Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-12 / 158. szám
4 • HÍDLAP • 2005. augusztus 12., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu A pálinka presztízse már a múlté? A besztercei szilva legnagyobb ellensége a vírus, a pálinkáé a párlat Egyelőre mozdíthatatlanok a határőrök A BM nagy kérdése: tűzoltó legyen vagy katona a feleslegessé váló állomány? Folytatás az 1. oldalról Szabó József szerint akár húsz százalékkal többet is megkaphatnak a termelők a szilváért, ami körülbelül 60-80 forintot jelent kilónként. Az Európai Unió piacán bőséges a kínálat, élen a német, a japán és a kínai fajtákkal, de nincs túltermelés, és a magyar szilva is keresett. Az itthon is kedvelt besztercei fajtának azonban vírusérzékenysége miatt lassan nyoma vész, hiába folynak kutatások a megmentéséért - tette hozzá Szabó József. A gyenge termés sem vette el a pálinkafőzők kedvét, a körte és a barack mellett továbbra is a szilva az egyik legkedveltebb pálinka-alapanyag. Jelenleg országosan 20-30 cég foglalkozik kereskedelmi célú pálinkafőzéssel, míg bérfőzésből több százan élnek. Fontos tudni, hogy a kiskertekben termett gyümölcsből is csak hivatalosan működő szeszfőzde készíthet pálinkát. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója lapunknak elmondta, hogy a pálinka presztízsének az tenné a legtöbbet, ha a fogyasztókért folytatott csatát először itthon nyerné meg, mivel ott tartunk, hogy már a magyar fogyasztókat is vissza kell csábítani. Az új szabályozás szerint ugyanis csak olyan ital nevezhető pálinkának, ami a gyümölcsön kívül sem cukrot, sem aromát, sem adalékanyagot nem tartalmaz. A vásárlók korábbi rossz tapasztalatai ellen kell tehát harcolni, hiszen évekkel ezelőtt a kevésbé jó minőségű párlatot, vagy a tiszta szesz és a víz keverékét is lehetett pálinkaként értékesíteni. Nagy András szerint sajnos túl kevés pénz jut marketingre, de nagyobb befolyást kellene gyakorolni a magyar éttermekre is, hogy itallapjukra felkerüljön ez a hungarikum. Az igazi magyar pálinka más előírásoknak is meg kell hogy feleljen. Csak érett, jó minőségű gyümölcsöt lehet lecefrézni, amit az alkoholos erjedés után hagyományos technológiával kell főzni. Ez az úgynevezett kisüsti mód, amit rézdesztillációval hajtanak végre két részletben, éppen ezért nem véletlen, hogy az unióban is védett terméknek, magyar specialitásnak számít. Ám az előállítás körülményeinek egyezése miatt Burgenland egyes részein, és a Délvidéken is jegyeznek pálinkát, nem kell tehát meglepődni, ha nem Magyar- ország van megjelölve származási helyként a palackon. Eredetvédett pálinkának számít azonban a szatmári és a békési szilva, a szatmári alma, a kecskeméti és a gönci barackpálinka, vagyis ezek a fajták csak a nevükben is meghatározott területről származhatnak, beleértve az előállítást is. A pálinka nevének levédése óta pozitív folyamat indult meg az ágazatban. A szeszfőzdék ugyanis jelentős fejlesztésekbe kezdtek a még jobb minőség elérése érdekében. • JuhAsz Regina Folytatás az 1. oldalról A határőrség országos szóvivője, Kovács Iván alezredes szerint az adatokat közlő BM illetékes tévedett: „Egyelőre nem kértek fel minket a határőrség nagymértékű átalakítására, hiszen 2007-ig változatlan létszámban tudjuk csak ellátni a feladatunkat. Szóba került ugyanakkor a nagykanizsai, a balassagyarmati és a szombathelyi igazgatóság vezérkarának átszervezése, ami azonban csak néhány embert érinthet. Tehát a győri parancsnokságot mindez - amelyhez az esztergomi határőrök is tartoznak - egyáltalán nem érinti”. Az alezredes tájékoztatása szerint a schengeni csatlakozásig nem lehet jelentősebb szerkezeti átalakításokat végrehajtani, de már folynak az egyeztetések arról, hogy 2007-től hová kerüljön a jelenlegi állomány. „A Belügyminisztérium keretein belül