Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-30 / 149. szám
Márta ünn július 29-e Márta napja. Ő a háziasszonyok védőszentje. Az oly sok gonddal és szeretettel családjukról gondoskodó háziasszonyok, családanyák első olvasásra talán neheztelhetnek azért a történetért, amelyet Mártáról és testvéréről, Máriáról az evangélista a következőképpen mesél el. Szent János evangélistától tudjuk, hogy Jézus szerette Mártát, Máriát és Lázárt, akik Betániában laktak. Nem tartoztak azok közé, akik vándorútjain tanítványként követték őt, s az asszonyok közé sem, akik vagyonukból gondoskodtak Jézusról. De nagyon közel álltak hozzá, s valószínű, hogy ha Jézus Jeruzsálemben volt, náluk szállt meg. A liturgiában csak Márta neve szerepel, azonban elválaszthatatlan testvéreitől, Máriától és Lázártól. A testvérek első találkozása Jézussal Lukács evangéliuma szerint így történt: „Útjuk közben betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony házába fogadta őket. Ennek nővére, Mária leült az Úr lábához és hallgatta szavait. Márta ellenben sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak 2005. július 30., szombat A HÍDLAP hétvégi kulturális melléklete 29. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn megállt: „Uram, méltatlankodott, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen.” Az Úr azonban így felelt: „Márta, Márta” Sok mindennel törődöl, sok minden nyugtalanít. Pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszti el soha.” Nincs ok a megbotránkozásra. Márta és Mária a lelkiélet két alaptípusát képviselik. Márta a gondoskodásban szerető, Mária a szemlélődésben gazdag. A teológia tanítása szerint Krisztus szava rávilágít: mindkettő jó, de Mária magatartása jobb, mert amit választott - az élet igéjének hallgatása, a jelenlévő Mester csendes szeretettel való szemlélése - maradandó. S akiben ilyen éhség él, az vágyódik a további töltekezésre. Az az éhség azonban, amelyet a Márta-féle tevékenység elégít ki, szenvedést okoz, vagy okozhat, mert a testi vágyak kielégítésére szolgál. De Márta alakjához kapcsolódik Jézus történetének talán leglátványosabb csodatette, Márta és Mária testvérének, Lázárnak a feltámasztása. Lázár már három napja halott volt. „Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, elébe sietett, Mária pedig otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked.” Csodálatos hitről tesz tanúbizonyságot, olyan hitről és bizalomról, amelyre bizony sok háziasszonynak, családanyának gyakorta szüksége van, vagy lenne. Bízik Jézusban, hitvallást tesz, olyat, mint senki más, csak Péter. Harmadik találkozásukkor Jézus hasonlóképp ismeri el Márta gondoskodó szeretetét. Ez elárulásakor történt, mikor Márta olajjal keni be a lábát Júdás méltatlankodása ellenére. Jézus pedig így szólt: „Bizony mondom nektek, ahol a világon csak hirdetni fogják az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is, amit ez az asz- szony tett.” Mindezért és üdvös tanúságul Mártát a ferencesek kezdték ünnepelni 1262-ben, július 29- én. A 13. század végén a római naptárba is áttették. Isten éltesse mindazokat, akik a háziasszonyok védőszentjének nevét viselik! • Varga Péter Dénes Kultúrtörténeti kuriózum Gárdonyi Géza ismert történelmi regénye, az Egri csillagok a huszadik század első évében jelent meg. Eger igazi csillagvárossá azonban nem a török időkben, hanem a tizennyolcadik században lett, amikor ott épült föl az ország egyik legnagyobb csillagvizsgálója, a híres Specula. Tervezője a Bécsben élt Hell Miksa volt, egyik jeles vezetője pedig Tittel Pál. 1820-ban történt azután, hogy Albert Józsefet, a császári hadsereg tisztjét Egerbe vezényelték, ahol hamarosan megismerkedett Tittel igazgató úrral, aki abban az esztendőben a Gel- lért-hegyi csillagda igazgatására kapott megbízást. Mivel Albert 14 esztendős fiát, Ferencet nem vették föl a bécsújhelyi katonai akadémiára, Tittelhez került gyakornoknak Budára. A fiatalember jó segédnek bizonyult, kitanulta a szakmát, elvégezte az egyetemet és még a magyar nyelvbéli hiányosságait is sikerrel pótolta. A Gellért-hegyen lévő csillagvizsgálót Széchenyi István gróf is több ízben meglátogatta, itt találkozott a fiatal csillagásszal. „E beszélgetések rám nézve az életbölcsességnek, a hazaszeretetnek és nemes tettvágyaknak valódi iskolái voltak” - emlékezik a találkozásokra Ferenc. Hamarosan magyarul kezdi írni csillagászati szócikkeit a „Közhasznú Esmeretek Tárába”, az egyik legkorábbi magyar lexikonba. 