Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-30 / 149. szám
4 HÍDLAP • 2005. július 30., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Hajrá előtt a párkányi sétáló utca A turisták már birtokba vették a korzót Takarékszövetkezetek Szlovákiában A magyar pénzintézetek új piacot keresnek Közvetlenül finis előtt tartanak a párkányi sétálóutca munkálatai. A közelmúlt kedvezőtlen esős időjárása és az utóbbi napokban tetten érhető rendhagyó hőség ellenére is a beruházást feltehetően szeptember első felében a városnapok keretén belül átadják. A városközpont mindkét utcájának kővel történő lefedése gyakorlatilag befejeződött. A nyugati oldalon - ahol a Cocher elektromos üzlet is található - már csupán apróbb simításokra van szükség. A kandeláberekre rákerültek a lámpatestek és könnyen kivehetőek a másik kétfajta közvilágítás helyei is. A kandelábereken, függő lámpatesteken kívül ugyanis egyrészt kb. 1,5 méter magasságban oszlopokon elhelyezett lámpák és a két platánsor között található kőburkolatban elhelyezett világítótestek is lesznek. A helybéliek és a turisták gyakorlatilag már birtokba vehetik a korzót, hisz az új padok is helyükre kerültek. A városi hivatal és a Zahovay vendéglő között, a Zahovay vendéglő előtt és a volt központi buszmegálló körül parkosításra - jávorfa csemeték kiültetésére és zöld övezet kialakításának kísérletére (fűvetésre) is sor került. Már körvonalazódik a szökőkút helye, amelynek széleit szürke építőelemekkel rakták ki. Egyébként a szökőkút működtetéséhez szükséges gépi berendezést a jövő héten fogják beszerelni. A sétálóutca összesen legalább 48 millió koronába fog kerülni. Durván 46 millió koronát kell majd kifizetni a Rekomont Uni zselízi cégnek és csaknem kétmillió koronát a szökőkútért egy másik kivitelezőnek. A munkálatok jelenlegi állása szerint semmi sem veszélyezteti a korzó szeptemberi hivatalos átadását. • (zc) Szerdán kezdődik Magyar Sziget fesztivál Sátortáborból színvonalas Kárpát-medencei találkozóvá nőtte ki magát a rendezvény Folytatás az 1. oldalról A rendezvényt Bethlen Farkas, Verőce polgármestere nyitja meg, aki már a kezdetektől támogatta Toroczkai László főszervező ötletét. A polgár- mester legfőbb értékként a kultúraközvetítést emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Dunakanyar mindig is a művészetek és a kultúra bölcsője volt. Zagyva Gyula, a szervező mozgalom alelnöke elmondta: különös hangsúlyt fektettek arra, hogy mindenhonnan - Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből - is megszólaljanak előadók. A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház például az első napon egy trianoni tematikája miatt Szerbiában betiltott darabot ad elő Halottak napjától Virágvasárnapig címmel. Zagyva Gyula egyfajta seregszemleként értékelte a rendezvényt, sok hosszútávú kapcsolat, barátságok, műhelyek születtek már a találkozásokból. A fesztivál egyre ismertebb, bővül az előadói kör is, akik szívesen vállalják a fellépést. A részvétel heti- és napijegyekkel egyaránt lehetséges, szállástípustól függően a hetijegyek ll-25ezer forintba kerülnek, a napijegy 2200 forint. A csat- togó-völgyi üdülőövezetben korlátlan számú sátorhely, faházak és jurták várják az érdeklődőket. Ízelítőül a programból: fellép a Kárpátia, Kormorán, R-Go, Ossian, Beatrice, Egészséges Fejbőr, Rómeó Vérzik, Ismerős Arcok, valamint előadást tart többek közt Raffay Ernő, Kiszely István és Koltai Gábor. A rendezvényekre várják a családosokat is, a gyerekeknek kisvasút kirándulással, kézműves foglakozásokkal, gyereksarokkal készültek a szervezők.A határon túlról érkezők 10 százalék kedvezményt kapnak a napi- és hetijegyekből. Bővebb információ a rendezvény honlapján olvasható: www.magyarsziget.hu • SzH Folytatás az 1. oldalról „Itt nem a hitelkamatra, hanem inkább a betéti kamatra gondolok. A piackutatásaink során kiderült, hogy