Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-14 / 94. szám
htdlapmagazin 2005. május 14., szombat • HÍDLAP Hidak, határok, városok: Guben igen jelentős az 1998-ban Gubinban üzembe helyezett közös szennyvíz- tisztító. Ezzel Guben/Gubin a környezetvédelmi, kommunális infrastrukturális együttműködések területén egyedülálló tervet valósított meg, mely a többi megosztott határvárosnak modellként is szolgálhat. A képzés területén is felismerték az együttműködés fontosságát, kiemelendő az 1992/1993 óta Gubenben működő kéttannyelvű, „M & Pierre” Európa iskola, melyben az oktatás az általános iskolától az érettségiig két nyelven, németül és lengyelül zajlik. A turizmus területén is közös városmarketinget alakítottak ki, jó példa erre, hogy prospektusaikban, térképeken a két város látványosságait közösen népszerűsítik. 1990 után, a német-lengyel határ könnyű átjárhatóságának köszönhetően a nyugati lengyel határvidék politikai, gazdasági, közlekedési helyzete is erősen átértékelődött, korábbi periférikus fekvése megszűnt. A határvidék városainak lakói hamar meglátták az ebben rejlő lehetőségeket. Ezt jól mutatja, hogy Gubinban is megsokszorozódott a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma: míg 1989-ben Gubinban 90 kereskedelmi (bolt, piaci stand) és 286 étkezési egységet (vendéglő, büfé stb.) regisztráltak, 1991-re a kereskedelmi egységek száma 714-re, az étkezési egységeké 400-ra nőtt. Ezek a nálunk is ismert „lengyel piacon”, Gubin belvárosában, „multinacionális” bazárban tömörülnek, hiszen itt nem csak helyiek árulnak, tömegével jönnek árusok egész Lengyelországból, sőt még külföldről (Bulgária, Románia, egykori Szovjetunió utódállamaiból és Vietnamból) is. A bevásárlóturizmus jelentősége Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása okozta árkiegyenlítődéssel azonban lassan mérséklődni kezdett. A határmenti kereskedelem révén kialakult intenzív, perszonális szintű német-lengyel „találkozások” ellenére a kapcsolatok napjainkban is nagyrészt csupán gazdasági természetűek, tehát konkrétan csak a vételeladás pillanatára koncentrálnak. Széles körben nem nagyon alakulnak ki személyes kontaktusok, ennek oka lehet egyrészt a nyelvi akadály, mivel sem a lengyel árusok, sem a német vevők nem, vagy csak minimális szinten beszélik egymás nyelvét. Másrészt a kölcsönös előítéletek és történelmi sérelmek mind a mai napig gátló tényezőként hatnak. Ennek ellenére, a példaértékű euroregionális terület- és település- fejlesztési együttműködés mellett, a Guben és Gubin közötti két határhíd által biztosított napi rendszerességű átjárás remélhetőleg egymás életének közelebbi megismeréséhez és a múltból eredő konfliktusok elsimulásához vezet. • Szabó Hajnal és Székely Marton Az 1945-ben meghúzott új németlengyel határ középső részén helyezkedik el a Neisse folyó két partján elterülő, megosztott város: a németországi Guben és a lengyellé lett Gubin városa. Míg Küstrin-Kostrzyn esetében a sajátos történelmi sors és a különleges fekvés adott okot a bemutatásra, addig Gubent és Gubint napjainkra megvalósult példaértékű együttműködésük miatt emelhetjük ki. reménye, melyet az is mutat, hogy jó részük még 1946-ban sem telepedett le hivatalosan Gubenben (Nyugat-Gubenben). Különösen kedvezőtlen volt a határhúzás miatti szétválasztás a német oldalon megmaradt Gubennek, mivel a városközpont és a legtöbb lakóház a város lengyel oldalára került, itt élt korábban a lakosság nagy része, a mintegy 46 ezres városból csak Gubin Guben a németországi Brandenburg tartomány délkeleti részén a Spree-Neisse járásban, a Neisse bal partján fekvő város. Drezdától körülbelül 120 km-re, Cottbustól 40 km- re, Odera-Frankfurttól 52 km-re található, lakóinak száma 26.000 fő. A Gubennel szemben található 19.000 fős, lengyelországi Gubin Lubuskie Vajdaságban, a Neisse és a Lubsza folyó összefolyásánál, a Neisse jobb partján, Zielona Gorától 60 km-re nyugati irányban fekszik. Gubent 1211-ben említik először, 1235-ben Nieder-Lausitz egyik legrégibb településeként kapta meg a városi jogot. 1870-1945 között nyugati része fokozatosan bővült, fejlődésnek indult az ipar. A két világháború között a szőlőtermesztésről is elhíre- sült vidék Brandenburg legjelentősebb hadi(ipari) központjává nőtte ki magát. Ebben az időszakban a fejlődés hatására sok kulturális és szociális létesítmény jött létre, továbbá ekkor épült ki a vasúti összeköttetés Berlin és Drezda irányában. A II. világháború azonban, ahogy a többi megosztott határváros esetében, kettétörte a település dinamikus fejlődését. Az 1945-ben létrejött új államhatár kijelölése után a súlyos háborús, mintegy 90 százalékos pusztítást elszenvedett j. települést a Neisse, immár mint határfolyó szelte ketté. Az új határterületeken eleinte „vadnyugati viszonyok” uralkodtak, így a len- gyelesített nevű Gubint is elég nagy káosz jellemezte, lopások, rablások, házrongálások követték egymást. A lengyel részre került városrészből elmenekült vagy evakuált német lakosok megüresedett otthonaiba később a legkülönbözőbb régiókból érkeztek emberek, elsősorban lengyel katonák családjaikkal, mert az újonnan létrejött település sokáig megerősített határkörzetnek számított. A hadsereg jelenléte megnyugtatta az új lengyel lakosságot, akik még mindig tartottak a túlpartra költöztetett és onnan saját elhagyott házaikra látó németek visszatérésétől, akikben valóban még hosszú ideig élt a visszatérés kilencezren éltek a Neisse nyugati partján. Az NDK területén maradt viszont majdnem az összes infrastrukturális berendezés: a gyárak (posztó-textil és egykor hétezer munkást foglalkoztató kalapgyára volt híres), a gázművek, a legjelentősebb kommunális létesítmények, a pályaudvar, a német oldalon maradt továbbá az elektromos művek is. Gubinnak csupán egy kis vasútállomása volt, így a teher- és nyersanyagszállítás sem volt lehetséges a német oldalról. Az ötvenes évektől Guben a szocialista városfejlesztés pályájára állt, így jelentős iparfejlesztés és lakásépítés kezdődött, mely eleinte népességnövekedéssel járt, majd fokozatos csökkenés vette kezdetét. 1981-ben 37.000, 2000-re viszont az elvándorlásnak és a csökkenő gyermekszámnak köszönhetően csak 26.000 ember lakott a városban. A kölcsönös átjárhatatlanság hosz- szú évei után a két város életében 1990 után új lendületet kapott a lengyel - német együttműködés, ami a szoros fizikális közelség miatt is magától értetődő volt. Az 1993-ban megalakult Spree-Neisse-Bober Eurorégió létrejöttének köszönhetően számos közös településfejlesztési koncepciót dolgoztak ki, ezek közül Rejtvény A N R A T A T N E B D Y U S O M A Z S N A L L L Y L É S Ö K V A A O A L * A P 0 S Y M E J P C V N G p G T Z P T 1 R 1 Á A A V + A R D A K A V L Z K B R M É S E M A D É S 1 Á A Ö P C Z Z P A N M A R T Ó N D P J Y V R Ö A L Y 1 Á ó A É U K S G 0 T K N B Z M S E T R Ú T 1 R 0 1 A R T 1 Y N E Z E D M R A Z S i T R S H R T O Á E G E R E R Á 0 S S A Á S 1 Ó B H S G Á A V T 1 S Z G SZÓKERESŐ NYOLC IRÁNYBAN A Duna túlpartján, Párkányban létezik egy civil szervezet, mely feladatául tűzte ki szélesebb régiónk képző- mtívészeinek támogatását, alkotótáborok, továbbképzések, galérialátogatások szervezését. A szervezet nevét rejtettük el az ábrában. Keresse meg a felsorolt folyóvizeket, melyek nyolc irányban rejtőznek az ábrában, majd húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, a szervezet nevét kapja megfejtésül. BENTA LAJTA SZAMOS BERETTYÓ LÁPOS SZÁVA BODROG MARCAL SZIINCE DRÁVA MAROS TÁRNÁ DUNA MURA TISZA EGER NYITRA // TOZ GARAM OLT TÚR HÁRMASKÖRÖS RÁBA VÁG HERNÁD RINYA VÁG IPOLY SAJÓ ZAGYVA KAPOS SÉD ZALA KÖSÉLY SIÓ ZSITVA
