Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-10 / 156. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. augusztus 10., szerda LŐRINC Szt. Lőrinc és Szt. Blanka napja III. évfolyam, 156. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Nemzetközi Monteverdi Fesztivál Idén immár harmadszor kerül megrendezésre a nemzetközi kórus találkozó Esztergomban .................................................... 3. OLDAL Rajt az NB lll-ban A hétvégén rajtol az NB III-as bajnokság, ahol a Dorog FC a Százhalombatta csapatát fogadja hazai pályán ................................................. . 7. OLDAL Sz únyogcsípés terjeszti a parazitát A tíz centis féreg hónapok alatt bárhol kifejlődhet a szervezetben 1 Bizonyítható az égetőmű felelőssége? Iható a víz Esztergomban, de további vizsgálati eredményekre van szükség Tavaly augusztusi életkép. Idén újra sorba állhatunk a vízért? ESZTERGOM Esztergom újra megelőzte a ható­ságokat a legújabb kömyezetszeny- nyezés feltérképezésében, amivel akár egy esetleges katasztrófát is megelőzött - állítja a polgármester, aki szerint az ivóvíz iható. Meggyes Tamás a Kenyérmezei-patak mostani szennyezésével kapcsolatban mu­lasztással, tehetetlenséggel vádolta az érintett hatóságokat, és megerő­sítette: a dorogi hulladékégető tevé­kenységét meg kell szüntetni. Meggyes Tamás tegnapi sajtótájé­koztatóján bejelentette: a Kenyérme­zei-patak szennyezésének július 8-ai felfedezése után elvégzett vizsgála­tok szerint az ivóvíz iható Eszter­gomban, ám a később vett minták eredményére csütörtökig várni kell. ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Közös tévécsatorna létrehozásá­ról folytatnak tárgyalásokat a Vi­segrádi Négyek országainak köz- szolgálati televíziói. Úgy tűnik azonban, hogy a Visegrádi TV meg­valósulatlan ötlet marad, hiszen maguk az érdekeltek sem aktívak. A Duna Televízió ellenben a tettek mezejére lépett, és hónapokon be­lül megkezdheti működését máso­dik csatornája, az Autonómia. A V4 televízió ötlete a Visegrádi Négyek legutóbbi találkozóján me­rült fel, egy lengyel producer, Miroslaw Chojecki nevéhez fűződik. Tervek már vannak, támogatók azon­A polgármester hangsúlyozta, hogy a szennyezés feltérképezésében a vá­ros megelőzte a hatóságokat, és ezzel együtt valószínűleg megelőzött egy esetleges katasztrófát is. Véleménye ban még nem jelentkeztek, anélkül pedig nem lesz egyszerű dolog kivi­telezni az amúgy működőképesnek tűnő elképzelést. Az új csatorna négy-hat órán keresztül, várhatóan az esti órákban sugározna műholdas műsort. Az érintett közszolgálati te­levíziók azonban még semmiben nem állapodtak meg. A legaktívabb félnek egyelőre a magyar közszolgá­lati csatorna, az MTV tűnik, talán ezért sem sikerült telefonon elér­nünk Rudi Zoltán elnököt. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke viszont lapunknak elmondta, hogy értékesnek tartja a közös csa­torna ötletét, bár nem ez az első ha­sonló kísérlet egy regionális tévé lét­rehozására. ('folytatás a 4. oldalon) szerint a hatóságok mulasztása, tehe­tetlensége, valamint a dorogi hulla­dékégető működése veszélyezteti az esztergomi polgárokat. (folytatás a 3. oldalon) Svájcról álmodnak a szlovák politikusok SZLOVÁKIA A Miklulás Dzurinda kormányfő ne­vével fémjelzett Szlovák Keresztény- demokrata Unió (SDKÚ) honlapján ol­vasható „Értjük a reformokat?” című elemzés arról tájékoztatja az olvasó­kat, hogy tíz év múlva Szlovákiában hasonló átlagbérek lesznek, mint Nyugat-Európa jóléti országaiban. A múltban már találkoztunk ha­sonló hangzatos ígéretekkel. A '90-es években Vladimír Meciar azt ígérte a szlovákoknak, hogy néhány év múlva Szlovákiában svájci állapotok ural­kodnak. Az SDKÚ szakembereinek számításait nem hozták nyilvános­ságra. Martin Matko, a párt szóvivő­je is semmitmondó, kitérő választ adott a Sme napilap érdeklődésére. (folytatás az 5. oldalon) SZLOVÁKIA Meg nem erősített szlovákiai lap- értesülések szerint térségünkben eddig még nem diagnosztizált para­zitát találtak. A szlovákiai Állami Ál­latorvosi Intézmény munkatársának tájékoztatása szerint intézményük­höz nem érkezett bejelentés az üggyel kapcsolatban, de régebben valóban előfordultak ilyen megbe­tegedések. A baj csak az, hogy ezek a paraziták az állatokon kívül az embereket is veszélyeztetik, és nem tisztelik a határokat sem. Nedeczky Árpád, a Komárom- Esztergom Megyei Állategészség­ügyi és Elelmiszerellenőrző Állomás igazgatója lapunknak elmondta, MAGYARORSZÁG Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemrégiben kórházminősí­tő listát tett közzé az interneten, melyben a császármetszések gya­koriságát, indokoltságát vizsgál­ták. Az eredmények megdöbben­tők, minden