Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-04 / 109. szám

magazin 2005. június 4., szombat • HÍDLAP III A Pócspetri-ügy 1945-ben a háború végét és a néme­tek kiűzését hazánkban sokáig felsza­badulásnak nevezték, pedig csak helycsere történt. Most a szovjet hadsereg szállta meg az országot és a térséget, rákényszerítve akaratát és „szocialistának” nevezett társadalmi berendezkedését mindazon országra, amelyet „felszabadítóként” csatlós állammá tett. A társadalmi beren­dezkedés hazánkban alapvetően osz­tályidegen megváltoztatása azonban nem ment zökkenőmentesen. Ezer­éves történelmi tradíciókat és azok képviselőit kellett megsemmisíteni ahhoz, hogy megkezdődhessék a pártállam végleges kiépítése. A leg­főbb ellenség természetesen az úgy­nevezett konzervatív értékeket képvi­selő katolikus egyház volt. Mint min­den diktatúrának, a szovjet típusú­nak is az egyik leghatékonyabb mód­szere a megfélemlítés volt, eszköze pedig a koncepciós perek. 1948. júni­us 3-án a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri községben a lakosság tilta­kozott az egyházi iskola államosítása ellen, csatlakozva az akkor még sza­badlábon lévő Mindszenty József hercegprímás mozgalmához. A tilta­kozók és a hatósági személyek közöt­ti „csetepatéban” egy eltévedt puska­golyó halálra sebzett egy rendőrt, bár a történet körülményei máig tisz­tázatlanok. A „gyilkosság” ürügyén nem csupán egy koncepciós per folyt le a kommunista hatalmat kiépítő rendszer és annak moszkovita képvi­selői vezetésével, hanem szinte az egész falut a vádlottak padjára ültet­ték és meghurcolták a teljes magyar katolikus papságot. A Pócspetri-ügy (vagy provoká­ció) ellenére Mindszenty József eszter­gomi herceg- prímás vezeté­sével a katoli­kus egyház élénken tiltako­zott az esemé­nyek miatt és az iskolák államosítása ellen. Megakadályozni azonban nem tudták az államosításokat, és arra sem volt módjuk, hogy hatálytalanít­sák az erről szóló június 16-án elfoga­dott törvényt, amelynek értelmében 6505, korábban nem állami kézben volt iskola került állami tulajdonba. A szerzeteseket szétszórták a nagyvi­lágba, jórészüket koholt vádak alap­ján bebörtönözték. A későbbi kény­szerű kompromisszum azután négy szerzetesrendnek engedélyezte ren­denként két-két iskola működtetését, így nyílt meg a bencések két gimná­ziuma Pannonhalmán és Győrben (esztergomi iskolájukból Bottyán lett, lemeszelt freskókkal), a piaristá­ké Budapesten és Kecskeméten, a nő­vérek Budapesten és Debrecenben nyitot­tak iskolát, a ference­sek pedig Szentendrén és Eszter­gomban kezdtek újra tanítani. Hely­zetük azonban a negyven éven át folyt negatív diszkrimináció miatt korántsem volt rózsás. Az iskolák működését biztosító célvagyont elko­bozták és nem pótolták állami támo­gatással, diákjaik hátrányos helyzet­be kerültek az egyetemi és főiskolai fölvételiken, folyamatos ellenőrzé­sükről pedig az Állami Egyházügyi Hivatal „gondoskodott” mindvégig negatív módon befolyásolva a zökke­nőmentes oktató-nevelő munkát. Mindez egy elhíresült koncepciós perrel kezdődött valahol Pócs- petriben 1948. június 3-án. • DÉNES Egy kultúrtörténeti kuriózum Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébet királynét 1867 júniusában Magyarország és társországai királyává, illetve ki- Q rálynéjává koronázták Pest- ' Budán. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc Koronázási miséjét, s annak bemutatóján ma­ga is részt vett. Volt azonban egy kis gond a koroná val; annak bel­ső kerülete 65 cm, Ferenc Jó- j zsef császár fe­jének körmé­rete viszont! ennél kisebb volt: 55 cm kö­rülinek mutat-kozott. E ko­moly problé-31 mát ötvös nem tudta f j,megoldani, hiszen a korona |í méretein nem kívántak UflHj változtatni. Maradt a má-yV^jsik megoldás: kibélelni egy fi- nőm textíliá­val. Fel is keresték a bécsi korona­őrök a Pórfi Ferenc vezette pesti, Váci utcai kalapüzletet, és arra kér­ték a tulajdonost, hogy bélelné ki a koronát. Pórfi büszkén vállalta a megbízatást, elvégre cége udvari szállítói ranggal is bírt és akkor már e szakma legismertebbjei voltak. Pórfi Ferenc, mint afféle öntuda- tos magyar ember, remekművé­ért nem fogadott el semmiféle díja- ■j zást, sem kitüntetést, egy hiteles okiratot azon­ban igen. A korona­őri levél 1867. má­jus 16-án kelt és nagyjából leír- , ja a történte- i két, misze­rint a ma- ! gyár királyi apostoli ko­ronát fent ne- F vezett Pórfi Fe­renc úr, Pest J városának pol- gára, új bé- Lj léssel látta el s * O Császári E Királyi Apos­toli Felsége I. Fe- ^ renc József fe­jéhez igazította. $ Azt nem tu­dom, hogy a custosok ott merték-e hagyni iR) a koronát Pórfi Ferenc ka- lapüzletében, vagy mindvégig katonai őrizet alatt dolgozott-e. Én ma biztosan nem merném őrizetlenül hagyni. Röppálya, avagy a Tűzkerék xT „Lövedéke ff A hazai underground világban, a blues és a rock műfajok perifériá­ján évek óta jegyzik az esztergomi illetőségű Tűzkerék XT együttest. A különböző neveken és felállásban, de a kezdetektől gyakorlatilag azo­nos tartalommal bíró együttes a több, mint negyedszázados fenn­maradását is ünnepelhette volna a múlt héten. Ehelyett a basszusgitá­ros, dalszerző, zenekarvezető Tóth Tamás 49. szülinapja volt a fellé­pés apropója a Molothow Ligetben. A koncertet megelőzően már halla­ni lehetett, hogy a banda hamaro­san megjelenteti új, saját szerze­ményekből álló albumát. Az eszter­gomi rock klub idényzáró' bulija előtt Geletey György dobossal és a születésnapos Tóth Tamás basz- szusgitárossal beszélgettem.- Hadd kezdjem egy nem veletek kap­csolatos hírrel. A Hídlap múlt heti szá­mából tudhatta meg a szélesebb közönség, hogy az egyik legkarakteresebb helyi együttes, a Le Panic hosszú évek munká­ja, lemezkiadások, koncertek, videóklipek bemutatása után feloszlik. Tudtok erről? Egyáltalán, tartjátok egymással a kap­csolatot a többi bandával, vagy egyszerű­en csak riválisok?- Geletey György: En nem tekin­tettem riválisnak a Le Panic-ot, jó volt a kapcsolatunk egymással és az is biztos, hogy a frontember távozása megbolygathatja egy zenekar életét, hacsak nem találnak a helyére egy ugyanolyan karizmatikus egyénisé­get. A Tűzkeréknél is volt ilyen eset, amikor Fodor Sándor helyére Anda Bálint került gitáros-énekesnek. A Le Panic ezek szerint nem találta meg azt a figurát, aki Gomba helyé­re be tudott volna lépni.- Tóth Tamás: A 80-as években egy elég súlypontos rockcentrum alakult ki Esztergomban, melyben mindenféle egyéniségek tűntek fel és el. Amikor egy zenekar feloszlik, két szempontot érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy az eredeti felállásból ki milyen formában szeretné tovább folytatni azt, amiért egykor a szín­padra állt. Ez lehet egy új zenekar, netán egy szólókarrier. A másik út, hogy a zenészek már nem akarják a gondolataikat a zenén keresztül a kö­zönséghez eljuttatni, vagyis teljesen abbahagyják a pályát. És mindegy, hogy ez egy amatőr, vagy egy profi, vagy egy ilyen stílusban vagy olyan trendben működő együttes volt, a lé­nyeg, hogy a feloszlás után maradt-e a kifejezésmódra igényük. És ez nem csak a Le Panicra vonatkozik, de most róluk beszélünk, de volt így a Tűzkerék is.- A ti együttesetek hármas felállásban dolgozik több éve. A formáció idei legfon­tosabb állomása a „Lövedék" című album kiadása. Az anyagról már régebben is adtatok hírt, de csak idén valósul meg. Mióta készül ez a lemez?- Tóth Tamás: Négy éve készül ez az album. Ennek a hosszú időnek az az oka, hogy a zenekarban több szer­ző volt és van, akik vagy muzsikát vagy szöveget, illetve mindkettőt ír­tak. A 2000-től 2005-ig tartó időszak­ban egy folyamatos átalakulás köz­ben több szerző írta a Lövedék című anyagot. Ez a munka most ért véget. Tíz dalt tartalmaz a lemez, ebből hét olyan szerzemény, amely az elmúlt időszak termése. Egy újabb Radics feldolgozás mellett, egy régebbi szá­munk új verziója, a „Megrontás” is rákerült az albumra, de a „Fűben áll­va” című nóta egzotikus, kongás vari­ációja is felkerült a hanghordozóra. A „Megrontásának egyfajta politikai aktualitása lett most ismét, ezért ke­rült rá a lemezre.- A politika mellett milyen témákkal, gondolatokkal foglalkozik mostanában a Tűzkerék xT? Miről szól az új lemez?,- Geletey György: Ha majd valaki meghallgatja a lemezt és egy kis fi­gyelmet fordít a szövegekre, akkor rájön, hogy az alkohol került abszo­lút az előtérbe... (nevet)- ...Szerintem akkor íródtak a legjobb Tűzkerék dalok, amikor a zenekar „fo­gyasztása" nagyobb volt. Tóth Tamás szö­vegírói vénája akkorpulzált a legjobban...- Geletey Gyögy: Ez lehet, sőt a „Részeges” című dal szövegét is Ta­más írta, de ő már évek óta nem alko­holizál. A dal megírásában nagy ihle­tet adott egy esztergomi fazon, akit többen is Heti néven ismernek, és aki a helyi kocsmakultúra egyik karakán személyisége a mai napig.-Tóth Tamás: Tulajdonképpen majd mindegyik szerzeményben benne van az al­kohol. Ezzel együtt bátran ki- jelenthet j ük, hogy a zenekar három tagja nem alkoholista. Az ivás benne van a magyar hétköz­napokban és az ünnepekben is. Jómúltkor hallot­tam, hogy a Dallas tv-sorozat egy- egy epizódját Jockey-val és Saman- thával együtt néhányan megpróbál­ták végiginni, így azt mondom, hogy a hazai szeszkultúra több esetben is elvegyül egyéb más kulturális mű­fajokkal. A mi zenénkben amikor megjelenik az alkohol, vagy akár ma­ga a borosüveg, akkor az szimbólum­má emelkedik, fókuszponttá válik. Maga a Lövedék cím is ilyen szim­bólum, melyben benne van egyrészt az élvezet leírása, másrészt a szexua­litás, az agresszió, a háború, a politi­ka, minden. Erre a lemezre ugyanaz vonatkozik, amit egykor VVahorn András mondott egy másik anyag­ról, hogy ösztönösen, zsigerből író­dott, átitatódva a helyi géniuszok, szellemek üzeneteivel. így került be­le oly sok motívum, mint például a Heti is. Az eredmény valószínűleg az lesz, hogy a lemezzel aztán olyan gondolatokat ébresztünk a hallgató­ságban, amelyek nekünk eszünkbe sem jutottak eredetileg.- Geletey György: Van a lemezen egy dal, az „Óriási fal”, ez az én szér­iái zeményem, melynek megkomponálására Tóth Tamás Radics Béláról írt könyve ih­letett. Ez a szám arról szól, hogy sze­gény Radics szénné itta magát, de ha jobban a sorok közé kuksizol, meg­hallod, hogy nem az italról, hanem a szenvedélyről próbálok valamit elmondani... A szenvedélyről, mely az ember menekülésének a célja.- Említettétek a politikai vonalat is. Van valamilyen ehhez kapcsolódó üzenete a új albumnak?- Geletey György: A Tűzkerék xT abszolút politikamentes együttes. Nem foglalkozunk ilyen szinten ez­zel. Nyilvánvaló, hogy magánember­ként, mondjuk a zenekari próbán együtt megbeszéljük az aktuális ese­ményeket, de kifelé, mint Tűzkerék xT, nem politizálunk.- Tóth Tamás: Vagy ha úgy vesz- szük, a Lövedék cím is már eleve po­litikai üzenet, főleg a mai korban, amikor azt is meg kell vizsgálni, hogy ki a terrorista és ki nem. Ennek lehet a világpolitikai összefüggéseit is vizslatni. Vagy például felfedez­tem egy olyan filmkultúrális össze­függést is, hogy a Star Wars legutóbb moziba került részében a Galaxisban rendet tenni kívánó Birodalom ellen fellépő Szövetséges lázadók, akik fel akarják robbantani a Halálcsillagot, nem lehetnek vajon terroristák?- Hm, érdekes gondolat. Mit lehet még tudni a „Lövedék” című új Tűzkerék xT albumról?- Tóth Tamás: Az új lemezen több fontos dolog fedezhető fel. A zene keményebb, riffelősebb, erőteljesebb hangzású, hard rockosabb, dinami­kusabb lett. Ezzel együtt új-régi kol­légaként ismét feltűnik a színen Szegő Csabi szaxofonos, akivel a 90- es években már dolgoztunk együtt. Most négy dalban is szaxizik. Az ő fúvós játékával egy ilyen jazz-rockos irányba változik a lemez zenei han­gulata. A '74-ben Sztevanovity Du­sán által írt Radics szám pedig reme­kül illeszkedik ebbe a sorba. Lauró Árpi kongajátéka szintén feldobja ezt az eklektikus lemezt, mely szeptem­berben jelenik meg. Természetesen a nyári időszak turnéállomásain, így a Fesztergomon, szerdán délután, illet­ve ősszel is ezt az anyagot fogja tő­lünk hallani a közönség. • Pöltl „Oxi” Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents