Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-04 / 109. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. június 4., szombat Megtérül a pályakezdő alkalmazása Rajt előtt a Start-program: állami kedvezmények a vállalkozó kedvűeknek Hadjárat a vajdasági magyarok ellen A magyarverések után újabb támadások érik a magyar kisebbséget Folytatás az 1. oldalról További változás, hogy a munkál­tatóknak eleve a csökkentett járulékot kell befizetniük az eddigi utólagos visszaigényléssel szemben. A Fidesz annak ellenére, hogy lé­nyegében egyetért a javaslattal, „tü­netkezelésnek” tartja az új program- csomagot és valószínűsíti, hogy nem hat majd elég ösztönzően a cégekre. Érdeklődésünkre az adóhivatal munkatársai kitérő választ adtak. Mint mondták, ők egyelőre nem tudnak a Start-programról, és arról sem, hogy a kártyák kiadását nekik kellene elvé­gezniük. A régió munkaügyi központ­jai hasonlóan értetlenül állnak a terve­zett program előtt, amelyről hivatalo­san nem értesítették őket. A pályakezdők elhelyezkedését jelen­leg is próbálják segíteni, az úgynevezett „munkatapasztal at-szerzési támogatás­sal” - tájékoztatott a Komárom-Eszter- gom Megyei Munkaügyi Központ esz­tergomi kirendeltségének munkatársa, Cser Péter. Ez alapján a munkáltató egy éven keresztül jelentős támogatást kaphat pályakezdő foglalkoztatására, melynek mértéke nem haladhatja meg a legkisebb bér másfél-, két-, valamint két és félszeresét a pályakezdő szakkép­zettségétől függően, továbbá megtérít­hető a fiatal után fizetendő egészség- ügyi hozzájárulás is. Sok álláshirdető használja ki ezt a lehetőséget - mondta Cser Péter, azt viszont nehezen tudják ellenőrizni, nem szüntetik-e meg ezek a munkáltatók a szerződést a támogatás lejárta, azaz 1 év után. A munkaügyi előadó megerősítet­te, hogy a szakmunkásképzés hiá­nyosságai mára kritikussá váltak. Sok szakmában egyszerűen nem találnak képzett munkaerőt a különböző cé­gek, gyárak, és egyre inkább észreve­hető, hogy lassan már nem is keres­nek. Becslések szerint egyébként, amennyiben nem változik a képzési rendszer, a jelenlegi 80-100 ezer fős munkaerőhiány 2013-ra 300 ezres nagyságrendig nőhet. Leginkább ta­lán az építőipar sínyli meg a szak­munkáshiányt, és például forgácsoló­ból megyei szinten egyetlen osztály­nyi diák végez évente. Diplomásként jóval egyszerűbb az elhelyezkedés, ám ez esetben is a piac igényei diktál­nak. Gépészmérnökként például szinte azonnal talál állást a frissdiplo­más, míg bölcsész vagy pedagógusi végzettséggel jóval lassabban és ne­hezebben lehet elhelyezkedni. A regionális képzési központok létre­hozásával kapcsolatban a szakember azon kétségét fejezte ki: a szülők való­színűleg nem lesznek eléggé motiváltak abban, hogy gyermeküket egy távoli vá­rosba - esetünkben Veszprém vagy Székesfehérvár jöhet szóba - küldjék tanulni, biztosítva a kollégiumi elhelye­zés, utazás és étkezés költségeit. A szak­képzett munkaerőre pedig nagy igény mutatkozik a régiónkba települt multi­nacionális vállalatok részéről is. Az oktatási és a munkaügyi tárca együttesen próbál javítani a diplomás munkanélküliség, szakképzéshiány álla­potán, illetve lépéseket terveznek a pá­lyakövetés és a felnőttképzés kiterjesz­tése érdekében is. • SZABÓ HAJNAL Folytatás az 1. oldalról Kasza ellen több ügyben is vizsgálat zajlik, a közzétett informá­ciók szerint többek között azzal gya­núsítják, hogy törvénytelenül jutott termőföldhöz Szabadka mellett, to­vábbá hogy a szerbiai kormány alel- nökeként kiváltságosként nagy tétel­ben vásárolhatott német márkát a fe­ketepiaci árnál sokszorosan olcsóbb, miközben az átlagpolgároknak jófor­mán lehetetlen volt valutához jutnia. A pártelnök a vádak szerint legalább húsz személy számára vásárolt ezen az úton valutát. Mindeközben Józsa Lászlót, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét azzal vádolják, hogy egyike volt annak a húsz személynek, aki va­lutát vásárolt Kaszán keresztül. Rajtuk kívül további magyar poli­tikusok és elöljárók ellen folyik eljá­rás, többek között a szintén korábbi szabadkai polgármester, Ispánovics István, Kern Imre, a VMSZ alelnö- ke, volt szabadkai önkormányzati el­nök, Fodor-Lackovics Anna, az ön- kormányzat volt ingatlanügyi-jogi hivatalának egykori elnöke, valamint Nemes Gábor, a Subiro építési válla­lat igazgatója ellen. A szerb ügyész szerint a gyanúsítottak legkevesebb 14 millió dinárral (közel 4,2 millió fo­rint) károsították meg az államot. Kasza József a Magyar Szónak nyilatkozva kijelentette, hogy hiva­talosan nem értesítették arról, hogy eljárás folyik ellene. Véleménye sze­rint a sajtóban nyilvánosságra került ügyek hét-kilenc évesek, ráadásul korábban egyszer már vizsgálták azokat, és nem történt vádemelés el­lene. A vajdasági magyar politikus úgy véli, hogy politikai hajsza folyik a VMSZ, és az egész vajdasági ma­gyar közösség ellen. Mindezzel párhuzamosan a Ma­gyar Szó napilap ellen újabb atroci­tást követtek el: a lap közlése szerint egy kézzel írt szerb nyelvű levelet juttattak el hozzájuk, amelyben fa­sisztának minősítették az újság szer­kesztőséget, és életveszélyes fenyege­téseket fogalmaztak meg benne. • BK Irtják a kellemetlen vérszívókat A méhészeket előre értesítik a szúnyogirtás időpontjáról Az Esztergomi Városszépítési Hiva­tal tájékoztatása szerint május végén megkezdődött a szúnyogirtás Eszter­gomban és környékén, ami három il­letve négyhetente történő földi me­legködös és légi permetezést jelent Megyénkben és a Dunakanyarban lé­vő települések szúnyogirtását a Szent­endrei Onkormánvzat és a Magyar Tu­rizmus Rt. szervezi, összesen 27 telepü­lésen és azok környékén végeznek szú­nyogirtási munkálatokat. Az Esztergom és környékét jelentő 300 hektáros terü­letet május 30-ától június 3-ig permete­zik, mind légi, mind földi úton. Az ir­táshoz szintetikus pietroidokat alkal­maznak. Ez a méhekre is veszélyes anyag, ezért előzetesen értesítik a tele­pülések jegyzőit a munkálatok pontos kezdetéről és befejezéséről, hogy a mé­hészeket időben kiértesíthessék. Az ir­tást az idén négyszer ismédik meg, melynek esedékességét a Szentendrei Önkormányzat által megbízott szakértő határozza meg. A permet kiszórását szélcsendes időben végzik, ilyenkor megelőzhető a vegyszer átsodródása a határ túloldalán levő településekre. • Gurzó Nobert LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A szerepjátékról Az utóbbi időben egyre nagyobb teret kapott a szerepjáték, szerepjátékos ki­fejezés a sajtóban, sajnálatos módon a különböző incidensek miatt. Ezen fél információk alapján a szerepjáték egy olyan, veszélyforrásokkal tűzdelt elfog­laltságnak tűnhet, amely nemcsak az azt űzőkre, hanem a társadalom vala­mennyi tagjára is veszélyt jelenthet. Ez azonban korántsem van így, és - bár a hely rövidsége miatt bővebben ezt kifejteni itt lehetetlen - leszögezhetjük: a szerepjáték nem feltétlen kiváltója a