próbáljuk majd elhelyezni a munkatársainkat. Néhányuk valószínűleg az ország déli, illetve keleti határain kaphat munkát, illetve a mélységi felderítő munkában, a migráció felderítésében dolgozhat tovább” - fogalmazott Kovács. Nyári szabadegyetem a határon túliaknak Dunakeszi. Hatodik alkalommal rendezik meg Dunakeszin és Foton a Nyári Szabadegyetemet augusztus 11. és 19. között, ahol hatvan, határainkon túl élő magyar anyanyelvű fiatalt is vendégül látnak. Az Erdélyből, Délvidékről, Kárpátaljáról és Felvidékről érkező, felsőoktatásban tanuló hallgatókat pályázat útján választották ki, és itt tartózkodásuk alatt számos előadáson, kiránduláson vehetnek részt. Az előadások főként a magyarság és a néphagyományok témaköreit járják majd körül. Továbbra sem született döntés a Letkés-Szalka közti határátkelő- hely nyitva tartásának meghosz- szabbításáról, annak ellenére, hogy mind a szlovák, mind a magyar illetékesek már májusban úgy nyilatkoztak, hogy néhány héten belül sikerül megegyezniük. A Magyar Határőrség szóvivője szerint azóta nem történt előrelépés az ügyben, tudomása szerint a két ország illetékesei jelenleg is egyeztetnek. Kovács Iván közölte: a döntést követően egy héten belül a határőrség kész arra, hogy 24 órás nyitva tartással üzemeltesse a két település közti átkelőhelyet. A fennmaradó, nagyobbik hányad számára a BM próbál majd munkahelyet szerezni, ehhez azonban több, a belügyhöz tartozó szervezetnél átalakításokra lesz szükség. A jelenlegi határőrök egy részét a tervek szerint a tiszthelyettesi hiánnyal küzdő rendőrség, illetve a tűzoltóság kötelékében szeretnék elhelyezni. Jövő év végére készül el az új posta Párkány. Az újvári és a komáromi posta közös igazgatóságának munkatársa lapunknak elmondta, hogy a keményítőgyárral szemben elhelyezkedő posta mellett már lebontották azt az ingatlant, amelynek a helyén a jövő év végére felépítenek egy teljesen új épületet. A leendő intézmény területét már kitisztították, a további munkálatok pedig ősztől kezdődnek meg. Azt, hogy mi lesz a jelenleg postaként üzemeltetett épülettel még nem tudni. A munkálatokat a Szlovák Posta finanszírozza. A Vám és Pénzügyőrség tájékoztatása szerint az úgynevezett harmadik országokból, így Jugoszláviából, Romániából, Ukrajnából és Szerbia- Montenegróból nem ritka, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségű szeszesitalt próbálnak átcsempészni a határon vámmentesen. Az itt működő adómentes boltokban ugyanis jóval kedvezőbb áron lehet hozzájutni a márkás wiskyhez, vodkához, konyakhoz és pálinkához, mint Magyarországon. A legtöbb próbálkozás a nagyobb ünnepek közeledtével tapasztalható. Míg az unió tagállamaiból a rövidital csak tíz liter felett számít kereskedelmi mennyiségnek, addig az unión kívüli országokból csak egy liter magas alkoholtartalmú ital behozatala engedélyezett személyenként, vámmentesen. • BUKOVICS LAP(SZ)ÉL Gulya István Könyvtár és annyi Könyvet lopni nem szégyen - vigasztaltuk magunkat süldő diákkorunkban, híve, hogy vétkes bűneinket ezzel mintegy tisztára is moshatjuk. Nyilván nem. És oroztuk a nyomtatott kincseket. Pedig akkor még létezett olyasmi, hogy „olcsó könyvtár”-sorozat. Vásárolni is filléres mutatvány volt, mondjuk, egy eposzt (egy-ötven forintért vettem az Iliászt, bizony), vagyis nem gondoltuk - titkon: reméltük -, hogy valaha változik a rendszer, ami majd azzal is együtt fog járni, hogy elszabadult, nagy hasú, cilinderes (sötétben bujkáló, népnyúzó stb.) kapitalisták a szerencsétlen szegény ember szellemi táplálékának zsírján vágynak hízni kövérré. Vagyishogy a könyvek árát úgy megemelik, hogy jaj. Ergo: hülyék voltunk. Nem akkor kellett volna lopni, hanem most. De ma már keretlegények vigyázzák például a bababoltokat - félelmetes és szürreális élmény, ahogy pisztolyos brezonok figyelnek éberen két halom Libero között - vagy a könyvesboltokat. A könyvtárakat nem. Azok végelgyengülnek. Egyre kevesebb ilyen szentélye van a könyveknek, ahogy gyarapszik az elektronikus könyvtárak száma; a BMW-kre és Mercikre hajtó, kigyúrt, napszemüveges bibliotékások (meg a levéltárosok és a napközis tanárok) száma drasztikusan csökken, kötekedő dinnyehordó járásuk, centis fukszuk látványa ritkul. A modern kor embere elektronyos és virtuális izékre vágyik, az a biztos, ami úgy van, hogy nincs, de hogy oszlassam a zavart: van, csak nem úgy. Értve? A magam részéről igen nagyra értékelem, hogy növekszik, hatványozottan szaporodik az elektronikus könyvtári állomány. A mai ifjúság nem rest, de számára a Guttenberg-galaxis esetleg valami távoli csillagköd, ők a billentyűzet tapintását ismerik, egy könyv gerincének, lapjainak érintése számukra idegen, és nem okoz örömet. Be kell lássam, egy, ha éppen meg nem is szűnő, de erőteljesen visszavonuló, könyvalapú kultúra balga gyermeke vagyok. Akadnak ugyan még Harry Potterek és más alkalmi fellángolások, de - ide a könyvtárjegyet - a jövő nem ez. És most tulajdonképpen még álszent is vagyok, hiszen legutoljára akkor néztem az esztergomi könyvtár felé, amikor mentem a túlpartra sörözni. Ipoly balogon a Szent Korona másolata Hétszáz év után visszatér a nemzeti ereklye az Ipoly-parti kisfaluba Ipolybalog, a ma 860 lakosú felvidéki község az Ipoly folyó jobb oldalán terül el. Nevét Szlovákia legrégebbi, Árpád-kori temploma tette ismertté. A falut eló'ször II. Endre 1232-ben írt oklevele említi Balug alakban. Balogh Gábor, Ipolybalog polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy a falu templomának tornyán ma is ott díszeleg a Szent Korona másolata. Ennek oka az volt, hogy Károly Róbert, Vencel cseh királlyal való trónviszálya közben, egy napra, az ipolybalogi templom egyik üregében bújtatta el a Szent Koronát. Ennek emléket állítva Ipolybalog saját maga készíttette el a Szent Korona másolatát, különböző állami adományokból, valamint a kezdeményezést támogatni kívánó vállalkozók és a falu lakosainak a segítségével. Az adományozók részére a falu készített egy Koronajegyet, amely száz, ezer, 10 ezer forintos címletekben kapható és névre szólóan igazolja az adományozó nemes célú támogatását. A korona másolatának ünnepélyes elhelyezése az Árpád-kori templomban augusztus 14-én, a Szent Korona ottlétének 701. évfordulóján történik meg. Az állami ereklye már július 24-től úton van a település felé és eddig már több településen, Veresegyházán, Vácott, Balassagyarmaton, Kőváron, Nagycsalomjánon állomásozott. Ipolybalog főterére Ipolykeszi érintése után, vasárnap fél kilenckor érkezik. A programsorozat ünnepi beszéddel, a Szent Korona másolatának átadásával, majd a templomba való átvitelével kezdődik. Az ünnepi szentmise, melyet Paskai László esztergomi bíboros, nyugalmazott érsek celebrál, tizenegy órakor veszi kezdetét. A szentmise keretén belül beszédet mond Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes és Hémesi László a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, valamint Száraz József, - a CSEMADOK országos elnöke és a magyarországi Rákóczi szövetség egyik tagja. A rendezvényen ezen kívül részt vesz Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Német Zsolt, a Fidesz képviselője. A szentmisét délutáni folklórműsor követi, melynek keretén belül magyarországi és szlovákiai hagyományőrző csoportok, Nemeskürty István történész, a budapesti Mátyás-templom ének- és zenekarának hangverseny^, valamint a NOX együttes fellépése lesz látható. Az ünnep minden egyes rendezvényére a belépés ingyenes. A korona másolata a régi helyére, a templom falában újra kialakított üregbe kerül vissza, és a továbbiakban nagyobb ünnepekkor lesz látható. Szép Éva
