Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-09 / 69. szám
hídlapmagazin 2005. április 9, szombat • HÍDLAP • A vargyasi titok Eg)' új szó jelent meg az esztergomi közbeszédben. Vargyas. Pár hónappal ezelőtt még csak a képviselő-testület nem tudta mi is az. Ma az egész város nem tudja. Ezen a múlandó állapoton szeretne ez a cikk gyorsan változtatni. Az olvasó elnézését kérem, ha az ismeretterjesztés néhol elemista szinteket érint, de néha bizony elemi dolgokat sem ismerünk Erdélyről. Vargyas egy erdélyi község, nevét a varnyúról kapta. Esztergomtól oly távolságban fekszik, mint a másik irányban Drezda. Túl van Nagyváradon, tűi Kolozsváron de Tusnádfürdőig már nem kell utazni. Hatalmas kiterjedésű erdők között fekszenek a vidék községei, ezért Erdővidéknek nevezik ezt az országrészt. A táj dombos, hegyes, a föld érceket rejt, szenet és jó építőkövet bányásznak. Hatalmas barlangokat és a savanyúvízforrá- sok százait találjuk. A megélhetést a hegy, erdő, bányászat és kézművesség adja. A környék folyói jószerivel délre tartanak, ki a Kárpátokból, bele a Dunába. Az éghajlat szigorúbb, mint nálunk de fű, fa, virág, gabona és madár, vaddisznó ugyanúgy terem, mint a Mátrában. Vargyas a csíki tömbmagyarság szélső, nyugati községe. Mellette fekszik Bárót kisváros, Párkány (!) testvérvárosa. Kicsit keletebbre Kisbacon, Nagybacon, Magyarhermány. Mesemondó Benedek Elek apó családi kúriájának vidéke. A tömbmagyarság húsz községe Árpád-kori, ősi település. Vargyas szomszédjában, Erdőfülén a vashámorban öntötte Gábor Áron első ágyúit. Erdővidéken a nap egy órával hamarabb kél, mint nálunk. Pár szót írnék, miért is indult kastély-nézni a városi képviselő-testület negyede a tél közepén. Az időpontot egy ígéret és az előrelátó gondosság diktálta. Az ígéret így hangzott: nem adja el a város a balatoni nyaraló részét addig, míg másik ingatlant nem szerez helyette. A gondosság pedig azt diktálta: szülessen döntés még márciusban, a költségvetés elfogadása előtt. Három nap alatt 2500 km utazás, rohanás, eközben 17 kastély megtekintése végül meghozta eredményét. Megérkeztünk Vargyasra. Hosz- szú, egvutcás település, négy templommal, közte a most épülő Makovecz Imre tervezte új reformátussal. A község főutcáján áll ötszáz éve egy reneszánsz kiskastély, a Daniel-kúria. Az egyre növekvő család az 1700-as évek vége felé barokk szárnnyal bővítette a kastélyt, majd újabb kétszáz év múlva egy történelmi hangulatú ldasszicizáló árkádsoros további épületszárny is épült az addigiakhoz. Ma huszonöt helyiségből áll, ebből 16 szoba. A kastély körül arborétum, melyet a Dániel család ötvenéves kényszerű távollétében megritkítottak ugyan, de helyreállítható és hatalmas. Harmincötezer négyzetméteres kert, négyszer nagyobb, mint a Széchenyi tér Esztergomban. Az arborétum még néhány növénytani ritkaságot őriz, de valójában a saját reneszánszára várakozik. A kastélyhoz „jár” még tízhektárnyi erdő is. Ezek a száraz összeget ajánlottak meg. Eddig nem próbált vállalkozásunk lesz a vargyasi megjelenés. Ok várakozó szeretettel fogadnak, mi pedig tudjuk, hogy nem bánthatunk meg senkit. Ha elhibáznánk, bocsánatot is kel kérnünk. Személy szerint kell megemlítenünk két hölgyet, Dániel Polyxena vargyasi bárónőket! Azt hinné az ember egyedi névvel, találkozik. Igaz, ami igaz, nem egy gyakori név, de a kastéllyal kapcsolatban kettő is írva van. Az első neves, tudós, híres előd 250 évvel ezelőtt lakta a kastélyt, Wesselényi István főispán felesége, tizenkét gyermek édesanyja volt. A mai lexikonok szerint „ Tudományos tevékenységével ... kitűnik korából, annak irodalmi téren is jelét adta. ” Korabeli ( 1750) közismert műve a zengzetes című: „Ezüst rostélyokban fénylő arany alma" Vajon miről szólhat? Azért nem páratlan e ritka név, mert szerződő partnerünk, a kastély jelenlegi eladó társtulajdonosa szintén Dániel Polyxena baroness, kivel kemény üzleti csatát vívtunk, jó kompromisszumot kötöttünk. Az épület tulajdonjogának átruházása mellett nem zártuk ki a kastély évszázados tulajdonosának majdhogynem jelképes lakhatási, használati jogát. A kastély kertjében kút áll, körülötte régi faragott kőkáva, rajta tekergő francia felirat: „Tout est corruptible adatok, melyek kedvéért még nem választ senki ilyen távoli célt, bázist, üdülőt. A város képviselő-testülete azonban mégis a vargyasi kastély megvásárlása mellett döntött. Melyek voltak a döntő érvek? Nem egy érv volt, hanem azok hosszú sora. Az Interneten kétszáz lap található „Erdővidék” címszó alatt. A tisztelt és érdeklődő olvasó ezekben adatokat, képeket, vallomásokat talál, melyekből az látható: az erdővidéki táj és a Daniel-kastély önmagát kínálta. Üdülés céljára azért megfelelő a kastély, mert egyesíti a komfortos, gázfűtéses szobák kényelmét, az őspark nyugalmas környezetét és a község múltjából fakadó kulturális miliőt. A kastélyban napjainkban még a helyi Polgármesteri Hivatal működik, bár a privatizáció és kárpótlási döntések mielőbbi kiköltözésre kötelezik. Az épület beköltözhető, nem pedig leromlott, károsított,,,bajnai kastély” állapotban áll. Nemcsak a kastély-ház, hanem még további udvari épületek is a vevő tulajdonába kerülnek, így az értékes főépületből az alárendelt tároló, szolgáltató funkciók oda ki helyezhetőek. A kastély szomszéd épülete, mely egy terjedelmes polgárház, szintén a vevő tulajdonába kerül, mivel az is az eladó Daniel családé volt. A kastélyban és a polgárházban kényelmesen kialakítható annyi férőhely, hogy akár egy teljes busznyi kiránduló, üdülő, zarándok, táborozó egyszerre érkezhessen. A felüdülést segíti a kastély körüli őspark, melynek szorgos kiegészítése, mielőbbi gyógyítása saját közösségi munkánkkal megoldható. A közösen végzett, közösségteremtő munka így mind az arborétumot, mind a kertészkedőket regenerálja. A parkban, kastélykertben kapnak teret a táborozok, szabadtéri programok, a sütés-főzés, bográcsozás. A kert végében - mint a mesében - ott folyik a saját patakunk, bár a fahídját helyre kell állítani. Emberi kapcsolatok építése, helyreállítása- ez a vargyasi kastélyprogram egyik bevallott célja. Ha valaki, úgy az esztergomiak tudhatják, hogy városunkban erre nagy-nagy szükség van. A kastélyvásárlás harmadik indoka, magyarázata a község közismert hagyományos nép- művészeti, néprajzi értéke. Vargyas község Székelyföld- szerte a legismertebb faragók és festett bútor készítők faluja, a Sütő dinasztia Európaszerte ismert. A faragó famíliák keze alól kerülnek ki a leghíresebb székelykapuk és festett bútorok, végül a temetői kopjafák. A kastély folyamatosan lakott volt, ennek köszönhető a megőrzött, nemrég felújított komfortos, állapota. A kastély berendezése, a szálláshelyek kialakítása viszont már az új gazda gondja lesz. A képviselő-testület döntése szerint ez az új gazda mi lennénk valamennyien, vagyis Esztergom városa. Nem tudom - pedig kutattam - volt-e valaha is Esztergomnak erössze, a könyveket az adományozó nevét mutató ex librisszel jelöljük. A könyvek begyűjtését szorgalmasan végezzük, bízunk benne, hogy erre a célra ki-ki egy-két értékes, jobb könyvet emel le könyvespolcáról. A mondás szerint: „A jámbor adakozót az Úr szereti” Hozzáfűzném: a szerkesztőség pedig várja. A tervek szerint tíznapos turnusokban váltanák egymást a kastélylakók. Az utazás céljára beszereznénk, biztosítanánk egy olyan autóbuszt, melyet már egyébként is nélkülöz a város. Az ajánlatokat bekértük, a döntésre rövidesen sor kerül. Vargyas községe! Mi is az? Nem más, mint Esztergom tanúságtétele lakóiért viselt felelősségéről, emellett arról az összetartozásról, melyre Esztergom december 5.-én igent mondott. A kastélyprogramok folyamatos ismertetését, a közmunkák, kiutazások lehetőségét, a szervezett csoportos üdülések megkezdését, a kastélygondnokság működését a Hídlapban tesszük közzé. A beszámolót olyan emberek szavaival zárom, akik születésüktől ismerik Vargyast, a vargyasi tájat, Erdővidéket: „Erdővidékről bizton állíthatjuk, hogy a Kárpát-medence különösen szépre sikerült vidéke. Ezt mi, akik itt születtünk és itt élünk bizton állíthatjuk, hiszen hatalmas erdőrengetegek övezik a vidéket, számos barlang, borvízforrás, ásvány, roppant változatos élővilág teszi csodálatossá e tájat. Eszép természeti környezetben él évszázadok óta mintegy 20 település székely magyar népe, jellegzetesen szép örökséget alkotva népművészetben, épített örökségben, néphagyományban egyaránt. ” • Kolumbán György képviselő délyi ingatlana, fundusa. Most lesz. Furcsa, fontos, hogy ne mondjam súlyos feladatot veszünk magunkra. Az évszázados rend szerint élő, kialakult szokások szerint működő közösségbe állít be a város. Mint új birtokosok csak figyelemmel és tapintattal jelenhetünk meg. Ha már megadatott bekövetkeznünk Erdélybe, Erdővidékre, Csíkba, ezt példás udvariassággal tegyük. Beköszöntőként a város csatlakozik a Vésztői Városháza döntéséhez, 100.000 Ft-tal hozzájárulunk a Makovecz-féle új református templom harangjának költségeihez. A képviselő-testület tagjai a saját tiszteletdíjuk terhére hasonló dans les creatures ala sigenur Emerico Daniel 1780.” Ami annyit tesz: „Sajnos minden romlandó az Úr teremtményei között. Dániel Imre 1780.” Mi vitte rá a hajdani főrendet eme bánatos bölcselkedésre? Talán Polyxena hét gyermekének halála? A választ a hallgatag kút- ház örökre őrzi. A kastélyt nem a nyári szezon két hónapos idejére, hanem egész évben való használatra alakítjuk ki. Az ellátáshoz bizonyára szükség lesz ezermester gondnokra, házvezető gazdasszonyra, alkalmi munkásokra. A vendégszobákat önellátásra, apartmanszerű gazdaságos kiszolgálásra alakítjuk ki. Megkeressük a község értékeit, az országszerte híres kézművesek műhelyeit, műtermeit. Lovas, tehenes, bivalyos gazdákat szeretnénk megkérni, viseljék el a kíváncsiskodó vagy kisállatsimogató városiakat. A kastély állandó kiállításán mutatja be Esztergomot és ideiglenes alkalmi képzőművészeti tárlaton a táborok újabb értékeit. A szobákat a művészeti táborok alkotásaiból válogatva díszítjük. Hidegebb, esős napokon a kastély könyvtárát ajánljuk. Terveink szerint csend és fény mellett, nyitott olvasóteremmel várjuk a lakókat és község érdeklődőit is. A könyvtári anyagot közadakozásból gyűjtjük 90 4
