Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-26 / 59. szám
hídlapmagazin 2005. március 26., szombat • HÍD LAP • Fantázianyitó Takács István illusztrátor kiállítása a Sugár Galériában Már az elején szögezzük le: nem giccs. A giccs ismétlés, negédesség, üres és színes buborék, ami azonnal kipukkad, amint gondolkodni merünk rajta. Takács István képei nem pukkadnak ki akkor sem, ha elmélyedünk bennük. Ez művészet a javából. Nem véletlen, hogy Takács István hazánk egyik legfoglalkoztatottabb illusztrátora. Képeivel számos helyen találkozhatunk, de leginkább mesekönyvek oldalain. Szerencsésnek mondhatja magát, hiszen nem csak illusztrátor, de szakmáját tekintve animátorasszisztens, tehát rajzfilmrajzoló. Nem beképzelt és nem él vissza keresettségével, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az Illusztrált Könyv Biennále, a szakma egyik legrangosabb megmérettetésének kurátora. Takács István 1996-ban ismerkedett meg a könyvkészítéssel, mint gyermekkönyv-il- lusztrátor. „Ma is szívesen olvasok meséket, és szinte megelevenednek lelki szemeim előtt a varázslatok, mesebeli események képei.” A Babits Mihály Általános Iskola Sugár Galériájában ezúttal kiemelkedően szép kiállítást rendeztek Takács képeiből, amelyek eredetiben amúgy is jelentős értéket képeznek, arról nem is beszélve, hogy szépek. Ennek leghitelesebb bizonyítói, minden idők legszigorúbb és kíméletlenebb kritikusai (a gyerekek), akik a megnyitó óta hosszú perceken át tágra nyílt szemekkel nézik-böngészik a mesekönyvek mese nélkül is teljes értékű illusztrációit, miközben észrevétlenül többet tanulnak a középkorról, lovagokról és a színes udvari népről, mint akár több hónapnyi történelemórán. „Szellemes, fantáziadús, de érthető, „leolvasható” legyen az olvasó számára a kép” - vallja ars poeticájáról Takács bemutatkozójában. „Számomra egy illusztrációnak szépnek kell lennie, ugyanakkor az sem baj, ha oktatónevelő hatása is van. Meggyőződésem és hitem szerint az ilyen figyelemmel készült munkák sokkal élőbb, ösztönösebb impressziót gyakorolnak a nézőre. A gyermek fogékony lelkére pedig mindenképpen óriási - fantázianyitó - hatással van a jó illusztráció.” Célt tévesztőnek tartja, ha egy rajz a mesekönyvben a másodhegedűs, a helykitöltő szerepét játssza. „Például jó, ha megtudjuk a rajzból, milyen is volt egy középkori úri hintó, vagy akár egy szegény ember bocskora, ugyanakkor a fantázia szülte sárkányok, tündérek, óriások, boszorkányok világát megjelenítse.” Habár a varázslatokból egyre kevesebb adódik életünkben, de éppen ezekért a pillanatokért érdemes kezünkbe venni egy szép könyvet. • HALMOS Pasztellvarázs Nagy László tárlata a Sziget Galériában Aki a mai „Rohanó Világban ” a csend szigetére vágyik, vagy csak szívesen pihentetné szemét - annak bátran ajánljuk figyelmébe a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Iskolájának aulájában, a Sziget Galériában megnyílt kiállítást, mely Nagy László képzőművész pasztellrajzaiból ad élvezetes válogatást. Vigyázat! A séta veszélyes: Nagy László álomszigete nehezen engedi tovább a látogatót. Ha bárki egy sematikus és unalmas „szép tájképekre” számít, az csalódni fog, mert Nagy László képei valóban kirándulásra hívják a mit sem sejtő nézőt. Egy képzeletbeli tájról indulunk, (ami akkor sem létezik, ha a művész „modell”-ről dolgozott), s a lugasok rejtekéből komor romok és rég elhagyott kőházak előtt bukkanunk fel, amiket ki tudja, hány száz éve benőtt az átláthatatlan pasztellgaz. Ám a romok túlontúl emlékeztetnek egy helyre, egy rég megszépült nyárra, és nem engednek el. Nagy László hangulatokat csomagol nekünk az útra, ezért kicsit fájó, kicsit kellemes, de mindenképp felejthetetlen élményben van részünk. Az álomrétek, pagonyok, a mindig nyári és „friss zöld illatú” erdőkben álló álomromok után egy sose volt Esztergom köszön ránk a képekről. A folyó menti csaknem összeérő fák mögül kihajoló Bazilika is távolibb és valószerűtlenebb az igazinál. S a házak és tájak is mintha egy pasztellporos álomvárost varázsolnának szemünk elé. Egy olyan Esztergomot, ahol nem járnak autók, rossz emberek és egyéb sallangok. Nagy László világában nem léteznek problémák és fájdalmak. És még így sem negédes! - csak egyre vonzóbb. A sikerhez egyébként nem csak az alkotó, de maguk a tárlat rendezői is nagyban hozzájárultak: sétánk közben a tárlat rendezői segítenek a tájékozódásban, akik szerencsére nem vaktában, hanem jól megfontolt koncepció alapján rakták „sorrendbe” a rajzokat. A jövőbeni látogatónak pedig figyelmébe ajánljuk a „Párás Reggel” című képet, mely a művész minden kézjegyét magán viseli. A 18. század végén élt angol festők és rajzolók finom, leheletnyi pasztellvonásai teszik hátborzongatóan kellemessé a művet (és a sétát). S ne feledjék! Jó előre készüljenek föl az utazásra, egy darabig biztos ott maradnak a szigeten. De megéri. Emlékezni sosem késő... • Szalay Álmos A húsvét csillagászati érdekességéről A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett „mozgó ünnep”. Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik? Azért mozog a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi nap- éjegyenlőség jelenleg március 27-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását. A manapság általunk is használt Gergely-naptár számos hibája között mellesleg éppen ez a „mozgóünnep” mivolta is ott található. A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet. 2000-ben éppen a legtávolabbi időpont közelében volt, vagyis április 23-án. A közeljövőben a szélsőértékhez legközelebb pedig 2008. március 23-án lesz a húsvét vasárnapja. Érdekességként nézzük az elmúlt pár évben a húsvétvasárnapok időpontját: 2001. április 15., 2002. március 31., 2003. április 20., 2004. április 11. Mint tudjuk, Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliu-; mában (27. 45-46) ezt olvashatjuk: „Hat órától kezdve pedig sötét lön az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (...) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?” Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz az sötétségbe burkolja a környéket... Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett ösz- sze az evangélium szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének tényleges időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondolják, hogy Jézus halálának valószínűsíthető időpontja - a mai időszámításunkat és a Ger- gely-naptárat használva-, talán 30. április 7-én lehetett. Egy napig „színház az 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) bécsi közgyűlésén negyven ország küldöttei határozták el, hogy március 27-ét Színházi Világnappá nyilvánítják annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt Párizsban a Nemzetek Színházának évadnyitója. Magyarországon 1978 óta ünnepeljük Thália templomát és papjait. Ez az alkalom felhívja a figyelmet a színház, művészet és a kultúra fontosságára, üzenet a közönségnek, tisztelgés a színészek, a színészi hivatás előtt. Ezen az estén hagyományosan a világ minden színházában a függöny felgördülése előtt felolvasnak egy üzenetet. Évről évre a színházi élet egy-egy különösen kimagasló egyéniségének gondolatait hallhatjuk a színjátszás szerepéről, fontosságáról, jövőjéről. Az első üzenetet 1962-ben Jean Coucteau fogalmazta meg. Tavaly Pathia el Ássál egyiptomi írónő „üzent” a világnak, idén pedig Ariane Mnouchkine francia színésznő- rendező- színházalapító gondolatait hallhatjuk majd. E nap környékén különösen érdemes figyelemmel kísérni színházaink egész v” kínálatát, mert a legtöbb társulat igyekszik valami igazán kivételes előadással, rendezvénnyel, ünnepséggel kedveskedni a közönségnek. • SZABÓ HAJNALKA A Tatabányai Jászai Mari Színház aktuális előadásai: Március 26 szombat 19 óra: Barta Lajos: Szerelem (komédia három részben) rendező: Novák Eszter ' Jegyárak: 1500 Ft., 1400 Ft., 1300 Ft. Március 28 hétfő 19 óra: Zorán koncertjegyár: 2700 Ft. Komáromi Jókai Színház aktuális előadásai: Március 30 szerdal 7 óra: A gazdag szegények rendező: Schlanger András m.v. Március 31 csütörtök 17 óra: A gazdag szegények rendező: Schlanger András m.v.
