Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-19 / 97. szám

4 HÍDLAP • 2005. május 19., csütörtök www.istergranum.hu REGI ó Még adósak vagyunk az adóbevallással Százezer forintos bírságra számíthatnak a mulasztók Biztonságban utazhatunk Európában Októbertől igényelhetőek az uniós egészségbiztosítási kártyák Folytatás az 1. oldalról A későn valló magánszemélyek akár százezer forintos bírságra is szá­míthatnak. A Komárom-Esztergom megyei APEH tatabányai központjába tegnap reggelig több mint 54 ezer bevallás ér­kezett meg, de még 22 ezret várnak péntek éjfélig, tudtuk meg a hivatal be­vallási osztályának vezetőjétől. Kará­csonyi Norbert arról is informálta la­punkat, hogy az eddig bevallók közül több mint 28 ezren igényeltek vissza átlagosan csaknem 53 ezer forintot. A visszaigényelt összeget a benyújtástól számított harminc napon belül, általá­ban a harmincadik napon fizetik ki. Ha a hivatal hibájából a határidőn túl fize­tik csak vissza az összeget, akkor kése­delmi kamattal együtt fizet az APEH, ha hibás az adóbevallás, akkor az adó­zót értesítik érről, és az ezt követő egyeztetés időpontjától számított har­minc napon belül kell a hivatalnak tel­jesíteni. A szja-bevallások béltartal­máról, így arról, hogy nőtt-e a mini­málbéren élők száma, vagy mekkora a legnagyobb visszaigénylés még nem tudott nyilatkozni az osztályvezető. Az 1 százalékos adófelajánlásokkal kap­csolatban is csak később, várhatóan au­gusztusban lesz konkrét információ. A beérkezett szja-bevallások feldolgozása után értesítik a szervezeteket és majd csak októberben kezdik utalni számuk­ra a pénzt.- Sokszor fordul elő, hogy annyira kicsi az összeg, hogy a szervezet nem jelentkezik érte, vagy érvénytelen nyilatkozatot ad le a magánszemély - mondta az 1 százalékos adófelajánlás elutasításának okairól Karácsonyi Norbert. Az érvénytelen nyilatkozat azt jelenti, hogy beazonosíthatatlan adószámot ad meg, vagy egyszerre több szervezetet jelöl meg az adózó. Az APEH tatabányai központja pénteken este hatig várja a magán- személyek bevallásait. Ezen kívül a tatabányai 1. számú postahivatal hosszabbított nyitva tartással, esete nyolc óráig üzemel. Ha valaki ezt le- kési, két órája van, hogy egy fővárosi éjfélig nyitva tartó postához elérjen. • Gál Nem kell bevallást készíteniük, akik kizárólag adómentes jogcí­men szereztek jövedelmet, vagy kizárólag adóterhet nem viselő já­randóságra (gyes, ösztöndíj) tet­tek szert. Nem kell szja-bevallást készíteniük az egyéni vállalkozók­nak sem, hiszen számukra február 15. volt a határidő. Kormányszakadást eredményezhet a tandíj elutasítása Folytatás az 1. oldalról A miniszternek másfél éve segítő kezet nyújtottak, hogy a törvényja­vaslat tervezetén javítsanak, de azt Frone nem fogadta el. Az ANO a kormányprogramot részben teljesí­teni kívánja azáltal, hogy a távúton végzett tanulmányok esetében vezet­nének be tandíjat, megakadályozva ezzel azt, Hogy illegális úton szedje­nek pénzt a hallgatóktól. Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke a tegnapi koalíciós tárgyaláson kijelen­tette, hogy az ANO jelenléte a koalí­cióban problematikussá vált. A mi­niszterelnök, Mikulás Dzurinda (SDKU) szerint viszont a kormány- koalíció a viszonyok kiéleződése elle­nére képes lesz effektiven tovább működni. Dzurinda szerint a történ­tek ellenére inkább a következő sza­vazásokra kell majd az erőt és a fi­gyelmet összpontosítani. • Czigler Mónika LAP(SZ)EL Bukovics Krisztián A közép-európai együttélés margójára Az alábbi történet nem teljesen friss, de - véleményem szerint - rendkívül tanulságos. Akár a Benes-ügy kapcsán elhangzott különböző vélemények tükrében is. A történet színhelye e4y önkiszolgáló, talponálló jellegű gyorsétkezde, va­lahol Közép-Európában. Az üzletbe belépő, elegáns öltözékű, aktatáskás úr a pulthoz lép és egyszerű közvetlenséggel egy pár virslit rendel mustár­ral, hozzá két szelet kenyeret és egy ásványvizet. Keres egy üres helyet, táskáját lerakja az asztal mellé és hozzáfogna az uzsonnájának az elfo­gyasztásához. Ekkor veszi észre, hogy a kenyeret a pulton felejtette. Visz- szamegy, elhozza az ott hagyott két szeletet, és amikor megfordu, azt látja, hogy egy feslett ruhájú, sötétebb bőrű honfitársa áll az asztalánál, és ép­pen neki lát elfogyasztani az előbb vásárolt virsliket. Az elegáns úr első meghökkenése után úgy gondolja, hogy itt az alkalom az oly sokszor em­legetett tolerancia gyakorlására. Nem szól egy szót sem, letelepszik a virs­lijét megdézsmáló emberrel szemben, fogja a tányéron maradt virslit és elkezd enni. A szakadt ruhájú alaknak a szeme sem rebben, elfogyasztja a saját virslijét, majd sarkon fordul és köszönés nélkül távozik az étkezdéből. A jól öltözött férfi egy pillanatra szeretne utána szólni az illetőnek, azután inkább magában levonja a következtetést: nem érdemes toleránsnak lenni, manapság már egy köszönés sem jár érte. Ebben a pillanatban villan az agyába a felismerés, ami összeszorítja a gyomrát. És valóban, amint lenéz az asztal mellé, beigazolódik sejtése: aktatáskája eltűnt a helyéről. Kétség- beesetten fordul meg, hogy alkalmi „evőcimborája” után szaladjon, és amint a kijárat felé indul, megdöbbentő látvány fogadja. A szomszéd asz­talon ott gőzölög egy tányérban egy pár virsli, mustárral, kenyér nélkül. Az asztal lábának odatámasztva pihen érintetlenül az aktatáskája. Eddig tart az általam hallott történet. Tanulságot mindenki magának szűrjön le belőle, amennyit jólesik, különösen a politikai életben tevékenykedők. Egy kérdést azonban érdemes feltenni: vajon a fenti történetben ki volt a toleráns? Folytatás az 1. oldalról A nyomtatványhoz hasonlóan a kártyát is csak olyan szolgáltatók fo­gadják majd el, akik szerződéses partnerei az érintett külföldi biztosí­tónak. A külföldön igénybe vett magánorvosi ellátás költsége, akár­csak itthon, a beteget terheli, tehát csak a társadalombiztosítókkal szer­ződött orvosok, kórházak szolgáltatá­sainak költségét térítik meg a kül­földön megbetegedetteknek. Érheti további meglepetés is a ma­gyar beteget, mivel az unió biztosítá­si rendszere még nem harmonizált, így a magyarok is az adott ország fő­szabályainak megfelelően kapják az egészségügyi ellátást. Az Európai Bizottság határozatá­nak értelmében ez év végéig érvénye­sek az E-111-es nyomtatványok, ami­ket kilencven napra állítanak ki a me­gyei egészségbiztosítási pénztárak, az ezeket helyettesítő kártyát pedig ok­tóber elsejétől vezetik be. Az átállás technikai részleteivel kapcsolatos közbeszerzés ugyan még nem zárult le, de rendelkezésre állnak az ehhez szükséges források - erősítette meg Ötvös. A kártya a nyomtatvány funk­cióját veszi majd át, kiegészülve azzal, hogy egy évre is kiállítható lesz a munkaképes korúaknái, míg nyugdí­jasok vagy gyermekek esetében akár hosszabb időre is. A bankkártya jelle­get nemcsak a könnyebb kezelhető­ség indokolta, hanem az az elképzelés is, hogy 2008-tól az unióban online kapcsolattal kívánják ellenőrizni az igénybevétel jogosultságát. Érdemes tudni, hogy a nyomtat­ványt és a későbbiekben a kártyát to­vábbra is a megyei egészségbiztosítá­si pénztárakban állítják ki ingyene­sen, az ügyfél személyes kérésére. Komárom-Esztergom megyében ta­valy közel hatezer darabot igényeltek, és már idén is körülbelül ezerhétszá- zat - tudtuk meg a megyei Egészség- biztosítási Pénztár osztályvezetőjétől, Izing Gézától. A szakemberek ugyan­akkor azt javasolják, hogy külföldi nyaralás esetén a nyomtatvány vagy kártya mellé érdemes utasbiztosítást is kötni, mert a kettő együtt nyújt teljeskörű védelmet. • Juhász Mellékvágányra terelt magyar kisvasutak Turisztikai vonzerejük óriási, támogatottságuk minimális Évről-évre veszteséges a hazánk­ban működő tizennégy erdei kis­vasút, és hiába látnak el szinte ki­zárólag turisztikai feladatokat, to­vábbra sem kapnak támogatást az idegenforgalmi alapból. Ország- gyűlési képviselők segítségét kér­ték az érintettek. A kisvasutak támogatottsága nem túl jó, és a jegyárak sem emelhetők tovább, mert félő, hogy az utasforga­lom csökkenéséhez vezetne - mondta Jung László, az Egererdő Rt. vezér­igazgató-helyettese. Hangsúlyozta, hogy az utasforgalom alapján és a fejlesztésekre is kapnak ugyan állami támogatást, de ez nem képes fedezni a működés összes költségét. Hiszen a szükséges előírások betartása is sok­ba kerül, így a kisvasutak erdőgazda­sági támogatása évek óta a lehetősé­geik határát súrolja. Jung László cá­folta a Magyar Turisztikai Hivatal ál­lítását, miszerint nem élnek a pályá­zati lehetőségekkel. Mivel a legtöbb pályázat uniós, így az állami cégek sok esetben kiesnek az érintettek kö- , réből, de ahol csak lehet, igyekeznek pénzhez jutni. Jung szerint nincs szó nagy összegről, a jelenlegi százmillió forintos FVM-támogatás mellé to­vábbi száz-százötvenmillió forintra lenne szükség évente a kisvasutak üzemeltetésére. A hónap elején Szil­vásváradon egyeztették elképzelései­ket az érintett erdőgazdaságok, és a nagy pártok képviselői is felvállalták a sürgető feladat támogatását. A Magyar Turisztikai Hivatal tájé­koztatása szerint azonban a pályázati lehetőségeken kívül nincs mód egyéb támogatásra. A kisvasutak fejlesztése érdekében több pályázatot is meg­hirdettek az elmúlt évek folyamán, de véleményük szerint a kisvasutak tulajdonosai ezzel a lehetőséggel nem éltek. Záhonyi Tamás osztály- vezető elmondta, hogy a Turisztikai Célelőirányzat 2005. évi keretösszege és a felhasználás jogcímei sem teszik lehetővé a kisvasutakat célzó beruhá­zások, felújítások támogatását. A Királyréti Erdei Vasútnak is a jelenlegi támogatás kétszeresére len­ne szüksége, bár fejlesztésekre még ennyiből sem futná - mondta Kettler Tibor, a vasút üzemvezetője. A ko­csik és mozdonyok műszaki állapota ugyan megfelelő, az utasbiztonságot sem veszélyezteti, ám elkelne a festés és a belső kárpitozás, és egyéb fej­lesztési terveik is vannak. A kocsik ötven-hatvan évesek, így karbantar­tásuk egyre többe kerül, ezeket a költségeket pedig nem tudják beépí­teni a jegyárakba. Sajnos a kisvasutak nem kapják meg azt a mértékű jegy­támogatást, amit a MÁV így a támo­gatási rendszert kellene átalakítani - mondta Kettler Tibor. Az utasforga­lom rendkívül élénk, van tehát létjo­gosultsága a kisvasutaknak, évente hetven-nyolcvanezren járják be Ki­rályrét erdeit is. Mátrai Imre, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút üzemigazgatója is a je­lentős idegenforgalmi tevékenysé­gükkel magyarázza a támogatás jo­gosságát. Véleménye szerint az unió­ban is nagy értéket képvisel ez a köz­lekedésfajta. Óriási igény mutatkozik Miskolc térségében is a kisvasútra, évente több mint kétszázezren szelik át vonaton Lillafüred erdeit. Hiába növelik azonban Magyarország tu­risztikai vonzerejét és termelnek pro­fitot, a megtermelt haszonból eddig mégsem részesülnek. Azonban abból a százötvenmillió forintból, amire igényt tartanak, sikerülne végre lé­legzethez jutniuk, mivel évek óta milliós veszteséget termelnek. • Juhász Regina Munkanélküli segély jár a külföldi dolgozóknak Komárom-Esztergom megyében dolgozik a legtöbb szlovák állampolgár Másfélszeresére nőtt Komárom- Esztergom megyében a szlovák ál­lampolgárságú munkavállalók szá­ma az elmúlt évben. Míg az uniós csatlakozás előtt 3800, addig mára 6400 szlovák munkaerőt foglalkoz­tatnak, főként a komáromi, az esz­tergomi és a dorogi ipari parkok­ban működő cégek. Egv évvel korábban, közvetlenül az uniós csatlakozás előtt Komárom-Esz­tergom megyében dolgozó szlovák ál­lampolgárok száma 3800 volt. A leg­frissebb adatok szerint számuk mára eléri a 6400-at, vagyis ennyi szlovák állampolgár foglalkoztatását jelentet­ték be a munkáltatók a Komárom- Esztergom Megyei Munkaügyi Köz­ponthoz, tájékoztatta lapunkat Mózes István, a jogi osztály vezetője. Ezek je­lentős része, durván a fele a komáromi ipari parkba jár dolgozni, másik jelen­tős része az esztergomi, valamint a do­rogi ipari parkban működő cégeknél, így a Suzukinál vagy a Sanyonál he­lyezkedett el, betanított munkásként. A legtöbb szlovák munkaerőt egyéb­ként Komárom-Esztergom megyében alkalmazzák, amiben az országhatárok közelsége játszik döntően szerepet. Ezen kívül még Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében számottevő a szlovák állampolgárok foglalkoztatása. Az unióhoz történt csatlakozás után megnyílt e két állam között a munka­erő szabad áramlásának lehetősége. Egy szlovák állampolgár bejelentkez­het a lakhelyéhez legközelebb eső munkaügyi kirendeltségre és regiszt­ráltathatja magát. Száznyolcvan napos magyarországi foglalkoztatottság és ezzel összefüggésben természetesen az ide történő adózás után, őt is ugyanazok a járandóságok illetik. Eb­ből a szempontból az unió előírásai ér­vényesek, persze megvan az admi­nisztrációs és technikai háttere annak is, hogy ellenőrizni tudják: csak egy tagállamban regisztrálták munkanél­küliként az illetőt. A két frekventált hely jellemzője, hogy viszonylag rövid idő alatt tudják a dolgozók elérni munkahelyüket, anélkül, hogy családjuktól elköltözné­nek, vagyis a 6400 szlovák munkavál­laló legnagyobb része ingázó - mond­ta Mózes István. A jogi osztály vezető­je eloszlatta azokat a téves és negatív élű bírálatokat is, amely szerint ol­csóbb a szlovák munkaerő és ezért el­veszik a hazaiak elől a munkahelyeket. Mint mondta: nem csak a szlovák munkavállalók száma nőtt meg, de je­lentős bővítések történtek az ipari par­kokban működő cégeknél és új üze­mek is létesültek. Munkaerőigényüket nem lehetett volna kielégíteni a térség­ben rendelkezésre álló munkaerő kí­nálattal. Természetesen csak addig folytatódhat ez a tendencia, amíg nem okoz feszültséget a hazai piacon, ezt pedig rendszeresen ellenőrzi a munka­ügyi központ, szükség esetén szigorí­tásokat is eszközölhetnek. Jogi szem­pontból a cégek nem tehetnek sem bérben, sem egyéb juttatás vagy mun­kakörülmény szempontjából hátrá­nyos megkülönböztetést a különböző állampolgárságú dolgozók között. • Gál Kata

Next

/
Thumbnails
Contents