Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-27 / 168. szám
2005. augusztus 27., szombat • HÍDLAP V 'magazin SZIGET csak egy van Rekordokból nem volt hiány az idei fesztiválon Végérvényesen is lezárult az idei, 13. Sziget fesztivál, mely méltán kiérdemelhetné a leg-leg-leg jelzőt Ötven ország, 170 külhoni fellépő, 385 ezer - néha magából teljesen kivetkőző - látogató, megszámlálhatatlan kis és nagy sátor, őrületes, egyhetes buli. Ez volt az idei Sziget de menjünk egy kicsit beljebb, nézzük meg miként is festett a babonás 13. A kezdeti nehézségek ellenére - nem könnyű egy ilyen egyhetes dí- nomdánom bulira elintézni az akkreditációt - mi is ott voltunk, láthattuk, hogy megy ez, mit is jelent igazi, hamisítatlan szigetlakónak lenni. Már az első napokban nyilvánvalóvá vált, a 13. Sziget fesztivál rászolgál a „cool” kifejezésre, mindenhol tömeg, tömeg és tömeg. Magyar szó pedig egyre kevesebb, de nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a Sziget lassan teljesen kinövi magát. A külföldi jegyértékesítés kezdte talán a rekordok sorát. Hogy végül abból mi igaz, hogy nyolcvan százalék külföldi volt az Óbudai-szigeten, nem tudom, de tény, hogy sokan voltak az idegen ajkúak. Ami nem baj, hiszen itt Európa közepén lényeg az összetartozás. Két nap történéseiről essen most szó leginkább, bár a többi is ott volt a topon, a hétvégét megelőző péntek és az összes napijegyet értékesítő szombat maga volt a csoda. A legtöbb embert természetesen a Nagyszínpad vonzotta, de nem volt olyan hely, ahol ne lett volna valaki. Akár sörrel a kezében, akár táncolva, akár „teljesen kifulladva”, de pörgött a Sziget. Koncertekből nem volt hiány, de az igazi zeneőrültek úgy döntöttek, eg)' „unplugged” buli még simán belefér. A kellékek beszerzése másodperceket vett igénybe, mindössze egy félig üres kuka kellett (ilyet pár nap után keresve se találni, de most volt egypár), és egy vagy két darab ütő, mondjuk fából. És indulhatott a dob-show. Ismerős, ismeretlen csak ütötte és ütötte a kukát, ami szinte földöntúli boldogságot jelentett és pár perc múlva már komoly alkotások is születtek. Na ilyen is volt a Szigeten. Kanyarodjunk vissza azonban a Nagyszínpadhoz, ahol a The Brand New Heaviesnek lett volna jelenése, de csak nem akart megszólalni az a fránya gitár. Nem hiába, hiszen a zenekar késett vagy negyven percet, amit úgy kompenzáltak, hogy nagyon, nagyon keveset játszottak. Az eredeti program szerint a The Game következett volna, de ők idén inkább kihagyták a Szigetet, a kisebb átszervezés hozadéka pedig az volt, hogy egyik színpadról hoztak ide, a másikról oda, de szó ami szó, a nap záróakkordja a Basement Jaxxé volt. Ók tavaly is megmutatták, hogy ki a legény a gáton és idén sem lehetett senkinek oka a panaszra. Már a megjelenés sem semmi, hát még a zene. Ok nem fogták rövidre, nyomták, ahogy csak belefért. A tömeg meg csak höm- pölygött, a koncert után szépen áttolult a Siemens-színpadhoz, ahol napjaink új sztárjai, a „megák” léptek fel. Azt is hihetetlen volt látni, hogy aki mindössze egy percet is késett, nem jutott be. Ezt a tapasztalatot el lehet ugyanúgy mondani a másnapi Emil Rulez koncertre is, Hajós András szintén emberek ezreit „kényszeríttette” bulira. És akkor még előttünk állt egy szombat, egy teltházas sziget-nap. Kimondani is hátborzongató, hogy hetvenezer ember nyert bebocsátást az Óbudai-szigetre, a szervezők minden lehetséges jegyen túladtak. Folytatódott a rekordgyártás és folytatódtak a koncertek. Nem hiába telt meg emberekkel a Sziget, hiszen azon az estén lépett fel a Tankcsapda és a Korn is. A debreceni banda fellépése előtt csak gyűlt a már sokszor emlegetett tömeg, ott volt minden rocker, a tekintetek a színpadra szegeződtek és elkezdődhetett a másfél órás őrület. Ami még csak a kezdet volt. Ötvenezer ember hömpölygött a Nagyszínpad előtt, ahol az est fénypontjának számító Korn jelent meg. Sajnos nem lehet átadni se a látványt, se az élményt. Egy picit talán. A Nagyszínpad előtt, balra az évek során kinőtt egy fa (ez nem mese). Úgy látszik nem volt elég a hely, de az emberek azon lógtak és közel kétórás koncert alatt végig rázták, átszellemülve. Egy több éve a Szigetre járó egyén - nevezzük Gergőnek - elmondta, hogy ő nem látta ott soha azt a fát. Megfordult a fejünkben, hogy lehet, csak úgy odavitték, valaki tartja, a többiek meg felmásztak rá. Kacsának bizonyult a felvetés, a fa tényleg ott volt. Félretéve a fasztorit, a Kom igenis ütős volt, tényleg mindent vitt. Úgy, mint a többi színpad, többi fellépője, akiket felsorolni nem lenne hely, meg nem lenne értelme. De ha már szuperlatívuszokban szóltunk az idei Szigetről, nézzünk bele abba is, hogy egy igazi szigetlakó - nevezzük Gergőnek -, mit látott most és mit látna legközelebb. „Halk a Nagyszínpad” - kezdődött a mélyreható beszélgetés Gergővel. „Évekkel ezelőtt a harmincegynéhá- nyadik sorban nem lehetett szót érteni, most pedig a tizedikben is megértem a másikat. Biztos, hogy a szervezőknek is megvan kötve a keze, de azért jó lenne, ha felnyomnák a volumét.” Szóval nem volt túl hangos a Nagyszínpad - Gergő szerint -, de a többi szolgáltatás megállta a helyét. És nézzenek oda, Gergő véleménye egy helyen megegyezett a szervezőkével: a lehetséges meghívottak között ő is szívesen látná a Red Hot Chilli Pepperst. S hogy még kit? „Nagyon megnézném a Metallicát, a U2-t, és a számomra legkedvesebb metálzenekarokat.” Egy idő után magára hagytuk Gergőt, és néztük tovább hol, mi van. Óriási pörgés a djuice arénában, „ereszd el a hajam” buli a Világzenei Nagyszínpad előtt. A dobosok szombaton is megállás nélkül ütötték a dobot (tényleg jó volt hallgatni), majd eljött a hajnal, de a „szigetfeeling” tovább tartott. Három nap hátra volt a tizenharmadikból. Majd kedden végérvényesen is bezárta kapuit az idei fesztivál. Az a Sziget, ami mindenképp helyet követel magának a legek között. Tudjuk nagyon jól, hogy nincs megállás, a következő fesztivál előkészületi munkái már elkezdődtek (lehet, hogy a mostani fesztivál előtt már folyt a szervezés). S talán a szervezők álma is valóra válik, 2006-ban eljönnek a legeslegnagyobbak. Mondjuk például a Red Hot Chilli Peppers. Mert a Sziget megérdemelné és talán Gergő se mondaná többet: halk volt a Nagyszínpad. • Nagy Balázs Szépülő Városközpont Egy folytatásos funk-rock zeneregény Több évtizedes gyakorlat volt, hogy az Esztergomban és környékén működő zenekarok a nagy Sziget fesztiválon fellépnek. A Tűzke- réktől kezdve, a Le Panic-on át mindenki ott volt Persze ez még abban a nem is olyan távoli múltban volt, amikor gőzerővel és országosan is meghatározó jelleggel, komoly klubtényezőként működött az esztergomi Molothow Liget, s a helyi könnyűzenei élet. Mindez ugye azért fontos, mert a klub akkor a leghíresebb együttesek országos turnéinak fontos állomása volt a rockszakmában. Korszakváltás van, a rock-ra és a mélyebb értelmű popzenére ezek szerint más igényeket táplál az új időszak. S az idei nyáron a helyi bandák közül már csak a Rátkai Tamás, Varga Csaba, Spisák Döme és Pataki László alkotta Szépülő Városközpont lépett fel a Szigeten. A csapat dobosával, Pataki Lacival az immár 15 éves együttes „Szigeteléséről”, a szakmabeli kollégákról és a Szépülő' idei tennivalóiról beszélgettem.- Milyen volt számotokra az idei Sziget?- Jól sikerült. A Sziget többi színpadától némileg különálló deszkákon, a Pesti Est színpadon léptünk fel, ott, ahol tavaly is. Annak ellenére, hogy délután 3 órakor kezdődött a fellépésünk, rendesen volt közönségünk, ahogy az előttünk fellépő zenekarnak is. Ók egyébként az Esztergomban rendszeresen szereplő Veracruz együttes egyik változata volt jilusz még kibővültek öt fúvóssal. Ók 14 órától nyomták, nagy sikerrel. Borzasztóan jók voltak, nagy zenét műveltek. Ezeket most azért mondom, mert a csak este 9-ig működő szabadtéri Pesti Est színpadnál - hál Istennek - nem számít az ilyen korai kezdés, ez része a Szigetnek, mintha egy teljesen különálló egység lenne, külön zenei világgal, minőséggel, külön közönséggel. Nagyon profi technikai és menedzseri csapattal dolgozhattunk, és ami szintén nem elhanyagolható, idén már nem tízezer forintokért kellett a zenekaroknak itt fellépni, mint az elmúlt években. Nekem már tavaly nagyon szimpatikus volt ez a színpad, amikor olyan zenekarokat láttam ott fellépni, mint a „Szaki.hu” együttes. Nem is azt mondanám róluk, hogy országosan jók, hanem, hogy világszínvonalúak voltak.- Mit jelent a Szépülő Városközpontnak abban a tekintetben a Sziget zenebörzén való fellépés, hogy az idei esztergomi vonalat egyedül Ti képviseltétek?- Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor meg kell, hogy mondjam, hogy a Szigeten való fellépés, ma már kapcsolatokon múlik. Rögtön hozzáteszem, hogy sajnos, mert úgy gondolom, hogy Esztergomban legalább van négy vagy öt olyan zenekar, akiknek ott kellett volna lenniük a Szigeten. De ne csak Esztergomot vegyük, ott van például a csolnoki Stainless Steel, akik a hazai metal színtér kiemelkedő képviselője. Mi idén úgy kerültünk a Szigetre, hogy az az illető, aki a Pesti Est színpad műsorát szervezi, ismert minket még 2000-ből, amikor mi egy zenei verseny középdöntőjében kiejtettük őt és zenekarát, amikor mi nyertünk. így aztán még cd-t se kellett küldenünk, ami pedig bevett szigetes rutin, hogy minden fellépőnek, minden évben cd lemezen kell bemutatnia, hogy milyen műsorral állna elő. Ez a kedves személy az említett történeten alapuló kapcsolat miatt megígérte, hogy amíg ő ott lesz a Sziget fesztiválon, minket mindig meg fog hívni. Egyébként nem ezzel van a baj. Én azt vettem észre az idei Sziget-en, hogy a közönség tetemes hányada, talán rosszul láttam, de szerintem a kétharmada is lehetett, már külföldi. Ebből fakad, hogy a nem magyar közönségnek külföldi fellépők kellenek, hogy otthon érezhessék magukat. A Stainless Steel mellett megemlíthetem példának a Tűzkerék xT-t is. Miért nem hívják meg őket a Szigetre? Nagyon eltolódtak a szervezők által támasztott igények. Nem értem, hogy Magyarországon miért kell eny- nyire behódolni a nyugati, angol nyelvű zenekaroknak, illetve az angol nyelvű közönségnek.- Többféle hangszerelésű és tematikájú műsorotok van. Idén melyikkel szerepeltetek?- Mi úgy mondjuk: a hangossal. Ez a mostanában talán többet játszott unplugged, ülős verzióval ellentétben a korai időszakot idéző, hangosabb elektromos hangzáson alapuló, az ütősebb, dögösebb nótákat felvonultató összeállításunk volt. Az előbb említett anglicizmusra rácáfolva - hiszen egyébként több nagy klasszikus (Beatles, U2, Oasis, stb.) szerzeményét is játsszuk - csak magyar nyelvű dalokat, sajátot és az Európa Kiadó dalait játszottuk idén...-Mi az alapgondolata az unplugged és az úgynevezett hangos változatú koncertmenütöknek?- Az unplugged műsorunk, amikor a gitárosok széken ülve akusztikus hangszereken játszanak, főként az említett klasszikusokat, a kedvenceink számait játsszuk. A hangos változatban tulajdonképpen csak saját szerzeményeket adunk elő. Az, hogy melyik verziót játsszuk, az elsősorban azon múlik, hogy azon a helyen, ahol fellépünk, mennyire ismerik a Szépülő Városközpontot.- A nagy fesztivál mellett milyen más ténykedéséről érdemes tudni?- Voltunk még más nyári fesztiválokon is, mint például a Veszprémi Utcazene Fesztiválon, itt mint nagyszínpadi szereplők, s nem mint utcazenei csapat játszottunk. A zenekari élet mellett felerősödtek a tagok családi élettel kapcsolatos örömei, énekes-gitárosunknak megszületett második gyereke. Jómagam több más projektben is dobolok, az egyik az Alex and the Paid Holliday, egy-egy kongázás erejéig a Soundgixer és harmadik ilyen hely a Hepilepszia nevű formáció. A Szépülő' körülbelül hetente gyakorol, tulajdonképpen a hivatalosan kiadott Hollywood című nagylemezünk dalain kívül vannak új szerzemények is, és mivel saját stúdióval rendelkezem, ezen új nóták rögzítésének technikai akadálya nincs, már csak az emberi tényezőt, valamint az elkészítendő album promóciójának és szponzorálásának problémáját tudom említeni. Meglátásom szerint az új lemezre még várni kell. Emellett számomra legalábbis jó hír, de azért szerintem a régebbi rajongóinknak is biztos öröm, hogy néhány régebbi számunkat visszatettük a mostani koncertrepertoárunkba. Ilyen dal a régi „Jól áll neked ez a város” vagy az „Örökség” című.- Említetted a Hollywood című eddigi egyetlen hivatalos kiadónál megjelent albumotokat. Mit lehet tudni erről az anyagról?- Számomra meglehetősen homályos az ügy. Abban sem vagyok biztos, hogy annyi került a közönség elé, amennyit a kiadó állít. A kiadó szerint a kinyomott és piacra dobott Hollywood nagylemez ezer darab volt. A lemezt ma már nem lehet látni a piacon, a boltokban, de ha tényleg mind elfogyott volna, akkor nem értem miért nem nyomták újra. Egyébként annyira nem lehet már megtalálni ezt a lemezt, hogy például a basszusgitárosunknak sincs meg, mert már nem tudta megszerezni.- Mikor és hol látható legközelebb a Szépülő Városközpont?- Szeptember 10-én, szombaton az esztergomi Pézsa Tibor Sportcsarnok mögötti területen, ott, ahol a Fesztergom szokott lenni. Itt lesz egy gasztronómiai rendezvény, ahol mi zenélünk. *** A zenekar egy korábbi koncertjéről készült video letölthető a www. under- ground.pcdome.hu oldalról. • Pöltl „Oxi” Zoltán
