Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-06 / 154. szám

Magyar-magyar párbeszéd Három válság, a román kormányé, az Európai Unióé és a magyar-magyar viszonyé volt a legfontosabb té­mája, az immár tizenhatodik alkalommal megrendezésre került tusnádfürdői egyhetes bálványosi nyári * szabadegyetemnek. ________________________________________________________________hídlapmagazin Az Olt partján fekvő fürdőváros az idén ugyan viharos széllel, kicsavaro­dó fákkal és az esőzések miatt meg­áradt folyó) ával várta vendégeit, de a programok valószínűleg mindenkit kárpótoltak a viszontagságokért, - íme ebből némi ízelítő. A számos eu­rópai országból érkezett szakértő, politikus még a tábor kezdetén - a festői szépségű völgyben - megvitat­ta az EU szövetségi rendszerének le­hetőségeit, esélyeit, vagy ahogyan az a tábor megnyitásánál megfogalma­zódott: válságát. A fősátorban Stumpf István politológus, a Század­vég Alapítvány igazgatója Európa jö­vőjét illetően megfogalmazta, ha Eu­rópa nem változik, akkor az egész térség egyfajta kulturális rezervá­tummá válik, s a japán turisták skan­zenként fognak ránk tekinteni. Újra kell alkotni Európa fogalmát, s azt is meg kell vizsgálni, az EU válsága in- dukál-e Erdélyben értékrendi válto­zásokat, és ha igen, milyeneket. A romániai és a magyarországi saj­tóviszonyokat elemezte Silviu Manastire (Ziua), Bíró Zsolt (Ma­rosvásárhelyi Rádió), Bencsik And­rás (Magyar Demokrata) és Csontos János (Magyar Nemzet) előadása. A meghívott előadók egyetértettek ab­ban, hogy bár általában mindkét or­szágban beszélhetünk sajtószabad­ságról, az egyes médiumokat nézve mindenképp van politikai és gazda­sági függőség. „Most kezdődik a tánc - mondta a papagáj, és belerepült a ventilátor­ba.” E találó viccel kezdte meg dél­előtti előadását Varga Mihály, a pol­gári kormány pénzügyminisztere, a közép-kelet-európai térség országai­nak uniós csatlakozási hullámára utalva. A beszélgetés fő témája az Európai Unió elkövetkezendő hat évre szóló költségvetésének elemzé­se, s a már társult, illetve társulni kí­vánó országok gazdasági helyzetének jellemzése, azok lehetőségei voltak. Varga Mihály megfogalmazta, hogy mindenképpen szükség van egy uni­ós megegyezésre a költségvetést ille­tően, még akkor is, ha ezt a térség or­szágainak gazdasági filozófiája elmé­letben nehezen teszi lehetővé. A ke- let-közép-európai térség esetében mind a már csatlakozott államoknak, mind Romániának és Bulgáriának el kell tudni döntenie, hogy melyik, az Európai Unió által kijelölt pénzfel­használási terület az, amelyiket a ver­senyképesség növelésének céljából kell és érdemes támogatni. A szlová­kiai Magyar Koalíció Pártjának tagja, Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter vitaindítóját a szlovákiai uniós csatlakozást követő gazdasági helyzet adta. Véleménye szerint a Felvidéket is magában foglaló ország ezidáig sikeresen használta ki az Unió pályázatok adta lehetőségeit - s ahogyan a térség számos országában az aktuális ellenzéki fenyegetés jelez­te - nem vált Európa ezen szerveze­tének nettó befizetőjévé. 