Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-06 / 154. szám
Magyar-magyar párbeszéd Három válság, a román kormányé, az Európai Unióé és a magyar-magyar viszonyé volt a legfontosabb témája, az immár tizenhatodik alkalommal megrendezésre került tusnádfürdői egyhetes bálványosi nyári * szabadegyetemnek. ________________________________________________________________hídlapmagazin Az Olt partján fekvő fürdőváros az idén ugyan viharos széllel, kicsavarodó fákkal és az esőzések miatt megáradt folyó) ával várta vendégeit, de a programok valószínűleg mindenkit kárpótoltak a viszontagságokért, - íme ebből némi ízelítő. A számos európai országból érkezett szakértő, politikus még a tábor kezdetén - a festői szépségű völgyben - megvitatta az EU szövetségi rendszerének lehetőségeit, esélyeit, vagy ahogyan az a tábor megnyitásánál megfogalmazódott: válságát. A fősátorban Stumpf István politológus, a Századvég Alapítvány igazgatója Európa jövőjét illetően megfogalmazta, ha Európa nem változik, akkor az egész térség egyfajta kulturális rezervátummá válik, s a japán turisták skanzenként fognak ránk tekinteni. Újra kell alkotni Európa fogalmát, s azt is meg kell vizsgálni, az EU válsága in- dukál-e Erdélyben értékrendi változásokat, és ha igen, milyeneket. A romániai és a magyarországi sajtóviszonyokat elemezte Silviu Manastire (Ziua), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió), Bencsik András (Magyar Demokrata) és Csontos János (Magyar Nemzet) előadása. A meghívott előadók egyetértettek abban, hogy bár általában mindkét országban beszélhetünk sajtószabadságról, az egyes médiumokat nézve mindenképp van politikai és gazdasági függőség. „Most kezdődik a tánc - mondta a papagáj, és belerepült a ventilátorba.” E találó viccel kezdte meg délelőtti előadását Varga Mihály, a polgári kormány pénzügyminisztere, a közép-kelet-európai térség országainak uniós csatlakozási hullámára utalva. A beszélgetés fő témája az Európai Unió elkövetkezendő hat évre szóló költségvetésének elemzése, s a már társult, illetve társulni kívánó országok gazdasági helyzetének jellemzése, azok lehetőségei voltak. Varga Mihály megfogalmazta, hogy mindenképpen szükség van egy uniós megegyezésre a költségvetést illetően, még akkor is, ha ezt a térség országainak gazdasági filozófiája elméletben nehezen teszi lehetővé. A ke- let-közép-európai térség esetében mind a már csatlakozott államoknak, mind Romániának és Bulgáriának el kell tudni döntenie, hogy melyik, az Európai Unió által kijelölt pénzfelhasználási terület az, amelyiket a versenyképesség növelésének céljából kell és érdemes támogatni. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tagja, Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter vitaindítóját a szlovákiai uniós csatlakozást követő gazdasági helyzet adta. Véleménye szerint a Felvidéket is magában foglaló ország ezidáig sikeresen használta ki az Unió pályázatok adta lehetőségeit - s ahogyan a térség számos országában az aktuális ellenzéki fenyegetés jelezte - nem vált Európa ezen szervezetének nettó befizetőjévé. 2004-2006 között másfélmilliárd eurót használhat fel struktúrafejlesztésre, de mindamellett természetesen a költségvetési pénzeket és magántőkét is szeretnének bevonni. „Akit kinyírtak, hogy fogjon össze azokkal, akik kinyírták” - tette fel a kérdést Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a szabadegyetem egyik legfontosabb előadásán pénteken. Sok év után újra elfogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese a szervezők meghívását. Egy asztalnál ült Tőkés Lászlóval, akinek az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztját két évvel ezelőtt szüntette meg a párt. Többek közt olyan kérdések fogalmazódtak meg, hogy van- e esély a magyar-magyar párbeszédre, vagy újraértelmezhető-e a magyar 2005. augusztus 6., szombat • HÍDLAP • Knapp János Pál, Esztergom város alpolgármestere a csütörtöki, az EU pályázati rendszereit vizsgáló előadáson, mint fogalmazott: „egy város szemszögéből” vette górcső alá az unió határokon átnyúló finanszírozási lehetőségeit. Rámutatott, hogy 1920 után Esztergom vármegye elvesztette területe nagy részét. Az Esztergomba vezető út ezután nem vitt át a szomszédos országba, ami jelentős gazdasági és társadalmi károkat okozott. 2000-től megkezdték egy nemzetközi kistérség szervezését. Száz magyar és szlovák polgármester aláírásával létrehozták az Ister-Granum Eurorégiót. Kétszázezer emberrel, közel azonos területen jött létre, mint a korábbi vármegye. Tíz INTERREG pályázatot nyújtottak be, amelyből négy esztergomi. Az e pályázatokhoz szükséges önrészt pedig a települések adták össze. érdekképviseleti szervezet. E kérdések körül először nyílt lehetőség Markó Béla RMDSZ elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közötti vitára. „Itt az idő továbbvinni az RMDSZ reformját, meg kell újítani a szövetség különböző testületéit” - fogalmazott Markó. Úgy véli, addig is úgy kell folytatni a párbeszédet, hogy az RMDSZ vezető testületéinek megválasztásában mindenki részt vehessen. Tőkés számára azonban az RMDSZ jelenlegi állapotában elképzelhetetlen az összefogás az utódkommunista Szociáldemokrata Párttal való négyéves együttműködés, mint mondta, a múlttal való szembenézés elmulasztása miatt. Orbán Viktor a Fidesz-MPSZ elnöke, a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője Tusnádfürdőn Markó Béla RMDSZ elnökkel történő megbeszélésén kijelentette, hogy azokkal a határon túli szervezetekkel tudnak megfelelően együttműködni, akiknek legfontosabb törekvése az autonómia elérése. Mint fogalmazott: „Az autonómia a most széthúzó politikai erők közös célja lehet.” A fejlesztési régiókkal kapcsolatosan kifejtette, a jelenlegi rossz struktúrákat úgy kell átalakítani, hogy a magyarok is megtalálják számításaikat. Hozzátéve, hogy támogatják az RMDSZ-t egy jobb regionális struktúra kialakításában. • Drucza Attila Hamarosan Monteverdi Fesztivál Közhelyes, de nem túlzás: az Esztergomi Monteverdi Kórus neve fogalom, nem csak Esztergomban. A Hunyadi Zoltán által vezetett énekkar, bejárva országot-világot elmondhatja, nagyon sok minden tett azért, hogy a klasszikus kóruszene életben maradjon. Bár, ha körülnéz az ember, azt látni, hogy a fiatalok jóval szívesebben hallgatnak minden mást a klasszikus zenén kívül; még szerencse, hogy a karnagy derülátó.- Milyen hangulatban telnek most a próbák?- Mit tagadjam: feszülten. Lassan egy éve készülünk a Monteverdi Fesztiválra, és természetesen nagyon várjuk már. De az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a kórus dolgozó emberekből áll. Bár nem egy tagunk már tíz évnél is régebb óta énekel velünk, orvos, ügyvéd vagy tanár létükre érthető, hogy pihenni és a hobbijuknak élni jönnek ide, de a zene komoly munkát és teljes koncentrációt igényel. Én pedig nehezen tolerálom a nem oda figyelést, vagy a késést. Tudom, hogy változnom kéne...- Csak nem a fásultság beszél Önből?- A zenébe nem lehet belefásulni.- Talán a munkafolyamatba mégis...- Én olyan vagyok, mint a harci ló. (nevet) Ha megszólal a trombita, akkor megyek, és minden keserűség to- vaszáll. Érdekes kérdés ez... Volt szerencsém nem egy, számomra különösen kedves karnagy-kollégához, aki fantasztikus módon kezeli a társulatát, legutóbb pedig egy hamburgi karvezető-barátom munkáját láttam, aki szinte „kisimogatta” kedvességével a bravúros teljesítményt. Úgy látszik, tanulnom kell még...- Együttesével számtalan alkalommal koncerteznek fesztiválokon, kórus-versenyeken, bizonyára belelát abba a zenei iparba, ahol hatalmas pénzeket fektetnek bele klasszikus együttesekbe. Hogy érzi magát ebben a világban?- Nem jól. Én is észlelem, amit elmondott, ugyanakkor nem látom szörnyűnek a helyzetet. Én magam azt veszem észre, mekkora szeretet és siker követi a kóruszene útját! Szeretik az emberek. Ám ha belegondolok, néha nem tudom, miből létezik a Monteverdi Kórus. Ha az önkormányzat nem támogatna bennünket, nem igen lenne költségvetésünk.- Kétségtelen viszont, hogy egyre inkább tendencia a népi vagy klasszikus művészet újraöltöztetése, látványtechnikával való megtöltése. A Magyar Állami Népi Együttes, vagy az Ars Longa Barokk zenekar csak a legfrissebb példák...- Röviden összefoglalva: nem pártolom a látványtechnikát. Nem is olyan régen egy Salzburgi kórus fellépését láthattam, ami önmagában jó volt, de olyan mozgáskoreográfiát, már-már táncot készítettek hozzá, amit én már nem tartok szépnek. Lehet a semmiből valamit csinálni, de nem éri meg.- Az idei Monteverdi Fesztiválon is előadnak olyan kórusművet, amit kimondottan Önöknek komponáltak?- Számtalan alkalommal küldik nekünk mai zeneszerzők a kórusműveiket, és még azokból sem mindegyiket tűzhetjük a zászlónkra, amiket végül megcsináltunk. Amivel a fesztiválon lépünk fel, nevezetesen Paulenc: Salve Regina című műve, amelyet mindig hatalmas ováció fogad mindenhol. Ha már itt tartunk, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos műveket, egy Cantata Dominót, és egy Tóth Árpád Tavaszi Holdtölte című verséből készült kórusművet hallhat tőlünk a nagyérdemű.- Hogyan tovább?- Kimondott terveink nincsenek... Nagyon szeretnénk bővíteni a negyven bemutatott műből álló repertoárunkat, és fontosnak tartom, hogy a jelenlegi egyetlen esztergomi koncertből jövőre legalább három legyen. A jövő pedig bennünk él tovább. Tettem valamit a kórus tagjainak szatyrába, s ha például Vereckei Attila kollégámra gondolok, és lá- tom-hallom azt a fantasztikus munkát és eredményt, amit véghez visz, büszkeséggel tölt el a gondolat, hogy e valamit - bármit - hozzátehettem.- Miért hírlik mégis úgy, bogy a Monteverdi Kórus zárt közösség, és éppen nívója miatt nem igen ereszt be új tagokat?- Én is hallottam ilyen híreket és eláll a szavam... Hiszen egyfelől jó, ha ilyet mondanak, hiszen ez nimbuszt jelent, másfelől nagyon nem, mert minden közösségnek, ahogy a miénknek is, jót tesz a fiatalítás. Szeretettel várom az új jelentkezőket! • SZALAY
