Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-10 / 156. szám
2 HÍDLAP • 2005. augusztus 10., szerda ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Elkelhet a kisgazdák székháza (H) Előszerződést kötött Belgrád rakparti országos központja épületének eladásáról a Független Kisgazdapárt (FKGP) - közölte Kovács István József pártelnök kedden. A megnevezni nem kívánt gazdasági társaság, amely a 950 milliós minimális árat kínálja az épületért, attól teszi függővé a vásárlást, hogy sikerül-e megszereznie egy szomszédos ingatlant, mondta a politikus. Emellett több olyan érdeklődő is van az ingatlanra, amelyik nem támaszt hasonló feltételeket - tette hozzá Kovács István József, aki egy hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy heteken belül értékesíteni kívánják az épületet. Állandó traffipax az autópályákon (H) Újfajta, dobozokba szerelhető, állandóan működő traffipaxokat vásárol az Országos Rendőr-főkapitányság. A szerkezetet már tesztelik egy Balaton-parti úton, ősszel pedig hat készüléket vásárolnak, amelyeket az Ml-es autópálya több szakaszán is elhelyeznek majd - mondta az ORFK főosztályvezetője, Komáromi Endre. Biztonságban Ferihegyen (H) Juhász Gábor, belügyi államtitkár a Ferihegyi repülőtéren tett látogatását követően kijelentette: Ferihegyen nagyobb biztonságban vannak az utasok, mint korábban, ami a nemrég felszerelt rendszámfelismerő rendszernek is köszönhető. A jövőben további húsz térfigyelő kamerát helyeznek üzembe, és a reptér utasoktól elzárt részén belső ellenőrzési pontokat is létesítenek. Neten a brókerbotrány (H) A hvg.hu internetes oldaláról hét elejétől bárki számára letölthető a brókerbotrány főszereplőjének, Kulcsár Attilának a kihallgatási jegyzőkönyvei. Ezekben a sikkasztással gyanúsított álbróker számos ismert embert és MSZP-s politikust nevezett meg a gazdasági bűncselekmények felelőseiként. Összesen 28 jegyzőkönyv másolatát lehet itt megtekinteni. A hetilap közlése szerint az dokumentumot egy ismeretlen feladótól kapták egy csomagban. Több napos mérlegelés után a nyilvánosságra hozatal mellett döntöttek, többek között azért is, mert az ügy nyomozati szakasza befejeződött és az iratismertetés is megtörtént. Mentettek a hegyimentők (SK) Kis híján pórul járt a két lengyel és tizenegy cseh tagból álló turistacsoport az Alacsony-Tátrában, akiket végül a szlovák hegyi mentőszolgálat emberei mentettek meg. A társaság nappal indult túrázni, de az erdőre szálló köd miatt eltévedtek. A turisták mobiltelefonon értesítették a mentőszolgálatot, akik kivezették őket a rengetegből. Visszatért a Discovery Magyar idő szerint tegnap 14 óra 12 perckor sikeresen visszatért a Földre a Discovery űrsikló. Az eredetileg hétfőre tervezett landolást többször elhalasztották a rossz időjárás miatt. Végül tegnap nem floridai Kennedy űrközpontba, hanem a kaliforniai Edwards légitámaszpontra történt meg a visszatérés. Fidesz: diszkriminatív az ekho Lehet, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzéki párt Kérdések az sms-kampányról Ellenzéki aggályok a költségekről és az adatkezelésről A Fidesz parlamenti frakciója szerint diszkriminatív az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) koncepciója - közölte Bemáth Ildikó, a Fidesz-frakció foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. „A tárgyalás alatt lévő koncepciót diszkriminatívnak tartjuk, mert nem ismerjük, hogy melyek azok a rendezőelvek, amelyek alapján egy-egy szakmának a képviselőit beemelik ebbe a körbe” - mondta a legnagyobb ellenzéki párt képviselője. A híradások szerint 17, illetve 21 szakma képviselőit vonják be ebbe a csoportba - tette hozzá. Bernáth Ildikó közölte: ha a koncepció ebben a formában kerül az Országgyűlés elé, a Fidesz frakciója nem támogatja, és azt sem tartja kizártnak, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak. A politikus elmondta, hogy a becsült adatok szerint mintegy 300 ezer embert foglalkoztatnak színlelt szerződéssel; az ekho hatálya alá eső, nevesített szakmák aránya nem éri el ennek a 10 százalékát. Példaként említette a takarítókat, a biztonsági őröket, az ügynököket. A képviselő kijelentette: ha ez a koncepció így marad, alkotmányossági aggályokat is felvet, „hiszen a csoportképző elv jogilag eddig nem meghatározott”. A tervezetet öszvérmegoldásnak nevezte, mivel „megpróbálja valamilyen módon elegyíteni a munkaviszony és a vállalkozói viszony megoldásait”. • KONCZE ENDRE Aggályos a járművek