Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-30 / 149. szám

Márta ünn július 29-e Márta napja. Ő a há­ziasszonyok védőszentje. Az oly sok gonddal és szeretettel család­jukról gondoskodó háziasszonyok, családanyák első olvasásra talán neheztelhetnek azért a történetért, amelyet Mártáról és testvéréről, Máriáról az evangélista a követke­zőképpen mesél el. Szent János evangélistától tudjuk, hogy Jézus szerette Mártát, Máriát és Lázárt, akik Betániában laktak. Nem tartoztak azok közé, akik ván­dorútjain tanítványként követték őt, s az asszonyok közé sem, akik va­gyonukból gondoskodtak Jézusról. De nagyon közel álltak hozzá, s va­lószínű, hogy ha Jézus Jeruzsálem­ben volt, náluk szállt meg. A liturgi­ában csak Márta neve szerepel, azonban elválaszthatatlan testvérei­től, Máriától és Lázártól. A testvé­rek első találkozása Jézussal Lukács evangéliuma szerint így történt: „Útjuk közben betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony házába fo­gadta őket. Ennek nővére, Mária le­ült az Úr lábához és hallgatta szava­it. Márta ellenben sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak 2005. július 30., szombat A HÍDLAP hétvégi kulturális melléklete 29. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn megállt: „Uram, méltatlankodott, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen.” Az Úr azonban így felelt: „Márta, Márta” Sok minden­nel törődöl, sok minden nyugtala­nít. Pedig csak egy a szükséges. Má­ria a jobbik részt választotta. Nem is veszti el soha.” Nincs ok a megbotránkozásra. Márta és Mária a lelkiélet két alaptí­pusát képviselik. Márta a gondosko­dásban szerető, Mária a szemlélő­désben gazdag. A teológia tanítása szerint Krisztus szava rávilágít: mindkettő jó, de Mária magatartása jobb, mert amit választott - az élet igéjének hallgatása, a jelenlévő Mester csendes szeretettel való szemlélése - maradandó. S akiben ilyen éhség él, az vágyódik a továb­bi töltekezésre. Az az éhség azon­ban, amelyet a Márta-féle tevékeny­ség elégít ki, szenvedést okoz, vagy okozhat, mert a testi vágyak kielégí­tésére szolgál. De Márta alakjához kapcsolódik Jézus történetének ta­lán leglátványosabb csodatette, Márta és Mária testvérének, Lázár­nak a feltámasztása. Lázár már há­rom napja halott volt. „Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus kö­zeledik, elébe sietett, Mária pedig otthon maradt. Márta így szólt Jé­zushoz: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked.” Csodá­latos hitről tesz tanúbizonyságot, olyan hitről és bizalomról, amelyre bizony sok háziasszonynak, család­anyának gyakorta szüksége van, vagy lenne. Bízik Jézusban, hitval­lást tesz, olyat, mint senki más, csak Péter. Harmadik találkozásukkor Jézus hasonlóképp ismeri el Márta gondoskodó szeretetét. Ez elárulá­sakor történt, mikor Márta olajjal keni be a lábát Júdás méltatlanko­dása ellenére. Jézus pedig így szólt: „Bizony mondom nektek, ahol a vi­lágon csak hirdetni fogják az evan­géliumot, mindenütt megemlékez­nek majd arról is, amit ez az asz- szony tett.” Mindezért és üdvös tanúságul Mártát a ferencesek kezd­ték ünnepelni 1262-ben, július 29- én. A 13. század végén a római nap­tárba is áttették. Isten éltesse mind­azokat, akik a háziasszonyok védő­szentjének nevét viselik! • Varga Péter Dénes Kultúrtörténeti kuriózum