Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-27 / 168. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. augusztus 27., szombat • HÍDLAP • Katolikus találkozó Esztergomban Több száz fiatal jött az országból és határon túlról is Szilárd burkolatot kap tizenöt utca Tegnap kezdődött meg Eszter­gomban a HÁLÓ, azaz a Kárpát-me­dencei Magyar Katolikus Közössé­gek hálózatának nagytalálkozója, mely augusztus 28-án, vasárnap délben ér véget. A rendezvény fő­védnöke Erdő Péter bíboros. A HALÓ nagytalálkozóit eddig rendszerint határainkon túl tartották, a magyarországi nagytalálkozóknak eddig Domaszék és Pannonhalma adott otthont, első alkalommal rende­zik meg Esztergomban. A várakozá­soknak megfelelően körülbelül négy- százötvenen jöttek el Budapestről, vi­dékről és a határon túlról egyaránt. A találkozó fő témája idén a személyes­ség, melyet négy tematikus szekció­ban dolgoznak fel, előadásokkal, be­szélgetésekkel. Az együttléteknek, kö­zös imáknak a Szent Anna, a belváro­si, a vízivárosi és a szentgyörgymezői templomok, plébániák adnak helyet - tudtuk meg Michels Antal plébános­tól, aki beszámolt arról is, hogy csak­nem minden határon túli magyar te­rületről, Felvidéktől Erdélyen át Vaj­daságig érkeztek hívők. A beszélgeté­sek jó hangulatban zajlanak, szó esik több aktuális problémakörről, így az erdélyi árvízről is. A plébános biztos abban, hogy a többnapos együttlét gazdag lelki ajándék lesz minden résztvevőnek. Tegnap reggel Otto Neubauer tartott előadást a Mind- szenty csarnokban a bécsi város­misszióról, fél hatkor szekciós misét, fél kilenctől bűnbánati liturgiát tar­tottak a Szent Egyed közösség veze­tésével, napközben a vendégek helyi közösségek kalauzolásával megismer­kedhettek a város nevezetességeivel is. Ma reggel kilenctől szintén a Mindszenty csarnokban Hoffer Jó­zsef jezsuita atya előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők „Szemé­lyesség az Egyházban” címmel. Este fél kilenctől ugyanitt vidám, zenés együttléttel, táncházzal zárul a nap. Holnap a belvárosi templomban este nyolc órától „Lélektől lélekig” cím­mel orgonaverseny lesz hallható Hey Lóránt előadásában. A jótékony célú koncerttel az SOS gyermekalapít­ványt szeretnék támogatni. • Szabó Hainal Tizenöt, megépítése óta lerom­lott állapotba került esztergomi utca teljes burkolat-felújításáról döntött csütörtökön a város képvi- selő-testülete. A tízezer négyzetméternyi felü­let felújítására harmincötmillió fo­rintot irányzott elő Meggyes Tamás polgármester tegnap elfogadott ja­vaslata, amelynek értelmében a nyílt, egyszerűsített közbeszerzési eljárás gyors lezárását követően megkezdődő munkák nyomán a tél megérkezéséig be is fejezik a mun­kákat. Nemcsak a nagyméretű, több helyütt egymásba érő kátyúk tűn­nek így el, hanem természetesen a közmű-szerelvényeket, aknafed- lapokat, tűzcsapszekrényeket és víz­nyelőket is a kialakítandó új aszfalt- réteg szintjére emelik. Esztergom­ban az év elejétől az önkormányzat Hétfőn este 18 órakor tartják a Do­rogi Beszélgetések elnevezésű konzul­táció-sorozat első rendezvényét a Má­tyás király utca 1-es szám alatt. A ta­lálkozók célja, hogy lehetőség nyíljon egymás gondjainak megismerésére, a lakosok és a képviselők közvetlenül tudják megbeszélni a térség, város problémáit. A nyitó rendezvényen alkalmazásában álló munkacsoport tünteti el a kátyúkat a város utcáin. A város eszközeivel dolgozó csapat működésére tizenegymillió forintot fordított eddig az önkormányzat, és közel százhatvan köbméternyi asz­faltot terítettek le az úthibák kijaví­tása során. A most induló harminc­ötmilliós beruházás azoknak az ut­cáknak a minőségén javít, ahol a ré­gi módszerek már nem elegendőek. Többek közt az esztergom-kertvá- rosi Kassai utca és a Vasút sor, a bú- bánatvölgyi Őrtorony utca, a prí­más-szigeti Gőzhajó utca, a szent­györgymezői Andrássy, Kiss Ernő, Honvédtemető utcák, a város déli területén a Szentkirályi, a Lázár Vilmos, a Mátyás király és a Nefe­lejcs utcák, valamint a Szent János­kád és az Irinyi utcák egy-egy sza­kasza kap új burkolatot. Balogh Zoltán önkormányzati képvi­selő és Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere, a Fidesz - Ma­gyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselő-jelöltje vesz részt. Szándé­kuk szerint a Dorogi Beszélgetések egy olyan fórum lesz, ahol nem párt- politikai viták, hanem közös sorsunkat előmozdító beszélgetések zajlanak. • V.Y. Dorogi Beszélgetések Támogatás az iskolakezdőknek Csütörtöki ülésükön fogadták el a képviselők Meggyes Tamás polgár- mester javaslatát, melynek értel­mében minden esztergomi általá­nos iskolás diák ötezer forintos is­kolakezdési támogatásban részesül a tanév kezdetén. A korábban a esztergomi fiatalok életkezdéséhez nyújtott támogatás, a Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért fokozatosan városi programmá, a Szent Miklós-program- má bővül - indokolta javaslatát a pol­gármester. Azért kell e kezdeményezé­sünket továbbfejleszteni, hogy a váro­sunkban felnövekvő gyermekek neve­léséhez, taníttatásához szüleik megfe­lelő támogatást kapjanak. A későbbiek­ben minden évben határozattal állapít­ják meg a képviselők a tanévkezdési támogatás összegét, amelyből a csütör­töki elhatározás szerint jövőre már a középiskolás diákok is részesülnek. Az idei támogatásra mintegy hétmillió fo­rintot fordít Szent István városa, az öt­ezer forintos összegekhez azok az Esz­tergomban élő iskolások jutnak hozzá, akik valamely a városban működődő oktatási intézményben kezdik meg az általános iskola 1-8. évfolyamát. • SE Meghosszabbítják a szlovák biztosító szerződését Az év elején kötött megállapodást Esztergom kórháza és a szlovákiai SIDERIA-ISTOTA Egyesült Beteg- biztosító, melynek keretében a Vaszary Kolos Kórház ellátja a bizto­sító ügyfeleit, és ezért a tevékenysé­géért a cég térítést fizet az egészség- ügyi intézménynek. Mint Osvai László, a tulajdonos esztergomi ön- kormányzat egészségügyi és népjólé­ti bizottságának elnöké elmondta, az elmúlt fél évben 122 beteg vette igénybe Esztergomban az ellátást, ami négy és fél millió forintos bevé­telt eredményezett. A határon átnyú­ló, Európában is egyedülálló régiós együttműködés beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, így Meggyes Tamás polgármester által kísérleti időszak­nak nevezett fél év után indokolt a megállapodás meghosszabbítása. Ezt erősítette meg Pák Gábor, az intéz­mény főorvosa is a képviselő-testület előtt, amely ezt követően a pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság ja­vaslatára jóváhagyta a kórház és a biztosító közti szerződés határozatlan időre történő meghosszabbítását. • SZH Hírek a Belvárosi plébániáról Augusztus 25-28. között Kárpát- medencei Magyar Katolikus Közös­ségek HÁLÓ Találkozóját rendezik meg Esztergomban. 26-án, pénteken 9 órától Otto Neubauer előadása lesz hallható a Mindszenty csarnokban a bécsi városmisszióról. A Belvárosi plébánián 17.30-kor lesz a szekciós mise, 20.30-tól bűnbánati liturgia, melyet a Szent Egyed közösség ve­zet. Augusztus 27-én, szombaton 9 órától Hoffer József jezsuita atya tart előadást a Mindszenty csarnokban „Személyesség az Egyházban” cím­mel, 20.30-tól ugyanitt táncház lesz. A kórház kápolnában ezen a hét vé­gén nem lesz mise. Augusztus 28-án a belvárosi templomban az esti mise után 20 órától „Lélektől lélekig” cím­mel SOS gyermekalapítvány részére jótékony célú orgonahangversenyt rendeznek Hey Lóránt előadásában. Megyei jogú város lesz Esztergom? A képviselő-testület a parlamenthez fordult a kérésével Esztergom képviselő-testülete határozatban fejezte ki szándékát, hogy Esztergom megyei jogú város