Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-30 / 149. szám

• HÍDLAP • 2005. július 30., szombat hídlapmagazin att a halálbüntetés várta. A „túlélők” a Muszlim Testvéri­ségnél találtak menedéket. Szervezkedésük kezdetben csak Egyiptom középső részé­re korlátozódott. Itt létesítet­ték sivatagi kiképzőtáboraikat. Később Kairó Imbaba, jórészt radikális muzulmánok lakta kerületében is alapítottak sej­teket. Innen koordinálták a Nílus-delta és a Szuezi-csator- na környékén végrehajtott terrorcse­lekményeiket. Nemcsak az állam képviselői, poli­tikusok, katonatisztek ellen intézték támadásaikat, hanem kopt kereszté­nyek, nyugatias ruhát viselő nők és külföldiek ellen is. Felrobbantottak videó-tékákat és alkoholt áruló üzle­teket is mivel ezek ellenkeztek a korán erkölcsi normáival. Értékrendjük nagyban hasonlít az afgán Tali- bánéhoz, elutasítják a művészeteket, a zenét és mindent, ami nyugatinak hat. A turisták ellen elkövetett me­rényletekkel igyekeznek visszaszorí­tani a beutazó külföldiek számát. Fé­lelemkeltéssel és elbizonytalanítással igyekeznek visszaszorítani a beutazó külföldiek számát. Vállalták a felelő­séget az 1995-ös merényletért Huszni Mubarak elnök ellen az Etióp fővá­rosban Addis Abebában. Az „akció- csoportok” egy, a központi vezetés ál­tal kiadott parancs nélkül önállóan is cselekedhetnek, amennyiben a me­rénylet feltételei adottak. Az al-Kaida „világhálója” sikeresen összekötötte a világ terrorista szerve­zeteit Egyiptomtól a Fülöp-szigete- kig. Oszama bin Ladern sokan Moha­med Próféta után a második helyen emlegetik, mint a vallás igaz katoná­ját. Természetesen nemcsak a hábo­rúhoz kell „pénz, pénz és megint csak pénz”, hanem a terrorizmushoz is. Oszama bin Laden milliárdjai egy ré­szét el is juttatja a „rászorulóknak”. Bin Laden cége a Flidschrah Contracting Company építette a szu- dáni Khartumot a Port Szudánnal összekötő 1200 km hosszú autópá­lyát. A szudáni kormány „természet­ben fizetett”. Bin Laden megkapta a Khartum Tannery bőrgyárat, amely évi 50 millió dollárban exportálja ter­mékeit a világ számos országába. A Gum Arabic Company Ltd. A világ gumitermelésének 85%-át(!) mond­hatja magáénak. A CIA adatai szerint bin Laden a kilencvenes évek elején megszerezte a részvények többségét. A cég évi forgalma 5 milliárdf!) dol­lár körül van. A „terrorizmus atyja” a világ szezámmag termelésének is kö­zel 70%-át a magáénak tudhatja vala­mint számos banknak, gyógyszer- gyárnak, mezőgazdasági cégnek a társtulajdonosa. Ám számos kuwaiti és szaúdi arábiai bank is bevételei egy részét a terrorizmus támogatására fordítja. Ezek a példák mutatják, hogy a terrorizmus anyagi fedezete még akár évszázadokra is biztosítva van. Emberanyag pedig, mint napon­ta látjuk Irakban, Izraelben Szomáli­ában, sőt most már Európában is adott. Titkosszolgálati megfigyelések szerint naponta több tucat „nyugati muzulmán” érdeklődik az Internet Dzsihád oldalain, hogy miként támo­gathatnák a „szent ügyet” • Georg Spöttle Huszni Mubarak elnök talán a legelhivatottabb a terrorizmus elle­ni harcban. Nemsokára több radi­kális mozlim fog bíróság előtt felel­ni a tavalyi tábai robbantásért. Az ítélethez nem férhet kétség. A Ní­lus országában már több tucat me­rénylőre kimondták a halálos ítéle­tet az elmúlt években. Kétségtelen, hogy az egyiptomi hatóságok abban reménykednek az elkövetők nem az ország fiai. Ennek a reménynek alapja is van, hiszen a felröppent hírek szerint a Sharm el- Sheikben elkövetett merénylet szálai Pakisztánba vezetnek. Az egyiptomi rendőrség jelenleg 6 pakisztáni ál­lampolgárt keres, akik hetekkel ez­előtt utaztak be Egyiptomba, meg­szálltak egy kairói hotelban, majd út­levelüket hátrahagyva 10 nappal ez­előtt eltűntek. A szálló erről már a terrortámadások előtt jelentést tett a hatóságoknak és azóta folyik a körö­zés ellenük. Pervez Musharaf pakisz­táni elnök azonban élesen visszauta­sított minden vádat, melyek szerint Pakisztánban egy al-Kaida sejt lenne felelős az elmúlt hetek robbantásai­ért: „Pakisztánban felszámoltuk az összes al-Kaida sejtet” - így az elnök. Mivel a kedvelt turista célpontra csak több rendőri ellenőrzésen ke­resztül lehet bejutni, a hatóságok fel­tételezik, hogy a merénylők a bedui­nok által is használt hegyi (csem­pész) útvonalon jutottak be Sharm el-Sheikbe. Az egyiptomi rendőrök 25 beduint vettek őrizetbe al- Ruwaisat városkában Sharm el- Sheiktől északra. Mivel a beduinok fegyveres ellenállást tanúsítottak fel­tételezhető, hogy közük lehet a me­rényletekhez. A nyomozók szerint a beduinok ismerik a csempész utakat, amelyeken bármit bejuttathatnak az országba a Vörös-tenger partvidéké­ről. A szakértők szerint két merénylő életét vesztette a robbantásokban, egyik közülük külföldi volt, de a DNS vizsgálat még folyik. Az sem tagadható viszont, hogy Egyiptomban a vallási fanatizmusra alapuló terror komoly történelemre tekint vissza. Legrégebbi szervezet talán a Dzsá'áma al-Ikván al-musz- limin, a Muszlim Testvériség. Hasz- szán el-Banna, általános iskolai taní­tó alapította 1928-ban. A Muszlim Testvériség, Egyiptom legtöbb tagot számláló organizációja. Sok vallási vezető, tanár és radikális mozlim tar­tozik tagjai közé. A szervezet koncep­ciója megalapítása óta az állam és an­nak szervezeteinek, legfőképpen ok­tatási és ítélkező, iszlamizálása. A csoportnak két szárnya létezik. Egy militáns, radikális szárny, amelyből már több más terrorszervezet alakult ki. A másik egy liberálisabb, politikai szárny, amely célul tűzte ki a parla­mentbe való bejutását. Mivel Anwar el-Szadat elnök egy 1977-ben kiadott dekrétuma szerint, egy politikai párt sem alapítható vallási háttérrel ez a törekvés kudarcba fulladt. A szervezet nemcsak önálló akció­kat hajt végre, pl., turisták le- gyilkolása Luxorban és Kai­róban, hanem közös merényleteket követtek el az Iszlám Dzsiháddal. A csoport jó kapcsolatokat tart fent a szudáni kormánnyal és Szomáliái szél­sőségesekkel is. Oszama bin Laden jobbkeze, Dr. Ayman el-zawahiri 15 éves korában lépett be a szervezetbe és több évig aktív tagja volt mielőtt maga is átpártolt volna az Iszlám Dzsihádhoz. Ám Szadat elnök meg­gyilkolása után elhagyta Egyiptomot és csatlakozott az afgán mudzsahedin- hez. A jelenleg bebörtönzött 10 000 politikai fogoly jó része a Muszlim Testvériség tagjai közül kerül ki. Kevéssé ismert tény, hogy a Hamasz (Harakat a-Mugawama