bekamerázása Terrorvédelmi okokkal magyarázzák a tervet Az adatvédelmi biztos aggályosnak találná, ha a tömegközlekedési járműveken képrögzítő kamerákat helyeznének el. Péterfalvi Attila kedden közölte, az ilyen adatkezelés csak az érintettek hozzájárulásán alapulhatna. „Járművekre vonatkozóan nincsen törvényi szabályozás, az érintettek hozzájárulásán alapulhatna az adatkezelés” - mondta, hozzátéve, ebben az esetben fel sem merülhet az önkéntesség, hiszen az utazónak nincs választási lehetősége. Az adatvédelmi biztos azt követően beszélt erről, hogy az egyik napilapban megjelent: biztonsági okokból kamerákkal szerelnék fel a jövőben a BKV valamennyi járművét. Aba Botond, a közlekedési vállalat vezérigazgatója szerint mindenekelőtt azt kell megoldani, hogy utólag visszakereshetők legyenek az események. Az adatvédelmi biztos közölte, az is adatkezelésnek számít, ha senki nem nézi meg a képeket, csak tárolják. „Önmagában véve a személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés és törvény hiányában csak az érintett hozzájárulásán alapulhat” - mondta. Péterfalvi Attila szerint pedig egy erre irányuló törvénynek ki kellene állnia az Alkotmánybíróság normakontrollját, hiszen, mint mondta, csak akkor lehet egy alapjogot korlátozni, ha az „elkerül- heteden”. Az adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor a metrópótló buszokon elhelyezett, de felvételt nem rögzítő kamerák működése nem kifogásolható, mert azok „technikai, tehát balesetmegelőzési célt szolgálnak”. Kitért arra is, hogy a buszsávok bekamerázása sem tekinthető aggályosnak, mert közterületen a rendőrség jogosult erre. Az autóbusz ugyanakkor nem közterület, tehát ha felszállunk egy járműre, nem rögzíthetnek rólunk felvételt - tette hozzá. • PALOTÁS Mégsem menesztik a KVI vezetőjét A kormányszóvivő kedden cáfolta azt a lapértesülést, hogy „kormánykörökben fontolgatják" a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezetőjének, Zelles Sándornak a menesztését. „Nincs ilyen szándék” - jelentette ki László Boglár a Népszabadság azon, kormányzati forrásokra hivatkozó információjával összefüggésben, amely szerint kormánykörökben fontolgatják Zelles Sándor menesztését részben amiatt, hogy nem talált megfelelő rezidenciát az új államfő számára. A szóvivő közölte: a KVI vezetője a köztársasági elnök ezzel megbízott emberével együttműködve jelenleg azon dolgozik, hogy mielőbb méltó ingatlant találjanak az államfő számára. A múlt pénteken hivatalába lépett köztársasági elnök, Sólyom László egyelőre továbbra is társasházi lakásában lakik. A Béla király úti rezidenciába már nem költözhet, hiszen az ingatlanegyüttest az Orbán-kormány ideje alatt eladták, ugyanakkor más, rezidenciának alkalmas és beköltözhető villát még nem biztosítottak számára. • VÁRY Titokban nyaralt a szlovák államfő Tegnap állt újra munkába Ivan Gasparovic Egy nappal később tért haza kéthetes üdüléséből Ivan Gasparovic, szlovák államfő - tájékoztatta a közvéleményt Marek Trubac, szóvivő. Gasparovic feleségével Horvátországban járt, de hogy hol, azt biztonsági okokból senkinek sem árulták el. Az egy nappal megtoldott nyaralás miatt a köztársasági elnök csak tegnap állt újra hivatalba. Az államfő horvátországi üdülésének helyszíne mindenki előtt titkos volt, a szóvivő elmondása szerint ennek mindössze biztonsági okai voltak. A helyszín a hazatérés után is titokban marad, Marek Trubac csak annyit mondott el az újságírók érdeklődésére, hogy Gasparovic ott pihente ki fáradalmait, ahol tavaly. Az érdekes a dologban, hogy a hivatal 2004-ben sem árulta el, hova utazott a köztársasági elnök. A szóvivő cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek arról szóltak, hogy Gasparovic Zadar mellett tartózkodott, a Karol Konárik (HZDS) tulajdonában lévő nyaralóban. • Hajdú Máté A Fidesz arra vár választ Gyur- csány Ferenctől, hogy kik, milyen céllal és milyen jogi alapon kezelik a kormány sms-kampányában részt vevők személyes adatait - közölte Dobó László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta: a miniszter- elnöknek címzett írásbeli kérdéseik között szerepel az is, vajon kezdemé- nyez-e a kormányfő vizsgálatot a Miniszterelnöki Hivatalban annak érdekében, hogy kiderüljön, kik az adatkezelők, és a törvényeknek megfelelően végzik-e az adatgyűjtést. Hozzátette: Gyurcsány Ferencnek azt a kérdést is felteszik, vajon tud-e arról, és ha igen, egyetért-e vele, hogy egy külföldi cég kezeli az sms-kampányban részt vevők adatait. „Egyáltalán, fontosnak tartja-e a miniszterelnök, hogy a kormány betartsa a törvényeket” - tette fel a kérdést a képviselő. Mint mondta, arra is választ várnak Gyurcsány Ferenctől, hogy miért dob ki a kormány 275 millió forintot az smskampányra az adófizetők pénzéből, amikor ebben az évben is több százmillió forintos keretszerződéseket kötött több közvéleménykutató céggel. Ezek a cégek, az sms-kampánnyal ellentétben, reprezentatív kutatásokat készítenek, amelyek valóban hasznosak lehetnek a döntéshozók számára - tette hozzá. Dobó László emlékeztetett arra, hogy a Fidesz nemrégiben az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult az sms- kampány adatkezelése miatt, de Batiz András kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy sem a MeH, sem az a külföldi tulajdonú cég, amellyel a kancellária szerződést kötött, sem ennek külföldi alvállalkozója nem adatkezelő. A képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi nyilvántartás szerint a külföldi tulajdonú alvállalkozó kezeli a személyes adatokat. Hozzátette: a Fidesz szerint aggályos az is, hogy a kormány az sms- kampányra felhívó újsághirdetésekben nem tájékoztatja az állampolgárokat arról, hogy ki az adatkezelő. • CZE Zuschlag nem lesz képviselő Nem Ron Werber szervezi az MSZP választási kampányát Zuschlag jános nem lesz ország- gyűlési képviselő - mondta Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese kedden reggel egy televíziós műsorban. „Teljesen egyértelmű az álláspontom, Zuschlag János nem lesz képviselő” - közölte a politikus kérdésre válaszolva a köztévében. Az elnökhelyettes azt mondta: természetesen ezt a folyamatot demokratikusan és az MSZP belső szabályainak megfelelően viszik végig. A Bács-Kiskun megyei Zuschlag János, az MSZP országos listájáról került az Országgyűlésbe 2002-ben; mandátumáról 2004 októberében mondott le a Terror Háza előtt tett, a nyilasterror áldozatainak emlékét sértő kijelentése miatt. Szekeres Imre a párt választási kampányára vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: nem folytatnak tárgyalást Ron VVerberrel, az MSZP korábbi kampánytanácsadójával. Arra a kérdésre, hogy nem voltak-e megelégedve vele, a politikus elmondta: Ron Werber elvégzett egy feladatot a 2002-es kampányban, mivel ő nem dolgozott vele, úgy azokat kell megkérdezni, akik vele dolgoztak; ma nem kívánják alkalmazni. • KE Pótfelvételi: még három nap Péntekig kell beérkezniük a felsőoktatási intézményekbe a pótfelvételi kérelmeknek. A legfontosabb tudnivaló, hogy csak azok jelentkezhetnek, akiket a normál eljárásban nem vettek fel, illetve az idén még nem adtak be jelentkezési lapot - hívta fel a figyelmet az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapján. Az eljárás különleges volta és rövid határideje miatt minden felvételiző csak egy intézménybe és egy szakra adhat be jelentkezési lapot. A szükséges, külön erre a célra készült - NYÁRI FELVÉTELI felül- nyomásos - „A” és - a normál eljárásban is használt - „B” jelentkezési lapok az adott felsőoktatási intézménytől szerezhetők be, térítésmentesen. Mind az „A”, mind a „B” jelentkezési lapot közvetlenül a felsőoktatási intézményhez kell beadni. További információk a www.felvi.hu internet címen találhatók. • KONCZE Szórják a pénzt a magyarok A magyarok Szlovákiában fizettek a legtöbbet bankkártyával A MasterCard Europe elkészítette a 2004-es évre vonatkozó felmérését, melyből kiderül, hogy a magyarok Európa egyes országaiban közel 61 millió eurót költöttek - bankkártyával -, ami 36 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nemzetközi kártyatársaság a felmérést 24 európai országban végezte, elsősorban a kártyával történő tranzakciókat vette figyelembe, amibe a személyes és online módon intézett fizetések is beletartoztak. A jelentésből kiderül, hogy a magyarok Szlovákiában fizettek a legtöbbször bankkártyával, így a 24 európai országot figyelembe véve az elköltött pénzösszeg eléri a 61 millió eurót. Ez a szám 36 százalékos növekedést jelent a 2003-as évhez képest. Az elvégzett felmérésből kiderül, hogy a magyarok a szomszédos Szlovákiában költöttek a legtöbbet - bankkártyával —,8,7 millió eurót, míg itt Magyarországon, a németek hagyták a legtöbb pénzt, számszerűleg 34 millió eurót. Szlovákiával ösz- szehasonlítva Magyarország előkelőbb helyet foglal el a bruttó bevételek kategóriájában, 2004-ben a kártyákkal végzett tranzakciókból 94,6 millió euró folyt be. • Nb