legyen, egyben kérte az Ország- gyűlést, hozza meg az ehhez szük­séges döntéseket és Esztergomnak is adományozza e címet Esztergom két különleges ese­ményt ünnepel 2006-ban: a Bazilika felszentelésének 150., a város tatárjá­rás utáni második újjáépítésének 750 éves évfordulóját. A kettős évfordu­lóval egy időben kiemelkedő ese­mény lenne Magyarország egykori fővárosának, Szent István városának adományozott megyei jogú városi cím megünneplése.Esztergom törté­nelmi múltja és virágzó jelene számos okot szolgáltat arra, hogy helyet kap­jon Magyarország megyei jogú váro­sai között. Erről az Országgyűlés dönt, ezért erősítették meg határozat­tal azt a 2000-ben, a millennium évé­ben már megvalósítani kívánt szán­dékot, hogy Magyarország első fővá­rosa, a Magyar Katolikus Egyház központja elfoglalja méltó helyét Ma­gyarország települései között. Eszter­gom az ország legrégebbi városa, Gé­za fejedelem székhelye, Szent István szülővárosa és koronázási helye, az államigazgatás első központja, a kez­detektől szabad királyi város. A régi­óban betöltött központi szerepe mel­lett Esztergom a meghatározó törté­nelmi időszakokban országos jelentő­ségű város volt, elsősorban az Ár­pád-korban és a reneszánsz érsekek idejében az államalapítástól egészen 1951-ig. A város oktatási, közművelő­dési, könyvtári, levéltári intézményei és rendezvényei révén méltán a tér­ség kulturális központja. Esztergom, összehasonlítva más megyei jogú vá­rosokkal előkelő helyet foglal el a he­lyi önkormányzat fenntartásában lé­vő intézmények számát tekintve. Évente közel kétmillió vendéget fo­gad, kulturális rendezvényein több tízezren vesznek részt, köszönhetően a város körül kialakult lster-Granum Eurorégió száz települése közötti ha­tékony együttműködésnek. A város régióközponti szerepével összekap­csolódik hídszerepe is, melyet a régi vármegye ma Szlovákia területén el­helyezkedő településeivel tart fenn. A Mária Valéria híd újjáépülésével Esz­tergomon keresztül helyreállt a kap­csolat a felvidéki magyarokkal, újra­szövődtek az elvékonyodni látszó szá­lak a régi vármegye magyarországi és szlovákiai települései között. Sajátos hídszerepe lett ezáltal az esztergomi kórháznak is, mely egyedülálló mó­don valósítja meg a régió határokon átívelő feladatait, akár a betegszállí­tás, akár a sürgősségi ellátás terüle­tén. A kultúra, az oktatás terjesztésé­hez, az egészségügy fejlesztéséhez megfelelő gazdasági háttér szükséges, melyet Esztergom számára beruhá­zásai biztosítanak. • TI Uj vendéglátóhelyek Esztergom főterén Esztergom főterének, a Széchenyi térnek a teljes rehabilitációja a nyár elején kezdődött meg. A munkák kez­detén régészek dolgoznak a város el­ső keresztény temploma, a Szent Lő- rinc-templom falmaradványai kö­zött. A város vezetésének szándéka szerint a közösségi térré, idegenfor­galmi központtá alakuló téren a ven­déglátásé lesz a főszerep. A vendég­lők, kávéházak, borozók kerthelyisé­gei veszik birtokba a teret, ahol több helyreállított és új köztéri szobrot, a történelmi épületek falait is megcso­dálhatják az idelátogatók. Ennek az elhatározásnak a megvalósulásához viszi közelebb a várost az önkor­mányzati tulajdonú helyiségekről meghozott döntés. A képviselő-tes­tület úgy döntött, hogy a három he­lyiség közül egynek a hasznosítására új pályázatot ír ki az önkormányzat, míg két helyiséget szendvicsbár, il­letve a szecesszió hangulatát idéző kávézó létesítésére adnak bérbe. Ugyanebben a témában más fontos döntés is született: korábbi határoza­tukat kiterjesztve arról döntött az ön- kormányzat, hogy az átépítési, felújí­tási munkák idején nemcsak a téren üzemelő vendéglátóhelyek bérlői kapnak kilencvenszázalékos díjked­vezményt, hanem valamennyi, váro­si tulajdonú, nem lakás céljára hasz­nosított helyiség bérlője. • TS

Next

/
Thumbnails
Contents