Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-07 / 175. szám
4 • HÍDLAP • 2005. szeptember 7., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu A kormány célja a megosztás lehet Duray: megpróbálják egymással szembeállítani a határon túliakat A füstadó réme kisért Több szlovák településen ezerszeresére emelték az illetéket Folytatás az 1. oldalról Ezért erről a határon túli magyarok képviselői írásbeli ismertetőt kértek” - fogalmazott Duray. „Szintén nem alapvető ellentét, hanem megközelítési kérdés, hogy mikor kerüljön sor a Magyar Állandó Értekezlet soron következő összehívására. A miniszterelnök kijelentette, hogy csak akkor hívja össze a MÁÉRT-et, ha azon a meghívottak nem a magyar kormányt fogják bírálni, és előre elkészül az egyeztetett záródokumentum” - mondta az MKP tiszteletbeli elnöke. Arra a kérdésünkre, hogy vajon mi lehetett a határon túliaktól eddig elzárkózó Gyurcsány-kormány célja a hét eleji találkozóval, Duray meglehetősen éles hangon reagált: „A miniszterelnök célja a találkozóval annak megismerése Folytatás az 1. oldalról Esztergom körzetének külterületeit földhivatali és saját felmérések nyomán a Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat mentesíti, azaz kaszálja, az út menti területek kivételével. Lang Balázs, a szolgálat illetékese elmondta, hogy már sok növényvédelmi bírságot szabtak ki az idén, ezek ellen pedig többen fellebbeztek. A kaszálások elrendelését sokszor maga a hatóság is visszavonja, amennyiben időközben az érintett elvégezte az irtást. A szolgálat természetesen a köz- intézményeket, például az önkormányzatokat is megbírságolja abban az esetben, ha nem végezték el megfelelően az illetékességük alá tartozó területek parlagfű-mentesítését. Ezt a bírságot áltavolt, hogy mennyire puhult fel a határon túliak álláspontja. A hétfői egyeztetésen kiderült, hogy az gyakorlatilag az elmúlt egy évben nem változott” - jelentette ki, hozzátéve, hogy véleménye szerint a továbbiakban „a Miniszterelnöki Hivatal részletegyeztetéseket fog tartani, amelynek célja az egyes határon túli magyarok képviselőinek megosztása, és annak elérése lesz, hogy szembeállítsa a határon túli magyar szervezeteket”. A találkozón elhangzott, egy budapesti parlamenti bizottság létrehozását célzó javaslatot is bírált a felvidéki magyar politikus: „A parlamenti bizottság felállításához a miniszterelnöknek semmi köze, mert nem parlamenti képviselő. Ha bármelyik pártelnök javasolja ezt, más lenne a helyzet, hiszen a pártok képviselői a Iában szó nélkül rendezik a hivatalok - mondta Lang Balázs, aki hangsúlyozta, gondosan mérlegelnek minden egyes kaszálást, vizsgálják a kultúrnövények arányát, és az úgynevezett „borítottsági” százalékot. Nem árt tudni, hogy arra való hivatkozással, hogy valaki biogazdálkodást végez az adott fertőzött területen, nem lehet kibújni a felelősség alól, az irtást valahogyan meg kell oldania, akár egyenként szedve ki a parlagfüvet a növények közül. A földhivatalokban, az önkormányzatoknál, a növényvédelmi szolgálatoknál folyamatosan kihirdetik az aktuális határozatokat, figyelmeztetvén a tulajdonosokat a sürgős kaszálásra. Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a hatóságok keze nem ér el mindenhová, parlamentben foglalnak helyet. Meglátásom szerint Gyurcsány Ferencnek nem lett volna joga egy ilyen javaslatot tennie” - fogalmazott Duray, aki ugyanakkor el tudná képzelni egy ilyen parlamenti bizottság felállítását. Annak azonban véleménye szerint két részből kellene állnia: egyrészt a határon túli magyarok parlamenti képviselőiből, illetve a magyarországi képviselőkből. „Csak ilyen formában lenne értelme egy országgyűlési bizottság működtetésének” - tette hozzá. A hétfőn, Budapesten elhangzottakkal kapcsolatban a határon túli magyarok képviselői valószínűleg a mini MÁERT-ként is emlegetett Határon Túli Magyar Képviselők Fórumának október eleji, nagyváradi ülésén egyeztetnek majd. • B.K. elsődlegesen a tulajdonosok felelőssége az irtás. Az eljárások hatékonyságát fjedig az anyagi lehetőségek is befolyásolják. A közútkezelők az anyagi feltételek szűkössége miatt képtelenek maximálisan ellátni a feladatot, de a legforgalmasabb főutakat, csatlakozó szakaszok padkáit rendszeresen kaszálják, gépekkel és kézi erővel egyaránt - tudatta lapunkkal Polgár Gábor, a Komárom- Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. üzemeltetési mérnöke. Településeken belül az átmenő főutak tartoznak a közútkezelők hatáskörébe, ezek rendben tartását sokszor az önkormányzatok is segítik. Felszólításokról igen, bírságolásról azonban nem tudott beszámolni esetükben Polgár Gábor. • Szabó Hainal Folytatás az 1. oldalról A tárca ezért azt tervezi, hogy az ingatlanadók esetében bevezet egy felső határértéket, mely szerint egy kataszteren belül a legalacsonyabb ingatlanadó díjszabását legfeljebb a hússzorosára lehet emelni. „A közelmúltban egy adott város 2- 3 kiválasztott vállalat részére megmagyarázhatatlan módon sokkal magasabb ingatlanadót szabott ki, mint más cégeknek. Ez később azzal járt, hogy az adott intézmények kénytelenek voltak munkaerőt elbocsátani, vagy a Komoly gondokkal küzd az öt éve a dán Icopal multinacionális vállalat tulajdonában lévő, vízszigetelő anyagokat gyártó párkányi üzem, amely egykor a Dél-szlovákiai Cellulóz és Papírgyár (JCP) leányvállalataként működött. A dán vezetés a közelmúlt rossz gazdasági eredményei miatt az év közepén menesztette Juraj Vadura vezérigazgatót, és helyére a dán származású, 35 éves Soren Holm Pedersent nevezte ki. A párkányi Icopal évekkel ezelőtt csaknem 100 millió négyzetméter különféle vízszigetelő terméket gyártott, jelenleg értékesítési és egyéb gondok miatt gyártási kapacitásának még 15 százalékát sem éri el. Egykor keresett, kátránypapír és bitumennel impregnált rongy alapanyagú termékeit ma már nem találjuk a kínált portékái között. Ez a helyzet egyenes következménye a modernebb szigetelőanyagok térgyártást szüneteltetni. Előfordult olyan eset, hogy egyes vállalatok esetében akár ezerszeresére is megemelték az ingatlanadót. Jelenleg épp az ilyen jellegű diszkriminációt szeretnénk a határérték bevezetésével megakadályozni” - jelentette ki Peter Papánek. A sajtószóvivő szerint a tervezetet a Pénzügyminisztérium a Városok és Falvak Társulásával is megtárgyalta, és eddig senki nem tiltakozott ellene. Ezért remélhetőleg a parlament legközelebbi ülésén jóváhagyja a tervezetet. • Czigler Mónika hódításának, valamint a kátránypapír iránti kereslet csökkenésének, de valószínűleg köze van a mintegy 150 alkalmazottat érintő, simalemezeket gyártó részleg (Lepenkáren) tavalyi felszámolásához is. (A Kappa felszámolt részlege gyártotta annak idején a kátránypapír alapanyagául szolgáló, nagy nedvszívó képességgel bíró speciális papírlemezt.) Az elmúlt években tehát komoly kihívást jelentett a párkányi Icopal számára a piac beszűkülése (a párkányi üzemet különösen érzékeny vesztéségek érték a német piacon), az aszfalt árának emelése és az építőipar régóta tartó pangása. Soren Holm Pedersen vezérigazgató nincs irigylésre méltó helyzetben, mert gyors és hatékony intézkedéseket vár tőle a konszern vezetése. Ezek közül nyilván nem fog hiányozni az alig több, mint másfélszáz alkalmazottat fájdalmasan érintő karcsúsítás sem. •' (ORAVECZ) Csak a kiskertekben van szem előtt a gyom? Megkérdőjelezhető a kampányszerű parlagfűirtás hatékonysága Megkezdődött a rendteremtés Elbocsátásokkal védekezne a piacszűkülés ellen a papírgyár LAP(SZ)ÉL Jó lenne szót érteni Nézem a közvélemény-kutatási eredményeket. Természetesen ugyanúgy vagyok velük, mint nagyon sokan mások, főleg politikusok, akik azt szokták mondani, nagyon fontosnak tartják, de nem adnak rá túl sokat... És igazuk is van, hiszen Magyarországon a közvélemény-kutatás is elég megmagyarázhatatlan módon működik, hiszen a világon még akkorát nem tévedtek, mint nálunk a 2002-es parlamenti választásokat megelőzően. Akkor - bizonyára emlékszik rá a tisztelt olvasó - minden egyes közvélemény-kutató intézet Orbán Viktorék fölényes győzelmét vetítették előre, majd győzött a másik oldal. Azóta is ott bujkál az emberben, hogy valaminek történnie kellett!... Mert hihetetlen, hogy Bangladesben, Kazahsztánban vagy Elefántcsontparton mérget lehet venni a közvéleménykutatási eredményekre bármiféle szavazás alkalmával (nem beszélve a művelt nyugatról, avagy a tengerentúlról), s Magyarországon bődülete- sen nagyot hibáztak. Mindez arról jutott az eszembe, hogy látom: a legújabb közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják; a biztos pártválasztók ötven százaléka ebben a pillanatban a Fidesz-MPSZ-t részesíti előnyben, ám ugyanennek a csoportnak, vagyis a biztos pártválasztóknak negyven százaléka, ha holnap kellene az urnákhoz járulni, a Magyar Szocialista Pártra adná voksait. Azon tűnődöm, vajon kik ők? Kik azok, akik miután kiderült, hogy az euró-zónába az újonnan csatlakozó országok közül utolsónak léphetünk be, és tudjuk, hogy Magyarországon legtöbb a benzinbe beépített útadó, mégis itt a legrosszabbak az utak, vajon kik azok, akik természetesnek veszik, hogy két budai lakásért ez a kormány odaadná a repteret, s még mindezek ellenére bizalmuk van a szocialisták vezette kormányban? Szeretnék beszélgetni, és ezért kérem, hívjon fel engem az az orvos, az a mérnök, az a tanár, az az alkotóművész, az a földműves, az a kétkezi munkás, iparos, pék, autószerelő vagy úri szabó, aki meg tudja nekem magyarázni, miért szavazna ma is inkább a szocialistákra, a Széchenyi-tervet kidolgozó, a diákhitelt bevezető, a Bereget újjáépítő, a Magyar Igazolvány rendszerét adó, Nemzeti Színházat, Mária Valéria hidat, Beszédes József hidat építő Orbán Viktorékkal szemben? Hitemre, sokat adnék érte, ha egy értelmes ember megpróbálna meggyőzni arról, hogy a szocialista-liberális kormányzat, amely jelenleg hatalmon van, de nem működik, miért jobb annál, amely épített és építtet. S nem utolsó soron leendő beszélgető partnereimtől még azt is szeretném megtudni, vajon miért lehet az ő számukra vonzó az enyhe drogok szabad forgalmazásának