kardos-tőrös szurkálásoknak (lásd a Mortimer néven elhíresült buszos-szurkálós fiút). A szerepjáték - és hangsú­lyozom, itt nem a szociálpszichológiában használt értelemben - önmagában nem több, mint egy virtuális társasjáték, amely a szokásos táblás-kockás játé­koknál sokkal szabadabb teret enged a játékosoknak. Nem szükséges különbö­ző ruhákba öltözni, karddal, bárddal, vámpírfogakkal szaladgálni, mindössze fantázia szükséges ahhoz, hogy - az egyébként sokszor rendkívül bonyolult - kitalált világban „kalandozzanak” a szereplők. A ma Magyarországon ismert szerepjátékok többsége a múlt, a jelen vagy a jövő világában játszódnak, szin­te kivétel nélkül kitalált helyszíneken. Mivel a sajtóban a szerepjáték kapcsán tőrök és kardok szerepeltek leginkább, ezért a múltban játszódó szerepjáté­kokról ejtenék egy-két szót. Ezek többsége sokban hasonlít valós történel­münkhöz, ám lényeges különbség, hogy a természetfölötti, misztikus dolgok nagyobb szerepet kapnak, kidolgozott szabályok rögzítik például az úgyneve­zett varázstudók hatalmát. Ez utóbbiak a laikusok által leginkább a Gyűrűk ura című filmben látott tündék, valamint Gandalf és Szarumán varázslatainak megfelelően működnek, a részletekbe itt és most nem mennék bele. Egy szó mint száz, a szerepjáték alapvetően nem több egy kellemes idő­töltésnél, nem csekély kreatív fantáziát és történelem ismeretet igényel, és semmivel sem veszélyesebb, mint például egy számítógépes játékprogram. A budapesti esethez hasonló incidensek pedig sokkal inkább oda vezethetőek vissza, mint az USA-ban egyre másra napirenden lévő diáklövöldözések: a fia­talok egyedül lévőségéhez, a társadalom és a közvetlen család nemtörődömség­éhez, a megfelelő oktatási-nevelési rendszer és családmodell eltorzulásához. Mindebből kifolyólag úgy vélem, hogy a szerepjáték önmagában nem na­gyobb veszélyforrás, mint eg}' vérbeli kalandregény a dús fantáziával megál­dott ifjú titán kezében, ugyanakkor a nem elég megfelelően kezelt társadalmi problémák miatt a pszichikailag gyengébb vagy védtelen fiataloknál gyakorlati­lag bármikor hasonló következménnyel járhat, mint a budapesti fiú esetében. Népszerűek a fürdőzők körében a bánya- és halastavak Korábban arról lapunkban már beszámoltunk, hogy uniós felméré­sek alapján Szlovákiában a folyók, víztározók, valamint a tavak több­sége alkalmatlan a fürdőzésre. En­nek ellenére a lakosok többsége mit sem törődve a tilalmakkal és a víz szennyezettségével, a drága strandok helyett inkább az ingyen igénybe vehető tavakat használja fürdőzésre. Az Ipolypásztó közelében lévő ha­lastó esetében már régóta tervezik, hogy a turistaforgalomra való tekin­tettel kiépítik a környéket. Pásztón viszont az ilyen jellegű kísérletek né­hány éve kudarcba fulladtak, hiszen a terület nagy része magántulajdon­ban van, így a településnek nem sike­rült felvásárolni a földeket. Itt táblák jelzik azt, hogy a halastó alkalmatlan a fürdésre, ennek ellenére évente több száz látogató megfordul itt - tudtuk meg a falu polgármesterétől, Mészáros Ottótól. A tó egyébként 40 éve keletkezett, amikor itt illegálisan kezdték el a kavicsot bányászni. Helembán már folynak az egyezte­tések egy losonci vállalattal az itteni bányató kiépítése ügyében. A község a cégnek adná bérbe a területet, esetleg a résztulajdonosként közösen működ­tetnék az üdülőhelyet, amelynek ki­építése viszont csak a távlati tervekben szerepel, de az üdülőn kívül