Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-19 / 140. szám

5 www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. július 19., kedd • HÍDLAP • Olcsó felüdülés a természetes vizekben A fürdőhelyeket folyamatosan vizsgálják, de azért érdemes odafigyelnünk Folytatás az 1. oldalról A tudósításban az is elhangzott, hogy ennek ellenére mégis sok hely­beli kijár oda, hogy a nyári hőségben ott hűtsék le magukat. Mint kiderült, a hír alapja egy több évvel ezelőtti ÁNTSZ vizsgálat volt. Tury Endréné, Bánk polgármester- asszonya látva a műsort azonnal hely­reigazítást kért, hiszen azóta a tavat ki­tisztították és az egymást követő vizs­gálatok során már fürdőzésre alkalmas­nak nyilvánította az illetékes hatóság. A község vezetője kérdésünkre el­mondta, hogy a tévécsatornától a kért helyreigazítást megkapták, miu­tán a televíziótól az ügyben illetéke­sek kivonultak a helyszínre és filmre vették a már idei, a tó tisztaságát iga­zoló dokumentumokat. A helyreiga­zítás július 17-én reggel és este is sze­repelt a csatorna műsorán. Az tény, hogy a vizek minősége sok helyütt nem alkalmas fürdőzésre és erre a lakosság figyelmét fel is kell hív­ni. Az is fontos viszont, hogy a felesle­ges pánikkeltést elkerüljük, hiszen bő­ven akadnak olyan tavak az országban, mint a bánki is. Az elmúlt években fo­lyamatos támadások érték az esztergo­mi Palatinus-tavat is, de az ANTSZ által közzétett eredmények rendre cá­folták a kétkedők állításait. A mérések szerint a tó vize fürdésre alkalmas, és nem jelent veszélyt a strandolókra. Mindezek ellenére a fördőzők ré­széről is elvárható lenne a felelősség- érzet, mert az ő feladatuk is, hogy utánanézzenek annak, hogy milyen minőségű a víz, amiben fürdeni akarnak és amennyiben annak tiszta­ságában nem biztosak, nem szabad benne megmártózni. • Hatvani Bernadett A Palatínus tó az egyik legkedveltebb fürdőhely a környéken Megoldódott hulladékgondok Huszonkét község fogott össze a szelektív hulladékgyűjtésért Számla és szőlő nélküli borok a piacon Borkommandósok ellenőrzik a magyar piacot Folytatás az 1. oldalról A projektben, Ipolyságon kívül olyan falvak vesznek részt, mint pél­dául Lontó, Ipoly Bél, Szete, Százd, Gyerk és még néhány Ipoly menti falu a Nagykürtösi járásból. Gubis Agnes szerint mindennél fon­tosabb, hogy az egész régió együtt mű­ködjön, mert így olcsóbb és hatéko­nyabb lehet a projekt megvalósítása. Az egész régióban egy rendszer szerint fo­lyik majd a gyűjtés. A háztartások ötfé­le színben kapnak hulladékgyűjtő-zsá­kokat. A papírt, a műanyagot, az üveget, a fém-csomagolóanyagokat (például konzervdobozok), a többrétegű kombi­nált csomagolóanyagot (például a tejes dobozokat) kell majd külön-külön gyűj­teni. A lakosokat röplapok segítségével tájékoztatják, melyben a gyűjtés módjá­ról, a szemét elszállításának időpontjá­ról kaphatnak felvilágosítást. A hulladék begyűjtését, a válogatását és az adminisztrációs munkát az Ipoly­sági Közterület-fenntartó Vállalat végzi A munkások fizetését és a présberende­zést is a város biztosítja. A szemétfeldol­gozó udvar helye a volt kazánház terüle­tén található. A hulladék eladásából ösz- szegyűlt pénzt a projekt további fejlesz­tésére szánják, mely főleg egy nagyobb hulladékgyűjtő udvar lenne Erre az elektronikus és a nagy méretű hulladék, például a hűtőszekrények, a bútorok tá­rolása, esetleges hasznosítása végett len­ne szükség A font úgynevezett motivá­ciós díjjal is támogatja a szervezetet, mely például egy tonna papír esetében 1800 korona értékű pénzösszeget jelent • Sztp Éva Folytatás az 1. oldalról Ennek érdekében már elkészült egy új, szigorúbb törvény tervezete, amelyben növelnék a büntethetőség kategóriáját. Az új törvény segítsé­gével ősztől keményebb szankciókra számíthatnak nemcsak a csalók, hanem forgalmazók is, akiket akár három évre is eltilthatnak tevékeny­ségüktől, továbbá a jelenlegi 50-100 ezer forintos bírságok tízszeresére lehet majd számítani. Magda Sán­dor a hegyközségek szakembereinek segítségére is számít az érzékszervi vizsgálatoknál. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főigazgató-he­lyettese bár jó ötletnek tartja a borkommandót, nem ért egyet az­zal, hogy még az akció indulása előtt nyilvánosságra hozták a tervet. Véleménye szerint így túl sok idő áll rendelkezésre a kereskedések megtisztítására. Ennek ellenére csatlakozni fognak az ellenőrzéshez, akárcsak az előző években, és nem­csak szakemberekkel, hanem infor­mációkkal is segítik majd a hatósá­gok munkáját. Horváth Csaba azt is hozzátette, hogy részt vettek az új törvény előkészítő bizottságának munkájában, ám a jelenlegi törvé­nyek ésszerű és összehangolt alkal­mazásával is szép eredményeket le­hetne elérni. Dula Bence, egri borbíró kételke­dik a borkommandó hatékonyságá­ban, mivel az inkább a közvélemény­nek szól, és nem a probléma gyöke­rére világít rá - mondta. Az OBI és a VPOP folyamatos munkájára len­ne szükség, legalább hetven minta­vétellel hetente. Ennek hiányában Brüsszelhez fordulnak a magyar bo­rászok, mivel a hazai forgalomba ho­zatali engedélyezési rendszer hadilá­bon áll. A bajok pedig nyilvánvaló­ak, hiszen közel másfél millió hekto­liter hamis bor kering a piacon, ho­lott egész Magyarországon nincs ennyi bornak megfelelő szőlő. Gimeskövi Károly, kesztölci bo­rász és Kamocsai Ákos, a neszmélyi Hilltop borászat vezetője is hasonló véleményen van. Szerintük 8-10 éves késésben van a kormány ötlete, mivel nem jutott volna idáig a magyar bo­rászat, ha az ellenőrzések folyamato­sak lettek volna. A probléma az, hogy nincs visszatartó erő a hamisításban, mivel még egy olyan esetről sem le­hetett hallani, amikor valakit kemény szankciókkal büntettek volna. • Juhász Regina Megfelelő ütemben épül-e a párkányi korzó? A város vezetése szerint megfelelő a sétá­lóutca készültségi foka, az elégedetlenkedők túl lassúnak találják az építést, a hivatalos nyilatkozatok szerint az ütemtervnek meg­felelően zajlanak a munkálatok. Latorczay Balázs (zenész) A zenekarom tagjai rajtam kívül mind idevalósiak, ezért itt tartjuk a próbákat. Nekem, aki hetenként jövök Párkányba, fel­tűnő a változás. Aki nap mint nap látja, talán nem veszi észre ezt. Szerintem gyorsan rend­be teszik a területet. Végeztem építési segédmunkát, tudom mi­lyen rossz hőségben dolgozni. Bősz Anita (pultos) Örülök, hogy sétálóut­ca lesz a párkányi bel­városból. Nagyon vá­rom, hogy befejezzék és végigsétálhassak raj­ta. Olyan lesz, mintha Budapesten, a Duna- korzón járnék-kelnék. Elég gyors­nak tűnik nekem a munka, gondo­lom fél éven belül be is fejezik. Lónyay Máté (pénzügyi tanácsadó) Egy ilyen építkezéssel, területrendezéssel két- három hónap alatt is el lehet készülni, de két- három évre is lehet húzni a dolgot. Ma már nagy luxust, és fő­leg hatalmas bevételkiesést jelenthet a város számára, ha sokáig halogatja a befejezést. Szerintem lassú a kivi­telezés, de gondolom, hogy az utol­só szakaszban majd belehúznak. Palkovics Imre (régész) Nekem semmi sem sürgős. Mivel két éve eladtam az autómat, nem panaszkodom a közlekedési káosz mi­att, ami az építkezésből eredően kialakult a vá­rosban. A mai építőipari technikával gyorsabban is lehetne dolgozni. Az én szakmámban nem szokás kapkod­ni, lehet, hogy a munkások is ásatá­sokat végeznek két műszak között. Ezrek buliztak a Vadas-fesztiválon A nyár egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválját - I. Vadas Music Fest - rendezték meg a hét végén Párkányban. A párkányi Vadas TermáUDrdő és az Idegenforgalmi Információs Iroda közös rendezésében három napon keresztül tíz zenekar adott koncertet a valamikori kompkikötőben felállított Sörsátorban. Magyarország nem földrengésveszélyes övezet Katasztrófák elhárítói (8. rész) A három nap alatt közel kétezer ember látogatott el a Vadas Music Fest-re, ahol többek között fellépett a Ladánybene 27, Hevesi Tamás, a Grassland, a Senzus is. Vincze Lívia, az esemény főszervezője elmondta, hogy nagy volt az érdeklődés a prog­ramok iránt és több pozitív visszajel­zést is kaptak. „Ahhoz képest, hogy az első ilyen könnyűzenei fesztivál volt, örömmel konstatáltuk, hogy sokan eljöttek” - mondta a főszervező. „Anyagilag veszteséges volt, de kell pár év, hogy felfuttassuk. A jövővel kapcsolatban semmi biztosat nem tudok mondani, majd kiderül, mennyi pénzt kapunk rá, de ha a Vadas nem támogat, akkor valahonnan kerítünk szponzorokat.” • NB A vészhelyzetek elhárítását vég­ző szakemberek szerteágazó mun­kájáról keveset tudunk. Erre a hiá­nyosságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védelem, a katasztrófa- védelem különböző szakterületeit és az ott dolgozók tevékenységét. A sorozat nyolcadik részében a földrengések bekövetkezésekor szükséges teendőkről informálód­hat az olvasó. A földrengések csupán kísérőjelen­ségei a Föld belsejében lezajló folya­matoknak, melyek során a Föld fel­színe állandóan alakul. A földerengé­seket sehol sem lehet előre jelezni, de még megmondani sem, hogy hol és mikor következhet be talaj mozgás. Pusztán azt lehet előre tudni, hogy adott területen mekkora földrengés fordulhat elő. Ez azonban nem előre­jelzés, hanem a földrengés- veszé­lyesség ismerete. Magyarország - bár évente átlagosan tíz mérhető föld­mozgást tartanak számon - nem tar­tozik a földrengésveszélyes szeizmi­kus övezetbe. A földrengések az em­beri életre közvetlenül nem veszélye­sek. A közvetlen veszélyt az épületro­mok, a víz és a gázömlések, a keletke­zett tüzek jelentik. Magyarország történetének legna­gyobb földrengései 1763-ban Komá­romban, é? 1911-ben Kecskeméten a Mercalli-Cancani-Sieberg (MCS) skála szerint 9-es erősségű földren­gések voltak. Az utóbbi ötven év leg­jelentősebb földrengése 1956-ban Dunaharasztin, a MCS szerinti 8-as erősségű volt, melynek még körülbe­lül 180 kisebb erősségű utórengése is volt. Legutóbb a Balaton-felvidéken fordult elő nagyobb földrengés, ami 1985. augusztus 25-én Berhida és Peremarton térségében következett be a MCS szerinti 7 fokos rengéssel. Emberéletet szerencsére nem köve­telt a katasztrófa, az épületekben azonban jelentős kár keletkezett. A történelmi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ahol ilyen erősségű föld­rengés előfordulhat, ott a jövőben is várható hasonló rengés. Ezért érde­mes megjegyezni és követni az alábbi szabályokat földrengés esetén. Min­denek előtt védelmet kell keresni az esetleg lehulló tárgyak ellen. Mene­déket az épület szilárd belső helyisé­geiben, akár egy erős asztal alatt cél­szerű keresni, kerülni kell azonban minden dőlésveszélyes tárgy közel­ségét. Míg reng a föld, nem szabad elhagyni az épületet, utána azonban minél hamarabb ki kell menni a sza­badba, ahol az út közepén, nem a jár­dán kell közlekedni. A liftet nem sza­bad használni. Állatok vagy fontos értékek mentésével nem szabad kés­lekedni, mert ez az ember életébe is kerülhet. Végül pedig nagyon fontos, hogy a külső tájékoztatásra is figyel­ni kell rádió, televízió vagy a hangos­beszélő segítségével. (folytatjuk) • Gál Kata

Next

/
Thumbnails
Contents