Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-28 / 104. szám
E HÍDLAP • 2005. május 28., szombat extra Amikor felsír a hegedű Lajkó Félix nevét 1995-ben ismerhette meg ország-világ, s attól fogva számos neves együttes és addig kizárólag szólóban dolgozó művészek kérték fel közös produkcióra, - hogy csak Szabados György együttesét a Makúzt és Boris Kovac Ritual Nova nevű bandáját említsük. Ezenkívül a világhírű japán bhutó-táncossal, Min Tanaka-val is rendszeresen fellép, a párizsi Noir Désir zenekaráról, valamint Alexander Balanescu és Boban Markovié rézfúvós roma zenekaráról nem is beszélve. 2000 óta színházi előadáshoz is szerzett zenét: a Szabadkai Népszínház „Közellenség” című darabjának teljes zenei anyaga, az orléan- s-i Jozef Nadj vagy Bozsik Yvette csak néhány a sorból. Kevesen tudják, de az ő nevéhez fűződik az 1998-as szarajevói kulturális fesztivál, a Sarajevska Zima himnuszának megkomponálása is. Még Jancsó Miklóst is megihlette, a hegedű-virtuózzal való első személyes találkozása után nem sokkal leforgatta a „Játssz Félix, játssz!” című kisfilmet. • Sz.Á. Lajkó Félix Esztergomban A csodagyerekek sorsa általában tragikusan végződik; hogy a példánál maradjunk, Mozart botrányos és csúfos felnőtt kori tévelygései egy jeltelen sírban végződtek, s a legenda szerint a pap és Floki, a kutyája kísérte el utolsó útjára. Lajkó Félixnek szerencséje volt: a jó úton indult el. Nem véletlen, hogy Esztergomba is eltalált: augusztus 5-én este kilenc órakor lép színpadra. Az elmúlt tíz évben nem csak hazánkat, de az egész világot elbűvölte páratlan játékával: Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London minden esetben vastapssal jutalmazta Félix előadását. Azóta visszatérő a párizsi Théátre de la Vilié elite-szín- padának, 2001-ben zenekarával Pina Bausch wuppertali fesztiváljának volt a vendégművésze, 2000-ben pedig ő nyitotta meg a Monacó-i Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központját. 2001-ben, a francia- országi Magyar Év hazánk egyedüli képviselőjeként az Avignoni Színházi Fesztivál keretén belül a Pápai Palota udvarán játszott. Élete első hangszerét tíz éves korában kapta: egy citerát. A hegedűt viszonylag későn, tizenkétéves korában, hatodik osztályos kisdiákként fogta először kézbe, és hamar kiderült, hogy tanár nélkül is rájön a titlokálokat, jazz-bárokat, több-kevesebb sikerrel. Végül - kőkemény életharcok után - a Dresch Quartett vette föl tagjai sorába. Azóta megállás nélkül utazások: Budapest és Szabadka között. Aki egyszer látta-hallotta már Lajkó Félixet zenélni, az emlékezni fog rá, amíg él. Félreértés ne essék, nem mindenki távozik pozitív élményekkel a koncertjeiről, még akkor sem, ha a többségnek valóban eláll a lélegzete a maholnap harmincéves hegedű-improvizatőr képességeit látva. így vagy úgy, abban mindenki egyetért, hogy őrült. S most jöjjenek a makacs tények: - Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született 1974. december 17-én, amely csak azért érdekes, mert 1770- ben ugyanezen a napon látta meg a napvilágot Ludwig von Beethoven) kokra. A kishegyesi alsó fokú zeneiskolán alig három év alatt perdült át, tizenöt évesen a szabadkai zenei középiskola következett, de nehezen bírva a kötöttségeket, a második osztály megkezdése előtt egy nappal otthagyta a sulit. S innen már nem volt megállás Budapestig. Egy kölcsönkért hegedűvel járta az éjszakai A jubileumi évadot lezáró előadás Először jön Esztergomba a Győri Balett A fennállásának 25 éves jubileumát ünneplő Győri Balett társulat évadzáró fellépését tekinthetik meg a nézők július 16-án Esztergomban. A három részből álló esten világhírű koreográfusok által színpadra álmodott művek elevenednek meg az esztergomi színpadon. A Győri Balett 25 éves jubileumát ünnepli, az éves turnésorozatot záró előadásra az Esztergomot övező történelmi szellem rányomja majd bélyegét az igazgató, művészeti vezető, Kiss János szerint. A társulat először lép fel Esztergomban, bár már többször szóba került ez a lehetősége, valamiért mindig meghiúsult. Az igazgató, elmondása szerint magánemberként már többször járt a városban és nagyon kedveli a helyet, a történelmi falak tövében fellépni egészen más élményt jelent. Ezenfelül a nyitott, szabadtéri színpadot különösen kedvelik a táncosok. Lapunknak beszámolt arról, hogy óriási megtiszteltetés számukra ez a fellépés, és bízik benne, hogy számos európai és tengeren túli szereplésükhöz hasonlóan, szép estét fognak szerezni a zenét és táncot szerető közönségnek. A három részből álló est első része két egységre tagolódik. A világhírű Robert Cohan koreográfus jegyzi a Stabat Matert, amelynek érdekessége, hogy csak hölgyek táncolják. Kiss János szerint a produkció tulajdonképpen egy táncban megfogalmazott ima. plasztikus koreográfiával. A Stabat Matert egyébként régóta játssza az együttes és a 25. jubileumi gálaestnek is részét képezte. Ezt követi tanítványának, Robert Northnak, szintén világhírű koreográfus Trójai játékok című rendezése, amelyet csak férfi táncosok adnak elő. Az igazgató elmondta: humorosan megfogalmazott, táncbeli erőpróbát láthat a közönség, amelyet eddig mindenhol nagy ovációval fogadtak, hiszen táncban nagyon ritka a humor megfogalmazása. Ez után következik a Győri Balett társulásnak slágerdarabja, a Carmina Burana, amit több százszor játszottak már, Günter Pick koreográfiájával. A darab az élet körforgásáról, a mű dalainak mozgásba foglalt megjelenítéséről szól, amelyben csaknem az egész társulat részt vesz. Az évadzáró előadást megelőzően Budapesten lépnek majd fel, de a turnénak nagyon sok állomása volt, nemcsak itthon hanem külföldön is. Turnéztak Németországban, megfordultak Írországban és Ausztriában, de vendégszerepeitek Firenzében is. Ezt a fantasztikus évet zárják július 16-án Esztergomban. * GK A Magyar Állami Balettintézet végzős növendékei által alapított együttes 1979-ben, az új, győri színházépületben kezdte meg pályafutását, Markó Iván vezetésével. 1991-ben az igazgató távozásakor az együttes vezetőjévé Kiss Jánost választották. Irányításával új korszak kezdődött az együttes életében: a táncszínházi hagyományokat megtartva, a megszokott magas művészi-szakmai követelményeket folytatva az új bemutatók alkotói köre kiszélesedett, az előadott művek témája sokszínűbb, stílusa változatosabb lett. Az előadások a klasszikus balett alapjaira épülnek, de megjelenik a kortárs stílus is. Ezek ötvözetét láthatja majd a néző esztergomi fellépésük során is. Kiss János világhírű koreográfusokat kér fel, hogy dolgozzanak a társulattal. A művészekkel kiváló kapcsolatot ápol, de a koreográfusok kiválasztásánál az igazgató szerint az a fontos, hogy munkájuk jól összeilleszthető legyen a Győri Balett hitvallásával: gondolatok közvetítése a tánc nyelvén. Multimédia a színpad világában A Musical Színház visszatér a királyvárosba A tavalyi nagysikerű Jézus Krisztus Szupersztár produkció után idén az Evitával lép fel Esztergomban a Musical Színház. A formabontó megoldásairól ismert rendező, Molnár László hű marad önmagához, már ami a látványt és színpadi megoldásokat illeti. Az Evita multimédiás bemutatójával várja augusztus 12-13-án a közönséget. lalán nem kell bemutatni a közönségnek az Evita történetét. A prostituáltból a nemzet bálványává váló hölgy életéről szóló mű akkor lett igazán világhírű, amikor Madonna és Antonio Banderas főszereplésével filmre vitték. A musical Színház most Andrew Lloyd Webber és Tim Rice musicaljét viszi színpadra, persze nem szokvá- nvos módon. Molnár László rendező darabjaiban mind van valami újszerű. szokatlan. Ezt az Esztergomba nyáron ellátogató közönség tavaly megtapasztalhatta a Jézus Krisztus Szupersztár bemutatója során, és a rendező ígérete szerint ez az Evita esetében sem lesz másként. Bár évekkel ezelőtt már játszotta a színház ezt a darabot, most úgymond újrafogalmazzák az előadást, vagyis egy’ új Évi tát láthat majd a zene és színházszerető publikum. Hogy mennyire lesz más, arról a rendező egyelőre csak annyit árult el' lapunknak, hogy kivetítőket is alkalmaznak, úgymond multimédiás előadás lesz, a többi technikai megoldás pedig meglepetés lesz. „Érdekes lesz, — ígéri a rendező a többi maradjon meglepetés. A nézők a két estén el lesznek varázsolva.” A sikerhez pedig minden adott, hiszen a férfi főszerepet az a Feke Fái játssza, aki már Jézus Krisztusként megcsillogtatta fantasztikus hangját. A női címszereplő pedig egy világhírű énekesnő, Berkes Gabriella lesz, aki évekig élt és játszott Németországban, többek között Evitát: is. Nagyon nem foghat mellé a rendező, hiszen maga a darab is biztos siker, a szép és hangulatos zenék között természetesen hallható lesz a Madonna által a toplisták élére énekelt Don't cry for me meg Argentina is. Talán emlékeznek rá a nézők és az olvasók, hogy tavaly a Szupersztár produkció esetében a kisebb színpad okozott némi fejtörést a rendezőnek, azt ugyanis nagyobb színpadra tervezték. Molnár László elmondta: mivel új darabról van szó és ismert helyszínről, eleve ilyen adottságokra tervezik a produkciót. A Musical Színház idei évadjáról röviden csak annyit mondott a rendező, hogy evitás év lesz. Az újszerű elemekkel gazdagított Evitát Esztergomon kívül Egerben, Tatán és Szombathelyen játsszák. Szerencsére jövőbeli terveikben is szerepel a királyi város, úgy tervezik, hogy’ jövő nyáron a Jeckyll és Hyde darabbal látogatnak el Esztergomba. • Gál Kata A Musical Színház 1998-ban alakult meg, igazgatója és rendezője, néha még színésze is, Molnár László. A csupa fiatal tehetségből álló társulat repertoárjában több musical is szerepel, így a Jézus Krisztus Szupersztár, a Jeckyll és Hyde, vagy a Best of Broadway. A színházra jellemző az új-' szerűség, a darabok rendezésétől kezdve a technikai megvalósításokig. Például a fényeket nem egy világosító irányítja, hanem mindent előreprogramoznak, így digitális rendszeren keresztül működik minden. A Musical Színház a produkciós színházi modell magyarországi meghonosítását tűzte ki céljául. Magas színvonalú, zenés nagyszínházi előadások létrehozása a létező hazai, állami színházi struktúrán kívül.
