Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-16 / 139. szám
HÍDLAP • 2005. július 16., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Vigyázz, fizetős zóna Új fizetős parkolási rend Párkányban Folytatás az 1. oldalról A párkányi parkolás az új rendelkezés értelmében két részre oszlott. Ezek szerint parkolóórák találhatók a Fő utca minkét oldalán, a Szabadság téren, a Szent Imre téren, a keményítőgyár előtt, a Zahovay Hotel előtt, a Tűzoltó utca piac és Kultúrház közti szakaszán, a Kultúrház előtt, a Szent István út mindkét oldalán, a Bem József utca Az új parkolási rendet a képviselő- testület fogadta el. Legutóbbi ülésükön a sétáló utcára vonatkozó rendtartást is jóváhagyták. Ennek értelmében a vállalkozók indokolt esetben sem hajthatnak be hét tonnánál nagyobb járművel a korzóra. Az áruszállítást, az átlamün- nepek és vasárnapok kivételével, reggel öttől délután kettőig lehet megoldani. jobb oldalán, a Bocskai és a Vajansky utcában. Időszaki parkolóhelyeket is kialakított az önkormányzat, ezekre csak parkoló kártyával lehet ezentúl bejutni. Ilyen területek találhatók a Zrínyi, a Rózsa, az Alsó, az Orgona, a Diófa és a Kaszárnya utcákon. A fentemlített összegek kifizetése egyelőre nem kötelező, augusztus elsejéig ugyanis próbaüzem keretében vizsgálják az új rendszer hatékonyságát. • Szép Éva A MÓL éhe csillapíthatatlan Az olajtársaság itthon is maga alá gyűrné a piacot Folytatás az 1. oldalról Az viszont természetes, hogy elégedetlenkednek, hiszen literenként 4 forintot húzott ki a MÓL ezzel a lépéssel a zsebükből. Bodócsi szerint ami a versenytársaknak sérelmes, sérelmes lehet a fogyasztóknak is. Bodócsi András elmondta: mivel a MOL-nak akad bőven versenytársa, így nem tud tetszőlegesen magas kiskereskedelmi árat képezni, mert annak könnyen alámennének a többiek. A nagykereskedelmi árképzést vizsgáló bírósági per még nem zárult le, a bíróság most azt tekinti át, hogy nem adja-e túl drágán a MOL a versenytársaknak az üzemanyagot. A következő tárgyalás január 18-án lesz, addig pedig valószínűleg marad a fogyasztókat és a konkurenciát egyaránt sújtó piaci magatartás - tudtuk meg Bodócsi Andrástól. • Czigler Mónika A nép kéri a jussát Szlovákiában leállították az EU alkotmány ratifikálását Folytatás az 1. oldalról Az uniós alkotmány életbe lépése azonban enélkül is kétséges, hiszen a francia és holland népszavazásokon a lakosság elutasította a dokumentumot. A megfigyelők szerint viszont egy esetleges népszavazáson Szlovákiában is megbukna az alkotmány. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerint az, hogy az alkotmánybíróság felfüggesztette a ratifikációt, még korántsem jelenti azt, hogy azonnal népszavazást írnának ki az ügyben. „Ez a lépés egyelőre csak azt jelenti, hogy az alkotmánybíróság elfogadta a polgárok egy csoportjának beadványát, de döntés még nem született az alkotmányról. Az alkotmánybíróság döntését követően a parlament ismételten jóváhagyhatja korábbi döntését. Ez tehát nem azt jelenti, hogy azonnal népszavazást kell kiírni. Az alkotmánybíróságnak rengeteg idő, legalább egy év áll a a rendelkezésére, hogy döntsön. Némelyek populista módon még ebből a határozatából is megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni” - mondta ki Bárdos. • Cz. M. Nyolc autóbusz kiszorul a városközpontból A párkányi képviselő-testület július 7-én elfogadott egy kötelezőérvényű rendeletet, amelynek kellemetlen következményei lesznek néhány utas számára - nyilatkozta lapunknak Csepregi Zoltán, a Szlovák Autóbusz Közlekedő Vállalat (SAD) párkányi kirendeltségének vezetője. Az említett rendelet ugyanis nem teszi lehetővé a SAD autóbuszai számára, hogy díj menetesen a központi buszmegálló közelében parkolhassanak, ehelyett a futballpálya előtti téren kellene várakozniuk. Ez viszont évente hozzávetőleg plusz 25 ezer kilométer megtételét jelentené a vállalatnak. Tekintettel arra, hogy a plusz 25 ezer kilométerből eredő költséget nem tudják vállalni, nyolc autóbuszuk kiszorul a központi buszmegálló környékéről. Augusztus 1-től - amikor életbe lép az említett városi kötelezőérvényű rendelet - nyolc autóbusznak, amely Köbölkút és Muzsla irányából érkezik a városba, a Billa előtti megálló lesz a végállomása. E közlekedés módosítás értelemszerűen a Köbölkút és Muzsla irányából bejövő autóbuszok utasait érinti hátrányosan. A városközpont megközelítéséhez, illetve a városközpont és a Billa előtti buszmegálló közötti szakasz megtételéhez tudniillik augusztusitól több száz métert gyalogosan kell majd megtenniük az utasoknak. Minden rosszban van valami jó, tartja a mondás, a nyolc busz város- központból történő kiszorulásával valamelyest csökken a Tűzoltó, a Szent István és a Jesensky utca egy- egy szakaszának terhelése. • (zc) LAP(SZ)ÉL PSUl „Oxl" Zol tin A játékok tere Valahogy nincs ez jól, hogy mindent pénzzel mérünk. A múlt hónapban, még kormányfőink médiában bemutatott és utólag jól átcsámcsogott verbális csörtéje előtti időszakban is arról lehetett hallani, hogy melyik jobb: a pénzgazdaság vagy a nemzetgazdaság? A magyarok forintjától, vagy egységes tökösségétől rettegjen-e Európa? Ez volt a politikai sláger. Aztán a Gyurcsány-Orbán vita után a statisztika, meg a „kolhozos” vicc lett a szleng középpontja. A már-már filozofikussá váló napi politikai nyámmo- gásunk mindeközben kihagyja a bevétellel nem kecsegtető fejlesztenivaló- kat. Ilyen téma például a játszóterek eu-szabványra való átállítása, mivel a játszótér nem hoz forintban kifejezhető hasznot, sosem lesz napirendi pont, sehol. Talán, majd most. Régiónkban egykor, amikor még népgazdaságnak csúfolták az ország költségvetéssel és bevétellel bajlódó rendszerét, a játszóterek építése a jól bevált kommunista szombatok kedvelt célfeladatává vált. A „szoc- reál” stílushoz igazodó, a korszak mentálhigiénéjének megfelelő, fantáziátlan hangulatú, hegesztett vascsövekből tákolt csúszdák, mászókák, hinták már mind elvástak, vagy esetleg egy-egy balesettel hívták fel magukra a figyelmet. A játszótér nem hoz bevételt, a települések költségvetésének legutolsó rubrikáiban sem találni meg sokszor a felújítás, netán az új játszóterek építésének tételeit. Pedig a városi gyerek legkedveltebb tartózkodási helye pont ez a hely lenne. Sokszor panaszkodunk, hogy a mai kölykök mennyire keveset sportolnak. A játszóterek hiánya a gyermekekben lévő mozgásigény elsorvasztását hozhatja magával. A jelenlegi politikai éra egyik sarkalatos része az önkormányzatok bevételeinek megnyirbálása, mely gazdaság-politikai stratégia a települések non-profit beruházásainak csökkenését, megszűnését hozza, hozta magával. így jártak játszótereink is. A népességnövekedés csökkenését most nem kavarnám ide, talán csak annyiban, hogy a kevesebb csecsemőt produkáló generációk nehéz életének jelképe, a gazzal benőtt, csonka, rozsdásodó roncsokként őrt álló játszótér-rom lehetne. Talán vissza kellene térnünk a régi módszerhez, és az eu-szabványos új mászókákat, csúszdákat, hintákat egy-egy patronáló céggel, vállalkozással kellene megtámogattatni. A magyar gazda nem ütődött A baracktermelőket nem lepte meg az uniós csatlakozás hátrányos hatása Foly tatás az 1. oldalról Az ilyen méretű, illetve minőségű gyümölcsre folyamatosan igény jelentkezik külföldről, a hazai barack- termő vidékek többségén azonban kevés ilyen nagyméretű gyümölcs terem. Az Olaszországból, Spanyolországból és Görögországból származó barack gyakran olcsóbban kerül a vevők elé, mint a hazai, a nagy áruházláncoknál akár 150 forintért is megkaphatjuk a külföldi barackot. Ez azért is érdekes, mivel a magyar, vagy a szlovák termelő 50-120 forintnál többet nem kap a termésért, a kereskedelemben pedig akár kétszáz forintos áron is megjelenhet a gyümölcs. A Komárom-Esztergom megyei helyzet sem rózsás, a Szomor környéki termőterületeken ugyanis kiemelkedően nagy volt a viharkár. Az átlagos, 170-180 tonna körüli termés helyett idén körülbelül 138 tonna várható kajszibarackból, míg őszibarackból ennél valamivel több. Lisztes János, a Zsámbéki-medence TESZ Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a magyar termelőknek forgótőke hiányában nincs módjuk olyan technológiák használatára, amivel biztosítani tudnák a minőségi kiszerelést. Ennek hiányában sajnos képtelenek felvenni a versenyt az uniós országok piacain. Komoly problémákat okoz az is, hogy silány minőségű és ellenőrizetlen gyümölcs árasztja el Magyarországot és Szlovákiát, ilyen nagy importőr például Afrika. A feldolgozóipar is gondokkal küzd, mivel alig tíz százaléka van csak magyar kézben, a külföldi tulajdonú üzemek árait pedig a világon legolcsóbban beszerezhető velőár befolyásolja. A magyar termelők ezzel nem tudnak lépést tartani - mondta Lisztes János. Érdekes tény, hogy a termelési költségek 80-90 százalékát az egyre emelkedő üzemanyag, vegyszer és energiaárak teszik ki, amit csak hatékony munkával és jó terméssel lehetne kompenzálni. Ehhez nyújthat segítséget az öntözött területek kialakítása, ami megszüntetné a jelentős hozamkülönbségeket. Lisztes János elmondta, komoly fejlesztés előtt állnak, ami főként friss piaci kiszerelést és hűtőházfejlesztést foglal magába. A kertészeti ágazat problémáit azonban csak kormányzati támogatással lehet megoldani. Szabó Attila, a muzslai Rivel Kft. tulajdonosa a magyarhoz hasonló állapotokról számolt be. A szlovák termelőket is érinti az olcsó importgyümölcs, aminek hatására már csak 18 koronát, vagyis alig 120 forintot kapnak kilogrammonként az őszibarackért. Rövidesen azonban megtelnek a hipermarketek az olasz és görög gyümölcsökkel, akkor pedig tovább csökkenhet ez az ár, pedig a haszon már így is túl kicsi. • Juhász Regina