Gárdonyi Géza ismert tör­ténelmi regénye, az Egri csil­lagok a huszadik század első évében jelent meg. Eger igazi csillagvárossá azonban nem a török időkben, hanem a tizen­nyolcadik században lett, amikor ott épült föl az ország egyik legnagyobb csillagvizs­gálója, a híres Specula. Terve­zője a Bécsben élt Hell Miksa volt, egyik jeles vezetője pe­dig Tittel Pál. 1820-ban tör­tént azután, hogy Albert Jó­zsefet, a császári hadsereg tisztjét Egerbe vezényelték, ahol hamarosan megismerke­dett Tittel igazgató úrral, aki abban az esztendőben a Gel- lért-hegyi csillagda igazgatására kapott megbízást. Mivel Albert 14 esztendős fiát, Ferencet nem vették föl a bécsújhelyi katonai akadémiára, Tittelhez ke­rült gyakornoknak Budára. A fiatalember jó segédnek bizonyult, kitanulta a szakmát, elvégezte az egyetemet és még a magyar nyelvbéli hiányosságait is sikerrel pótolta. A Gellért-hegyen lévő csillagvizsgálót Széchenyi István gróf is több ízben meglátogatta, itt találkozott a fiatal csillagásszal. „E beszélgeté­sek rám nézve az életbölcsességnek, a hazaszeretetnek és nemes tettvágyak­nak valódi iskolái voltak” - emlékezik a találkozásokra Ferenc. Hamarosan magyarul kezdi írni csillagászati szócikkeit a „Közhasznú Esmeretek Tárá­ba”, az egyik legkorábbi magyar lexikonba. 1831-ben elhunyt mestere, Tittel Pál, s ő lett a csillagda vezetője. Négy évre rá elnyerte a doktori fokozatot, s ekkor már mintegy 10 ezer feljegyzett megfigyelésről számolt be. Ezt követő­en adjunktussá nevezték ki, s számos külföldi csillagvizsgálót is meglátoga­tott, amelyekkel jó kapcsolatot épített ki. 1841-ben megalakult a Magyar Ter­mészettudományi Társulat. Tudósunk a fizikai csillagászati osztály vezetője lett. 1849 tavaszán, a Gellért-hegyi harcok idején megpróbálta megmenteni az intézet műszereit, ám ez csak részben sikerült. Elveszett páratlan megfigyelé­si adatgyűjteménye is, amelyből pedig kitűnhetett volna, hogy vélhetően ő volt az első magyar csillagász, aki szupernóvát fedezett fel. Ezután elhagyta a fővárost, visszatért Egerbe, ahol a Specula vezetője lett. Több szakkönyvet is írt, de számos műve kiadatlan maradt, ilyenek a 21 kitevő csillagászati-mete­orológiai jegyzetei, a német irodalom történetét áttekintő összefoglalója, több csillagászati szakkönyve és egy könyv Magyarország államtanáról. Kalendárium A prímási levéltárban történt tűzeset továbbra is jó témát szolgáltatott az uborkaszezonban a száz évvel ezelőtti újságírás számára. A tüzesetek száma azon­ban még tovább emelkedett Az életet a rendőrkapi­tány újabb intézkedése színesítette, amellyel kutyavi­lágot hozott az ebtartókra. A prímás palotában dúló tűz nagy károkat okozott. Erről az alábbiakat írja július 30-án az Esztergom és Vidéke. „A kárt mi két-három ezer koromra becsültük s ennél nem is több az, míg a fővárosi sajtó két-háromszáz ezer korona kárról tudott. Épületben a biztosító társulat becslése szerint 700 korona kár eset- t, míg régiségekben két-három ezer koronánál nem több a kár, mert a palotában volt tűznek tudvalevőleg egy kisebb terem esett áldozatul, a melyben hat mgyobb szekrény állott különféle korú, különböző jellegű és különböző értékű tárgyakkal Ezen szekré­nyek mind jelentékenyen meglőnek ugyan rongálva a lángok által, de csak egy szekrény hamvadt el teljesen. ” Egy kis történet is rögtön napvilágot látott az esettel kapcsolatban. „A hét leg­rosszabb vicce. A primási régiségtár égésénél történt a következő kis eset. A tűzvizsgálat megejtésekor a vizsgálatot vezető tűzoltó segédtiszti kijelentette, hogy ő amint belépett a régiségtárba azon­nal konstatálta, hogy ott már hetek óta lappanghatott a tűz, mert a füst szaga határozottan régi füstre engedett következtetni. Mi­dőn eme szenzációs felfedezésen a tűzvizsgáló bizottság tagjai cso­dálatukat fejezeték ki, Arzén úr ki szintén jelen volt a következő szerény megjegyzést kockáztatta meg:-Azon csodálkoznak az urak, hogy itt régi füstöt találtak? Hiszen ez nagyon természetes, mert el sem képzelhető, bogy egy régiségtárban teljesen uj füst legyen. Ez a füst valószínűleg még a török hódoltság idejéből való s igy annak régi voltából a tűz okára következtetést vonni nem lehet. ” De ha már tűzesetnél járunk, történt több, igaz nem ilyen jelentős eset, száz év­vel ezelőtt a környéken. Egyik például Dorogon, amelyről így tudósít a lap. „Dorog község elöljáróságától tegnap sürgöny érkezett a közp. főszolgabirósághoz, 7nelyben tudatták, hogy az ottani szérűkben nagy tűz pusztít és Esztergomból várnak segít­séget. A szolgabiróság azonnal megkereste a tűzoltóságot, mely egy mozdonnyal és megfelelő mellékszerekkel nyomban elindult. A tűz tényleg a szérűk között pusztított és két kazal csépelt, to­mű (SlycZ^hm fehérré iÍJk é® gyöngéddé tosxL Mindenütt kapható. Sarg-íéle Glycerin szappan ágy felnőtteknél, mint gyermekeknél a UggfM- glbb korh m .1 ItgkHiSífcfc tisstits ssersek bt* xoaysiít. Ismert tckíotáJyck, mint át- Hcbm ta­nár. cluutá, Fruhv/ald, Breus Károly es Gusz­táv, dtsndlbsuör Mb * legjobb ered méay nyel hJuMfóáiják, Üt vább 100 hektoliternyi termést tartalmazó osztag pusztult el. ” Ha tűzről írunk, essék szó a vízről is, pontosabban a für­désről. Az Esztergom július 30-án megjelent cikkében éles hangon bírálta a szabadfürdőzőket. „Minden esztendő nyarán tollat kell fognunk a szabadfürdés elleti s a helyzet még sem válto­zott. Arról van ugyanis szó, hogy ismét a hatóság figyelmébe ajánljuk azon erkölcsi és közbiztonsági okokból eléggé elítélhető dolgot, miszerint városunk gyerekhada, 10-15 éves suhancok, minden felügyelet nélkül fürdettek a kis- és nagy Dunának bár­mely részén - ádámkosztümben. Igazán barbár érzék kell ilyenek tűréséhez, mert a város területén, ott, hol a járókelők és sétálók leg­nagyobb tömege elvonul, mindig találkoznak 20-30-ra rugó su- banc-csoporttal, tnely nagy orditozásával és durva mutatványai­val vonja magára a botránkozó tekinteteket, ügy érzi ilyenkor a szemlélő, hogy Esztergomban az erkölcsi érzéket épen nem veszik figyelembe. ” Hát ha erről nem is intézkedett a rendőrkapi­tány, más, kevésbé értelmes döntést azért hozott. A Sza­badságban olvasható az alábbi írás augusztus 5-én. „A rend­őrkapitány rendeletet adott ki, hogy az ebtartási szabályrendelet alapján a mészáros kutyák és harapós ebekre szájkosarat alkal­mazzanak, mert máskülönben 40 korona büntetés járja. Sokkal helyesebb lett volna, ha a kapitány az ellen hoz intézkedést, bogy a kapitányi hivatalban délutánonkint aludni tilos, meg az alvás ideje alatt a közönséget a hivatalból elutasítani nem szabad. ” • Gál Kata • Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents