntés is születik, persze csak első fokon. Addig is marad a többórás autózás és a dugókban való araszolás. • Gál Kata Leáldozóban a felvidéki kisposták Szlovákiában is mobilpostákkal oldanák meg a kézbesítést Jelenleg több felvidéki településen a napi hírújság csak délután ér el a háztartásokba, bár az olvasók joggal elvárhatják, hogy a friss hírekhez már kora reggel hozzájussanak. Béla Lisáková szerint azonban ez nem a Szlovák Posta felelőssége. Ez a kiadótól, illetve a két fél közötti szerződéstől függ. Ha ugyanis a kiadó azt követeli, hogy kora reggel eljusson az újság az olvasóihoz, akkor az ilyen jellegű szolgáltatások pluszpénzbe kerülnek. LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly A nagy letámadás Ha nagy leszek, biz' isten független képviselő leszek. Mert annak van a legjobb dolga a pozsonyi parlamentben. Ez idáig volt belőlük vagy 20 darab (az összes 150-ből), most pedig, hogy Rusko és hűbéresei kivonulnak (egy részük meg marad), még több éhes szájat kell etetnünk. A kormány még vékonyabb lesz, és égbe szökken a függetlenek ára, akár a benziné. Történik mindez a legfontosabb törvény, a jövő évi költségvetés vitája előtt. Azt persze nem feltételezzük, hogy Dzurinda bajsza fennakad a tű fokán, nem kell őt félteni. Csak éppen sokba lesz nekünk ez a buli. Márpedig a költségvetéssel a magyar pártnak is igen határozott elképzelései vannak, főleg a mezőgazdasági dotációk és a kisebbségi kultúrák finanszírozására tekintetében. Bugár Béla pártelnök el is ragadtatta magát, amikor _ Miklós pénzügyminiszter még a nyáron azt javasolta, a gazdák jövőre kapjanak kevesebbet (mert Brüsszelből növekszik a támogatás), és egyenesen provokációnak minősítette az ötletet. A kisebbségi kultúrák támogatására pedig az idei nyolcvanmillió helyett százat szeretne kilobbizni az MKR Ami nagyon szép és nagyon jó - akár Ferenc József is mondhatta volna a Duna partján -, ha az a sok fránya független ott nem lenne és nem tartaná a markát a saját megyéje, városa, faluja képviseletében, hogy fennmaradjon a neve örök időkig. Úgyhogy egyáltalán nem vagyok biztos a magyar melldöngetés eredményében. Az ominózus százmillió hallatán meg csak arra tudok gondolni, hogy tizenöt éve a prágai szövetségi kormány száznegyvenmillió csehszlovák koronát adott a kisebbségeknek kulturális hajlamaik kiélésére. (Hol van már a tavalyi hó, meg Trianon legkedvesebb gyermeke, Csehszlovákia!) Az a száznegyvenmillió aztán Hemingway papa jéghegyelméletét kezdte mintázni; hol a hegye látszott ki, hol az se. Főleg Meéiar idején. A költségvetést apasztó üvegházeffektus legfájdalmasabban a kisebbségeket érintette az elmúlt évtizedben. Ez alól legfeljebb az MKP-vezetés holdudvara kivétel. Ezért nehezen képzelhető el, hogy éppen ezen az őszön érkezik el a nagy áttörés pillanata. Sőt: a nagy letámadásé, mint emlegette annak idején a magyar fociválogatott edzője, utal- gatva a második félidőben várható fordulatra. Aztán jött a ruha, zörgött a magyar háló. Fordulat, letámadás meg sehol. Pedig a kifejezés még valahonnan ismerős. Mintha nemrég hallottam volna valami hasonlót. Igaz, így hangzott: jóléti fordulat. Na, arra is várhattok kedves nemmel szavazott, balos érzelmű magyar honfitársaim! Körvonalazódik a régiós hírügynökség Az Eurorégió indítványozza a szlovák parlagfű-program beindítását Folytatás az 1. oldalról Ezért a non-profit cégeket, az alapítványokat, önkormányzatokat, civil szervezeteket és az egyházakat szeretnének támogatni. Pénzt határmenti fejlesztésekre is lehet nyerni; ez összeg ötezer és kétmillió euró között mozoghat. Az Ister- Granum Eurorégió több pályázata is elbírálás alatt