Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-07 / 132. szám

4 HÍDLAP • 2005. július 7, csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Csak a magyar tüntető szélsőséges Újabb koreai cég távozhat A szlovák újfasiszták ellen nem indított eljárást a rendőrség Folytatás az 1. oldalról A Magyarországról érkezettek Tri­anon vesztét követelték és náci kö­szöntéssel illették az újfasiszta szer­vezetet, amelynek tagjai a Hlinka- gárda uniformisát viselték. Ez azon­ban Milos Fábry szerint nem minő­sül bűncselekménynek. „Szlovákiában történészek, és más szakemberek is kifejtették vélemé­nyüket, de eddig még nem sikerült bi­zonyítani, hogy törvénysértést követ­tek el a szervezet tagjai azzal, hogy uniformist öltöttek. Nem volt ugyan­is semmilyen rangjelzésük, az egyen­ruha pedig nem volt teljesen azonos azzal, amit a Hlinka-gárda viselt. Ha viszont valaki „heil”-t köszön, azzal a fasiszta szimbólumokat nyilvánosan propagálja, és ez már bűncselek­ménynek minősül. Jelenleg két sze­mély ellen folyik vizsgálat, de mind­ketten visszatérhettek Magyarország­ra” - közölte lapunkkal a sajtószóvivő. Riskó Nagy László, a pozsonyi Magyar Nagykövetség konzulja la­punknak elmondta: az, hogy a fiata­lok szabadlábon védekezhetnek, és nem kezdeményezték az előzetes le­tartóztatást sem, arra enged követ­keztetni, hogy a rendőrség előtt ez nem bizonyult súlyos bűnténynek. Elmondta: mint ahogy minden bajba jutott állampolgárt, őket is megilleti a konzuli védelem, de eddig nem volt szükség arra, hogy a nagykövetség közbeavatkozzon. • Czigler Mónika A két fiatalember elten indított el­járás több módon is végződhet. Az egyik lehetőség szerint távol­létükben folytatnák le az eljárást, a másik szerint Magyarországtól kellene jogsegélyt kérni, ez azon­ban inkább csak a súlyos bűncse­lekményeknél fordul elő. A konzul szerint, ha elítélik őket, kérhetik a magyarországi büntetés letöltését, de annak akár egy évig is elhú­zódhat az átfutási ideje. Ahhoz vi­szont, hogy a szlovák hatóság le­tartóztathassa őket, a két sze­mélynek át kell jönnie Szlovákiá­ba, mivel Magyarország nem ad­hatja ki állampolgárait. Szombaton kezdődik a gombaszögi fesztivál 47. alkalommal rendezik meg a „ legjobbak ” találkozóját Több mint hétszáz résztvevőt várnak a szervezők Gombaszögre, a felvidéki magyarság egyik legna­gyobb kulturális eseményére. Az ünnepségnek - ahol egyébként Felvidék legkiválóbb népművészei vonulnak fel - több évtizedes ha­gyománya van. Idén a Kulturális Minisztérium is jelentősebb ösz- szeggel járult hozzá a kiadásokhoz. Idén már 47 alkalommal szervezik meg Gombaszögön a szlovákiai ma­gyarság egyik legnagyobb országos kulturális ünnepségét. A kétnapos ren­dezvény július 9-én 11.00-kor kezdődik Rozsnyó főterén. A kaput Gombaszö­gön délután két órakor nyitják meg, ahol a nap hátralévő részében a nép- művészeti műsoroké és a táncházé lesz a fő szerep. Másnap déltől gyermek­programok, és könnyűzenei műsorok várják az érdeklődőket. Fellép többek között Komár László és az Omega is. Füzék Erzsébet, a Rozsnyói Csema- dok Területi Választmányának szerve­ző titkára lapunknak elmondta: idén el­ső alkalommal szervezhette meg az ün­nepséget az ő szervezetük, azelőtt ez a központi Csemadok hatáskörébe tarto­zott. A kezdeményezést még az ötvenes években a fiatal értelmiségiekből álló Sarlós-mozgalom indította el, akkori­ban még csak járási szinten. Országos méreteket 1960-ban öltött. Gombaszög már ekkor a felvidéki magyarság talál­kozó helyévé vált. A Meciar-korszak alatt 1996-1997-ben a rendezvény pénz­hiány miatt szünetelt, mivel az akkori kormányfő megvonta a támogatást. A Miniszteri vizit Gombaszögön A fesztiválon a szlovákiai magyar politikusok többsége, valamint több közéleti személyiség is részt vesz. A meghívott vendégek kö­zött szerepet többek között Bíró Ágnes, a Kulturális Minisztérium államtitkára, Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszter, Gyurovszky László, építésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, Bálint-Pataki József, a Határon Tú­li Magyarok Hivatalának volt elnö­ke, Albert Sándor, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora. Az ünnepség fővédnöke Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. következő években is csak egynaposra tervezhették az eseményt, amelyre fo­kozatosan kezdtek bejelentkezni a leg­jobb felvidéki tánccsoportok. • Czigler Mónika Folytatás az 1. oldalról Ivan Miklós pénzügyminiszter sze­rint azonban ez az összeg túl nagy, és ha kifizetnék, azt eredményezné, hogy az állam más projekteket már nem lenne képes támogatni. Ha azonban a két félnek nem sikerül megegyeznie, meglehet, hogy a Hankook egyszerűen odébbáll. „Ebben a pillanatban nem tudom megmondani, mi történik akkor, ha a kormány nem hagyja jóvá az állami támogatást, de a kérdést július 13-ig Szlovákiának le kell zárnia. Tehát van még időnk arra, hogy abban az eset­ben, ha a kormány nem hagyná jóvá az összeget, más támogatási formát találjunk” - mondta lapunknak Havran. • Cz. M. Szereptévesztésben a MÁÉRT? Bugár: a mindenkori kormány feladata lenne a kapcsolattartás Folytatás az 1. oldalról A Magyar Koalíció Pártjának elnö­ke, Bugár Béla cáfolta az alapítvány vezetőjének nyilatkozatát. „A MÁ­ÉRT nem áll az Országgyűlés felett, erre nem is tart igényt. Az értekezlet szerepe az lenne, hogy a mindenkori magyar kormánnyal tartsa a kapcso­latot és próbáljon a közös kérdésre kompromisszumos válaszokat keres­ni” - mondta Bugár. A politikus vé­leménye szerint szó sincs arról, hogy a MÁÉRT nem lenne képes az eddi­giekhez hasonlóan a magyarság érde­kében eredményesen fellépni, mint mondta, ehhez elsősorban az érte­kezlet összehívására lenne szükség, amit Budapest hosszú ideje halogat. „Nem az a kérdés, hogy a MÁÉRT mivel foglalkozzon, hanem az, hogy egyáltalán összehívják-e a közeljövő­ben. A Magyar Állandó Értekezlet egy olyan fórum a magyar kormány és a határon túli magyarok között, amelyet ha jól működtetnek, sok problémát megoldhat” - jelentette ki Bugár, hozzátéve, hogy valószínűt­lennek tartja a kormány által őszre ígért találkozó megvalósulását. • Czigler Mónika Leépítéseket tervez a Sanyo A dorogi üzemet nem érintik az átalakítások A Napi Gazdaság információi sze­rint a japán elektronikai gyártó cég, a Sanyo tizenöt százalékos leépí­tésre és egyes üzemeinek összevo­nására készül. Mindez nem érinti a Dorogon működő Sanyo-t, ahol az új napelemeket előállító üzemben már megindul a próbagyártás. A Sanyo Electric Co., Ltd. Japánban lévő kapacitását tizenöt százalékkal csökkenti, amelynek oka, hogy március végéig 1,54 milliárd dolláros adózás utáni veszteséget jegyzett, valamint visszaesett a digitális kamerák és mo­biltelefonok eladása is, írja a Napi Gaz­daság. A Dorogon működő Sanyo Hungary Kft.-t azonban „jelen állás szerint nem érinti mindez”, mondta Kalocsai Péter, a cég HR-vezetője. Az új, napelemeket gyártó részlegben már megkezdődött a próbaüzem, körülbe­lül száz dolgozóval. A hivatalos gyár­avatás július 20-án lesz, ami után elin­dul a tömeggyártás. Kalocsai Péter el­mondta: a következő egy évben még száz főre lesz szükségük, és jövőre ter­vezik beindítani a freonmentes légkon­dicionáló-berendezéseket összeszerelő üzemcsarnokukat, ahová további mint­egy 150 fő felvételét tervezik 2006-ban. • Gál Kata LAP(SZ)ÉL Gulya István Egy láncszem leláncolva Egyél pénzt! - szokta mondogatni markáns világlátású barátom, a korunk­ra olyannyira jellemző anyagiasságot állítva pellengérre, és lám, nem elő­ször válik mondása jajde-aktuálissá. A német Lidi - közkeletű, magyaros megfogalmazásban: „lidli” - nevű, élelmiszerkereskedelmi diszkontlánc már korábban is arról híresült el, hogy az eurót (magyar forintot, szlovák koronát stb.) szereti magánál tartani, többek között a kalocsai egysége nyi­tásakor sem vágyott kifizetni beszállítói'számláit. Tavaly decemberben a ver.di elnevezésű német szakszervezet azzal vádolta meg őket, hogy az al­kalmazottait ipari kamerákkal figyelteti - há' nehogymá1 elcsenjenek egy csoffadt banánt -, jelentősen alulfizeti, ellenben túldolgoztatja őket. Most meg kiderült, hogy a frissiben (néhány hete) nyílott szentendrei egységben „büdöshúst” árultak, pontosabban a Pest Megyei Állategészségügyi és Élel­miszerellenőrző Állomás szerint engedély nélkül állítottak üzembe új hűtő­kamrát (idétlenkedés: hiányzott a hernyó-mászóka a légylárváknak, pedig uniós szabvány ), a tárolási szabályokra fittyet hánytak, és tortahab (ne­künk, a vásárlóknak meg a leglényeg): a rutinvizsgálaton rajta vesztett egy fertőzésgyanús csirketétel (le is lakatoltatták a boltot. Az utóbbi tizenöt év­ben (mérges) gombaszerűen elszaporodtak a különféle internacionalista árudák, akik leginkább olyan szempontból nemzetköziek, hogy bárhonnan hajlamosak a bármilyen minőségű árut becserkészni, és azt akciósán a ki­éhezett magyar - és szlovák stb. - vásárlóközönség számára áruba bocsáta­ni, ha az éppenséggel egy forint hússzal olcsóbb, mint a konkurenciánál. Ezen az alapon nem törődnek a bérezéssel sem, vagyis dehogynem, minél megalázóan kevesebb, annál jobb; az adott hazai termelői piac meg végképp nem érdekes, kormánynak (a miénknek) meg liberálisnak álcázott gazda­ságpolitikája van, tehát nem szól bele, hadd hulljon a férgese. Tulajdonkép­pen ezt mondom én is: hulljon és vesszen, aki csupán a profitot tartja a sze­me előtt, a vevők érdekeit meg nem. Nem nagy érvágás, gondolom én, de velem az szokott történni, ha valahol (boltban, bankban, benzinkútnál - hogy csak a „b” betűnél maradjak) mint vásárló (fogyasztó) nem én vagyok az első számú sztár, a mega, akkor oda soha többé be nem teszem a lábam. Pláne meggondolom azt a diszkontláncot, amelynek a főnökét úgy hívják, hogy Schwarz. Távolról sem európai az élelmiszerbiztonság Szalmonellás hús, és veszélyes hiányosságok a szentendrei Lidl-ben Folytatás az 1. oldalról Az áruház a kifogásolt fagyasztott terméket forgalmazó partnerével fel­számolta az üzleti kapcsolatokat, hogy megelőzze a hasonló eseteket - derül ki a cég közleményéből. A szentendrei áruházban fertőzés gyanúja merült fel egy mélyfygyasz- tott csirketermékkel kapcsolatban, s emiatt vált szükségessé az üzlet bezá­rása - mondta Miakich Gábor, a vá­ros polgármestere, hozzátéve, hogy az eljárás következtében visszavonták a cég állategészségügyi szakhatósági engedélyét is. Egy június 9-ei rutinellenőrzés során - melyet a Pest Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerellenőr­ző Állomás (ÁÉEÁ) végzett el - merült fel a fertőzés lehetősége egy Lengyelországból származó ter­mékkel kapcsolatban, de emellett más hiányosságokra is fény derült. A mikrobiológia vizsgálatok meg­erősítették a szakemberek feltevé­sét, s ezáltal nyilvánvalóvá vált, hogy a Lidi szalmonellával fertő­zött húskészítményt kívánt forgal­mazni - jelentette ki Virsinger György főállatorvos, az ÁÉEÁ igazgatója. Mialatt a mintákat ele­mezték a laboratóriumban, az áru­ház a szabályokat felrúgva elszállít­tatta a kérdéses tételt a raktárból. Az üzlet vezetősége - a cég állítása sze­rint - a székesfehérvári központba vitette a készítményeket, és ott meg­semmisíttette. Erről azonban nincs semmiféle írásos dokumentum - tet­te hozzá az ÁÉEÁ igazgatója. Mindezek mellett egy engedély nélkül beállított, új hűtőkamra és a tárolási szabályok mellőzése is közre­játszott abban, hogy az egézségügyi szakemberek a bezárás mellett dön­töttek. Az ellenőrzés során kiderült ugyanis, hogy egy olyan hűtőben, amelyben fogyasztásra veszélyes hulladékokat tároltak, ugyanakkor forgalomba hozható termékeket is tartottak. Abban az esetben, ha a Lidi áruház nem tudja írásos bizo­nyítékokkal alátámasztani a mélyhű­tött csirke megsemmisítését, eljárást indítanak az üzletlánc ellen. Erre a Büntetőtörvénykönyv 279. paragra­fusa szolgáltathat jogi alapot, amely az ártalmas közfogyasztási cikkek forgalomba hozásáról szól - mondta Virsinger György. • Csorba Edit

Next

/
Thumbnails
Contents