akár 4 százalék pontnyi különbség is lehet a magyarországi és szlovákiai kamatstruktúrák között. A kislépé- sek taktikáját követve egyelőre nem fiókot nyitnánk, hanem úgynevezett határon átnyúló kereskedést folytatnánk. Később azonban fiókot is létesítenénk Pozsonyban” - jelentette ki Nusser Györgyné. A rajkai takarékszövetkezet bejelentése jelenleg a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének asztalán fekszik. Kedvező tudomásul vétel esetén (a válaszra a szerveknek 90 napjuk van!) ősszel beindulhat a kereskedés Szlovákiában. Mihalovics Barbara, az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet marketing-osztályának vezetője lapunknak elmondta: az osztály felé a vezetőség még nem jelezte azt az igényt, hogy dolgozzák ki a marketing tervet egy párkányi letelepedéshez, így idén arra biztosan nem kerül sor, de a takarékszövetkezet nem veti el az ötletet. • Czigler Mónika Megújul a kisölvedi templom A lakosok attól tartanak, összeroskad az épület Felújítanák a kisölvedi református templomot. Az épület tornya rendkívül rossz állapotban van, egyesek szerint a fal a nagy harang súlya alatt akár össze is omolhat, ám a polgármester szerint ettől nem kell tartani. Idén csak a torony külső tatarozását szeretnék elvégezni. Nagy fába vágja a fejszéjét Kisölved, a Garam menti aprócska, alig 200 lakost számláló település. Bacsa Zoltántól, a falu polgármesterétől megtudtuk, hogy a községben még az idén szeretnék megkezdeni a helyi református templom tatarozását. A templomon főleg a toronyrész szorul felújításra. Egyesek szerint a fal a nagy súlyú harangot nem biztos, hogy sokáig elbírja tartani, ám a polgármester szerint nem kell tartani katasztrófától. Az viszont tény, hogy a fakonstrukció egy része nagyon rossz állapotban van. Le kell cserélni a bádoglemezeket is, de szeretnék elvégezni az egész templom külső tatarozását is. Ezt viszont már valószínűleg csak jövőre tudják megvalósítani. A község pályázatot ír ki a munkálatok elvégzésére. A torony javítási költségei megközelítőleg 400-500 ezer koronát tesznek ki. Ezt természetesen ilyen kis község nem tudja saját zsebből kigazdálkodni. Ezért állami támogatásért folyamodnak. A falu a költségvetéséből csak mintegy 200 ezer koronával tudna a munkálatokhoz hozzájárulni. A polgármester szerint a munkálatok már szeptemberben megkezdődhetnek. • Cz. M. Gulya István LAP(SZ)ÉL Allergia a nyaralás alatt A tengerparti nyaralás tilos a pollenre érzékenyeknek A klíma nem mindenkinek jár Dülöngélek a forróságban, és bamba tekintettel meredek a ventillátor lapátjaira, de a furfangos masinéria - bár hűt, de hűtlen: - körbeforog a teremben, mert a kollégák szintúgy hűsölni, vagyis: élni akarnak, mint én. Amikor a céda gép elfordítja kívánatos rotor-fejecskéjét felőlem, számba áramlik a hőség, és eltévedt sivatagi turistának érzem magam, akinek meg vannak számlálva. Nem csoda, ha dőlünk ki jobbra-balra, először csak a fáradt-öreg-beteg emberek, aztán mindenki; az aszfalt olvad, a sínek darvadoznak. Ilyentájt a medence partján a jó, kortyolva a jeges narancslevet, áztatva a hidegben a köszvényes lábakat. Vagy norvégnak lenni jó. De nagyon északon. (Bevillan egy Asterix-képregény, ahol a dalia vikingek éneklik: „Dalainkban összecsengnek a sorvégek,/ Leszünk mi még dánok is meg norvégek”.) Ehhez képest a jelen helyzetben - hőségriadó van ám, kiskomáim; sarki pingvinnek öltözött szociális mókások tolják körbe a gleccsereket - a fokozottan igénybe vett mentőautókban huzat van, nem klíma, ott fulladjon meg a férgese. A szirénás száguldás kétszeresen is életet ment: a gyorsaság mellett, most a padlózatig letekert nyílászárókon besöprő szél (a huzat) téríti észre a tikkadt delikvenseket. És menti az életeket. Bezzeg. A frissiben nem-mondom-meg-de-sokért vásárolt állami luxusautókban persze kering a hideg levegő, hát hogy is nézne ki az összeizzadt szemüveg, amikor százat kell lépni a nagyszónoklatban a bágyadt, összeterelt közönség előtt. Igaz, szó van róla, hát, meg lett ígérve, nem értitek, hogy de majd jövőre, de tényleg milliárdokat költenek a mentőség modernizálására. Annyi rohamkocsi lesz, hogy nem győzzük beteggel, pöpec kis helikopterek is lesznek, és mindegyikben ott sziszeg és áramlik a klimatikus tizenkilenc fok (a klíma, ugye), hogy a momentán szívinfarktus-gyanús páciens ne forrjon fel, mielőtt a szegény legénység a megfelelő kórházba beér vele. Tulajdonképpen a szokásos történik: ígéret az van (vacsora nincs, hiszti, az van, csempe a francba van - idézve egy klasszikust), azonban az államnak a polgára a legkevésbé számít itten, ha hőgutát kap - például a mentőben -, az pech. Alaposan gondolja meg, hogy hová utazik nyaralni, aki pollenallergiától szenved. Egészségügyi szakértők szerint a tengerpart szóba sem jöhet, ugyanis a part menti örökzöld növényzet és az erős napfény is a tilalmi lista élén áll. Nemzetközi adatok szerint a világ lakosságának jelentős százaléka szenved ettől a civilizációs betegségtől. A statisztika azt mutatja, hogy már legalább 50 millió embernél kimutatható a kórtünet Európában és az Egyesült Államokban. Még súlyosabb a helyzet, ha a potenciális betegek arányát vizsgáljuk, hiszen az orvostudomány egyértelműen azzal számol, hogy minden ötödik embernél kialakul élete során a betegség. A magyar lakosság körében az allergia előfordulása 30 százalék körüli és még a 11 éven aluli gyerekek közül is minden harmadik-negyedik szenved a tünetektől. Sajnos a környezeti változásokkal a helyzet súlyosbodása várható, mivel a savas esőktől elpusztult tűlevelű fák helyét sok helyen az agresszív vi- rágporú nyár és gyertyán veszi át, s emellett a pollenszemcsék mennyisége és minősége is folyamatosan változik. Még szerencse, hogy az allergia viszonylag jól kezelhető gyógyszerrel, de a legfontosabb, hogy sokat sportoljunk, főleg kerékpározzunk, fussunk, úsz- szunk. És persze a hegyvidéki kirándulások gyógyhatása sem mellékes. A szabadidős sportok azonban különösen kockázatosak lehetnek, ha nem a megfelelő helyen gyakoroljuk. A ciprus-, a cédrus- és a borókafélékről ugyanis jó tudni, hogy komoly légúti allergiát okoz a virágporuk. Mivel ezek főleg a mediterrán vidékeken elterjedt növények, utazásaink során gyakran kerülhetünk kapcsolatba ezek pollenjével. A pollenszezon pedig meglehetősen hosszú ideig tart: 2-4 hónapig biztosan számolhatunk hatásával. Az időpontokban azonban eltérések vannak, tájegységtől és éghajlattól függően. így előfordulhat, hogy akár fél évig sem ajánlatos egy-egy felkapottabb üdülőhelyre utazni. Emellett átfedések is előfordulnak az egyes növényfajták pollenszezonjaiban például a Földközi-tenger partvidékén, ahol számos tuja- és ciprusfaj él. A bajt pedig csak fokozza, hogy ha az egyik fajta fa vagy virág allergiát okoz valakinél, akkor a csoport többi tagjára is ez a jellemző. Ezért tanácsolják azt a tüdőgyógyászok, hogy aki valamilyen növényre allergiás, az az év bizonyos időszakában ne utazzon pihenni a mediterrán nyaralóhelyekre. Sajnos hasonlóan ellenjavalltak a trópusi üdülőhelyek is. Hiába pompázik ugyanis százezerféle színes virág a tengerpartokon, ha ezek szinte mindegyike kínzó' betegség kiváltójának számít az allergiások számára. Az erős napfény emellett az amúgy is izgalmi állapotban lévő szem nyálkahártyát is izgatja, a bőrünkön, főleg a testhajlatokban lévő, mindenre érzékeny csalánkiütésekről nem beszélve. Ebből a szempontból a hegyvidéki utak lehetnek az egyedüli kivétel, mert a magasabb, fenyővel borított hegyek levegőjében nagyságrendekkel kevesebb a pollen, mint a tengerparton. Ezt már akkor is észre vehetjük, ha csak Bécs- be utazunk, ám ha az Alpok valamelyik hegyi falujában töltünk el néhány napot, valósággal újjászületünk. • Munkatársunktól