al-Iszlámija), azaz az Iszlám ellenállás Mozgalmának gyökerei szintén Egyiptomban talál­hatóak, hiszen napjaink híradásaiban, mint palesztin terrorszervezet van em­legetve. A Hamaszt nem mások, mint a Muszlim Testvériség tagjai alapítot­ták az 1967-es, úgynevezett „hatnapos háború” után. Fő ideológusa az izraeli hadsereg által likvidált sejk Ahmed Jasszín volt. Sejk Jasszín, aki 1990 és 1997 kö­zött Izraelben volt bebörtönözve, a szervezetet, mint jótékonysági ala­pítványt álcázta „al-Mudzsama” né­ven. A palesztin menekülttáborok­ban számos szociális projektet indí­tottak el, amelyek számos szimpati­zánst biztosítottak a Hamasznak. A Dzsam'á Iszlámija Qibli, az Isz­lám Hitközösség, az egyik legszigo­rúbb hierarchiával rendelkező szerve­zet, amely rendelkezik egy legális és egy illegális Szárnnyal. A szervezet tagjai szintén részt vettek az 1981-es halálos merényletben Anwar el- Szadat elnök ellen az Iszlám Dzsiháddal és a Muszlim Testvéri­séggel karöltve. Hála a hatóságok si­keres nyomozásának, a szervezet leg­több tagját sikerült letartóztatni. So­kukat az elkövetett gyilkosságok mi­A terror történelme Egyiptomban ökoportya Biotyúkok és hegyi áfonya Nem tévhit, hogy a biogazdálko­dás megkezdése szempontjából né­mi előnyt jelent a magyar gazdálko­dóknak, honi agrárgazdaságunk több évtizedes pénztelensége. Na­gyon nagy területeken már vagy húsz éve nem futja a műtrágyázás­ra, a növényvédelemhez pedig a legkülönfélébb kemikáliák felhasz­nálására. így könnyebb olyan ker­tészkedésre alkalmas, szántóföldi növénytermesztésre, megfelelő te­rületekre találni, amelyeken az ala­pos laboratóriumi vizsgálatok sem mutatják ki a mesterséges anyagok jelenlétét, és így a bionövényekben sem lesz majd idegen anyag. Az országnak tulajdonképpen minden megyéjében és csaknem va­lamennyi településének határában vannak biotermesztésre alkalmas te­rületei. Az a vélekedés persze telje­sen téves, hogy az egész hazai mező- gazdaságot a biotermelésre kellene átállítani, ám, az összes termőterület 15-20 százalékára nyugodtan tervez­hető lenne ez a módszer. A mezőgazdasági biokultúra alkal­mazása talán Bács-Kiskun megyében a legelterjedtebb. Tehát nem vélet­len, hogy az I. Magyar Ökoportya egyik nagy bemutatója a Kecskemét­hez közeli Fülöpházán volt. Ott talál­koztunk Molnár János bioméhésszel. Rögtönzött standjáról jól fogytak a mézes sütemények, de a legnagyobb keletje mégis a mézes pálinkának volt. Egyre népszerűbb ez az ital, pa­lackozott változatai már a kereskedel­mi forgalomban is megjelentek. Mégis nagy varázsa van még az igazi házi mézes pálinkának. „Jó mézes pálinkához is igazi pá­linka kell” - jelentette ki Molnár Já­nos. „A boltban vett akármilyen pár­lat nem alkalmas ehhez az itókához. Igazi törköly, avagy gyümölcs pálin­kába langyos állapotban kell beleke­verni az illatos mézet.” Gyorsan ki­derül, hogy beszélgetőtársam mel­lékállásban méhészkedik. Egy évti­zeddel ezelőtt csak nagyon nehezen váltott át a bioméhészkedésre. „Nehezen fogtam bele, mert na­gyon sok volt a követelmény, de most már azt mondom: nagyon jó, hogy akkor belefogtunk.” - mondta. Molnár János méhei az első akác­mézet a Kiskunsági Nemzeti Park méhlegelőiről gyűjtik. Ezen a terüle­ten garantáltan nincs permetezés és a másfajta vegyszerezés is elképzelhe­tetlen. Amikor itt elvirágzik az akác, akkor a Hegyvidéki Tájvédelmi Kör­zetbe, Istenmezejére települnek a kaptárakkal. Majd vissza a Kiskun­ságba, ahol a vaddohányról (más né­ven: selyemfűről) gyűjtik a nektárt. „Ez utóbbit különösen az olaszok kedvelik” - mesélte a bioméhész. „Azért, mert különlegesen fűszeres ez a nektár.” Egyébként a piaci prob­léma ismeretlen ebben a fülöpházi vállalkozásban. (Emlékezetes, hogy az elmúlt hónapokban a magyar mé­hészek még Brüsszelben is tiltakoz­tak a kínai import miatt.) Itt háztól viszik el az árut. Vevő jön ebbe a kis faluba a mézért Svájctól Dél-Jeme- nig nagyon sok országból. Élő Zsolt, a Farm-tojás kft. ügyveze­tője állítja, hogy „boldog állatok a bio­tyúkok, mert nem kell egész életüket szűk ketrecben tölteniük, mint az ipar­szerű tojástermelésre kárhoztatott tár­saiknak. A biotyúkok óljának kötelező tartozéka a tágas kifutó. Kényelmes to­jófészkeket alakítottak ki a számukra és csakis természetes takarmány kerül az etetőjükbe. Semmi táp, vitamin, a to­jást serkentő adalékanyag.” A társaság amúgy alig több mint egy éve foglalkozik biotojással. Há­rom telephelyen mintegy 18 ezer ba­romfit tartanak. Kéthetente indíta­nak tele kamiont Németországba. A vállalkozás termékeinek több mint 90 százaléka a nyugat-európai ország­ban talál vevőre. Annak ellenére, hogy a magyar biotojás megjelent már a hazai szupermarketekben is, még kicsi rá a kereslet. Erre a legké­zenfekvőbb magyarázat az ár. A nagy telepeken összegyűjtött tojásnál két­szer, két és félszer drágább a biotojás. Egy másik gyorsan felállított ideig­lenes standdal a Pest megyei Galgahévízen találkozhattak az Oko­portya kalandvágyó résztvevői. Gyenge Huba diósdi vállalkozó er- dők-mezők vadon termő, ám feldol­gozott kincseit kínálta itt kis üvegecs- kékben. Ilyen volt például a medve­hagyma, amelynek idehaza a Zselic, Szigetvár környéke az egyik legjobb gyűjtőhelye, de Pécs mellett is fellel­hető. „A kínálatunkban szereplő mál­na és szeder is hazai felvásárlásból származik. Nagyon népszerű a ter­mékeink között a hegyi fekete és a he­gyi vörös áfonya. Ezeket Erdélyben a Mucsin tetőről hozzuk le, a Görgé- nyi-havasokból. így egy kis munkát adunk a mostani határainkon kívül rekedt magyaroknak is. Azon va­gyunk, hogy a lehető legteljesebben őrizzük meg a vadon termő gyümöl­csök beltartalmi értékeit. Lekvárokat és csemegéket készítünk. A második­ként említett termékeink egyetlen gramm cukor nélkül készülnek. Csak válogatott gyümölcsöket dolgozunk fel. Penészes szem, hibás darab, atkás termény nem kerülhet feldolgozásra. A tartósításkor mindössze 70 fokos hőkezelést alkalmazunk azért, hogy a belső értékek ne sérüljenek.” - mond­ta a vállalkozó. Ezeket a termékeket a világpiac magas árral ismeri el. Ott vannak a hazai bioboltokban is, ám az átlagos vastagságú pénztárcával érkező vá­sárló biztosan először meghökken az árcédulán lévő számok láttán. A két deciliteres üveg akár ezer forintba is bele kerület. Árakról és hazai biopia­cokról majd inkább a legközelebb. • Bőle István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents