Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-30 / 149. szám

• HÍDLAP • 2005. július 30., szombat hídlapmagazin Kitáncoltam magam Beszélgetés Mihályi Gáborral Ahány néző volt, annyi vélemény. S már az elején szögezzük le: ezen sorok írójának tetszett a múlt szombati Pannon freskó című elő­adás. Azonban vitathatatlan; a Ma­gyar Állami Népi Együttes már a „Nap legendája” színpadra vitelé­vel is kivívta a szakma haragját. Hogy akkor fogcsikorgatva mégis elfogadták Mihályi rendezését-ötle- teit, abban nagy szerepet játszott az a nem várt nemzetközi siker, ami végső soron életben hagyta a külföldi szakmai kitekintésről haza­tért főrendező itthon soha nem lá­tott elképzeléseit.- Tudta, hogy a szakma mérges lesz?- Hogyne! Ebben mindvégig biz­tos voltam. Az ilyen mértékű újításo­kat nehezen emészti meg mind a szakma, mind a hagyományos nép­táncot váró közönség. Már akkor is így volt ez, mikor a „Nap legendáját” színpadra állítottuk. De az előadás nagy sikere mindenkit meggyőzött. A Pannon freskók egy újabb lépcső.-Részben érthető ez a viszolygás a magyar néptánc újragondolásától, hiszen már a fogalomról is mindenkinek más jut eszébe, mint amit szombaton láttunk.- Elismerem. De mindenekelőtt: aki a tradicionális magyar néptáncra kíváncsi, az látogasson el az ilyen jel­legű előadásainkra, mert vannak! Azt látom, hogy a hagyományos, autenti­kus néptáncnak jó ideje csupán ré­tegközönsége van, szubkultúrává vált. Nem jut el a fiatalokhoz, vagy ha mégis, már nem kíváncsiak a mű­fajra. A klasszikus értelemben vett néptánc porossá vált. Ebben a for­májában nem alkalmas arra sem, hogv idegen országok színpadára ál­lítsuk, hogy megértessük a lényegét a tágabb értelemben vett nemzetközi közönséggel. Erre számos példa van a világban, elég, ha Michael Flatley-t említem, aki egy világgal szerettette és értette meg az ír néptánc önmagá­ban nem túl izgalmas világát. De a Dunaújvárosi Táncszínház szintúgy „különutasnak” számít már évek óta. Ez nagyon rendjén van.- Akadnak olyan vélemények, mely szerint ez a tendencia a magyar néptánc piacra dobását, eladását jelenti...- A Magyar Állami Népi Együttes nem adta el magát. Azok maradtunk, akik voltunk. A Pannon freskó a leg­újabb bemutatónk, de ezen kívül egész repertoár-skálával bírunk. Mint az elébb említettem, a hagyo­mányos néptánc-előadásainkat is műsoron tartjuk, amelyben klasszi­kus térkoreográfiával, jelmezekben egy kisebb tájegység vagy település táncait mutatjuk be.- A csapat hogy fogadta a változásokat?-Jelen előadást már jól, de a kérdés megválaszolásához tudni kell vala­mit. A Népi Együttes a Nap legendá­ja sikerének örömére azzal bízott meg, hogy járjam végig a világ vezető táncszínházait és előadásait, majd hozzam haza a tapasztalatokat. Csak odakint döbbentem rá a hatalmas le­maradásunkra. Oroszország vagy Anglia színpadain egészen lenyűgöző látvány és színpadkép fogadja a né­zőt, emellett merőben új felfogásban ábrázolja a tradicionális tánc világát. Mi fogadott, mikor hazajöttem és el­újságoltam, hogy Michael Flatley és társai az új irányvonal? Balhé, kiabá­lások, kilépések... Aztán nehezen, nagyon komoly munkával sikerült meggyőznöm ezt a nyolcvan-kilenc- ven fős tánckart arról, hogy helyes útra akarom terelni őket. Kemény vi­lág volt... Idővel mindenki rájött, hogy a néptáncban erő van, monda­nivaló és belső tartalom. Nem a ru­hákról és az avítt koreográfiákról szól.- Mindebből logikusan következik: Mihályi Gábor a nemzetközi színpadok­ra szánta a Pannon freskót.- Ez így igaz. Az előkészületektől a hanganyag stúdiós utómunkálataiig ez a cél lebegett a szemünk előtt: a nem­zetközi színpad formanyelve. Legkö­zelebb egyébként Kínába visszük a Pannon freskót, majd Erdélyben mu­tatjuk be, ezenkívül folynak tárgyalá­sok egy olyan magánvállalkozással, ami a nyugati színpadokra „közvetíte­né” az előadást és az együttest.- Egy állami együttesnek van szüksége szponzorokra?- Sajnos. Az állam segít, jelentős összegekkel támogat minket, de ez még nem tesz minket mozgóképessé.- Személyes véleményem, hogy az Esz­tergomi Ünnepi Játékok idei előadásai­nak eddigi legjobbja volt a Pannon fres­kó, de volt, aki másra számított. Összes­ségében Ön hogyan értékeli a királyváro­si bemutatót?- Leszámítva a baleseteinket: re­mekül sikerült! A közönségnek na­gyon tetszett, a taps átütő erejű volt, és a társulat eddig kétkedőit is meg­győzte arról, hogy jó utat választot­tunk, mikor - tisztelettel és arányér­zékkel - eltértünk a tradícióktól.-Aki szemfüles volt, láthatta, hogy előadás közben az egyik táncosleány kiro­han a színpadról, majd orvosok futnak a paravánok mögé... Mi történt pontosan?- Valóban, az egyik szólótánco­sunk részleges combizomszakadást szenvedett és a vádlija is megrepedt. Kirohant a színpadról, az orvosok le­jegelték, és mivel egyikünknek sem volt más választása, az előadás másik részét kénytelen volt letáncolni ­szólista révén. Az előadás után aztán autóval Pestre vittük az együttes sa­ját orvosához. Az előadáson egyéb­ként átok ül, csak a főpróbán már az ötödik táncosunk sérült meg! Ennek részben az az oka, hogy ezúttal is sok fiatal táncos kapott helyet az előadás­ban, akik hiába sajátították el fizikai­lag és érzelmileg ezt a valójában na­gyon nehéz és megerőltető táncot, az izmaik, testük, szervezetük még nem áll készen ekkora megerőltetésre. De ez egy ilyen pálya. Aki kényelmes ember, menjen titkárnőnek.-Az előadás zenei anyagát hallgatva időnként hallani vélte az ember a diszkóze­ne ütemeit. Hogyan készült a hanganyag?- Sebő Ferenccel, aki a munka má­sik oroszlánrészét, a zenei anyag vá­logatását, felvételét vitte a vállán, már a kezdetek kezdetén megálla­podtunk abban, hogy minden elő­adásunk más lesz, különbözni fog. A Pannon freskónál sok szempontot kellett figyelembe vennünk, mint például a kétezer éves történelmün­ket éppen úgy, mint más országok népeiét, vagy a színház törvényeit, vagy éppen a fiatalokat. A valóság­ban tehát „belenyúltunk” a zenébe. Mikor egy-egy szám elkészült, gépi hang feldobolt feszes, négy-negyedes ütemet, ami a mai diszkózenének a ritmusképlete. Ezeket hangmérnö­kök háttérhangba tolták, majd egy dobegyüttes felütötte. Ez vélhetően hallható volt előadás során is. Egyéb­ként mind a háttérképeket, színpad­vetítéseket és a zenét dvd-ről játszot­tuk, ami a jelenlegi legjobb technika.- Mit lehet tudni az együttes jövőbeli terveiről?- Ami a legfontosabb, az egy hét múlva esedékes, egy egri fellépés. Ad­dig még öt próbát iktattam be, mert a közönség elismerése mellett az én sze­mem lát még olyan hibákat, pontat­lanságokat, amiket ki kell „szőrözni”. Aztán következnek a már említett külföldi utak, fellépések Kínában és Erdélyben, emellett nagy megtisztel­tetés a Balkán legnagyobb népművé­szeti seregszemléjének meghívása, ahová a Nap legendáját visszük, és egyben mi leszünk a zárógála. Nem sokkal ezután a magyar-román mi­niszterelnök-találkozón teszünk ele­get egy felkérésnek. Mindezeken túl számos előadás tervének csírája van születőben. Az egyiknek már címet is adtunk: „Örök Kalotaszeg”, ami elő­reláthatólag jóval autentikusabb lesz, mint a Pannon freskó, hiszen a bemu­tató lényege a legvirtuózabb magyar néptánc prezentálása lesz.- Mint a Népi Együttes egykori szóló­táncosának; nem hiányzik a színpad?- Én már kitáncoltam magam. Na­gyon sok szép évet kaptam a legjobb színpadokon és legjobb előadások­ban, mint a Nép Együttes szólótán­cosa. így is táncolok eleget, hiszen többek mellett én írom és tanítom be a koreográfiákat. Nem léphetek már a betöretlen csikók közé. Szép volt, jó volt, köszönöm. • SzALAY ÁLMOS Rejtvény Skót vicc Az angol meglátogatja skót barátját.- Hogy vagy, Patrick?- Köszönöm, éldegélek.- És mi van azzal a pipával, amit tíz éve neked ajándé­koztam? Meg van még?- Igen, de nem próbáltam ki.- Miért? A skót barát válaszát megtudja, ha az alábbi betűcsopor­tokat ill. szavakat - hat kivételével - elhelyezi az ábrá­ban! Könnyítésül egy szavat előre beírtunk. 2 betűsek: ÉN, FA, FF, HS, IS, KE, LA, LŐ, MN, NA, OP, OR, OT, RG, SA, SA, SO, SU, ÚJ, VS, ZK. 3 betűsek: ADK, ALÁ, ANI, ÁRÚ, ÁSZ, AUG, BTK, GKV, ÍVA, JOA, KOS, KPZ, LIT, MAI, MMM, NLO, OAS, OKR, SAN, TLZ, TMK, VUŐ, ZRO. 4 betűsek: AGRE, A LES, AMÍG, ÁTÉN, FRÍK, IMÁM, LEÍR, RTVA, TRGA, ZAVU, ZOLI. 5 betűsek: BARKA, HOZZÁ, KÉSES, NAGYI, OORUF, OZSRA, POROZ, SIETŐ, SOROZ. 6 betűsek: A KETTŐ, A TUSÁK, ALFONZ, ARABUS, ARA­TÁS, ÁRJOGI, ÁTÚSZÓ, HAT ÉVI, MAMMUT, OSZOLJ, ROJTOS, SZÁRAZ. 7 betűsek: ATAMÁNT, AUGUSZT, DOHÁNYT, ELŐL ÁLL, GÉSÁMAT, KERESET, KIS KÁTÉ, SALAMON, TÚRÁKAT, VÉRSAVÓ. 8 betűsek: ALMÁRIUM, A SZTATIV, LAEDERER, MEGVÁ­ROM, OPERAVÉG, ORÁKULUM, TALÁLATA, VÁ­MOSSAL. 9 betűsek: ABLAKOKAT, RÁVILÁGÍT. ío betűsek: GASZTRONÓM, SZEGFŰSZEG, TRIAGULUM. íi betűs: AJÁNDÉKOZOL. 12 betűs: VONALAZOTTAK.

Next

/
Thumbnails
Contents