Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-19 / 75. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 3 2005. április 19., kedd • HÍDLAP • Felkerül Esztergom a nemzetközi vízi turizmus térképére Folytatás az 1. oldalon Közel három éve vetődött fel először az ötlete egy nemzetközi kikötőnek, azóta pályázatot is kiírtak az épület tervezésére, a megbízást az esztergomi Jaksics László és csapata nyerte meg. Már a területet is előkészítették a munkákhoz, a minisztérium visszalépése azonban bizonytalanná teszi az építés kezdését, mivel a hiányzó összeget újabb pályázattal kellene elnyerni. Az illetékesek tehát lehetőségre várnak, hogy a végleges engedélvek megszerzése után megindulhassanak végre a munkálatok. A Visegrádra tervezett személy- hajó-kikötő európai uniós projekt, ötlete a Duna rehabilitációja kapcsán merült fel. Kialakítása egyelőre távlati cél, mivel a tervek még nem születtek meg. Lapunk információi szerint komoly fejlesztésekre készülnek azonban Komáromban és Párkányban egyaránt. A közeljövőben sor kerül majd a jelenleg is működő komáromi teherhajó-kikötő továbbfejlesztésére, Párkányban pedig nagyobb kapacitású, akár három hajó fogadására is alkalmas kikötőt terveznek a papírgyári mellé. Szintén teherhajók fogadására alkalmas helyet tervez kialakítani LábatlanNyergesújfalu, ám konkrét tervek még itt sem születtek. A közlekedési tárca tájékoztatása szerint a teljes magyarországi Duna szakaszt érintik a tervbe vett fejlesztések. Már folynak a munkálatok Győrgönyün, ahol a működő teherkikötőt vasúti-közúti kapcsolattal kívánják ellátni, akárcsak Csepelen, ám itt külső csomópont építése is a tervben szerepel. Már jelenleg is folynak a munkák, éppen az itteni kikötő bejárati medencéjének partfalait újítják fel. Dunaújvárosban országos közforgalmú teherkikötő építését tervezik a híd mellé, Mohácson pedig a határkikötő fejlesztése indult meg, pályáztatással. Ugyanitt néhány éven belül megkezdődhet a kereskedelmi kikötői részleg megvalósítása is, és sor kerülhet a személyhajó-állomás korszerűsítésére. A GKM főtanácsosa, Kovács György tájékoztatása szerint a jelenleg is folyó munkákra van elegendő pénz, a későbbiekben pedig folyamatosan pályázni fognak a tervek megvalósításához. • JRG A helyi polgárőrök a legjobbak Idén nyáron már segítik a rendőrök munkáját is 2005 a közterületi bűnözés visz- szaszorításának éve - áll az Országos Polgárőr Szövetség Elnökségének év eleji jelentésében, melynek ez idáig maradéktalanul eleget tett az esztergomi alapszervezet - derült ki múlt heti országos találkozójukon, ahol mind a hatóságok, mind az országos szövetség képviselői elismerték, hogy az ország egyik leghatékonyabb polgárőrcsapata működik városunkban. Talán ezért sem véletlen, hogy a közelmúltban új feladatokkal bízták meg az Esztergomi Polgárőrséget: a nyári szezonra való tekintettel a hatóságok fokozottabb együttműködésre kérték fel őket. Bodrogai Sándor, a szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy idén a tanítóképző főiskolával is felvették a kapcsolatot, annak reményében, hogy júniustól a főiskolások is részt vesznek munkájukban, s ezenkívül a postások is igénybe veszik segítségüket: a nyugdíjakat az ő kíséretükben kézbesítik. Az utóbbi másfél évben sokak szerint „felfutóban” lévő polgárőrség munkáját számos szponzor is segíti: a Neuser Kft. két kerékpárral járult hozzá az egyesület munkájához, Lampert Mónika belügyminiszter pedig egy használt, de jó állapotban lévő gépkocsit adományozott az esztergomi polgárőröknek. Bár pályázatokból tartjuk fenn magunkat, nem panaszkodhatunk - mondta Bodrogai Sándor, aki hozzátette, míg az elmúlt évben nyolcszázezer forintot nyertek pályázaton, idén már a kétmilliós határt is túllépték a kiadásokkal. Időközben irodát is kapott a polgárőrség a helyi határrendészet területén, az együttműködés pedig az elnök szerint mind velük, mind a rendőrséggel kitűnő. „Külön akciókat nem szervezhetünk, de Keil István rendőr alezredes legutóbb küldött levelében is kiemelte, hogy elkel a segítségünk: az elmúlt évben a polgárőrséggel karöltve sikerült visszaszorítani a külterületeken lévő hétvégiház-betöréseket, és az idegenforgalmi szezonban a turisták által látogatott forgalmas helyeken is segítettük a rendőrök munkáját. A győri határőrség századosa, Kiss Sándor kirendeltség vezető is elismerte, hogy kiváló munkakapcsolat alakult ki az esztergomi polgárőrökkel, akik saját szabadidejük terhére, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül végzik feladatukat. „A közösen eltöltött szolgálatok során jól felkészült, elhivatott embereknek ismertük meg őket, olyanoknak, akikre mindig lehet számítani, bármikor bizalommal fordulhatunk hozzájuk.” • Sz.Á. Megvalósítás előtt a magyar-szlovák logisztikai park Nyugdíjasok Szlovákiában Múlt pénteken az ENEKE nyugdí- í jasklub tagjai dél-szlovákiai kirándulá- j son vettek részt. Párkánynál lépték át a j határt, majd Ogyallára látogattak, ahol j megtekintették a dr. Konkoly Tege j Miklós által alapított csillagvizsgálót, mely jelenleg Szlovákia legjelentősebb obszervatóriuma. Ezután ellátogattak a híres ógyallai sörgyárba is, ahol többek között a Magyarországon is kedvelt Aran\’ Fácánt gyártják. Az esztergomi csoport megtekintette a magyar népművészetéről, népviseletéről, táncairól és népszokásairól híres Martos községet, ahol rövid sétát tettek a Katona István által alapított Fesztv parkban. A kirándulást Révkomáromban fejezték be, itt megnézték az Európa-udvart, a Jókai Múzeumot, a Klapka-szobrot és a szlovákiai magyar egyetemnek otthont adó, gyönyörűen felújított, volt tiszti kaszinó épületét is. • D.L. Folytatás az 1. oldalról Szlovák oldalon a szállítási rendszerbe a párkányi vasúti pályaudvar is bekapcsolódik, így - a kombinált fuvarozást kihasználva - egyaránt lehet majd vasúton vagy teherhajóval, vízi úton szállítani a térségbe. A párkányi teher- kompkikötőhöz kapcsolódik az Ebed- Párkánv térségében tervezett Interre- gionális Ipari Park és Multimodiális Logisztikai Központ is, amelyről Mészáros Béla, a muzslai székhelyű Jövő 2000 Alapítvány igazgatója tartott bemutató előadást. A projekt megvalósítására tervezett területek a Párkánnyal határos Ebed község közigazgatási határától Muzsla határáig terjednek, mintegy 270 hektárnyi területen. A logisztikai iparipark-projekt infrastruktúra-fejlesztésére még az idén pályázatot nyújtanak be az unióhoz. A teherkomp esztergomi kikötőjének tervezési munkálataival a Főmterv Rt. foglalkozik. Wettstein Anikó tájékoztatása szerint az esztergomi oldalon a járathoz történő közúti csatalakozás lényegében megoldott az Esztergom-Tát térségében haladó 11 számú főúttal. A párkányi oldalon a közúti kapcsolatot a 63-as főút biztosítja, a vasútit pedig a tervezett kikötőtől 4-6 kilométerre lévő párkányi teherpályaudvar biztosítja majd. A tervezett teherkomp projektjének előkészítő tervei, dokumentumai részben már elkészültek, a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak, de már csak jóváhagyásra várnak a két ország belügyi szerveihez benyújtandó engedélyezési dokumentumok is. Ocskay Gyula projektmenedzser lapunknak elmondta, hogy a projekt készítői a teherkomp-projekt folytatásaként már a befektetési övezet létrehozásán dolgoznak, így a teherkomp megvalósítási pályázata nyár közepén beadható állapotban lesz. Az előzetes tervek szerint pedig az Esztergom - Párkány közötti teherkomp a jövő nyártól elláthatja logisztikai feladatait. • Muzslai Ágnes Nem népszerű a szlovák nyelv A pityergő teve a Zöld Moziban A két legnépszerűbb nyelv a tanulók körében még mindig az angol és kissé lemaradva mögötte a német. Az Unió nyelviskolában Esztergomban más nyelvet nem is oktatnak, de a résztvevők száma így is magas, évente száz-százötven körül alakul - tudtuk meg Szénássyné Papp Erika vezetőhelyettestől. Leginkább a közép- és felsőoktatásban tanulók körében elengedhetetlen a nyelvvizsga megszerzése, hiszen augusztusig még az érettségit is ki lehet váltani egy sikeres nyelvvizsgával. Nem ritka a középkorúak részvétele sem a tanfolyamokon, nekik elsősorban munkahelyi elvárás a nyelvtudás. Nem könnyű a választás a különböző vizsgák közül sem, bár egyre népszerűbbek az egynyelvű változatok, mivel ezeket mindenhol elfogadják, míg a Rigó utca néven elhíresült megpróbáltatás már csupán itthon állja meg a helyét. Továbbra is a középfokú ‘C’típusú vizsgát próbálják meg legtöbben a Mária Valéria Nyelviskolában is - tájékoztatta lapunkat Szabó Kornélia irodavezető. A résztvevők száma főként a vizsgaidőpontok előtt és szeptemberben ugrik meg, ilyenkor jócskán meghaladja az egyébként jellemző száz-százötven főt. Ebben az iskolában már olasz, francia, spanyol, sőt szlovák nyelv tanulására is van lehetőség, bár itt is az angol és a német a legnépszerűbb. Szlovák nyelv oktatására csupán évente-kétévente egyszer kerül sor, akkor is magáncélból. A Mária Valéria Nyelviskolát elsősorban a fiatalabb korosztály keresi fel, időnként azonban nyugdíjasok is jelentkeznek, kedvtelésből. A nyelviskola elsősorban az ECL, egynyelvű, általános vizsgával foglalkozik, de bármely más típusú nyelvvizsgára is vállalnak felkészítést. A helyi középiskolákban is a két legnépszerűbb nyelv az angol és a német, bár számtalan más lehetőség is rendelkezésére áll a diákoknak. A Szent István, és a Dobó Katalin Gimnázium is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik a végzős diákok nyelvtudást illetően, mivel tanulóik körében rendkívül gyakori az érettségi előtt megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány. A két vezető nyelv mellett kevesen választják azonban a francia, latin és orosz kurzusokat, pedig a város több középiskolájában is felajánlják ezt a tanulóknak. Rendkívül népszerű azonban az idei tanév újdonsága, a nyelvi előkészítő osztályok indulása, melynek keretében heti tizenkét-ti- zenöt órában sajátíthatják el a gyerekek a választott főnyelvet, majd további 4-6 órában pedig egy második nyelvet. A szlovák nyelvre egyáltalán nincs igény, bár oktatót nem lenne nehéz találni, és a városban tanuló párkányi diákok sem erőltetik a dolgot - tudtuk meg Szontagh Katalintól, az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola igazgatóhelyettesétől. Tájékoztatása szerint náluk sokan későn ébrednek rá arra, hogy az érettségi vizsga után egyre kevesebb idő marad a nyelvvizsga megszerzésére. A szlovák nyelvvel való próbálkozások pedig rendre megbuknak Esztergomban, hiába a határ közelsége, a fiatalok inkább a nemzetközi nyelveket használják egymás megértésére. • JRG Április 25. és 27. között újra találkozhatunk a Zöld Mozi-sorozattal a Zöld Házban. Az esztergomi Bajor Ágost Kultúrmozgóban levetítésre kerülő A pityergő teve történetét 2005-ben a legjobb külföldi film Os- car-díjára is jelölték, de ezek mellem több nemzetközi filmdíjat is nyert az alkotás (közönségdíj, kritikusok díja, katolikus különdíj stb.). A szerdai vetítési napon, a film után meghívott vendégként itt lesz Hámori Endre, filozófia-biológia-föl- drajz szakos tanár, aki több alkalommal járt már a film helyszínén, Mongóliában. Vele beszélgethetnek az érdeklődők a film mellett és annak kapcsán Mongóliáról, a tradicionális társadalmakról és arról, hogy mit veszít a nyugati társadalom a felgyorsult életritmus következtében - mondta Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa, a Zöld Mozi-sorozat egyik helyi szervezője. A pityergő teve története tulajdonképpen egy nyár története a Góbi-sivatagban, Mongólia déli részén. A törté- •net szerint egy nomád család segédkezik a tevék születésénél, ám az egyik állatnál komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világra hozása. Miután mégis megszületik a kis teve, anyja nem akar tudomást venni róla, ezért a hagyomány szerint hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. „Az egyszerű képekben és dramaturgiával elmondott történet maga az élet, ennek értékét, nehézségét, szépségét és gyötrelmét, cinizmusmentes tisztaságát élik A pityergő teve történetének szereplői. Ezt sikerült megragadnia a film készítőinek és átnyújtania a nézőnek. • VÁCZY Helszín: Esztergom - Bajor Ágost Kultúrmozgó és Művelődési Ház (Zöldház), Bajcsy Zs. u. 4. Időpont: április 25-27. Beszélgetés Hámori Endrével április 27-én 20:30-tól Belépő a filmre: 450 Ft. (a beszélgetésen a részvétel ingyenes)