jel arra mutat, hogy a császármetszés egyre nagyobb te­ret hódít a szüléseknél. Abban az esetben pedig, ha a nők rendel­kezhetnek majd döntési joggal, várhatóan ugrásszerű emelkedés­re számíthatnak a kórházak. Az ilyen jellegű műtétek száma a ré­gió kórházaiban is emelkedik, sőt lassan divattá válik. A jelenlegi törvények nem biztosí­tanak jogot a szülő nőnek, hogy el­dönthesse, melyik szülési módot vá­lasztja. A mai szabályozás értelmé­ben császármetszés csak szakmailag hogy a diro filária fonálféreg által okozott betegség szúnyogok (közti­gazdák) segítségével terjed, mégpe- dig úgy, hogy a fertőzött állat véré­ben lévő lárva, csípés következtében bekerül az egészséges állat szerveze­tébe, a beoltott mikro lárvák pedig hónapok alatt 5-10 centiméteres hosszúságú fonálféreggé alakulnak át. A fertőzés 4-6 napos lappangási idő után alakul ki, míg a laposféreg kifejlődéséhez 3-4 hónap szükséges. A fertőzött „kedvencek” betegsé­gét a gazdák az állat bőre alatti kötő­szövetben kialakuló csomók segítsé­gével vehetik észre. Az állatorvosok vérkenettel állapítják meg a fertő- zöttséget, és a Strong Hold nevű ké­szítménnyel, mely magát a férget pusztítja el, kezelik az állatot. (folytatás a 4. oldalon) indokolt esetben végezhető. A nő- gyógyászat a gyógyítás azon terüle­te, ahol - egyébként érthető módon minden hibára, tévedésre - fokozott érzékenységgel reagálnak az édes­anyák, családok. Ennek következté­ben sok műhibaperbe bonyolódnak a szakorvosok és az őket foglalkozta­tó intézmények, az összes kórházi per csaknem 80 százalékát a szülés­sel kapcsolatos eljárások teszik ki. „A császármetszéssel jóval kisebb a hi­balehetőség, a többórás vajúdás he­lyett egy nagyjából húsz perces mű­tétről van szó. Ezen kívül a termé­szetes szülés jobban megviseli a szervezetet, súlyfelesleggel küzdő, cukorbeteg, magas vérnyomásos anyukák, valamint nagyobb gyere­kek esetében magasabb a rizikófak­tor - mondta Karcsú József nő­gyógyász, az esztergomi Vaszary kórház osztályvezető-helyettes főor­vosa a császármetszés előnyeiről. (folytatás a 4. oldalon) Veszélyes a génkezelt kukorica? Az unió nem tud ellenállni az amerikai üzleti nyomásnak A Visegrádi TV léte bizonytalan, de lesz Autonómia csatorna A nők fájdalommentesen szülnének Sok esetben felmerül az indokolatlan császármetszés gyanúja Valóban léteznek mérgező adalékanyagok? Konkurens cégek próbálják befeketíteni egymást a hamis E-listával EURÓPAI UNIÓ Egyelőre ugyan csak takarmány­ként lehet használni az Európai Unióban az MON 863 elnevezésű génkezelt kukoricát, de több mint valószínű, hogy szeptemberben zöld utat kap élelmiszerként is, amelynek mellékhatásai máig nem tisztázottak. Az Európai Unió engedélyezte az amerikai Monsanto cég által előállí­tott, genetikailag módosított (GMO) MON 863 kukorica import­ját. Ez azt jelenti, hogy a növényt az unió területén a jövőben takar­mányként lehet használni, közter­mesztésbe vonni azonban nem. Mie­lőtt még bekerülne takarmányként az unió piacára, előbb engedélyezni kell azt is, hogy élelmiszerekben is használható legyen. Erről várhatóan szeptember 11-én születik majd döntés, ami több mint valószínű, hogy az amerikai lobbi hatására sza­bad utat ad majd a vitatott növény­nek Európában. Nemes Noémi, a Greenpeace GMO kampányért felelős munka­társa elmondta, hogy az importot engedélyező döntést az unió tagálla­mai közül 14-en ellenezték, és mind­össze hét ország voksolt mellette. A működő engedélyezési eljárásnak köszönhető az, hogy ennek ellenére is engedélyezték a manipulált kuko­rica behozatalát. Ez szerint ugyanis, ha nem minősített többségű a tagál­lamok állásfoglalása, akkor a végső döntés az Európai Bizottságra száll. Ok pedig - amerikai nyomásra - ed­dig mindig a génkezelt növények mellett foglalnak állást. (folytatás az 5. oldalon) MAGYARORSZÁG Több hamis E-lista is napvilágot látott az utóbbi hetekben az élelmi­szerekben található adalékanyagok­ról. Noha a dokumentumok az egészségre káros adalékanyagokra hívják fel a fogyasztók figyelmét, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség állítja: a hivatalos és hiteles E-listán csupán azok az adalékok szerepel­nek, amelyeket fel lehet használni az ételekben, tehát nem mérgezők. Hírek szerint az utóbbi időben di­vattá vált, hogy az egymással keres­kedelmi harcot folytató cégek hamis mérgezőanyag-listákat készítenek a nagyközönség számára. A táblázatok­ban ártalmatlan, gyanús, veszélyes, egészségkárosító és rákkeltő kategóri­ákba sorolt adalékanyagok neve sze­repel. A könnyebb érthetőség érdeké­ben ábrákkal is illusztrálják, hogy mit ne fogyasszanak az emberek. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents