Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-19 / 140. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. július 19., kedd Virágzik a Felvidéken a vadászat A vadhús keresett portéka régiónkban is Lúgos iszap az úton Réde. Egy veszélyes anyagot szállító teherautó pótkocsija borult fel a településen tegnap délelőtt - közölte a katasztrófavédelem szóvivője. A gépkocsi lúgos iszapot szállított, a balesetben az egyik tartály megsérült. Személyi sérülés nem történt, és a lakosságot sem kellett kitelepíteni a Komárom-Eszter- gom megyei településen. A sérült tárolóból megkezdték az iszap átfejtését. Bizonyítvány-átadó Július 21-én Nyergesújfalun és Bajóton kerül sor a „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” című projekt bizonyítvány-átadó ünnepségére. Nyergesújfalun csütörtökön délelőtt kilenc, majd Bajóton tizenegy órától tartják az átadót. Pince buli Siittő. Július 23-án rendezi meg a hagyományos Pince Party-t a Német Nemzetiségi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesület a községben. A szabadtéri mulatság helyszíne a Nussgorm tér. Folytatás az 1. oldalról A vadállományt vaddisznó, muflon és őz alkotja. Évente általában két őzbakot, három muflon kost, négy muflon jerkét, 15-20 vaddisznót lőhetnek ki. Az illegális vadászattal kapcsolatosan elmondta, hogy gyakran kijárnak a területekre és a hatósági szervek is segítik az ellenőrzést. Az ipolyszalkai vadásztársaság 32 tagú és'mintegy 2803 hektár tartoAhhoz, hogy valaki vadászhasson, bonyolult eljáráson kell keresztülmennie. Elsősorban vadászengedélyre és fegyvertartási engedélyre van szüksége. Az újvári járási Vadászati Szövetség vadászképző tanfolyamokat indít, ahol az előadásokon kívül, gyakorlati képzésben is részesülnek a jelentkezők. A vizsga után, az engedély kérvé- nyeztetése következik. A fegyver- tartási engedély kiadásáról a rendőrség öttagú bizottsága dönt. zik a fennhatóságuk alá. Szabó György elmondta, hogy a vadállomány szarvasból, muflonból, őzből, vaddisznóból, apróvadból áll. Újításként vadpulykát és üregi nyulat honosítanak. Illegális vadászat a gyakori ellenőrzések és az erdő fekvése miatt nem jellemző, az elmúlt években nem találkoztak orvvadászokkal. A szervezet a vadhús eladásából és társadalmi munkából tartja fenn magát - a vadföldeken saját maguk termelik az állatok számára szükséges takarmányt és a helyi TSZ-től is kapnak hulladék takarmányt. A vadállomány kilövésének számáról Szabó György úgy tájékoztatott, hogy azt a Járási Vadászhivatal szabja meg. Az állatokból a lelövés után mintát vesznek. Ezt a Zólyomi Állatorvosi Hivatal vizsgálja ki. E vizsgálat nélkül a vadhús nem adható el. Ezt a szabályt már régóta érvényesíti a vadásztársaság, és az Európa Unió is előírja. A kisgyarmati vadásztársaság elnöke, Csákányi Csaba lapunknak elmondta, hogy 1420 hektár terület tartozik hozzájuk. Ebből 380 hektár erdő, a többi pedig legelő, illetve mező. A vadásztársaság 12 tagú. Tagsági díj náluk sincs, viszont a belépéskor az új tag 500 koronás összeget fizet. Illegális vadászokkal utoljára 1987-ben találkoztak, de a gyakori ellenőrzéseknek köszönhetően azóta ilyen nem fordult elő. Az állomány vaddisznóból, őzből, szarvasból, muflonból áll. A kilövésre a következő szabály érvényes: mindegyik állatból csakis annyit lehet kilőni, amennyi az adott évi szaporulat. Ez azt jelenti, hogy a törzsállomány létszámának mindig meg kell maradnia. A vaddisznóból évente körülbelül negyven darabot lőnek ki, egy anyadisznó 6-8 kicsit hoz a világra. A szarvas, muflon és őz éves szaporodása kis mértékű, így abból csupán nagyon kis mennyiség lőhető le. A vadhús árával kapcsolatban Csákányi Csaba elmondta, hogy az őz kilója 120 korona (780 forint), a vaddisznóé 40 korona (260 forint), míg a szarvasé 60 korona (390 forint) korona körül mozog. • Szép Éva Eljárás indulhat a magyar pilóta ellen Két hét múlva várható eredmény a lezuhant kisrepülőgépek ügyében Őszre elkészül a korzó, megoldódik a tömegközlekedés Beszélgetés Ján Oravec polgármesterrel Folytatás az 1. oldalról A két gép utasai szabályos repülési engedéllyel repültek. A két ultrakönnyű motoros gép pedig a szakértők szerint biztonságosnak mondhatóak. A szerencsétlenül járt gép utasai Apollo Fox típusú géppel utaztak, amelynek összsúlya két utassal együtt sem több 500 kilónál. A gépet saját üzemeltetésben lehet