áll, melyek ügyében előreláthatólag októberben döntenek. Az eurorégió közgyűlése április hatodikán döntött az INTERREG program 17 pályázatán való részvételről és ezek önrészeinek lakosságarányos finanszírozásáról. Az összesen 96 önkormányzatnak 79,9 millió forintot kellene biztosítania a másfélmilliárd forint megpályázásához, de eddig 37 település önkormányzata összesen valamivel több, mint 35 millió forintot szavazott meg, míg 57 település nem határozott az ügyben. Ez az eurorégió több tagjának nem tetszik, mondván, a beadott pályázatok nem minden települést érintenek, ezért nem igazságos, hogy ha a programban szerepelő falu nem fizeti ki az önrészt, azok pedig, akiket a fejlesztés nem érint, hozzájárulnak az önrészhez. Egy ilyen jellegű felszólalás után, Esztergom városa garantálta, hogy ha a hiányzó pénz nem gyűlik össze, akkor felvállalják a hiányzó összeg befizetését. Az Ister-Granum Eurorégió az INTERREG III/A nyári fordulójában összesen hat pályázatot adott be. Ezek között szerepel az Ipoly-hidak újjáépítése és felújítása. A projekt eredményeként a közúti forgalom számára a Helemba-Ipolydamásd, az Ipólytölgyes-Ipolykiskeszi, a Vá- mosmikola-Ipolypásztó, a kerékpáros forgalom számára pedig a Szob és Helemba, a Vámosmikola- Ipolybél, valamint a Tésa és Ipolyszakállos közötti határátkelő válik majd használhatóvá. A felsoroltakon kívül a terveks zerint a közeljövőben megnyílik a viski határátkelő is, továbbá elkészülnek az Ipolyszalka és Letkés közötti híd rekonstrukciós munkálatai is. Visegrád önkormányzata Info- kioszkok az eurorégióban címmel adott be pályázatot, céljuk harminc számítógépes információs pont kihelyezése. Az Esztergomi Nyári Fesztivál Kht. IGE-Press-Ister-Press- regionális hírügynökséget és médiaközpontot valósítana meg. A további pályázatok az Ister-Granum Eurorégió közútjain a kerékpárosok részére információs táblák kihelyezését és kiadványok készítését, valamint a párkányi poliklinikán sürgőségi központ létrehozását célozzák meg. A szerdai közgyűlésen szóba került az „Okodunatúra Duna-menti kerékpáros és kerekesszékes út” (Bécstől a Fekete-tengerig) INTERREG III/B CADSES pályázati programján való részvétel, valamint egy olyan fejlesztési ügynökség létrehozása is, melynek a feladata az Ister-Granum Eurorégió fejlesztési programjainak végrehajtása lenne. • Szép Éva Nő a szerencsejáték-turizmus A határőrség kimutatása szerint az elmúlt egy évben elsősorban a magyar-szlovák határon nőtt meg a határátlépések száma, Kovács Iván alezredes szerint elsősorban a nagyobb összegű magyarországi Lottó-nyeremények idején nő meg a határforgalom. Idén augusztus végéig több mint 18 millióan lépték át a magyar-szlovák határt, egy évvel korábban közel négy millióval kevesebben. A határőrség tájékoztatása szerint a határátkelőkön bizonyos rendszerességgel végzett úticél-fel- mérések során az is kiderült, hogy Magyarországról is egyre többen utaznak Szlovákiába azért, hogy kielégítsék szerencsejáték szenvedélyüket: a szlovákiai fogadási irodák ugyanis sokkal kedvezőbb szorzót és ezáltal magasabb nyereményt kínálnak, mint a magyarországi Tipp- Mix rendszer. Pályázat az egészséges büfékért A Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda pályázatot írt ki az iskolák számára. A pályázaton azok az intézmények indulhatnak el, amelyek az egészséget támogató táplálkozási kínálatnak megfelelően alakították át az iskolai büfék és automaták kínálatát. A beadási határidő szeptember 16. A nyertes iskola fél millió forintot kap, de ezen kívül több értékes ajándék is gazdára lel a pályázat során. - tájékoztatta lapunkat a Pest Megyei ÁNTSZ illetékese.
