Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-23 / 144. szám
Uh H1DLAP • 2005. július 23., szombat magazin s Ásatások Esztergom belvárosában Új lapok a történelemkönyvekben Esztergom jelenlegi állapotában egy folytonosan változó, átalakuló, meg-megújuló, építkező' város képét mutatja. A változások nemcsak az új épületek születésétét, a régi városrészek, egyházi ingatlanok rekonstrukcióját, hanem a régészeti feltárásokat is jelentik. A Kárpát-medence történelmének legjava, lényege ezeken a városfalakon belül történt, s aki komolyan érdeklődik a magyar história iránt, az a sorsdöntő részleteket itt megismerheti. Erre predesztinálja a várost az a több, mint ezeréves tényanyag, mely írott és tárgyi emlékekben csak itt, Esztergomban található meg. Az interjúalany, a régészeti munka sok évtizedes helyi „dr. Jones”-sza az a dr. Horváth István, aki a Balassa Múzeum igazgatója, a Széchenyi téren és a nemrég lebontott Petőfi mozinál végzett komoly leletfeltáró munka irányítója, az Esztergom szemszögéből látható magyar történelem legnagyobb szaktekintélye. lajdonképpen az ő plébániatemplomuk volt a Szent Lőrinc-templom. Ennek az említett sokszögzáródású templomszentélynek az előzetes feltárásakor találtak egy ennél az említett templomszentélynél korábbi szentélynek a nyomait. Ez egy patkó alakú épületmaradvány, mely már Szent István korában állt, de nem igazán tárták fel részletesen. Ez a munka most ránk vár. Tehát ha teljes- Milyen előtörténete a Széchenyi tér alatt lévő Szent Lőrinc-templom feltárásának?- 1986-ban az esztergomi Széchenyi téren egy csatornafektetéskor jutottak el a föld alatt a Szent Lőrinc templom falrészeihez. Ezt megelőzően a templomot 1892-ben lelték meg, egy szintén hasonló csatornaépítés közben. Ez a korábbi, egy meglehetősen elnagyolt feltárás volt, az eredeti épületet csak a falak nyomvonalán kutatták és mérték föl. Arra viszont nagyon jó volt ez a régészeti munka, hogy mi a XX. században már pontosan tudtuk, hogy hol is helyezkedik el az épület. Ez a mostani feltárás arra van, hogy megtudjuk, hogy pontosan mi van ott, és milyen részletekkel találkozhatunk a falakon kívül. Az is most fog kiderülni, hogy ez az egész maradványegyüttes mennyire látványos.- Megtehették-e volna önök, régészek, hogy nem élnek a térburkolat átalakítási munkálatai adta lehetősséggel és nem kutatnak ezen a helyen?- Az esztergomi királyi város területe régészeti szempontból kiemelten számon tartott terület, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírja, hogy olyan helyen, ahol nagymértékű földmunkák várhatók, és a hely régészetvédelmi terület és tudjuk, hogy jelentős műemlék fekszik a föld alatt, feltárásokat kell kötelezően végezni. Jelen esetben az esztergomi Széchenyi tér új díszburkolatot fog kapni, ami hosszú időre véglegesíti a tér formáját és kiképzését és ez hosz- szú időre hozzáférhetetlenné teszi a föld alatti rétegeket. így kaptuk mi a megbízást a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól a régészeti feltáró munka elvégzésére, és ezért itt az említett hivatal előírása alapján végezzük ezt a munkát, tegyük hozzá, nagy örömmel és várakozással.- Az utca embere számára milyen látható eredménye lesz itt a Széchenyi téren az Önök munkájának?- Ha a feltáró munka során és végeztével kiderül, hogy a lelet látványos, akkor beépül a tér rendezési tervébe és a közönség számára valamilyen módon bemutatásra is kerül. Egy korábbi elképzelés szerint felmerült, hogy ez a bemutatás az úgynevezett Lőrinc kapu formájának felszínen való megjelenítéséhez hasonlóan készül el, miszerint a térburkolattól eltérő színű anyagból rajzolódna ki az épület alapja. Egy másik elképzelés szerint a székesfehérvári romkerthez hasonlóan a tér járószintjéhez képest lemélyített szinten lennének láthatók és bemutathatok az épület feltárt részletei. A tér északi bejáratánál végzett feltárás mellett a bíróság és a belga étterem közötti területen is végzünk majd régészeti ásatást. Azon a részen egy Árpád-kori palota maradványait kutatjuk majd.- Előreláthatólag meddig tartanak majd ezek a munkálatok a Széchenyi téren?- Október-november a kitűzött dátum, a munkálatok befejezésének napra pontos idejét most az ásatás megkezdésekor még nem lehet tudni.- Melyik korszakból származik a Szent Lőrinc-templom?- Az a formája, ami közismert, ami ilyen gótikus, sokszögzáródású szentély, az a végső alakja volt az épületnek, valamikor a XIV század elején. Ugyanakkor az építésnek előzménye is volt, hiszen a királyi városnak ezen a részén laktak a királyi udvarnokok, akik a királyi udvar számára különböző szolgáltatásokat végeztek. Tumélységig sikerül lehatolnunk az ásatás során, akkor a gótikus templom alatt egy korábbi, a Szent István korából származó templom részleteit is megtalálhatjuk.- Talán naív a kérdés, de elképzelhető, hogy maga Szent István is járt-e ebben a templomban?- Igen, elképzelhető, hogy betért maga a király is ebbe a szentélybe. Az biztos, hogy ezen a helyen a török hódításig állt a templom. Sőt, olyan adatok is vannak, melyek az 1543-as török foglalás idejéről informálnak minket. A támadáskor a lakosság nagy része elmenekült innen. Később néhány helybéli jelentkezett Ferdinánd királynál, hogy a török támadás előtt a városfalon belül elrejtett kincsekért hadd szökjenek be a törökök által ellenőrzött esztergomi területre és a hadd mentsék meg a kincseket. Ezeknek az esztergomi „kincskeresőknek”, akik Ferdinándnál jelentkeztek, az írott emlékekben a mai napig név szerint megvan a nevük. Ezek az emberek a Szent Lőrinc templom elásott kincseiről beszéltek akkor. A történet folytatása az, hogy az akció sikerült és a titokban kiásott kincsek egy részét meg is kapták a merész esztergomi „kincskeresők”. Nem lehetetlen, hogy a mostani ásatás során nem csak falakat találunk majd, hiszen az e területen végzett korábbi ásatások során is Az őrült festő?! Van Gogh élete és halála Korunk legzseniálisabb, legismertebb és minden bizonnyal legkedveltebb festői közé sorolhatjuk Vincent Van Goghot. Személyével kapcsolatosan nyugodtan beszélhetünk szélsőségekről, s talán a „legek” sem túlzóak. Minden művész emberben lakozik némi őrültség, lázadás a világgal szemben, a zsenialitás pedig szinte biztosan kézen fogva jár a tébollyal. Ebben az esetben is. Hollandiában Groot- Zundert-ben született 1853-ban. Lelkész fia volt, s míg tehetségét meglelte, hosszú ideig kereste a saját útját. 20 éves korában Goupil képkereskedő galériájában alkalmazzák, majd dolgozik Hágában, Brüsszelben és Londonban, végül Párizsban is megfordul. Talán apja hatásának is köszönhetően, két évig - nagy szegénységben - független hittérítőként hirdeti az evangéliumot a bányász és parasztcsaládok között. Van Gogh művészi pályafutása viszonylag későn kezdődik, 1878 végén kezd rajzolni, festeni. Csodálja Jean- Francois Millet-t, akinek számos képét. Rajztanulmányai realista témákat dolgoznak fel; a parasztok és a bányászok életét: a leghétköznapibb, közismert vagy kézműves tárgyakat, eszközöket (facipők, durva lábbelik, szövőszékek) vagy akár krumplihalmokat, madárfészkeket, tragikus egek alatt húzódó, sötét árnyalatokkal festett szomorú tájakat. Színhasználatából, ecsetvonásai stílusából, ahogyan minden tárgyat, embert „megteremt”, következtethetünk személyisége alapmotívumaira. Ebben a szomorú és sötét időszakban születik például a Takácsműhely, a Paraszt pipával, vagy a Korsók című képe. Rubens iránt érzett csodálata 1885-től arra ösztönzi, hogy nagyobb érdeklődéssel forduljon a színek felé; „a szín már önmagában kifejez valamit”, mondja. Számos festészeti stílus érdekli, kíváncsi figyelemmel fordul az impresszionizmus felé, de érdekli a szimbolizmus is, épp úgy, mint az akkoriban divatos japánizmus. Ez utóbb különösképp nagy hatással van Van Goghra. Ettől kezdve jelentkezik „pálcikásnak” nevezett híres ecsetkezelése, amely a későbbiekben egyre jobban kibontakozik. Új festészeti koncepciója és mélyen rejlő törekvései is arra indítják, hogy az elérhetetlen Japánba való utazásról álmodozzék, ám erre nincs módja. Elhagyván Párizst, Provence-ban telepszik le. Az arles-inak nevezett időszak 1888 februárjától 1889 májusáig tartott, ez a festő legtermékenyebb - 190 kép! -, s egyben legőrültebb életszakasza. A hiába keresett megnyugvást ezen a gyönyörű vidéken sem leli meg. Az idegfeszültségtől s a teremtő őrülettől kimerültén és zaklatottan, 1888 karácsonyán elméje elborul. Egy Gauguinnal folytatott vitát követő válságos pillanatban levágja egyik fülét. találtak komoly leleteket, például egy Szent István korabeli harangot. így van most Esztergomban két XI. századi harang. Az egyik a Lőrinc-temp- lomnál lévő egykori ásatásokból került elő. De találtak erről a helyről reneszánsz kori metszeteket, illetve a gótikus templom záróköve is. Ez utóbbi a Balassa Múzeumban láncra lógatva függ, így látható az a csodálatos farag- vány, mely az Isten Báránya képet ábrázolja.- Elmondhatjuk-e, hogy ezzel a mostanifeltárási munkával új fejezetéhez érkezett Esztergomban a régészeti munka?- Igen, lehet ezt mondani. Az elmúlt 25 évben sok leletmentésünk volt ezen a vidéken, de erre a most feltárásra kerülő területre, nekünk helyi régészeknek régóta fájt a fogunk. Az eddig elmondottak alapján talán érthető, hogy miért. A feltárás másik vezetője Lázár Sarolta, természetesen teljesen belemerült a munkába, de a feltárás konkrét eredményeiről csak később, a leletek vizsgálata után fog nyilatkozni.- A Széchenyi téri fóldfeltáró munkáktól nem messze, a Rákóczi téren a Petőfi mozi teljes elbontásával van-e valamilyen összefüggés?- Annyiban, hogy ezen a területen is előkerülhet a Széchenyi téren lévő helyszínhez hasonló korú lelet. A mozi épületének lebontására azért került sor, mert nem volt rajta az úgynevezett műemléki jegyzéken, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megadta az épület lebontására a hozzájárulást. Ezzel együtt ez egy sajnálatos dolog. Azt is tudnunk kell a mozi épületéről, hogy már csak külsejében volt régi épület, a belső kialakítás már újkori volt. Csak a külső falak voltak eredetiek már. Az első terv szerint egy modern épület került volna a helyére. Ezt viszont az Kulturális Orök- ségvédelmi Hivatal nem fogadta el. Többszöri helyszínelés és tárgyalás után úgy egyeztünk meg a hivatallal, hogy a tér felé az eredeti formájába fogjuk visszaépíteni, viszont egy emelettel magasabb lesz és a pinceszinten mélygarázst építenek hozzá. Ennél a mélyszinti résznél viszont már óvatosan kell a markolóknak dolgozniuk, mert elképzelhető, hogy a mozi épületének szomszédságában lévő Szent Lőrinc-templom feltárási terültéhez hasonlóan a középkorból vagy annál régebbről származó leleteket rejt a föld. • Pötl „Oxi” Zoltán Kevéssel később maga kéri felvételét a saint-rémyi elmegyógyintézetbe. Egy évig tartózkodik az elmegyógyintézetben, de közben sem hagyja abba a festést. „Talán sohasem festett ilyen jól és ennyi merészséggel” - mondta Emile Bemard. A kórházból való távozása után egy évvel - még az utolsó hónapjaiban is termékeny Van Gogh - július 27-én pisztollyal főbe lövi magát, s két nappal később meghal. Bátyjának, Théónak írta ezt a befejezetlen levelet, melyet halála után találtak meg nála: „És a munkám - az életemet teszem fel rá, és félig elvette az eszemet.” Művészete, munkássága nagyban befolyásolta a később kialakult stílusokat és a modernkori művészetet is. Ám mindezek ellenére vagy mindezek mellett tegyük föl a kérdést! Vajon mi választja el a zsenit az őrülttől? • Márkus
