Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-19 / 75. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. április 19., kedd Autóipari vészforgatókönyv Megoldást találtak a KI A területrendezési gondjára Folytatás az 1. oldalról Az árral valószínűleg a tulajdonosok is elégedettek lesznek, hiszen ők maguk ajánlották. Czajlik Katalin arra a kérdésünkre, hogy amennyiben a tulajdonosok nem fogadják el az ajánlatot, kisajátíthatóak-e a földek, elmondta: egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de ha ez mégis megtörténne, a kormánynak kell döntenie, mi lesz a következő lépés. A múltheti kormányülést követően Mikulás Dzurinda találkozott a KIA képviselőivel. Javaslatát a KIA elfogadta, a végérvényes álláspontot viszont a koreai központ csak a napokban közli. A találkozón a koreai vállalat megerősítette, hogy Szlovákiában kíván maradni. Maros Havran a gazdasági minisztérium sajtószóvivője lapunknak megerősítette, hogy valóban tartottak attól, hogy a KIA kivonul Szlovákiából, de ez az ügy ma már tárgytalanná vált. • Cz.M. padlizsán Esztergom, Pázmány Péter utca 21. Asztalfoglalás: 33/311-212 Nyitva: 12-23h. LAP(SZ)ÉL Pöltl „Oxi” Zoltán Járókeret és stafétabot A Fidesz budapesti műjégpályán megtartott 17. születésnapi rendezvényén elhangzott, hogy mi lehet a megoldás. Orbán Viktor többek között kiemelte, hogy a mai 17 évesekre vár a történelmi feladat, hogy a „lefagyott számítógépre hasonlító országot újraindítsák”. A pedáns matekosok már tudják is, hogy 2005 és 2006 között pont annyi a különbség, mint 17 és 18 között. Az üzenet és metódus egyértelmű - a felnőtt társadalom politikai-, és hagyományait tekintve jobboldala azt szeretné, ha a gyermekkorát elhagyó, tizennyolcadik életévét a jövő évi választásokig már betöltő ifjak a Fidesz programjára szavazzanak. Erre két komolyabb oka is lehetett a párt vezetőjének, vezetőségének. Az egyik, hogy a mai jó harmincas és negyvenes generáció, mely már minden fontos pozíciót elfoglalt a társadalomban, vérfrissítésre, utánpótlásra találjon gyerekeiben. Ez bizonyára azért szükséges, mert a Fidesz derékhadát alkotó említett nemzedék évek óta aktívan politizáló tagjai közül néhányan már nem a kezdeti hév képviseletében, hanem a lelki megkopás, a gépezet részének hibásodásra hajlamos alkotóelemeként tudnak működni. A demokráciát feltaláló ógörögök is ismerték már ezt a folyamatot, és ők is csak hümmögtek - lám, semmi sem tökéletes. Még a rendszerváltással mai napig bajlódó és világ(szerte)háborúzó amerikaival barát dedós magyar demokrácia sem. A demos, a nép hatalmának képviselői időnként, négyévenként cserére szorulnak, így van, vagyis lenne jó, mert a hatalom, mert az már csak ilyen ramaty dolog, megcsúfítja az embert. De mielőtt végképp kitörne belőlem az utca (hang)embere, folytassuk az említett okoknál. A jobboldal, illetve a Fidesz radikális megújhodási igényének másik oka a balodali, liberális elképzelések ellentételezése lenne. A szoc-lib pártfilozófusok, propagandaemberek ugyanis lépten-nyomon valamilyen csínytevésre buzdítják a népet, sok esetben a tizenéves fiatalokat. Ide sorolnám a „szerdai önfeljelent- gető kendermagosokat”, vagy azokat, akik a pápától egészen materiális eszmeiséget vártak volna a papi nőtlenség, a melegek házasságkötése, az abortusz és az eutanázia kérdésében. A Fidesz reméli, hogy a mai tinik jobb értékeket választanak majd és átveszik a markolatot. A kérdés, hogy a markolat a járókereten lesz vagy a stafétaboton? / Uj