ügye? Görögország felé tart a felvidéki kerekes Törökországban újabb „élményekkel”gazdagodott Bújna Zoltán Bújna Zoltán dunaszerdahelyi kerékpáros a Vámbéry Ármin híres keletkutató emlékére szervezett nyolcezer kilométeres expedíció végcélját - Teheránt - már elérte, só't a 26 napos iráni látogatás után Törökország felé vette az irányt A felvidéki kerékpáros több csodás helyen is járt, de kudarcélmények- bó'l sem volt hiány. Bújna Zoltánról legutóbb olyan hírek jutottak el a Hídlaphoz, hogy elérte Teheránt, a nyolcezer kilométeres túra végcélját, és már el is indult hazafelé. A dunaszerdahelyi kerekes 26 napot tartózkodott Iránban, az utolsó állomás Tabriz volt, innen Dugabayazitba (Törökország) vezetett az út. „Tabrizból sikerült Makuba bu- szoznom, igaz a buszsofőrnek elég vastag baksist kellet fizetni, hogy felrakja a bringát a buszra” - kezdte újabb élménybeszámolóját Bújna Zoltán. A felvidéki kerekesnek a határ előtt szerencséje volt, mivel egy német srác és annak útitársa (egy régi Volkswagenen járták be Indiát és Pakisztánt) vette fel őt, hogy elvigyék Dugabayazitba „Érdekes volt a határátkelés is, meg kellett mutatnia a kocsi csomagtartóját” - beszélt első törökországi élményeiről Bújna. „Láttam a vezetőn, hogy igencsak leizzadt, de miután semmi gondot nem tálaltak a rendészek, továbbindultunk. Ezután mutatta csak meg, hogy 450 liter üzemanyag van a kocsiban, különböző helyeken szétrakva. Ez Törökországban 900 dollárt ér.” Az expedíció másnap a Van felé vezető úttal folytatódott, ahová 180 kilométer megtétele után jutott el Zoli, ezt követően pedig hajóra szállt, hogy négy és fél óra utazást követően megérkezzen Tatvanba. A felvidéki „túrázó” Diyarbakir felé vette az irányt, de előtte még átkelt a Tigris-folyón. „Az iskolában tanultunk erről a folyóról és társáról, az Eufráteszről - folytatta Bújna. „Nem gondoltam volna, hogy egyszer ide is eljutok. Az Eufrátesz csodálatos, néhol csak száz méter széles, néhol több kilométer. Ingyenes komppal keltem át rajta.” Az Eufrátesznál eltöltött időt egy fura taxisélmény követte, a kaland nem végződött túl szerencsésen. „A Nemrut-hegyre kellett volna felkerekeznem, de úgy gondoltam, fogok egy taxit, így akár még időt is spórolhatok” - kezdett bele a fura taxisokról szóló történetébe a dunaszerdahelyi kerékpáros. „Hosszas alkudozás után a 23 kilométeres útra sikerült 30 helyett 12 lírában megegyeznünk. A taxis viszont az út elején egy benzinkútnál megállt, és arra hivatkozott, hogy nincs pénze, így elkért 10 lírát. Ezután elindultunk, majd tíz kilométer után, pont, amikor emelkedni kezdett az,út, leállt és azt mondta, a kocsi nem fogja bírni az utat, kipakolta a bringámat és otthagyott. Öt órán keresztül toltam az ötven kilós bringát 2150 méter magasra.” A kudarccal végződő sztori után Bújna Zoltán eljutott Nemrutba, ami az elmondások szerint egy csodával felérő hely. „Nemrutban vettem észre, hogy eltűnt az a lánc a kezemről, amelyet Fatima védő szemei végett még Isztambulban csatoltam fel, és azóta le sem vettem - mondta Bújna. „Ez is egy jel volt, hogy Allah lassan leveszi védő kezét rólam, és minél hamarabb el kell hagynom az országot. Nemrutból még két napot tekertem, és most az állomáson várok a vonatra, amely majd Balikesirbe visz. Ez az út 1400 kilométer, ami után még 380 kilométer vár rám Görögországig.” • Nagy Balázs
