Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-06 / 66. szám

www.istergranum.hu REGIO 2005. április 6., szerda • HÍDLAP 5 Bátrabb gyermekvállalással a magyar iskolák megszűnése ellen Szlovákiában is lesz tandíj, de az állam nem hárít át minden terhet Az új párkányi tornaterem. Egyre nő a nagy iskolák előnye a kicsikkel szemben Folytatás az 1. oldalról Az előzetes tervek szerint egyéb­ként az éves tandíj összege négyezer koronától kezdődne, és maximum 26 ezer koronáig (26000-169000 forin­tig) terjedne. A fizetendő összeget az egyes egyetemek, pontosabban a rek­torok maguk határozhatnák meg! Szigeti László lapunk kérdésére vá­laszolva elmondta, hogy Szlovákiában a jelenlegi tervezet kidolgozásakor nem merült fel a magyarországihoz hasonló tandíjrendszer bevezetése. A magyar és szlovák felsőoktatás finanszírozási rendszere közötti kü­lönbség az oktatásügyi államtitkár szerint leginkább az, hogy ha valaki Szlovákiában bejut az egyetemre, ak­kor minden költségét az állam finan­szírozza, míg Magyarországon két részre osztható a felsőoktatási finan­szírozás. Egyrészt létezik az állami finanszírozási rendszer, másrészt lé­tezik az önköltséges rendszer, amely­ben a hallgató százszázalékosan maga fizeti az összes, tanulmányaival kap­csolatos kiadást. Egyébként Szlovákiában sem telje­sen idegen az önfinanszírozási rend­szer, ez azonban jelenleg csupán az itt tanuló külföldi diákokra érvényes, és a jelenlegi kormány nem tervezi, hogy szlovák hallgatók esetében is bevezesse. A szlovákiai magyar felsőoktatás a tandíj bevezetése nélkül sincs köny­nyű helyzetben: általános, évről évre növekvő tendencia, hogy a fiatalok középiskolai tanulmányaik befejezé­se után magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább. A legutóbbi adatok szerint a tavalyi esztendőben 2400 felvidéki magyar diák tanult az anyaország különböző felsőoktatási intézményeiben, rész­ben önköltséges alapon, részben kü­lönböző alapítványi támogatással „Nem az a legfőbb probléma, hogy magyar egyetemeken tanulnak a fia­talok, hanem az., hogy nem jönnek vissza tanulmányaik befejezése után. Nem örülünk neki, de az unión belü­li szabad iskolaválasztás nem korlá­tozható, ezt meggátolni, fékezni nem tudjuk” - panaszolta Szigeti. Hozzáfűzte: ennek ellenére nem várható, hogy a közeljövőben tovább bővülne a magyar nyelvű főiskolák, il­letve karok száma Szlovákiában. „Meg kell elégednünk egyelőre azzal, ami van. A jövőben a minőségre kell he­Több év vajúdás után átadták az új tornatermet Párkányban Tegnap délután átadták a párkányi Ady Endre Általános iskola új torna­termét. A több millió koronát felemésztő, hosszú évek óta húzódó csar­nok ünnepélyes megnyitóján jelen volt Szigeti László, oktatásügyi állam­titkár. Az új tornaterem az iskola, az önkormányzat és a szlovákiai ma­gyar politikai képviselet közös összefogásának eredményeképpen szüle­tett meg - mondta Szigeti. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy reményei szerint az új csarnok nem csak az iskolások, hanem a város valamennyi lakosának sportolási lehetőséget nyújt majd - modern, kultúrált körül­mények között. Az új iskola és a tornaterem építése már több mint tíz éve húzódik, az elmúlt esztendőben kapott nyolcmillió koronás támoga­tás segítségével sikerült végre kívül és belül is befejezni a munkálato­kat. Az Ady Endre Általános Iskola összesen 914 diákja (közülük 227-en tanulnak a tegnap átadott csarnokkal összekötött új iskola épületekben) mától használhatja a tornatermet. lyeznünk a hangsúlyt, talán ez segíte­ne abban, hogy többen válasszák a ha­zai intézményeket a magyarországiak helyett. Ez lehet a garancia a magyar egyetemek jövőjét illetően, és ez segít­hetne abban, hogy a szülőföldjükön megfelelő minőségű oktatásban része­sült magyar anyanyelvű diákok el tud­janak helyezkedni tisztességes megél­hetést biztosító munkahelyeken, és így ne külföldön - akár Magyarorszá­gon, akár más országokban - teleped­jenek le, hanem itthon maradjanak.” A megfelelő felsőoktatási színvonal kiépítésének ugyanakkor alapfeltéte­le, hogy már az általános iskolákban is magas szintű, lakóhelyhez közeli képzés legyen. A jelenlegi helyzet azonban merőben mást mutat: az új iskola-finanszírozási törvény miatt egyre több kis település küzd azzal, hogy az egyre alacsonyabb gyereklét­szám mellett fenntartsa a kis községi iskolákat. Szigeti László szerint jelen­leg ez jelenti a legnagyobb gondot a szlovákiai magyar oktatás jövőjében. „A kiút egyedül az, hogy több gyere­ket kell vállalniuk a szülőknek. Ez a jelenlegi helyzetben nem könnyű do­log, de hosszú távon csak ez lehet a megoldás. Amíg ez nem valósul meg, addig nagyon nehéz helyzetben va­gyunk, hiszen kevés eszközünk van arra, hogy megmentsük a nehéz helyzetbe került kis, falusi iskolákat. Ilyen átmeneti megoldás, segítség le­het, ha összevonjuk az óvodákat és is­kolákat, vagy ha olyan módon alakít­ják át az iskolaépületeket, hogy - funkciójukat megőrizve - kevesebb anyagi ráfordítással, például kisebb rezsi költséggel legyenek képesek el­látni feladatukat.” • Bukovics Krisztián Jogosan strandolnak olcsóbban a párkányiak Rehabilitálnák Esterházy Jánost Szlovákiában még mindig háborús bűnös a magyar gróf Folytatás az 1. oldalról A polgármester elmondása szerint ez egyedi kezdeményezésnek számít, hiszen a Felvidéken tudomása szerint Esterházy Jánosnak még nincs mell­szobra. Ráadásul politikai téren is vi­tatott kérdés, hiszen egy olyan em­bernek kívánnak szobrot állítani, aki Szlovákiában még háborús bűnös­ként van nyilvántartva.-Esterházy gróf régóta rászolgált volna a rehabilitációra és arra is, hogy szobrot állítsanak tiszteletére. Hagya­téka is méltóvá teszi erre, az itt élő ma­gyarság büszkén gondol rá, és úgy vé­lem, fontos megőrizni emlékét - mondta Szigeti János. A szoboravatást egyébként ugyanarra a napra tervezik, amikor a Pro Probitate díjak is kiosz­tásra kerülnek. A Helytállásért díjakat a magyar parlamenti képviselők között osztják ki évente. Ez az esemény is Es­terházy János gróf nevéhez fűződik. • -R. -A. Nemzetközi vándor-borverseny Folytatás az 1. oldalról A közelmúltban kiszivárgott hírek szerint a párkányi Vadas vezetése idén 50 százalékos árkedvezménnyel szeret­ne kedveskedni a helybélieknek. Ezzel az intézkedéssel tulajdonképpen hátrá­nyos megkülönböztetés érné a nem párkányi fürdővendégeket. Gyetven Mikló, a Vadas igazgatója az enged­ménnyel kapcsolatban elmondta, hogy a Vadas termálfürdő árai egységesek a belföldi és a külföldi vendégek számá­ra egyaránt. Igencsak furcsa lenne, ha a magyarországi magasabb árszint miatt például másfélszer annyit kérnének a magyarországi vendégektől. Ez véle­ménye szerint helytelen lenne. „Az árakat a kereslet szerint kell alakítani úgy, hogy az azt kifizetni hajlandó látogatók számával szorozva a lehető legmagasabb hasznot ter­melje. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy honnan jön a vendég. Természetesen ehhez a szolgáltatá­sok színvonalának összhangban kell lennie az árakkal. Bizonyos csopor­tok - ha teljesítik a feltételeket - ak­kor kedvezményben részesülnek. Ilyen a gyermekjegy, amely 50 száza­léka a felnőtt belépőnek. Aki pedig többszöri belépőt vásárol, az akár 35 százalékkal olcsóbban juthat a fürdő­be. Idén újabb csoport, a párkányi la­kosok részesülnek árkedvezmény­ben. Ennek fő oka, hogy a fürdő tu­lajdonosa Párkány városa, így szinte saját „tulajdonosainknak” kínálunk majd olcsóbb belépőt. Nem tudok olyan törvényről vagy előírásról, amit ez a fajta gesztus sértene” - in­dokolta a párkányiak által már régóta szorgalmazott árengedményt a fürdő igazgatója. Gyetven Miklós hozzá­fűzte, hogy a kedvezmény csak a nyári, kinti termálfürdő belépőjére lesz érvényes. Az összes többi fizetett szolgáltatás (fedett uszoda, pezsgő­medence) természetesen azonos árú marad minden vendég számára. A pozsonyi székhelyű Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ sajtó- referense sem lát semmi kivetnivalót az 50 százalékos strandbelépő-ked- vezménnyel kapcsolatban. Gemerská véleménye szerint ez az intézkedés nem sérti az emberek jogait, illetve nem sérti a diszkriminációellenes törvény rendelkezéseit. Úgy fogal­mazott, hogy régebben is voltak és jelenleg is vannak olyan csoportok (például gyermekek, katonák, nyug­díjasok), akik bizonyos esetekben, ár- kedvezményben részesülhetnek. • (2C) Az Ister-Granum Eurorégió 1. Nem­zetközi Vándor-borversenyét rendezik meg a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend védnökségével Muzs- lán április 22-én, pénteken. A versenyen azok a boros gazdák vehetnek részt, akik a helyi, területi vagy eurorégiós versenyeken már szerepeltek és arany vagy ezüst ér­met szereztek boraikkal. A szervezők ezzel a verseny rangját, színvonalát szeretnék emelni. Az értékelés 100 pontos rendszerben történik majd, 30 borkóstoló (15 magyar és 15 szlo­vák) 4-5 fős bizottságokban fogja szakmailag minősíteni a borokat. A verseny győztese egy évre nyeri el a Vándorserleget és különdíjként a serleg kicsinyített mását. Serleggel lesznek jutalmazva még 4 kategóriá­ban a legjobb fehér száraz, fehér édes, vörös száraz, vörös édes borok. Továbbá a helyezéseket elért borok oklevelet kapnak és a vörös, fehér óborokat is különdíjban részesítik. A szervezők a muzslai borverse­nyen 200-300 borra, közel 150 gazdá­ra és több mint 300 érdeklődőre szá­mítanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fehérborok lesznek többségben, ezen belül is a couvé, a vegyes fehér illetve az olasz rizling. • G.N. Az 1. Nemzetközi Vándorborverseny kapcsán felme­rülő' fontosabb tudnivalók: í. A borversenyen részt vehet minden az Ister-Granum Eurorégió területén tevékenykedő borosgaz­da a helyi borversenyek arany­ezüst érmet nyert borával. 2. A minták leadásának időpontja és helye: 2005. április 15.-én a Muzslai Kultúrházban délelőtt 9 órától 18 óráig. 3. A mintákat 2x0,7 literes szab­vány borosüvegben kell leadni. 4. Nevezési díj: mintánként 150 Sk illetve 1000 HUF 5. A műsort borkóstolóval egybe­kötött vacsora követi. A minták leadásával egy időben kell jelezni a vacsora igénylését és egyben megvásárolni a 100 Sk / 600 HUF értékű vacsorajegyeket. Elégedett-e a közszolgálati médiával? Parádi József (szakács) Közszolgálatinak te­kinthető újságról nem tudok, talán helyi, ke­rületi lapok lehetnek, de az országosak egy­től egyig valamelyik politikai tábor iránt "elfogult orgánumok. A rádiók kö­zül számomra a Kossuth a leg­szimpatikusabb, de a Magyar Rá­dió is olyan szintű anyagi gondok­kal küzd, hogy nem is csoda, hogy nem képes megújulni. Takács Hilda (könyvkereskedő) Ahogy elnézem, mos­tanában nagyon rossz a helyzet ezen a téren. Magyar kereskedelmi csatornákat elvből nem nézek, inkább a Spektrumot és hasonló csatornákat részesítem előnyben. Ha híreket akarok látni, a Hír TV-t választom. A kereskedelmi csator­nák adóbevételét kellene a közszol­gálat számára átcsoportosítani. Angel Adrienn (butikos) Ritkán nézek közszol­gálati tévécsatornákat, igazából ha nem lenne tévé az életemben, azt se bánnám. A kereske­delmi adókkal nem igen tudja fölvenni a versenyt egyik mai közszolgálati tévé sem, mert pénze sincs, és amennyire tudom, olyan szigorú szabályok közé van szorítva a mű­ködése, ami nem engedi meg neki a komolyabb reformokat. Fellegi András (képkeretező) Alapjában véve meg vagyok vele elégedve, bár nem mindenhol bír pártatlan véle­ménnyel. Ez persze érthető, ez mindig is így lesz. A színvonalat tekintve nagyon vegyesnek látom a képet. Ami abszolút pozitív, hogy a filmek között nincs meg az az undorító reklámdömping, ami a kereskedelmi csatornákra jellemző. Saját vers-remekek Bajna. Április 9-én, szombaton József Attila-napot tartanak az Alko­tóházban. A program délben kezdő­dik a Magyar Elektorgráfiai Társa­ság képkiállításának megnyitójával. Ezt követően délután két órától az iskolások szavalóversenyére kerül majd sor. Erre minden iskolás bene­vezhet, József Attila vagy más köl­tők műveivel. Este héttől versfelol­vasó estet rendeznek, amelynek ke­retén belül bárki megoszthatja a kö­zönséggel kedvenc, vagy saját verse­it. A szervezést helyi fiatalok végzik. Nem tréfáltak a betörök Bajót. A település általános iskolá­jának diákjait szomorú hír fogadta hétfő reggel: előző hét péntekén, áp­rilis elsején éjjel betörtek az iskola mindkét épületébe. A két objektum háromszáz méternyire fekszik egy­mástól, az egyik az alsó, a másik a felső tagozatnak ad helyet. Hetekkel ezelőtt már történt hasonló eset kö­zeli településekben, nem is egyszer. Egy hónapja pedig a helyi kocsmába is bemerészkedtek a betörők.

Next

/
Thumbnails
Contents