Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-07 / 89. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. május 7, szombat Uj minőségtanúsító jegy a boroknak Az adóból fedeznék a tanúsítvány költségeit a borászok Folytatás az 1. oldalról Dula Bence, a Szőlő és Bor Ter­méktanács elnöke szerint a kereske­delmi forgalomban lévő borok ellen­őrzése megoldatlan, csupán „pót- és álcselekvések sorozatával találko­zunk”. A tisztázatlan eredetű boro­kat egy az egyben el kellene kobozni és megsemmisíteni - mondta az egri borász. Az új minőségtanúsító jegy bevezetését csak abban az esetben helyeselné, ha a döntés, elbírálás és kiállítás az egyes borvidékek hegy­községi tanácsainak hatásköre lenne. A jelenlegi ellenőrizetlenség vélemé­nye szerint nemhogy a bormarke­ting érdekeit szolgálná, egyenesen a bűnözőket védi. Fenntartásokkal fogadta az új zár­jegy tervét Kamócsay Ákos, a Hill- top-Neszmély tulajdonostársa is. Elméletben helyeselné a kezdemé­nyezést, ám félő, hogy ez is csak újabb pluszkiadást és munkát jelen­tene a borászoknak. A borok erede­tére vonatkozóan nemrégiben még utalt a palackok nyakán elhelyezett nemzeti színű szalag, melyet a „kü­lönleges minőségű”-nek ítélt nedűk kaptak meg, ám a keresletre gyako­rolt hatás alig volt érezhető. Az Or­szágos Borminősítő Intézetnek van ugyan felügyelő, ellenőrző hálózata, de legkevésbé sem nevezhető haté­konynak - véli a borász. Nincs egyensúly ott sem, hogy míg az el­adott palackok számát csaknem heti rendszerességgel ellenőrzik az egyes pincészeteknél a jövedéki adó behaj­tása miatt, addig a minőségre túl ke­vés figyelem jut. Kamócsay Ákos hozzátette még, hogy a jövedéki adó fizetésével megbékélne, amennyi­ben a befolyt öszeget elsősorban a marketingre lehetne fordítani. A magyar bor reklámját jelenleg az Agrármarketing Centrum biztosít- ja-biztosítaná, a legjobb viszont egy külön, országos bormarketing szer­vezet létrehozása lenne. • Szabó Hajnal Esztergomban lehetetlen a rendelők privatizációja Folytatás az 1. oldalról A kórház esetében tehát csak funk­cionális privatizációra kerülhetne sor, ami azt jelentené, hogy sem az eszközök, sem az épület nem kerülne az orvosok tulajdonába, így viszont meg kell várni a törvényi lehetőségek rendeződését, pedig jelentősen javul­hatna az orvosok anyagi helyzete. A betegek után járó pontérték bizonyos százalékát ugyanis ezentúl az orvo­sok kapnák meg, így azonban csök­kennének a kórház bevételei. Éppen ezért Esztergomban egyelőre nem kell számítani a privatizációra, mivel ahhoz évekre előre meghatározott tervekre is szükség lenne. • JRG LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Az eldöntendő túlélés Egyre inkább fogy az olyan helyzetek, feltevések, kérdések száma, ame­lyekre igennel, avagy éppenséggel nemmel lehetne válaszolni. Ez nem csak a politikai „elit” (ezt a kifejezést ők találták ki) csűrt-csavart magyará­zataira vezethető vissza. Igaz, nehéz lenne letagadni, hogy komoly szere­pet játszanak ebbe, vagy legalábbis a nemigen, talán, esetleg típusú vála­szok termékeny táptalajai. Ma már nehezen jelenthető ki, hogy igen, én ezt így és így gondolom, mert ez meg ez világosan alátámasztja. Tovább- menve, manapság már az sem feltétlenül elfogadható válasz, hogy vala­mely esemény, tárgy vagy vélemény ebből vagy abból a perspektívából ennek vagy annak látszik. Mert nem látszik annak, vagy ha annak tűnik, akkor szinte egészen biztosan nem az. Itt van ez az agyonbeszélt és agyon­hallgatott, Aczél György-féle három T-vel egyszerre jellemezhető (ugye csak emlékeztetőül: tilt, tűr, támogat) szegény 10-es. Mármint út, és egy­szerre régi és új. Mint az egyszeri ember, kell is, meg nem is, innen indul­jon és arra menjen, vagy éppen ne menjen, bújjon át hegy alatt, vezessen viaduktokon keresztül. Repkednek a javaslatok és ötletek, néhány közös, és ennél jelentősebben több eltérő jellemzővel. Akármilyen furcsa, az útépí­tést támadók és ellenzők mind ugyanarról beszélnek, többé-kevésbé. Meg- [ állás nélkül, évek óta zajlik a hercehurca, a szembenálló felek és a róluk le- ! vált, új eszméket terjesztő szabadcsapatok közül mindig akad valaki, aki | szakmailag megalapozatlannak, elvetélt ötletnek tartja a másik fél aktuális javaslatát. Innen a klaviatúra és a papír mellől nehéz lenne tanácsot oszta­ni a feleknek, már csak azért is, mert ez egyrészt nem tisztünk, másrészt pedig sem szakmai felkészültségünk, sem jogi alapunk nincs erre. De, és ennyit azért engedtessék meg minden érintettől, arra azért had bátorkod­junk rámutatni, hogy míg az érdek-ellenérdek harc a fejünk felett zajlik, már felnőtt egy generáció az érintett területeken, másfél órás buszozással és vonatozással a főváros és Esztergom között, örökös zsúfoltságban, szmogban, elviselhetetlen káoszban. Éppen ezért ideje lenne egy asztalhoz leülni, és végre pontot tenni az évtizedes ügy végére, ha másért nem, ak­kor a közvetlenül az út mellett élők túlélése érdekében. És erre az ügyre csak egy válasz létezik: igen, lépni kell. Nem majd, holnap, a jövő héten, hanem még ma, mivel már tegnap is későn lett volna. Kápolnaszentelés Piliscsaba. A XI. Piliscsabai Egy­házzenei Napok nyitónapján, tegnap Spányi Antal székesfehérvári me­gyéspüspök felszentelte a Piliscsaba- Klotildligeti Plébániatemplom új ká­polnáját. A Szeplőtelen Fogantatás­ról elnevezett kápolna a szentély folytatásaként kapcsolódik a temp­lom épületéhez. Az új kápolnát Sapard pályázati támogatással a Piliscsaba-Klotildligeti Egyházköz­ség Alapítványa építtette. A há­romnapos egyházzenei rendezvényt az Ister-Granum Eurorégió felvette a támogatandó kulturális rendezvé­nyek körébe és a programon fellép­nek az eurorégió különböző települé­seiről érkező egyházi kórusok is. Támadnak a gyapjaslepkék A gyapjaslepke-invázió idén is sok millió forintos veszélyt jelent az erdőkre. A rovar hernyói kikelésük után a lombkoronába mászva s ab­ból táplálkozva múlt évben 133 ezer hektáron taroltak, idén csaknem a 300 ezerhez közelít ez az érték. Komárom-Esztergom megyében to­vábbra sem kell félni a gyapjaslepkék hernyóitól - biztosított minket Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának vezetője. Nem minden történt úgy, ahogy megjósoltuk - vallotta be Vaspöri. - Azt hittük, a Balaton-felvidéken össze­omlik az állomány, ám a szél visszavit­te őket a területre, és a zónát ismét el­lepték a hernyók. A veszprémi erdei szolgálat igazgatója hozzátette, a tó menti települések önkormányzata 10 millió forintot különített el olyan nem várt incidensekre, ami a kihaltnak hitt balatoni lepkeállománnyal történt.- A Magas-Bakonyt letarolták - folytatta Vaspöri. - Az életben ma­radt hernyók felmásztak a lombkoro­nába, és ha ilyen iramban folytatják a táplálkozást, nyár közepére őszi han­gulatú lesz az erdő. A gyapjaslepke idénye augusztusban ér véget, és általában két-három évente omlik össze az állomány. Mivel 2003 nyarán indult a gyapjaslepkeroham, jö­vőre már nem jelentenek majd veszélyt. • SZALAY Adókedvezmény egészséges életmódért Folytatás az 1. oldalról Frajna szerint nem Kóka Jánosnak jelent majd gondot, ha fizetnie kell, ha­nem a kisnyugdíjasoknak. Probléma­ként említette, hogy Európában a ma­gyarok azok, akik a legtöbbet fizetnek j készpénzben az ellátásért. Vannak i olyan országok, ahol az állam keveseb- ; bet vállal, de ezt jól működő kiegészítő j biztosítói rendszerrel kompenzálják, i Magyarországon viszont mindent saját I zsebéből fizet a polgár. Elképzelhető- j nek tartja, hogy itthon is bevezetik ezt a fajta kiegészítő biztosítási rendszert, de ez rövid távon a nyugdíjasokon csattan majd, mivel a biztosító nem szolidáris alapon működik. Mérlegelik a kockázatot, ami egy fiatal esetében szinte nulla, az időseknél viszont ma­gas, tehát sokkal több pénzt kérnek el tőlük. Az OEP szóvivője nem ismeri a tervezet részleteit, a szakminisztérium­ra hivatkozva annyit közölt, úgy tudja, hétfőn adnak a témában bővebb tájé­koztatást. Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos kórház orvos-igazgatója nem kívánt állást foglalni az ügyben, hiszen mint mondta, egyelőre csak hí­reket hallanak, de konkrétan még sem­milyen információ nem érkezett hoz­zájuk az egészségügyi ellátás átalakítá­sával kapcsolatban. Iványi Péter, az Apeh Üldözöttéi­nek Szövetsége (APÜSZ) alelnöke felvetette a kérdést, hogy ki fogja el­dönteni, ki él egészségesen és ki nem. Az állam már így is túladóztat min­dent, ami egészségtelen - fejtette ki véleményét érdeklődésünkre, utalva az alkoholos termékek és a dohány­áruk magas jövedéki adójára. • Gál Tucatnyi befektető érkezhet Nyitrára Két év alatt töltenék fel Nyitrán a 460 hektáros ipari parkot. Szer­dán a Visteon már megkezdte az építkezést, a német társaság gép­kocsialkatrészeket fog gyártani. Eközben a Steel Strips Wheels és I Léva között a végső fázisához ér­keztek a tárgyalások. í További 12 befektető érdeklődik Nyitra iránt, akik az úgynevezett Észa­ki Ipari Parkban, vagyis Drázovce kör­nyékén telepednének meg. A város cél­ja az, hogy az ipari park 460 hektáros összterületét két év alatt feltöltsék. Fer­dinand Vitek, a város polgármestere i szerint az egyik befektetővel már alá is j írták a szerződést, egy másikkal pedig már készül a megegyezés, az elkövetke­ző hetekben pedig a többi befektetővel is megkezdődnek a tárgyalások. Az Északi Ipari Parkban szerdán már megkezdte az építkezést az első befekte­tő, a Visteon. A német társaság autóal­katrészeket fog gyártani a Peugeot és a KIA számára. Az ipari park területén mintegy 700 millió korona értékben kell kiépíteni az infrastruktúrát. Az összeg nagy részét a város költségvetéséből fog­ják fedezni, de szeretnék bevonni a gáz­gyárakat és villanytelepeket is. Nyitra nem titkolt szándéka, hogy Krskany vá­rosrész mellett egy Déli Ipari Parkot is létrehoz, de ebben az irányban még a város nem mozdult el, egyelőre az Észa­ki Ipari Park kiépítésére összpontosít. Eközben Léva polgármestere, Ste­fan Misák bejelentette, hogy a város és a Steel Strips Wheels közötti tár­gyalások a végéhez közelednek. Az acélfelnik gyártásával foglalkozó cég­gel már egy éve folynak a tárgyalá­sok. Jelenleg még két pontban kell megegyeznie Lévának és az indiai társaságnak, egyrészt abban, hogy mikor kezdődne a gyártás, másrészt pedig a gyár számára kijelölt földte­rület vételárában. Mindkét kérdés­ben a jövő hét végén várható válasz. • Cz. M. ; u ^ j j u 1 Szentgyorgyirrezon Ősszközműves panorámás építési telkek várnak értékesítésre, , rálátással a Bazilikára, Dunára á és a Börzsönyi-hegységre Közvetlen dunaparti ingatlanok |,#1 700-1200 m!-ig Vonzó ár, hitellehetőség, személyre a szabott fizetési konstrukciók Belvárostól 8-10 perc sétányira Kishajó kikötő, nyugdíjasház, f*" \ szolgáltató-kereskedelmi központ $ és szabadidő-, és sportpark kerül ,•* *>*^( kialakításra a lakóparkban czAf !bmaí \anyat yyonyiji.zs.ms. (06-70) 619-1007 • (06-30) 964-3728 • (06-1) 351-7777 1068 Budapest, Városligeti fasor 44. • www.cranium.hu

Next

/
Thumbnails
Contents