1831-ben elhunyt mestere, Tittel Pál, s ő lett a csillagda vezetője. Négy évre rá elnyerte a doktori fokozatot, s ekkor már mintegy 10 ezer feljegyzett megfigyelésről számolt be. Ezt követően adjunktussá nevezték ki, s számos külföldi csillagvizsgálót is meglátogatott, amelyekkel jó kapcsolatot épített ki. 1841-ben megalakult a Magyar Természettudományi Társulat. Tudósunk a fizikai csillagászati osztály vezetője lett. 1849 tavaszán, a Gellért-hegyi harcok idején megpróbálta megmenteni az intézet műszereit, ám ez csak részben sikerült. Elveszett páratlan megfigyelési adatgyűjteménye is, amelyből pedig kitűnhetett volna, hogy vélhetően ő volt az első magyar csillagász, aki szupernóvát fedezett fel. Ezután elhagyta a fővárost, visszatért Egerbe, ahol a Specula vezetője lett. Több szakkönyvet is írt, de számos műve kiadatlan maradt, ilyenek a 21 kitevő csillagászati-meteorológiai jegyzetei, a német irodalom történetét áttekintő összefoglalója, több csillagászati szakkönyve és egy könyv Magyarország államtanáról. Kalendárium A prímási levéltárban történt tűzeset továbbra is jó témát szolgáltatott az uborkaszezonban a száz évvel ezelőtti újságírás számára. A tüzesetek száma azonban még tovább emelkedett Az életet a rendőrkapitány újabb intézkedése színesítette, amellyel kutyavilágot hozott az ebtartókra. A prímás palotában dúló tűz nagy károkat okozott. Erről az alábbiakat írja július 30-án az Esztergom és Vidéke. „A kárt mi két-három ezer koromra becsültük s ennél nem is több az, míg a fővárosi sajtó két-háromszáz ezer korona kárról tudott. Épületben a biztosító társulat becslése szerint 700 korona kár eset- t, míg régiségekben két-három ezer koronánál nem több a kár, mert a palotában volt tűznek tudvalevőleg egy kisebb terem esett áldozatul, a melyben hat mgyobb szekrény állott különféle korú, különböző jellegű és különböző értékű tárgyakkal Ezen szekrények mind jelentékenyen meglőnek ugyan rongálva a lángok által, de csak egy szekrény hamvadt el teljesen. ” Egy kis történet is rögtön napvilágot látott az esettel kapcsolatban. „A hét legrosszabb vicce. A primási régiségtár égésénél történt a következő kis eset. A tűzvizsgálat megejtésekor a vizsgálatot vezető tűzoltó segédtiszti kijelentette, hogy ő amint belépett a régiségtárba azonnal konstatálta, hogy ott már hetek óta lappanghatott a tűz, mert a füst szaga határozottan régi füstre engedett következtetni. Midőn eme szenzációs felfedezésen a tűzvizsgáló bizottság tagjai csodálatukat fejezeték ki, Arzén úr ki szintén jelen volt a következő szerény megjegyzést kockáztatta meg:-Azon csodálkoznak az urak, hogy itt régi füstöt találtak? Hiszen ez nagyon természetes, mert el sem képzelhető, bogy egy régiségtárban teljesen uj füst legyen. Ez a füst valószínűleg még a török hódoltság idejéből való s igy annak régi voltából a tűz okára következtetést vonni nem lehet. ” De ha már tűzesetnél járunk, történt több, igaz nem ilyen jelentős eset, száz évvel ezelőtt a környéken. Egyik például Dorogon, amelyről így tudósít a lap. „Dorog község elöljáróságától tegnap sürgöny érkezett a közp. főszolgabirósághoz, 7nelyben tudatták, hogy az ottani szérűkben nagy tűz pusztít és Esztergomból várnak segítséget. A szolgabiróság azonnal megkereste a tűzoltóságot, mely egy mozdonnyal és megfelelő mellékszerekkel nyomban elindult. A tűz tényleg a szérűk között pusztított és két kazal csépelt, tomű (SlycZ^hm fehérré iÍJk é® gyöngéddé tosxL Mindenütt kapható. Sarg-íéle Glycerin szappan ágy felnőtteknél, mint gyermekeknél a UggfM- glbb korh m .1 ItgkHiSífcfc tisstits ssersek bt* xoaysiít. Ismert tckíotáJyck, mint át- Hcbm tanár. cluutá, Fruhv/ald, Breus Károly es Gusztáv, dtsndlbsuör Mb * legjobb ered méay nyel hJuMfóáiják, Üt vább 100 hektoliternyi termést tartalmazó osztag pusztult el. ” Ha tűzről írunk, essék szó a vízről is, pontosabban a fürdésről. Az Esztergom július 30-án megjelent cikkében éles hangon bírálta a szabadfürdőzőket. „Minden esztendő nyarán tollat kell fognunk a szabadfürdés elleti s a helyzet még sem változott. Arról van ugyanis szó, hogy ismét a hatóság figyelmébe ajánljuk azon erkölcsi és közbiztonsági okokból eléggé elítélhető dolgot, miszerint városunk gyerekhada, 10-15 éves suhancok, minden felügyelet nélkül fürdettek a kis- és nagy Dunának bármely részén - ádámkosztümben. Igazán barbár érzék kell ilyenek tűréséhez, mert a város területén, ott, hol a járókelők és sétálók legnagyobb tömege elvonul, mindig találkoznak 20-30-ra rugó su- banc-csoporttal, tnely nagy orditozásával és durva mutatványaival vonja magára a botránkozó tekinteteket, ügy érzi ilyenkor a szemlélő, hogy Esztergomban az erkölcsi érzéket épen nem veszik figyelembe. ” Hát ha erről nem is intézkedett a rendőrkapitány, más, kevésbé értelmes döntést azért hozott. A Szabadságban olvasható az alábbi írás augusztus 5-én. „A rendőrkapitány rendeletet adott ki, hogy az ebtartási szabályrendelet alapján a mészáros kutyák és harapós ebekre szájkosarat alkalmazzanak, mert máskülönben 40 korona büntetés járja. Sokkal helyesebb lett volna, ha a kapitány az ellen hoz intézkedést, bogy a kapitányi hivatalban délutánonkint aludni tilos, meg az alvás ideje alatt a közönséget a hivatalból elutasítani nem szabad. ” • Gál Kata • Dénes