éttermet, valamint középkori játékok rendezésé­re alkalmas területet is kialakítanának itt. A falu polgármestere, Kosznovszki Henrietta lapunknak elmondta: labor- vizsgálatot itt még nem végeztek a víz minőségére, de tudomása szerint az említett vállalat már kérvényezte azt a komáromi vízgazdálkodási szervektől, hiszen az ő engedélyükre is szükség van ahhoz, hogy fürdőzésre is alkal­massá nyilvánítsák a tavat. • Czigler Mónika Kevés a meglévő magtár, újra nincs pénz A termés jó lesz, a kérdés, hogy hol raktározzák a gabonát Folytatás az 1. oldalról A gazdaszervezet főtitkára elmondta, hogy lesznek olyan he­lyek, ahol meg tudják oldani a táro­lást, ugyanakkor a legtöbb gabonát termelő megyék esetében - Hajdú, Szolnok, Csongrád - idén is komoly problémákat fog okozni a megfelelő raktárhelyek hiánya. Komárom-Esztergom megyében az országos átlagnak megfelelő e helyzet, az előzetes várakozások sze­rint itt is gondokat okozhat az idei termés. „Talán nem annyira kilátás­talan a megyei helyzet, mint mond­juk Csongrádban, de mivel még a ta­valyi termés egy része sem került az intervenciós raktárakba, ezért biztos, hogy a térségünkben is jelentkeznek problémák az új búza tárolásánál” - mondta Balogh Zoltán. A Magosz megyei elnöke szerint június végéig kellene kiürülni a raktáraknak, amire vajmi kevés esélyt lát. „Tulajdonkép­pen az a helyzet, hogy azok tudják raktározni a tavalyi termést - és majd az ideit is -, akiknek saját rak­táraik vannak. Akik nem rendelkez­nek tárolóhelyekkel, azok továbbra is kiszolgáltatott helyzetben marad­nak” - mondta Balogh Zoltán. A Magosz éppen ezért a közelmúlt­ban megbeszéléseket kezdeménye­zett a kormánnyal és ezzel párhuza­mosan Brüsszellel is az ügyben, hogy a jövőben az intervenciós felajánláso­kat csak a gazdák, vagy azok együttes szövetsége tehesse fel (az uniós sza­bályozás szerint jelenleg az ajánlhat fel intervencióra gabonát, akinek a tulajdonában van). A Magosz célja ezzel az, hogy minél inkább kikerül­jék a hazai kereskedőket, mivel azok - Obreczán szerint - a nyugat-európai kereskedőkkel ellentétben nem akar­nak együttműködni a termelőkkel. „Szabályos klánt alakítottak, a gaz­dálkodókat rendkívül nehéz helyzet­be hozzák, ezen a téren kell fellép­nünk, szeretnénk, ha átvizsgálnák a hazai raktárak szerződéseit is” - mondta lapunknak a főtitkár. A legjobb megoldást a gabona el­adása mellett az jelentené, ha új rak­tárak épülnének, mivel így megelőz­hető lenne, hogy a kevés tárolási hely miatt olcsóbban adják el a magyar ga­bonát. A problémát mindössze az je­lenti, hogy jelen állás szerint nem va­lószínű, hogy a tőkeszegény gazdál­kodók meg tudják előre finanszírozni a több százmilliós beruházásokat. • BUKOVICS A támogatások kifizetése mára néhány vitatott eseten kívül megtörtént, ráadásul a gazdák ígéretet kaptak arra, hogy a nemzeti támogatásnál fennmaradó, hektáronként 2000 forintban meghatározott részt is eljut­tatják részükre. Több helyen jelezték ugyanakkor a termelők, hogy nem a kérvényben meghatározott összeget utalták át nekik, ezért a gazda- szervezetek indítványozták a tárcának, hogy mindenki részére egy rész­letes elszámolást juttassanak el, amelyben szerepel, hogy hány hektárra és milyen támogatást kaptak, miért vontak meg tőlük a támogatást. Gráf József erre is ígéretet tett, május végéig elkészíti ezeket az elszámoláso­kat, a napokban pedig minden érintett kézhez kapja ezeket.

Next

/
Thumbnails
Contents