Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-19 / 97. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. május 19., csütörtök • HÍDLAP • Botrány, de Prága provokálja a világot Esztergomban elítélik a Benes-szobor avatását, a kormány hallgatása miatt megoszlanak a vélemények Bűnös nép-e a magyar? Sziklai Amadeus (kereskedő) Folytatás az 1. oldalról A bajor miniszterelnök nyilatkozatától Gerhard Schröder német kancellár elhatárolódott, sőt mostani prágai útja során kijelentette: a cseh-német kétoldalú kapcsolatok kiválóak, amelyeket „egy önjelölt próféta” egyik-másik ünnepi beszéde sem tud megzavarni. A kormányzó cseh szociáldemokraták ennél is továbbmentek, a CSU politikusait (köztük Stoibert) a Harmadik Birodalom vezetőihez hasonlítva. A csehországi Mlada Fronta Dnes napilap - válaszul a hazai politikusok megnyilatkozásaira -tegnapi számában karakán módon helyre tette a prágai politikai elitet, azt állítván: ők ugyanolyan elfogultak a Benes-dekrétumok kérdésében, mint a bajor kormányfő, csakhogy Stoiber véleménye európaKitetepítettek egy pályaudvaron ibb, mint a cseh szociáldemokratáké. Az újság azt a költői kérdést is feltette, hogy vajon melyik a nagyobb provokáció: a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésének követelése, vagy a szoborállítás Benesnek? A lap nyíltan, bátran kimondta: Prága szándékosan figyelmen kívül hagyja, hogy a szülők vétkeiért a gyerekeket nem lehet felelősségre vonni. Miután a szoboravatás keltette politikai hullámverés nem állt meg az államhatárokon, az esztergomi politikai élet szereplői is állást foglaltak az ügyben. A Fidesz városi elnöke, Sipos Imre „mélységesen felháborító és elítélendő” lépésnek minősítette Csehország tettét. „Hatvan évvel a világháborút követően, 2005-ben nincs helye a Benes-dekrétumoknak, amelyek kétszázezer magyar kitelepítését, elűzését és vagyoni kisemmizését eredményezték”. Sipos szerint „a magyar kormánynak nagyon határozottan kellett volna állást foglalnia az ügyben”, de úgy tűnik, hogy a kormányfő továbbra is folytatja a 2004- es, állampolgárságról döntő népszavazás során elkezdett taktikát, vagyis nem hajlandó egyértelműen véleményt nyilvánítani. „A Benes- dekrétumokat múltjában és jelenében is el kell ítélni, annál is inkább, mert a cseh és szlovák fél állításával ellentétben ezeket nem lehet a fasizmus számlájára írni. Ezek a rendelkezések a kommunista hatalom támogatásával születtek, amelyeknek nincs helyük az európai társadalomban” - tette hozzá a fideszes vezető. Sipos szerint nem szabad hagyni, hogy „Szlovákia és Csehország belügyként próbálja kezelni a dekrétumok ügyét, pedig az unió tagállamai előtt kellene állást foglalni minden érintettnek”. Tisztázni kellene a múltunkat, hogy tiszta lappal indulhassunk a jövőbe. Az MDF helyi szervezetének nevében Jónás László önkormányzati képviselő „meggondolatlan lépésnek” minősítette a szoboravatást, amely „komolyan veszélyezteti a lassan körvonalozódó magyar-német- cseh-szlovák megbékélést”. Mint mondta, megbotránkozást kelt a felvidéki magyarságban és az áttelepített magyarokban is a szoboravatás. Az MDF esztergomi szervezete elvárná a magyar kormánytól, hogy „hivatalosan tiltakozzon a cseh kormánynál az ilyen provokatív lépések ellen. Nem lehet ugyanis belügynek tekinteni az Európai Unió szellemében egy olyan dolgot, amely súlyosan sérti más európai országok állampolgárainak, illetve az adott ország jelentős kisebbségének érzelmeit”. A képviselő szerencsésnek tartaná aláírásgyűjtéssel tiltakozni a cseh kormány provokatív lépése ellen, nem csak a konzervatív politikai erőknek, de az ország valamennyi pártjának támogatásával. Láposi Elza, az MSZP esztergomi szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő és a megyei közgyűlés al- elnöke szerint a környéken élőket Eduard Benes sokkal érzékenyebben érinti a téma, mivel nap mint nap szembesülnek a határon túl élő magyarság problémáival. „Nem értek egyet azzal, hogy annak az embernek emelnek szobrot, aki ennyire negatív szerepet játszott a magyar történelemben. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a magyar kormány megfelelő módon kezelte a kérdést, mert nem lett volna szerencsés érzelmi alapon, elhamarkodottan fellépni az ügyben” - mondta a képviselő. Láposi Elza szerint nincs értelme sem belügynek, sem európai ügynek minősíteni a 60 évvel ezelőtt történteket. „Bárhogyan is foglalnánk állást, az nem változtatna a határon túliak helyzetén. Fölösleges lenne a sebek feltépése, a felelősök keresése, ez a történészek, és nem a politikusok dolga. Utóbbiaknak az a feladata, hogy mérlegeljék, mi szolgálja leginkább a jelenlegi helyzetben a határon kívül és az azon belül élő magyarok érdekeit” - fogalmazott az MSZP-s politikus. Az SZDSZ nevében Varga Győző megyei elnök, önkormányzati képviselő szerencsétlen lépésnek minősítette a prágai szoboravatást, jóindulatúan hozzátéve: véleménye szerint mindössze egy, a szomszédos országok reakcióit figyelmen kívül hagyó, belpolitikai célú eseményről lehet szó. „A Benes-dekrétumokat mi magyarok és a németek is joggal utasítjuk vissza, az ilyen lépések előtt minimum egy előzetes egyeztetést elvárhatunk. Elítélem a dekrétumokat és a szoboravatást is, hiszen emberek millióit érintő kérdésről van szó, akik véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezzel a lépéssel a csehek önmagukról állítottak ki bizonyítványt.” A magyar kormány reakciójával kapcsolatban Varga Győző úgy fogalmazott: „nem lett volna a gusztusom ellen való, ha határozottabb a tiltakozás, de a kormány állásfoglalása még elfogadható. Nem látom annak értelmét, hogy nagy propagandával tiltakozzunk, de azt egyértelműen a tudomásukra kell hoznunk, hogy mélységesen tiltakozunk az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások ellen.” Azzal az SZDSZ-es politikus is egyetért, hogy a Benes-dekrétumok nem kezelhetők cseh vagy szlovák belügyként. „Ha nem is kellene folyamatosan megbánást tanúsítaniuk, egyszer rendezniük kellene a számlát, nem pedig újra és újra provokálni a kérdéssel az érintetteket” - mondta Varga Győző. • BUKOVICS Az új EU-tagok csatlakozási tárgyalásai során több vezető európai politikus élesen bírálta Csehországot és Szlovákiát a dekrétumok miatt. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár kifejtette, hogy „fennáll és megalapozott a gyanú, hogy a Benes-dekrétumok átvezető törvények útján változatlanul érvényesülnek, diszkriminátó hatásúak, s ez bizonyosan nem egyeztethető össze az uniós jogrenddel”. Az akkori osztrák parlamenti pártok a kancellár kijelentésével politikai hovatartozás nélkül egyetértettek. A Páneurópai Unió elnöke, Habsburg Ottó még ennél is élesebben fogalmazott, mint mondta, a Benes-dekrétumoknak nincs helyük az Európai Unióban. Fontos gesztus volna, ha a dekrétumot eltörölnék, mert egyrészt egymásra vagyunk utalva, hasonlóak az érdekeink, a lehetőségeink, össze kellene fognunk. Másrészt pontosan azoknak lenne lényeges a Benes- dekrétumok eltörlése, akiket kitelepítettek és megbélyegeztek. Feléjük lenne gesztusértékű tett, ha hivatalosan kijelentenék, hogy téves és . embertelen feltételezés volt a kollektív bűnösség, hiszen rengeteg ártatlan ember szénvedte meg azt. Illés László (stylist) Egyetlen nép sem alávalóbb vagy különb, mint a többi. Benes a magyar történelem számára rendkívül negatív személyiség, az unióban sem lehet elfogadni. Azt szorgalmazom, hogy mielőbb vegyék ki a szlovák alkotmányból a ma még érvényben lévő Benes- dekrétumokat. Szomorú, hogy a németek lázonganak helyettünk. Schlett István (politológus-újságíró) Amikor 1945-ben megalakult az ENSZ, és bevették az emberi méltóság és emberi jogok alapeszméjét; a dekrétumok hazug csalásnak számítottak, amelyek megkérdőjelezték az ENSZ teljes gondolatvilágát. A dekrétumok ellen azért kell harcolni, mert kirekesztő, embertelen eszmét képviselnek. Személyes érintettségem az üggyel kapcsolatban, hogy a mi családunk is a kitelepítések révén került Esztergomba. Azért lehetnek még 60 év után is érvényben a dekrétumok, mert Magyarországnak nincs annyi politikai súlya és tekintélye, hogy ezt megkérdőjelezze. Pillanatnyilag a magyar külügy abból áll, hogy bocsánatot kér, hogy élünk. Megosztottak a fuvarozók Elégedetlenek az érdekképviseleti szervezetek munkájával a vállalkozók Nem vész nyoma a nevesítetlen földeknek Folytatás az 1. oldalról Blokádra semmiképpen nem kerülhet sor, megpróbáljuk tárgyalásokkal rendezni az ügyet - mondta Rajnai Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökségi tagja. Elismerte, hogy a magyar fuvarozópiac - főként az unióba történt belépés óta jelentősen „megrogyott”. Nemcsak az üzemanyag valóban magas jövedéki adója sodorja válságba az ágazatot, hanem a piac felhígulása, azaz túl sok a vállalkozás - a járművek száma megduplázódott -, túl nagy a kínálat, ezért egyfajta „alákínálási árverseny” alakult ki. Egy tatabányai fuvarozó kft. vezetője, Egri Béla is ezt erősítette meg. Szerinte a legnagyobb baj az, hogy az árak tekintetében semmiféle, a taxisok szabályozásához hasonló limitet nem rögzítettek. Az átlagosnak mondható 120 Ft/ kilométer árnak már csaknem feléért is szállít néhány új vállalkozás. Ezen kívül állandó probléma az üzemanyagár magas adótartalma, autópá- lya-használatiköltségekf súlyadó, nem beszélve az úgynevezett amortizációs költségekről, az öreg járművek állandó vizsgáztatásáról, javíttatásáról. Egri Béla felhívta a figyelmet a speditőrök, azaz fuvarközvetítők vitatható tevékenységére is. Az ágazatnak tehát mindenképpen szüksége lenne erős és egyetértő érdekképviseletre, ám a három legnagyobb szervezet nincs teljesen azonos állásponton. Míg a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) elsősorban az üzem- anyagárak csökkentését szorgalmazza és országos demonstrációt helyezett kilátásba, addig a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) jóval higgadtabb és bízik a tárgyalások sikerében. Rajnai Zoltán, aki maga is fuvarozó, elmondta, hogy nemrégiben az ország 13 pontján tartott előadást a fuvarozóknak arról, hogy szükség van egy „belső törvény” meghozatalára, mely kizárná a piacról azokat a vállalkozókat, akik bizonyíthatóan és tartósan az önköltségi ár alatti tarifákkal dolgoznak. Ezen túl hiányosságok vannak hazánkban a közúti ellenőrzés területén is. Míg a legtöbb uniós ország rendkívül szigorúan bünteti a szabálytalanságon ért szállítmányozót és addig nein engedi útjára, míg a javítások, illetve a bírság költségeit nem fizette ki, addig nálunk igen gyenge az ilyen ellenőrzés, pedig ez jelentős bevételi forrást is jelentene. Szigorúbban kellene kezelni az úgynevezett utólagos ellenőrzést, mely egy évre visszamenőleg vizsgálná a fedélzeti tamográf által rögzített adatokat. Győző Csaba, egy környei nemzetközi szállítmányozó cég vezetője úgy gondolja, hogy mára végképp aktuálissá vált az általános útadó bevezetése, mellyel kiváltható lenne az eddigi súlyadó kötelezettsége. Az útadót - ahogyan a legtöbb uniós tagállamban már bevezették - belföldi és külföldi közlekedők egyaránt befizetnék, az állam is jól járna és az utak minőségének javítására is jutna belőle. A különböző érdekképviseletek működéséről a vállalkozó elmondta, szomorú, hogy nincs legalább egyetlen valóban hatékonyan működő szervezet, és kissé „kampányjellegűnek” tartja az egész megmozdulást. A fuvarozópiac jelenlegi válsága szerinte arra vezethető vissza, hogy a csatlakozásra nem kellően készültek fel a cégek, túlságosan a belföldi piacra koncentráltak a vállalkozások és nem számítottak a lényegesen kedvezőbb feltételeket kínáló uniós vállalkozások megjelenésére. A lekorlá- tozött piac hirtelen nyitása után pedig majd 30 százalékkal estek a fuvardíjak. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke lapunknak elmondta: a nevesítéseknél jelenleg új helyzet állt elő. Szlovákia főügyésze, Dobroslav Trnka ugyanis a törvénnyel kapcsolatban, amely megszabja a földek nevesítésével kapcsolatos határidőt, az alkotmánybírósághoz fordult, amely elfogadta a beadványt.- Az alkotmánybíróság első határozata értelmében felfüggesztette a nevesítés lejártának határidejét. Más szóval mára megszűnt a határidő, ameddig a földtulajdonokat rendezni kellene - mondta Duray Miklós. A tulajdonjog érvényesítésekor elsőként ki kell kérni az illetékes telekkönyvi hivatalból a telekkönyvi kivonatokat. Ennek alapján lehet eldönteni, hogy érdemes-e megindítani az eljárást. Nem ritka eset, hogy a magyarországi érdeklődőkkel szemben a földhivatali ügyintézők nem voltak készségesek, éppen ezért ajánlatos egy magyar anyanyelvű ügyvéd tanácsát kikérni. .. • Czigler Mónika
