Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-16 / 74. szám

hídlapmagazin 2005. április 16.. szombat • HÍDLAP • Esztergom felfedezése - a Helemba-sziget Esztergomot északnyugatról a Duna határolja. A városhoz tartozik 15 km hosszú Duna-part és a meder fele. A Prímás-sziget fölött is fekszik négy szi­getünk, alatta is négy, ez így mindösz- szesen kilenc sziget. Nincs magyar vá­ros, amelyiknek több jutott volna! Mindegyik között a király Helemba szi­gete. .Akkor talán kezdjük a királyokkal! Bánatos hajókaraván csurgott lefelé a Dunán. Negyven gyászhajó, mind ba- kacsinba vonva, az evezősök gyászma­gyarban. Nem igyekeznek, inkább tar­tóztatni akarnák az időt mint siettetni. Soha előtte, utána nem látott a Duna ilyen halottas menetet. A király kihűlt tetemét vitte a hajókaraván Bécsből Budára. Mindez esett 515 évvel ezelőtt, éppen így április tizediké körül. A pár napja elhunyt Hunyadi Mátyást viszik, aki a bécsi királyi palotájában ért földi élete végére. Budán ravatalozták, Fe­hérváron temették. Esztergomot el­hagyták, de Yisegrád, a szeretett kas­tély még nem látszott. A Helemba-szi­get mellett vonult a menet. A sziget partján sorfalat álltak a helembai halá­szok, levett süveggel, kiki a saját bárká­ja orrában. A szigetről harangszó hal­latszott. Az érsek hűsölő palotájának kápolnájában húzták a lélekharangot, de harangoztak a temetői haranglábnál is. Körbefogta a Duna a szigetet, vitte a zokogást és a lélekharang hangját. A szigeti hollók felkerekedtek a tölgyfák­ról, a hajók nyomába szegődtek, kísér­ték a naszádokat a visegrádi hollókig, így hagyta el örökre Esztergomot és a helembai nyaralót talpig feketében Hollós Corvin Mátyás. Hogyan került Helembára palota, templom, temető? Ma aki elhajózik mellette, nem lát mást mint csalánt, szederinát, elvadult szőlő­vel hatalmas kísértetnek öltözött fűzfá­kat és bozótot. Nem úgy van ma, mint volt régen! Régen, vagyis igen régen, lassan ezer éve más világ volt a Helembán. Királyi nyaraló állt rajta. Aki Esztergomban reggel vízre szállt, délre Vácott járt, es­tére Budára érkezett, sietnie sem kel­lett. Még hűsölni is volt idő, így aztán hűsölő palota épült a fűzfák alatt. Volt ott nemcsak palota, hanem még paradi­csomkert is, pomológia, azaz gyümöl­csös. Legbiztosabban e kérdésben He­gedűs András prímási levéltáros szól­hat, hiszen páncélajtók mögött O őrzi ennek bizonyítékát. Királyi oklevelet hoz elő a levéltári trezorból. Királyi ok­levél a Helembáról! Majdnem nyolc­száz éve, életről és halálról is rendelke­zik. Magam is úgy gondoltam, hogy óriás kutyabőr, csüngő királyi pecsétek érkeznek, de helyettük ez a pergament került az asztalra. A királyi oklevél valóságosan is akko­ra, mint itt a képen. Második András (Gertrud férje, IVBéla édesapja) közre­adja a Dunán le és felfelé hajózóknak, hogy aki az „insula Helumbazigete” gyümölcsöséből vagy az „Insula Szent- máriaszigetéről” szénát lop, lakol- jon halállal. Az oklevelet függesz- szék ki a réveknél. Egy öreg ki­rály írta egy öreg érsek kedvéért. Furcsább királyi oklevél még nem született Ma­gyarországon. Pár kosár almá­ért (vagy barac­kért) halálbünte­tést hirdetett Apostoli uralkodónk, a sokat megért II.András. Liegei Róbert érsek igen erélyes főpap volt, ha kellett, még az egész Magyar Királyságot is kiátkozta (majd visszavonta). Ilyen nagyhatalmú férfi nehezen tűrte a személyes sérel­meket, márpedig ilyenek érték. A Helemba-szigetet ajándékba kapta ki­rályától és gyönyörűen berendezkedett rajta. Volt itt érseki nyaraló, kastély, te­metőkert, kolostor és egy gyümölcsös­kert. A dunai hajósok között ennek ter­jedt el a híre, meg is lop­ták rendszeresen. Mér­gében vette rá királyát a szigorú rendeletre. Volt-e gyümölcsös vagy sem? Ezt nehéz len­ne kideríteni nyolcszáz év távlatából, de nem Esztergomban! A régé­szek a palota romjai után kutatva meglelték a leírt gyümölcsöst is. Bármi­kor megtekinthető (le­hetne) a legrégibb agrár­történeti emlékünk. Még egy későbbi okirat is megörökíti a Helemba- sziget kivételes helyze­tét. Nemzetközi diplo­máciai találkozónak mondhatjuk az ott tör­ténteket. 1599-ben a leg­vitézebb magyar végvári katona, had­vezér , esztergomi várkapitány Pálffy Miklós tárgyalóasztalhoz ült III. Mehemed török szultán alattvalójával, Mehmet török pasával a budai begler- béggel. Párját ritkítja ez a történet is, hiszen a Porta különös ajánlatot tett: cseréljék el a tavaly (1596) török kézre került Eger várát a pár éve (1595) ma­gyarok elfoglalta Esztergommal! Esz­tergom és Buda között a Helemba-szi- geten találtak erre alkalmas és bizton­ságos helyszínt. A cseréből aztán nem lett semmi, Esztergom e nélkül is török kézre került (1605). A helembai kastély leégett, a régészek az üszkös réteg alatt egy hatalmas termetű, két méternél is magasabb vitéz csontvázát találták. Haláláig védte szigetünket. A későbbi idők azt igazolják, halálá­val védtelen maradt itt minden. A test­véri szocializmus és megbonthatatlan barátság éveiben a két szövetséges ál­lam, Csehszlovákia és a Magyar Nép- köztársaság megtiltotta a Dunán való szabad közlekedést. Még a hivatásukat gyakorló esztergomi halászok közül is agyonlőttek valakit. Határvízi engedély kiváltása után is csak 50 méterre volt szabad eltávolodni a magyari parttól. Kikötni, horgászni, táborozni tilos volt a Helembán, sőt még átkiáltani is a túlfélieknek. Ebben a tisztátlan időben jutottak egyesek helembai előjogokhoz, mely végül rossz vért szült. Nem fi­gyelt ekkor senki a sziget távlati sorsá­Pállffy Miklós ra, hiszen halálraítélt lett. A nagymaro­si vízi erőmű beruházás keretében a sziget elkotrását, elárasztását írták elő. Ennek okán sebesen ásatásokat rendel­tek el, mely munkák igazolták a palota és gyümölcsös létét, helyét. Valaki ké­sői bosszúja, hogy a feltárást végző ré­gészasszonyt az ásatások közben elra­gadta a folyó. A Dunakanyar időközben megmene­kült, az erőmű beruházása nem fenye­geti a szigetet. Évről évre kerül közelebb a sziget a legjobb célhoz, Esztergom kö­zösségének szolgálatához. Először ala­pítvány akarta kézbevenni a sziget gon­dozását, amit elmismásoltak. Ezután az esztergomi segédpüspök kívánt a 14-es Holló cserkészcsapat vízicserkészeinek és a Kolping iskolának tábort szervezni az érseki romok és gyümölcsös közelé­ben. A Könözsy féle városvezetés ezt megtagadta, inkább pesti és győri have­roknak juttatta a használati lehetőséget. Egy fiatal építészhallgató, Zombor Gábor mérnök úr diplomamunkájában dolgozta fel az érseki gyümölcsös feltá­masztásának lehetőségét. Idegenforgal­mi kuriózum lehet ötlete: „Lekvárgyár a Helembán!”. Az érseki gyümölcsös 800 éves múltú befőttjei jó pár munka­helyet adhatnának. A páratlan suvenir a biciklisút idegenforgalma által Euró- paszerte elvinné a Város hírét. Vaka­rózhatnak a Eurobürokraták, hogyan is akadályozzák meg! Közösségi ifjúsági és szabadidőközpont, természeti és kultúrtörténeti park lesz végül is a szi­getből. A képviselőtestület elrendelte a szigeten a szükséges kertészeti terve­zést. Időközben a Duna-lpoly Nemzeti Park védőfelügyelete alá helyezték az egész szigetet. Védelem illeti meg a - hollók helyére - betelepült szürke gém és bakcsó kolóniák fészkelőhelyét az ős­erdős alsó szigetfarkon. A húsz-har­minc korábbi bérlővel már évek óta nem köt szerződést a tulajdonos. Hogy a lejárt írásbeli szerződésekbe foglalt kiköltözési, eredeti állapot helyreállítá­si ígéretnek melvik hatóság szerez ér­vényt, az még egyeztetés kérdése. A Duna-lpoly Nemzeti Park, a Temészetvédelmi Felügyelet vág)' az Állami Erdészeti Szolgálat kezdheti el az időközben ártéri erdővé átminősített terület rendezését. Költséges költözkö­dés lesz a szigetre behordott betonele­mek, ROBUR(!) buszbódé és/vagv 20 víkendház kihajózása a szárazföldre. A Helemba-sziget partján évszázados kő­kereszt áll. A bérlő hanyagsága folytán ma már meg sem található a bozótos­ban. Ennek a helyzetnek vetett véget a kiköltözésre felszólító polgármesteri le­vél. Az idén a szigeten mindenki szaba­don kiköthet, ott két éve bérleti joggal senki nem rendelkezik. A sziget alján a gémkolóniát nagyon tessék kerülni, óv­ni! A szigeten ilyen feltételek mellett kezdünk fát, madarat, kirándulókat, er­dei iskolás tanulókat kiszolgáló közös­ségi ligetet kialakítani, természeti és művelődéstörténeti tanösvényt, a gé­meknek madárvédő területet létrehoz­ni. Jelentős EU pályázati pénzeket re­mélünk a közérdekű cél mellé, mely még sok hatósági egyeztetést kíván. Mikes Kelemen szerint az ember (a sziget?) élete cipókból áll. Ha az egyi­ket elfogyasztja, jön a másik. Új cipó­hoz érkezett Helemba története is. Lesz-e hozzá Liegei Robert érsek úr kertjéből baracklekvár is, csak rajtunk múlik. Ha a biciklisút végén ballra tet­szik nézni, mostantól nem egy zöld pacnit látnak, hanem az esztergomi szi­getek királyát, az insula Helum- bazigetét. Jó piknikezést mindenkinek! • Dr. KolumbAn György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents