Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-18 / 119. szám
HÍ DL AP • 2005. június 18., szombat hídlapmagazin Tervek és álmok - Számadó 25 Karácsony Tamás makett-kiállítása a Duna Múzeumban nem lehetett semmi - jelen esemény ugyanakkor unikumnak is számít, mert az „épületcsinálók” többsége nagy, átfogó, életpályát bemutató kiállítást a megvalósult tervekből állít ki. A számtalan díjjal és igen figyelemre méltó életrajzzal (lásd keretes írásunkat) megáldott-megvert Karácsony Tamás azonban olyasmit is kiállított most, ami csak maketten létezik. Mindent összevetve, szomorú. Épületeit, házait, és még inkább térrendezéseit, - amivel városunk néhány bonyolult, vagy csak egyszerűen logikátlan területi elrendezését - nem csak korrigálni, de a világ végéig megszüntetni lehetne, - elképzelések maradnak. Sajnos. Pedig amit a közönség láthat: a mesteri misztérium, az egyéniség, a szorgalom és a tehetség páratlan esszenciája. Mondhat bárki bármit, a Duna Múzeum legújabb bemutatója egy szomorú kiállítás. Azon persze Lehet vitatkozni, hogy egy, nemcsak megvalósult, hanem megvalósulatlan tervekből és álmokból is készült tárlat kellemetlen utóízén (miért nem lett a makettből ház) érdemes-e egyáltalán rágódni, a lényegen nem változtat: körbejárva az időközben épületté váló apró modelleket, folyton arra gondol az ember; ebből se lett semmi, abból se lett semmi - pedig csak nyertünk volna vele. Karácsony Tamásról... ...lehet általánosságban beszélni, de az építészek szürke tömegéből kiemelkedő munkássága megérdemli, hogy közelebbről is bemutassuk őt. Az 1956-ban, Mosonmagyaróváron született Karácsony Tamás éppen huszonöt éve végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd Esztergomban telepedett le. 1980-ban készül diplomaterve, melynek témája az Eger Tetemvár lakóterület rehabilitációja volt, a Diplomadíj pályázaton I. díjat kapott. 1986-ban építésztársaival megalakította az É-11 Tervező Fejlesztő Kisszövetkezetet, később kft-t. Még ebben az évben befejezte a Mesteriskola Vili. ciklusát. '87 óta az Építészmérnöki Kar Középülettervezési tanszékének meghívott oktatója. A rendszerváltás után a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének munkájában vett részt egy évig, fél évtized után megalapította saját cégét, a karácsony Építész Iroda Bt.- t. 1997 szeptemberétől főállású egyetemi oktató, docensi munkakörben a Középülettervezési tanszéken. 1997-2001 között a Magyar Építészek Szövetségének elnökségi tagja. S idén már negyedszázada építész. A Duna Múzeum nem véletlenül került fel az elmúlt fél évben az országos tíz legjobb közé'. Olykor napi kétezer látogatójával nemcsak kentbe veri a körnvék és egyéb más vidéki városok múzeumait, hanem ezzel a keresett pesti „szalonmúzeumok” élvonalába is kerül. Persze szerencsés helyzetben van - a művészeti vezetőcsapat hihetetlenül jó érzékkel és odafigyeléssel választja meg az épp bemutatandó művészt (legyen az festő, térképrajzoló, építész, fotóművész, stb.), no és persze, hogy Esztergomban (tehát idegenforgalmi origópontban) van. És ha még ez sem lenne elég, - a galériát már csak brahiból is megnézi egy ominózus osztály- kirándulás, ha eredetileg a vízügyi tárlat is volt a cél. Ennyit a szerencséről, amiből sosem árt, ha van elég. Sokan nem is sejtik, mennyire klasszikus esemény, amit a Duna Múzeumban Karácsony Tamás prezentált - hiszen amióta világ a világ, az építészek mindig közszemlére tették terveiket-álmaikat. Még akkor is, ha azokból jóformán nem lett - vagy • Szalay Álmos Az Esztergomhoz rokoni szálakkal kötődő Kempelen-dinasztia talán legismertebb alakja Kempelen Farkas volt. Nagy tudású fonetikai szakemberként többek között hosszasan töprengett azon, miképpen is lehetne megtanítani írni és olvasni a vakokat. Különösen ösztönözte őt a kutatásra, hogy .Mária Terézia keresztlánya, az 1759-ben született Maria Theresa Paradis három esztendős korában elvesztette szeme világát. Mindamellett kitűnő hallású gyermekként megtanult nagyszerűen orgonálni, sőt énekelni, olyannyira, hogy 11 éves korában az Agoston-ren- diek bécsi templomában saját orgonakíséretével énekelte el Pergolesi Stabat materjét. E tehetséges kislányra figyelt fel Kempelen Farkas. Jól tapintható domborműveket készített Paradis kisasz- szony számára, és ilymó- don tanította meg neki a szavak összetételét, majd a későbbiekben kicsiny nyomdát készített a hölgynek, amely alkalmas volt arra, hogy az egyes betűkből összerakott szövegből lenyomat is készülhessen. A kisasszony ki is nyomtatta 1779-ben első levelét, amelynek a címzettje természetesen Kempelen Farkas volt. A neves műszaki alkotó az elhíresült kézi- *: nyomdát a későbbiekben tovább is fejlesztette és olyan írógépet konstruált, amelynek billentyűin dombormű-szerű betűket helyezett el. A technikatörténészek véleménye szerint az első gyakorlatban bevált írógépet valójában tehát Kempelen Farkas készítette. Igaz, hogy ez nem bizonyítható, az azonban minden kétséget kizár, hogy, egy Hauy nevű feltaláló továbbfejlesztvén a síknyomtatást, 1786-ra eljutott a dombornyomásos könyv előállításának technológiájához, és ez tette őt világhírűvé. Mellszobrát 1840-ben a pesti vakok intézetében állították fel. Ebből az alkalomból az intézet igazgatója, Dolezsálek Antal emlékezett meg a vakok segítőiről, az általuk használt eszközök feltalálóiról. Kempelen neve itt már nem hangzott el. Pedig, noha jobbára Bécsben élt, mégis magyarnak kell tartanunk. • Dénes Kuriózum Rejtvény Július és augusztus hó során számos kulturális eseményben lehet részünk annak a rendezvénysorozatnak köszönhetően, amelynek nevét rejtvényünk kiemelt sorai tartalmazzák. Vízszintes: 1. A megfejtés első része. 11. Kvarccal szennyezett 12. Nagy Róbert. 14. Nevezetes színház Párizsban (ék.h.). 15. Duplán:dunántúli város. 16. Tagadás. 18.ADS. 19. Hosszú, keskeny csík. 20. Folyamat egy szakasza. 22. Gyermekjáték. 23. Alapszín. 24. Bátor. 25. Ceruza. 27. Kicsi. 29. Ázás határai! 30. Hiányos vezér! 32. AO. 33. Nem áll. 34. Kapni szeretnék. 36. Olasz folyó. 38. A megfejtés befejező része. 40. Helyiség az állomáson. Függőleges: 2. Saját kezűleg, de röviden. 3. ZVO. 4. Fordított adat! 5. Különféle erők együtthatása. 6. Kevert CROS! 7. Fél gondok! 8. OS. 9. Idejét múlt jármű „motorja”. 10. A megfejtés második része. 13. Hátrál. 15. Bő. 17. A Tiszába ömlik nálunk. 19. A Himalájában élő, magas kultúrájú nép fia. 21. Fél ponton! 22. Becézett Leonóra.26. Vadászfegyver töltete régiesen. 28. Félig roppan! 30. Megsemmisítő tiltakozás. 31. Rövid férfi kabát 33. Az ütő teszi. 34. Veszteség. 35. Történelmi időszak. 37. Cin. 38. JÁ. 39. Kovács Ede. A zene ünnepe -június 21. A zene ünnepét 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Maurice Ili IMI XI Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az. ödet Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg. I flj| £ I A Zene Ünnepe azóta egyrészt al- I íjl jli B »» jfiS f kaimat ad arra, hogy kimozduljunk jrfflb JJ| t |§ | | otthonról a rengeteg, ilyenkor ren- RVSPMMMMM * dezett programnak köszönhetően, és I I) . t „.t Jű 4ny issünk addig kevésbé ismert zenei I Bj 'l|||T y t fj j ( ti stílusok felé, másfelől, lehetőséget I biztosít különböző zenei intézmé- f &Jr tj..! inyek számára (opera, zenekarok, kó- la " HÉJ; jf II 4a rusok, stb.), hogy kiszabaduljanak a pjJB ^ ^ r*r 11 nész szakma mellett'mindenki kézbe veheti hangszerét és kedvére muzsikálhat az utcákonl Ma már a Zene Ünnepe európai, sőt nemzetközi méretűvé vált: több mint 100 országban rendezik meg ugyanazon a napon, június 21-én Európában ez a kezdeményezés egyesületi formát öltött a Zene Európai Ünnepe néven, amely szervezők és intézményi rendszerek hálózatát foglalja magában. Természetesen mindezen kezdeményezések mellett egyéb zenei megmozdulások is észlelhetők az érdekelt városokban. A Zene Európai Ünnepének chartáját 1997-ben Budapesten 16 város írta alá, 12 országot képviselve így Európából. ■ • DÉNES