2004-2006 között másfélmilliárd eurót használ­hat fel struktúrafejlesztésre, de mindamellett természetesen a költ­ségvetési pénzeket és magántőkét is szeretnének bevonni. „Akit kinyírtak, hogy fogjon össze azokkal, akik kinyírták” - tette fel a kérdést Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a szabadegyetem egyik legfontosabb előadásán pénteken. Sok év után újra elfogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnök-he­lyettese a szervezők meghívását. Egy asztalnál ült Tőkés Lászlóval, akinek az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztját két évvel ezelőtt szüntette meg a párt. Többek közt olyan kér­dések fogalmazódtak meg, hogy van- e esély a magyar-magyar párbeszéd­re, vagy újraértelmezhető-e a magyar 2005. augusztus 6., szombat • HÍDLAP • Knapp János Pál, Esztergom város alpolgár­mestere a csütörtöki, az EU pályázati rend­szereit vizsgáló előadáson, mint fogalmazott: „egy város szemszögéből” vette górcső alá az unió határokon átnyúló finanszírozási lehe­tőségeit. Rámutatott, hogy 1920 után Eszter­gom vármegye elvesztette területe nagy ré­szét. Az Esztergomba vezető út ezután nem vitt át a szomszédos országba, ami jelentős gazdasági és társadalmi károkat okozott. 2000-től megkezdték egy nemzetközi kistér­ség szervezését. Száz magyar és szlovák pol­gármester aláírásával létrehozták az Ister-Granum Eurorégiót. Kétszázezer emberrel, közel azonos területen jött létre, mint a korábbi vármegye. Tíz INTERREG pályázatot nyújtottak be, amelyből négy esztergomi. Az e pá­lyázatokhoz szükséges önrészt pedig a települések adták össze. érdekképviseleti szervezet. E kérdé­sek körül először nyílt lehetőség Markó Béla RMDSZ elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közötti vitára. „Itt az idő továbbvinni az RMDSZ reform­ját, meg kell újítani a szövetség kü­lönböző testületéit” - fogalmazott Markó. Úgy véli, addig is úgy kell folytatni a párbeszédet, hogy az RMDSZ vezető testületéinek meg­választásában mindenki részt vehes­sen. Tőkés számára azonban az RMDSZ jelenlegi állapotában elkép­zelhetetlen az összefogás az utód­kommunista Szociáldemokrata Párt­tal való négyéves együttműködés, mint mondta, a múlttal való szembe­nézés elmulasztása miatt. Orbán Viktor a Fidesz-MPSZ elnöke, a legnagyobb magyar ellenzé­ki párt vezetője Tusnádfürdőn Markó Béla RMDSZ elnökkel törté­nő megbeszélésén kijelentette, hogy azokkal a határon túli szervezetekkel tudnak megfelelően együttműködni, akiknek legfontosabb törekvése az autonómia elérése. Mint fogalma­zott: „Az autonómia a most széthúzó politikai erők közös célja lehet.” A fejlesztési régiókkal kapcsolatosan kifejtette, a jelenlegi rossz struktúrá­kat úgy kell átalakítani, hogy a ma­gyarok is megtalálják számításaikat. Hozzátéve, hogy támogatják az RMDSZ-t egy jobb regionális struk­túra kialakításában. • Drucza Attila Hamarosan Monteverdi Fesztivál Közhelyes, de nem túlzás: az Esztergomi Monteverdi Kórus neve fogalom, nem csak Esztergomban. A Hunyadi Zoltán által vezetett énekkar, bejárva országot-világot elmondhatja, nagyon sok minden tett azért, hogy a klasszikus kórus­zene életben maradjon. Bár, ha kö­rülnéz az ember, azt látni, hogy a fiatalok jóval szívesebben hallgat­nak minden mást a klasszikus ze­nén kívül; még szerencse, hogy a karnagy derülátó.- Milyen hangulatban telnek most a próbák?- Mit tagadjam: feszülten. Lassan egy éve készülünk a Monteverdi Fesztiválra, és természetesen nagyon várjuk már. De az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a kórus dolgozó emberekből áll. Bár nem egy tagunk már tíz évnél is régebb óta énekel ve­lünk, orvos, ügyvéd vagy tanár létük­re érthető, hogy pihenni és a hobbi­juknak élni jönnek ide, de a zene ko­moly munkát és teljes koncentrációt igényel. Én pedig nehezen tolerálom a nem oda figyelést, vagy a késést. Tudom, hogy változnom kéne...- Csak nem a fásultság beszél Önből?- A zenébe nem lehet belefásulni.- Talán a munkafolyamatba mégis...- Én olyan vagyok, mint a harci ló. (nevet) Ha megszólal a trombita, ak­kor megyek, és minden keserűség to- vaszáll. Érdekes kérdés ez... Volt sze­rencsém nem egy, számomra különö­sen kedves karnagy-kollégához, aki fantasztikus módon kezeli a társula­tát, legutóbb pedig egy hamburgi karvezető-barátom munkáját láttam, aki szinte „kisimogatta” kedvességé­vel a bravúros teljesítményt. Úgy látszik, tanulnom kell még...- Együttesével számtalan alkalommal koncerteznek fesztiválokon, kórus-verse­nyeken, bizonyára belelát abba a zenei iparba, ahol hatalmas pénzeket fektetnek bele klasszikus együttesekbe. Hogy érzi magát ebben a világban?- Nem jól. Én is észlelem, amit el­mondott, ugyanakkor nem látom szörnyűnek a helyzetet. Én magam azt veszem észre, mekkora szeretet és siker követi a kóruszene útját! Szere­tik az emberek. Ám ha belegondolok, néha nem tudom, miből létezik a Monteverdi Kórus. Ha az önkor­mányzat nem támogatna bennünket, nem igen lenne költségvetésünk.- Kétségtelen viszont, hogy egyre in­kább tendencia a népi vagy klasszikus művészet újraöltöztetése, látványtechni­kával való megtöltése. A Magyar Állami Népi Együttes, vagy az Ars Longa Ba­rokk zenekar csak a legfrissebb példák...- Röviden összefoglalva: nem pár­tolom a látványtechnikát. Nem is olyan régen egy Salzburgi kórus fel­lépését láthattam, ami önmagában jó volt, de olyan mozgáskoreográfiát, már-már táncot készítettek hozzá, amit én már nem tartok szépnek. Le­het a semmiből valamit csinálni, de nem éri meg.- Az idei Monteverdi Fesztiválon is előadnak olyan kórusművet, amit kimon­dottan Önöknek komponáltak?- Számtalan alkalommal küldik nekünk mai zeneszerzők a kórusmű­veiket, és még azokból sem mind­egyiket tűzhetjük a zászlónkra, ami­ket végül megcsináltunk. Amivel a fesztiválon lépünk fel, nevezetesen Paulenc: Salve Regina című műve, amelyet mindig hatalmas ováció fo­gad mindenhol. Ha már itt tartunk, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos műve­ket, egy Cantata Dominót, és egy Tóth Árpád Tavaszi Holdtölte című verséből készült kórusművet hallhat tőlünk a nagyérdemű.- Hogyan tovább?- Kimondott terveink nincsenek... Nagyon szeretnénk bővíteni a negy­ven bemutatott műből álló repertoá­runkat, és fontosnak tartom, hogy a jelenlegi egyetlen esztergomi kon­certből jövőre legalább három le­gyen. A jövő pedig bennünk él to­vább. Tettem valamit a kórus tagjai­nak szatyrába, s ha például Vereckei Attila kollégámra gondolok, és lá- tom-hallom azt a fantasztikus mun­kát és eredményt, amit véghez visz, büszkeséggel tölt el a gondolat, hogy e valamit - bármit - hozzátehettem.- Miért hírlik mégis úgy, bogy a Monteverdi Kórus zárt közösség, és ép­pen nívója miatt nem igen ereszt be új tagokat?- Én is hallottam ilyen híreket és eláll a szavam... Hiszen egyfelől jó, ha ilyet mondanak, hiszen ez nim­buszt jelent, másfelől nagyon nem, mert minden közösségnek, ahogy a miénknek is, jót tesz a fiatalítás. Sze­retettel várom az új jelentkezőket! • SZALAY

Next

/
Thumbnails
Contents