használni, vagyis mindenki maga ellenőrzi őket. A szakértők szívós, bajnoki teljesítményt jegyző típusnak tartják. Ilyen típusú géppel hajtotta végre egyébként 25 ezer kilométeres világcsúcsrepülését Kántás Andor. Ilyen repülőt bárki vezethet, aki részt vesz a jogosítvány kiadásához szükséges elméleti és gyakorlati képzésen. A Storch típusú gép utasai annak az automatikusan nyíló, egész géptestet fékező mentőernyőnek köszönhetik életüket, amely az ilyen típusú gépeken egyelőre ritkán használatos. • Czigler Mónika LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztiin A parton a helyzet változatlan A nyárból időnként őszbe csavarodó, majd hirtelen ismét kánikulába átcsapó július már a várva várt szabadságolások, a gyöngyöző korsó sörök és paprikás lisztben forgatott heckek ideje. Mindez természetesen a nagy magyar tenger (mások szerint: a nagy magyar dagonya, avagy poshadt pocsolya) partján, mert horvát tengerpart ide, hellén romok oda, a Balaton még mindig a magyar családok jelentős részének fő útiránya (egyelőre) a szabadságolások idején. Ami nem is csoda, hiszen a nagy tó partján szinte minden a régi, változatlan. A strandok, az elmaradhatatlan német nyelvű feliratok és vendégek (Zimmer Ferenc és a többiek). A part menti kioszkok, a badacsonyi kisfröccsök és a füredi móló. Apróbb változások persze megfigyelhetőek, mindenekelőtt - jó hír - a mérséklődő balatoni árak, mind a szállások, mind a vendéglők terén. Az ok nem a vendéglátósok kedvességében keresendő, hanem a vendégek számának fogyásában: a Balaton ugyanis kis túlzással kong az ürességtől. Nincs olyan utca egy parti településen sem, ahol ne függene legalább egy házon, nyaralón az eladó tábla. A vendéglősök sosem látott pangásról számolnak be, hozzátéve, hogy az árak csökkenése sem hozott megváltást. A gond valahol abban keresendő, hogy a szolgáltatások változatlanok immár évtizedek óta, az óriáscsúszda és a vízibicikli a legmenőbb szórakozási lehetőség, ami valljuk be - körbenézve a gomba módra szaporodó élményfürdők és szépülő, bolgár, horvát tengerpartok „piacán” - meglehetősen szegényes élménynek számít. Ma már ugyanis jóformán ugyanannyiért elérhető egy tengerparti nyaralás, mint egy balatoni vakáció, és hát ugye a különbséget nem kell/ magyarázni. A megváltást továbbra is a német vendégektől várja a többség, valószínűleg hiába, mert a kispénzű NDK-s nyugdíjasnak is jobban megéri egy tengerparti kiruccanás, mint a balatoni üdülés. Érdemes lenne tehát a hazai, kispénzű családokra "koncentrálni, ehhez azonban nem ártana, ha a pincér nem húzná el a száját, amikor meghallja, hogy a betévedő vendégcsapat nem németül, hanem magyarul köszön egy hangos Jó napot!-ot. Az ilyen biggyesztés és a szomszéd asztalnál ülő NDK-s vendégeknél látványosan figyelmetlenebb kiszolgálás ugyanis nem igazán csábítja visszatérésre a magyar vendéget (sem). Gond tehát akad a tóparton, és attól tartok, hogy egy részét ezeknek önmaguknak köszönhetik. A folytatás bizonytalan, meglehet, néhány év múlva már csak az „átkosra” nosztalgiázva visszagondolok rándulnak le a magyar tengerhez, ahol - mint fentebb említettem - a helyzet változatlan: bokáig érő, zavaros víz, vízibicikli, fokhagymás lángos és kisfröccs, na meg Zimmer Ferenc és egyre fogyó csapata. Folytatás az 1. oldalról- A nánai út szinte járhatatlan. Mi akadályozza a felújítását?- Tudjuk, hogy a nánai út borzalmas állapotban van. A kilencvenes években megvoltak a tervek a felújítására, de akkor a zöld szervezetek tiltakoztak a fakivágás ellen. Ez a város tervei között az első helyet foglalja el évek óta, de eddig nem jutott rá pénz. Valószínűleg jövőre ez a beruházás is megvalósulhat.- A városi autóbusz-közlekedés biztosítása kapcsán rendkívül zavaros volt a közbeszerzés kiírása. A város magánkézbe szerette volna adni a fuvarozást, ezért közbeszerzési pályázatot hirdettek meg, amiről kiderült, hogy be sem jelentették a közbeszerzési hivatalnál. A magyar vállalat ajánlata ismeretében, mielőtt még lezárták volna a pályázatot, újabb tárgyalásba kezdtek. Később pedig azt állították, hogy csak piackutatást végeztek. Mi okozta valójában a problémát?-A gond tulajdonképpen az volt, hogy a helyi tömegközlekedés városokra történő átruházása nagyon váratlanul érte a városokat, tehát nemcsak Párkányt. Nem egyszer egyeztettünk az érsekújvári, lévai, komáromi és a vágsellyei polgármesterekkel is ez ügyben. A magyar vállalat ajánlatát azért nem fogadtuk el, mert túl sokat kért.- A város továbbra sem mondott le arról a tervéről, hogy magánvállalatra bízza a fuvarozást. Ezért augusztusban ismét pályázatot írnak ki. A következő kiírás hogyan fog zajlani?-Jelenleg már folyamatban van a közbeszerzés kiírása. A nyertes vállalattal legalább három évre fogunk szerződni, ezért itt már sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni. A közbeszerzés kiírásának módszere tehát már más lesz, mint az előzőé. A törvények értelmében azt a közbeszerzési közlönyön keresztül hirdetjük meg. Vannak ugyanis olyan pénzügyi határok, amelyeket ezen a közlönyön keresztül kell nyilvánosságra hozni. Azt szeretnénk, hogy még a nyár végéig a közlönyben megjelenjen a pályázat. A kiértékelést októberre tervezzük, hogy a jövendőben a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozók fel tudjanak készülni, és januártól végre zökkenőmentesen, kaotikus helyzeteket kerülve tudjon működni a városi tömegközlekedés.- Jövő decemberben helyközi választások lesznek Párkányban is. Ekkor majd komoly ellenféllel, Szigeti Lászlóval, a jelenlegi oktatásügyi államtitkárral kell összemérnie az erejét. Készül már most a megmérettetésre ?-Tisztelem és becsülöm Szigeti államtitkár urat. A helyközi választások azonban még a jövő zenéje. Ha az egészségi állapotom engedi, természetesen indulok én is. A választási programom már alakul, de erről beszélni egyelőre még túl korainak tartom. A megfelelő helyen és időben ezt prezentálni fogom. • Czigler Mónika Vissza a természeteshez! Vergődő mezőgazdaság helyett virágzó biogazdálkodás Folytatás az 1. oldalról Püspökhatvan nem egészen kétezer lakosú település Pest megye északi csücskében. Tizenöt évvel ezelőtt még egy nagy termelő szövetkezeti központ működött itt. Ez a gazdaság a gyenge itteni talajokon szántóföldi növénytermesztéssel és hagyományos állattenyésztéssel foglalkozott. Az állami dotációk elmaradása után, a magánvállalkozások előtti térnyitással gyorsan felbomlott és tönkrement. Püspökhatvanban viszont ma is magas az agrárértelmiségiek aránya. A legtöbb agrármérnök a saját vállalkozásában gazdálkodik, ha kell saját maga vezeti a traktort is. Az új agrárvállalkozások közül most a legsikeresebb és a legtöbb családnak munkát adó alakulat a Varga és társai biogazdaság. Az öt éve gazdálkodó társaság központi épületei de még az istállói és óljai is náddal fedettek. Az irodák alatt pinceéttermet alakítottak ki, ahol ott jártunkkor éppen a helybeli zeneiskolásokból alakult kamarazenekar próbált. Hallatlan tisztaság jellemzi ezt a telepet. Az istálló szag a szinte óránkénti folyóvizes mosásnak köszönhetően itt szinte ismeretlen. A gazdaság több lábon áll. Őshonos és régi honos állatokat tart: mangalicát, magyar tarka szarvasmarhákat, racka juhokat és parlagi tyúkokat. 76 hektáron termelik meg az állatok részére a takarmányt. Ezenkívül kaszálnak a Duna-Ipoly Völgye Nemzeti Park rétjein is. Onnan is bioszénát takarítanak be, mint ahogy a saját területükön is a biokövetelményeknek megfelelő módon termelnek (és nem etetnek tápot). A biogazdaság irányítója, Mór Ferenc elmondta: „Úgy gondoltuk, hogy ezeken a gyenge adottságú területeken ez a forma vezethet eredményre. Ötödik éve csináljuk és az idő bennünket, igazol. így túl lehet élni ezt a nehéz időszakot, ami most a magyar mezőgazdaságot sújtja”. A gazdasághoz saját tejfeldolgozó is tartozik. Sőt, a mangalicákat is feldolgozzák egy bérelt húsüzemben. A magyar biogazdaságok gyakorlatától igencsak eltér, hogy kizárólag magyar piacon értékesítenek. S nem kis sikerrel, hiszen évről évre meg tudták duplázni az árbevételüket. „Szeretnénk a magyar embereknek egészséges élelmiszert előállítani és nem a külföldieket táplálni” - mondta Mór Ferenc. „Idehaza is azt kell tudatosítani a vásárlókban, hogy aki bioélelmiszert vesz, az lehet, hogy egy kissé többet költ, de az egykilós mangalica hús az nem sül majd össze 70 dekásra. Aki rendszeresen bioélelmiszereket fogyaszt, annak véletlenül sem kell táplálék-kiegészítőkre költenie. Nincs szüksége a tab- lettás ásványi anyagokra, vitaminokra, mert azok a bioélelmiszerekben benne vannak. Ha pedig a hó végén összeadjuk a táplálékokra költött forintokat, akkor nem biztos, hogy a bioélelmiszerek végül is drágábbak”. • Bőle István
