Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-06 / 66. szám
HIDLAP • 2005. április 6., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu EL Gyászlobogók a közintézményeken A pápa pénteki temetésének napján emlékeznek az iskolák is Diák-rektor Komáromban Első alkalommal rendezik meg április 7-én a Komáromi Egyetemi Napokat. A program reggel fél tízkor kezdődik a városi Sportcsarnokban Albert Sándor megnyitójával, majd a délelőtt folyamán sportnappal folytatódik. Délután háromkor filmvetítés, majd hallgatói vetélkedő és diákrektor-választás. 17.00-tól az egyetem 404-es termében Bock Gyula egyetemi docens asztrológiáról tartandó előadását hallgathatják meg a résztvevők, utána pedig hajnalig tartó diszkó lesz a diákok részére. Professzor a közgyűlés előtt Ma délelőtt tíz órától tartja soros közgyűlését az Ister-Granum Eurorégió. Az esztergomi Vár Lovagtermében három napirendi pont tárgyalására kerül majd sor az előzetes tervek szerint. Szó lesz a programrégióvá válásról, amiről Kulcsár László a Szent István Egyetem professzora tart előadást. Ezenkívül a polgármesterek pályázatokkal és az Eurorégiós füzetgyűjtemény megjelenésével kapcsolatban határozhatnak. Folytatás az 1. oldalról A gyásznapon, pénteken este fél hétkor ökumenikus istentiszteletre kerül majd sor Dorogon a Szent Borbála templomban, amelyen az evangélikus, a református és római katolikus hívek vesznek részt, tudtuk meg Pungur Béla dorogi református lelkésztől. A gyásznap elrendelése azt is jelenti, hogy ki kell tűzni a fekete zászlót valamennyi közintézményre. Ez már megtörtént Esztergomban. Az oktatási intézmények legkésőbb péntek reggelig megteszik ezt, a városi és a nemzeti lobogó között kap helyét a gyászlobogó. A Babits Mihály Általános Iskola igazgató-helyettese, Pintér Zoltánná elmondta, hogy csütörtökön reggel, az iskolagyűlés keretén belül hangzik majd el egy emlékező beszéd a pápáról. A gyászlobogót csütörtökön reggel hat órakor tűzik ki a városi zászló és a nemzeti színű lobogó közé. Ezenkívül a hét folyamán már a történelemórákon is beszél a tanár II. János Pálról. Pénteken kerül ki a József Attila Általános Iskola homlokzatára a fekete zászló és az iskolarádión keresztül tudatják majd a tanulókkal, mi történik aznap. Szentmisét tartottak tegnap délután négy órakor a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Az esztergomi tanítóképző főiskolán pedig ma döntik el, milyen formában emlékeznek a Szentatyára. Szlovákiában egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az államfő, Ivan Gasparovic, válamint a parlament elnöke, Pavol Hrusovsky vesz részt pénteken Rómában a gyászszertartáson - tudtuk meg Bugár Bélától (MKP), a parlament alelnökétől. Elmondása szerint még valószínűleg 4- 5 képviselő is részt vehet a szertartáson, de Bugár úgy véli, nem biztos, hogy nekik is biztosítani tudják majd a képviselőknek kijáró biztonsági intézkedéseket. Az öt képviselő között az MKP egy politikusa is jelen lesz, de azt Bugár még tegnap nem tudta megmondani, ki fogja képviselni a pártot. Mikulás Dzurinda miniszter- elnök valószínűleg csak az új pápa beavatásán lesz jelen. A gyászszertartáson jelen lesz a Szlovák Katolikus Egyház valamennyi rangos képviselője, köztük Ján Chryzostom Korec és Jozef Tomko bíborosok is. Bugár Bélától megtudtuk, hogy Szlovákia nem fogja gyásznappá nyilvánítani a pápa temetésének napját, a szlovák törvények ugyanis ezt nem engedik meg, és nem rendelkeznek a kihirdető személyéről sem. Ha lesz elegendő politikai akarat, a jövőben a kormány szeretne elfogadtatni egy olyan törvényt, amely lehetővé tenné ezt. Tegnap Ivan Gasparovic, Pavol Hrusovsky és Mikulás Dzurinda találkozóján döntés született arról, hogy az állami intézményeken a lobogókat péntekig félárbocra eresztik. A három politikus abban is megegyezett, hogy mindenképpen törvénymódosításra van szükség, tisztázni kell, hogy ki, és milyen alkalmakkor hirdethet ki gyásznapot. A javaslat értesüléseink szerint két héten belül elkészülhet. • Czigei-Gál Magyarországon a jogszabály értelmében nemzeti gyász a társadalom egészét, annak jelentős részét érintő megrendülés, és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés. Az állami intézményeken ezen á napon kitűzik a gyászlobogót és felvonják, majd félárbocra eresztik a nemzeti zászlót. Legutóbb 2002. május 17-én volt gyásznap Magyarországon, a móri bankrablás áldozataira emlékezve. Fulladás okozta a szécsényi kislány halálát A hétfői boncolás következtében derült ki, hogy több súlyos koponyasérülés, valamint fulladás okozta a halálát annak a kislánynak, aki brutális gyilkosság áldozata lett Szécsényben - mondta el lapunknak Kaszás Ottó alezredes. A Nógrád megyei Szécsényben még múlt héten, pénteken éjszaka tűnt el a 14. születésnapját ünneplő kislány. A holttestet és a gyermek feltételezett gyilkosát vasárnap éjszaka találták meg a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. A gyanúsított egy 24 éves fiatalember, akit korábban már elítélték fiatal nők elleni erőszakos bűncselekmények miatt. A feltételezett gyilkos egy szennyvízderítőbe rejtette az ártatlan kislány testét, és egy nagy követ dobott a meggyalázott holttestre. Az még egyelőre nem ismert, hogy történt-e nemi erőszak a bűncselekmény során. A gyanúsított a rendőrségen már beismerte tettét, indítékairól azonban még nem beszélt - közölte Kaszás Ottó. A város lakói értetlenül állnak az ügy előtt, korábban még hasonló eset sem fordult elő a csendes környéken. Az áldozat a szécsényi általános iskola tanulója volt. Az iskola pedagógusától megtudtuk, hogy mély gyász és elkeseredettség uralkodik mindenkin, sem a gyerekek, sem a tanárok nem tudják feldolgozni a történteket. • H.O. Megkaphatják ügyeleti pénzüket az orvosok? Még más az európai elv az unióban, és más itthon Folytatás az 1. oldalról Osvai László szerint ennek a bírósági döntésnek messze menő következményei lehetnek a magyar egészségügyre. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvosainak is a 2000-ben megjelent rendelet alapján számolják el az ügyeleti díjat. Kérdésünkre Stróbl József, a kórház gazdasági igazgatója elmondta, ha visszamenőleg kell kifizetni valamennyi orvosnak az ügyeleti díjat a teljes munkaidőre, azt saját bevételeiből egyetlen kórház sem képes kifizetni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által biztosított finanszírozás csupán a 2000. évi rendelkezésnek megfelelő tört munkaidejű ügyeleti díjra terjed ki. Az esztergomi kórház költségvetésébe is a négy-hat órai munkadíj kifizetését építették be, mert az OEP finanszírozás ennyit enged meg. Most számolják, hogy milyen költségigénye lenne az uniós irányelv szerinti ügyeleti díj kifizetésének. „Szerintem az jelenthetne megoldást, ha a jövőben az OEP az uniós irányelv szerinti teljes munkadíjat fizetné ki a kórházak felé, a visszamenőleges kifizetésre pedig a központi költségvetésből biztosítanának keretet” - mondta Stróbl József. Az esztergomi kórházban 1996-ban már volt példa elmaradt ügyeleti díj bírósági per útján történő visszamenőleges kifizetésére. Akkor a megyei fenntartásban lévő és a több százmilliós adóssággal terhelt kórházi büdzsét a bírósági határozat a csőd szélére sodorta. Most a kórház gazdaságilag rendezett helyzetben van, azonban a költségvetésében csupán az OEP által finanszírozott ügyeleti díj van betervezve, amely nem egyezik az uniós irányelvvel. Szlovákiában általában az intézeti ügyeletért hétköznap az órabér ötven százalékát, szombaton és vasárnap pedig az órabér száz százalékát fizetik ki az orvosoknak. Hétköznapokon az ügyelet 15,5 óra hosszat tart, a hét végén pedig 24 órás ügyelet működik — tudta meg lapunk a zselézi kórház igazgatóságán. • MUZSLAI LAP(SZ)ÉL Gulya István Ügyeljünk a részletekre Az orvosokat általában szidja az ember - ha csak nem személyes ismerőse valamelyik gyógyász -, hogy micsoda egy gálád módon sunnyog, és elkéri az aprót (nagy tételben), és közben meg jól a vastagbélben felejti a Geiger-Müller-számlálót (vagy a Richter-skálát). Aztán amikor kórházba és/vagy rendelőintézetbe kerül az ember, nagyokat bólogat, illedelmesen köhécsel a váróban, és reméli, hogy egyetlen csoda-pirulával ízibe orvosolják a baját, hogy lehetőleg már aznap délután kifusson a mezőre, és érezze, az élet szép, a kutyának van baja, nem neki. Összegezve: ha nincs dolgunk az orvossal - és ne is legyen -, szidjuk, ha meg van, féljük, és föltétlenül bízzunk benne. Hogy - legalább átmenetileg, vagyis: még ne most - ne mi legyünk az aktuális Ivan Iljics, aki Tolsztoj apónál olyan vajúdva és irodalmiasan meghalta magát. Kettősen ítélünk, ez ténykérdés. Ha tehát a doktornak ügyeleti díj gyanánt négy-hat órát fizetnek ki a huszonnégy órás szolgálatból, az első lendülettel azt találjuk mondani, jól van ez így, úgyis csak átalussza a többit, ha meg baj van, úgyis szól az illetékesnek, miszerint pusztán telefonos diszpécser az illető, nem orvos. Másfelől, ha (mondjuk) éjjel minket tolnak a mentősök, mert végigordítoztuk az esti filmet kétoldali vesegörccsel, és ezért az asszony tök ideg, akkor hálát adunk a sorsnak, miszerint létezik az orvosi ügyelet intézménye. Aztán a roham elmúltával elgondolkodunk azon, hogy valószínűleg mink is feszültek volnánk, ha az állam az uniós jogszabály dacára megint kivenné a pénzt a zsebünkből. Mert az bizony a törvény szerint a teljes időre jár nekünk - ennek szellemében ítélkezett most az illetékes Veszprém megyei bíróság -, és ha jár, akkor meg kell kapni, punktum. A 24 órás ügyelet során az adott doktor felelősséget vállal, tehát ha netán vétség (műhiba) történik - sajnos, akad rá példa -, önnön bőrét viszi a vásárra, a fejével felel és fizet, hogy mások feje (és teste) rendben legyen. Érdekes: ezt nem kívánja el tőle senki. Mindebből számomra az világos egyedül, hogy egészségügyünk egészét mielőbb rendezni szükséges. Ától zéig, beleértve az ügyelet dolgát. Mert elmérgesedik (ez is), és akut kelés lesz a vége. Vagy demonstráció. Kinek nehéz az iskolatáska? Nem elég a rendelet, ha nincs mögötte szemléletváltás Folytatás az 1. oldalról A kolléganők nagyon sokszor elmondják, milyen tankönyveket kell hoznia a gyerekeknek, de a szülők a biztonság kedvéért olyan könyvet is bepakolnak, amire nincs szükség.- A mi iskolánkban az a szokás, hogyha kétkötetes valamelyik tankönyv, akkor a második kötetet,-addig amíg nincs rá szükség, beszedik az oktatók és az intézményben elzárják. Csak akkor adják ki, ha már szükség van rá - mondta az igazgatónő arról, miként figyelnek arra, hogy a tanulók ne cipeljenek fölöslegesen könyveket. Az intézményben ezenkívül arra is lehetőség van, hogy a tornafelszerelést bent tartsák az osztályteremben. Az igazgatónő szerint, ha egy elsős csak azt hozza magával, ami az órarend alapján szükséges, akkor nem haladja meg a három kilót a táska súlya. Fontosnak tartotta arra is felhívni a figyelmet, hogy nem feltétlenül előnyös a divatos iskolatáska, ezenkívül arra is rá kéne szoktatni a gyerekeket, hogy ne félvállon hordják azt, mert ez szintén gerincbántalmakat okozhat.- Alapjában véve egyetértek ezzel a rendelettel és eddig is erre törekedtünk az intézményben, de a szülők segítségére és odafigyelésére is szükségünk van - mondta Forróné lapunknak. Hozzátette: ugyan nem jellemző, de előfordult, hogy a szülők aggodalmukat fejezték ki az intézkedésekkel kapcsolatban. A „gyermek- központú” órarendtervezésre és taneszköz-rendelésre hívta fel a figyelmet Majer Ágnes, a piliscsabai Palánta Általános Iskola igazgatónője. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a pedagógus és a szülő együttesen ösztönözze és tanítsa a gyereket, hogyan kell a másnapi tanórára felkészülni. A palántában a gyerekek személyes dolgaikat, eszközeiket bent tarthatják az iskolában. A tanítás végén a tanárok időt biztosítanak a gyereknek arra, hogy átgondolja: mire lesz szüksége otthon és másnap az iskolában, tudtuk meg Majer Ágnestől.- Természetesen támogatom a rendeletet, de szerintem ez kevés akkor, ha az iskola dolgozói nem törekednek arra, hogy megtanítsák a gyerekeket: ne cipeljenek fölöslegesen - mondta. A szemléletmódnak kell megváltoznia, nem a kilónak. Ennek hiányában egy rendelet nem változtat semmin és ellenőrizni is nehéz egy ilyen előírás betartását. A dorogi Eötvös József Általános Iskola igazgatója is egyetért azzal, hogy csökkenteni kell az iskolatáska súlyát. Ennek megoldása nem biztos, hogy adminisztratív eszközökkel megvalósítható, mondta Vig Attila. Szerinte akkor érhető el a kívánt súlyhatár, ha meg tudnák oldani az eszközök, tankönyvek egy részének intézményen belüli biztonságos tárolását és csökkenteni kellene a tantárgyhoz használatos segédeszközök számát is.- Úgy látom, hogy a nevelők szeretnek több segédeszközt használni, ami a gyereknek a tanulás szempontjából hasznára válik, csak hát súlya van - mondta az igazgató. • Gál Franciaországban sokkal egyszerűbben könnyítettek a gyerekek problémáján. Az egyik legnagyobb uniós tagországban számtalan divatos diákhátizsák kerül forgalomba, ám ezek mindegyike kerekekkel és kihúzható fogantyúval kiegészítve készül. A „ha akarom hátizsák, ha akarom kofferkuli” a szivárvány minden színében, figurákkal díszítve és ezernyi formai variációban vásárolható meg, nagyjából 15 ezer forintnak megfelelő áron.