adónemeket vezetne be Brüsszel Kovács László szerint idehaza nem kell tartani az új adóktól Folytatás az 1. oldalról Itt is felvetődtek azonban bizonyos aggályok, elsősorban az európai légi- társaságok versenyképességére vonatkozóan és a turizmussal kapcsolatban. A harmadik új közösségi adójavaslat, a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetendő 0,01 százalékos adó, amelynek a bevétele évente hét-tizenegymilliárd euró lenne. A negyedik az általános forgalmi adónak, vagyis az áfakulcsnak fél százalékkal történő növelése, ami évente további tizennégymilliárd eurós bevételt biztosítana. Végül az ötödik adójavaslat a motorbenzin jövedéki adójára kivetendő literenkénti háromcentes emelés volt, amelynek a bevétele tizenegy-tizenkétmilliárd euró lehetne évente. Mindezek azonban egyelőre csak javaslatok, lehetőségek, amelyeket a pénzügyminiszterek már kedden megvitattak. A Miniszteri Tanács azt a feladatot adta az Európai Bizottságnak, hogy a felmerült szempontokat, és az adók bevezetésének lehetséges hatásait vizsgálva dolgozzon tovább a javaslatokon. Nincs szq tehát arról, hogy a közeljövőben bármelyik adófajtát bevezetnék - erősítj meg Kovács László a megjelent sajtóértesüléseket'cáfolva. A második javaslatcsoport a szeszesitalok jövedéki adójával kapcsolatos, ahol a tagországok nagy részének javaslatára uniós biztosunk felvetette a minimális mérték huszonnégy százalékos emelését. Erre azért lenne szükség, mert a legalsó határ 1993 óta változatlan, így időszerű lenne ezzel a lépéssel kompenzálni az inflációt, hiszen az „megeszi” az adó egynegyed részét. A miniszterek ezt elfogadták, azonban néhány .tavaly, csatlakozott állam jelezte, hogy számukf ra nehézséget okozna egy újabb emelés, hiszen a csatlakozást megelőzően már hozzá kellett igazítaniuk a jövedéki adó szintjét az unióban jelenleg érvényes minimális mértékhez. Egy újabb huszonnégy százalékos emelés számukra nehézségeket okozna, ezért számukra lehetővé tennék az emelés fokozatos megvalósítását. Jó hír a magyar bortermelőknek és borkedvelőknek egyaránt, hogy a bor árát ez a tervezett lépés nem érinti, mivel a bor jövedéki adójának minimális mértéke nulla. A többi szeszesital esetében is hasonló a helyzet, hiszen a magyarországi jövedéki adószintek az unióban korábban megállapított minimális szintnél magasabbak. Változás ezen a területen sem várható hazánkban, csupán háromnégy frissen csatlakozott országban. • Juhász Regina Jogkörökkel bíró magyar főpásztorért imádkoztak Idén szerényebb keretek között tartották a Komáromi Imanapokat A hétvégén, Jópásztor vasárnapján szerényebb keretek között rendezték meg a Komáromi Imanapokat. A hívek és a jelen lévő papok vasárnap olyan magyar fó'pásztorért imádkoztak, aki megfelelő jogkörökkel rendelkezve képes közbenjárni a magyar ajkú hívek érdekében. Elek László, a Jópásztor Társulás elnökségi tagja Orosch János, a Pozsony- nagyszombati Egyházmegye segédpüspöke egészségi állapotára hivatkozva magyarázta azt, hogy idén ilyeir szerény körülmények között rendezték meg az imanapokat. Sokáig nem volt biztos, hogy a püspök részt vehet-e a szentmisén. Orosch János végül részt vett az imanapon, szentbeszédében megemlékezett az elhunyt Szentatyáról, méltatta igyekezetét, amellyel megpróbálta összehozni a nemzeteket és a vallásokat. A püspök szerint a magyar főpásztornak is hasonló szerepet kell betöltenie Szlovákiában. A magyar papok többsége egyébként megegyezik abban, hogy Orosch János tavalyi kinevezése óta a lehetőségeihez mérten igyekszik közbenjárni a magyar ajkú hívek ügyében, de ezek a lehetőségek korlátozottak. Elek László szerint, amíg nem kap nagyobb jogköröket, ő sem tud pozitívumokat felmutatni. Galgóczi Rudolf zselízi esperes-plébános is hasonló véleményen van. Véleménye szerint amíg a püspöknek rendelkezési lehetősége nincs, addig a magyar papok és hívek pasztorációs kérdését nem lehet megoldottnak tekinteni. • Czigler Mónika Mélyponton a burgonya termelői ára A magyar mezőgazdaságot az ág is húzza. A krumpli tavalyi rekord- termése hozzájárult ahhoz, hogy idén a tavalyi ár feléért vásárolják meg a termelőktől a gumókat. Az Országos Burgonya Terméktanács elnöke szerint legalábbis emiatt kezdett mélyrepülésbe a magyar „burgonyabiznisz”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megállapítása szerint a burgonya termelői ára a tavaly februári ár felét sem érte el. Általános tendencia, hogy az agrártermékek termelői árszintje alacsonyabb - 2005 első két hónapjában 13,8 százalékkal, mint 2004-ben -, s mialatt az állati termékek ára közel tíz százalékkal nőtt, a növényi termékek ára 30 százalékkal csökkent. Miközben a felvásárlási árak mérséklődnek, a termeléshez felhasznált energia ára 16 százalékkal, a műtrágyáké 44 százalékkal került többe, mint tavaly ebben az időszakban - panaszkodnak joggal a termelők. Nem éri meg vetni - magyarázza egy megyei gazda -, sokkal több a kiadás, mint a bevétel, lassan jobban járunk, ha a föld parlagon marad. A KSH megállapítása szerint egyébként az úgynevezett gyökérnövények - ide tartozik a burgonya is - termesztésével foglalkozó vállalkozások száma 2000-ben 18.283 volt, 2003- ban azonban 7.873-ra apadt. Az Országos Burgonya Terméktanács elnöke, Szentirmay András érdeklődésünkre elmondta, hogy a csökkenés fő oka nem a behozatal - a sokszor kárhoztatott olcsó külföldi krumpli -, hanem a tavalyi rekord- mennyiségű termés volt. Amíg országosan éves átlagban 600 ezer tonnát szoktak betakarítani, addig 2004-ben 750 ezer tonna körül termett (igaz, tette hozzá, 2003-ban 450 ezer). A piacot a terméktanács nem tudja befolyásolni, azt azonban igen, hogy a beszerzési ár alatt ne értékesítsék a krumplit. Ez ügyben több érintett hatósághoz (többek között a versenyhivatalhoz, a fogyasztóvédelemhez) fordultak levélben. Szentirmay megjegyezte, nemcsak a szakmai szervezetekhez fordultak kérésükkel, hanem reklám- etikai észrevételt is tettek. A közelmúltban ugyanis az egyik hazai üzletlánc reklámújságja nyolc forintos kilónkénti áron hirdette a burgonyát, azonban az a propaganda kedvéért a fotón felnagyított apróburgonya volt, amely a való életben (és méretben) fogyasztásra nem csábított. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ígértet tett arra, hogy az agrárrendtartási törvény felülvizsgálata során erre a kérdésre fokozott figyelmet fordítanak. Mint ahogy minden más hazai termék kapcsán elkötelezték magukat az illetékes termék- tanácsoknak - mondta az elnök. A termelői kedv kapcsán Szentirmay elmondta, hogy öt esztendeje fokozatosan csökken, a mostani vetési időszak előtt már látható, hogy a korábbi 57 ezer hektáros terület a felére, kb. 28 ezer hektárra zsugorodik (világviszonylatban jelenleg mintegy 18 millió hektáron termesztenek burgonyát). A csökkenés a tagok számában is mérhető, az előző évben 311 tagot számláló tanács létszáma 254-re apadt, vélhetően azért, mert a gazdák azon spórolnak, amin tudnak, így például a tagdíjon is. • Gulya István
