Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-26 / 59. szám
4 HÍDLAP • 2005. március 26., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Pont kerülhet a tokaji-névhasználat végére Szlovákia hajlik a magyar rendszerű minőség-ellenőrzés bevezetésére Folytatás az 1. oldalról A sajtószóvivő szerint egyes címkéken ma is használatos a tokaji elnevezés, de ezekről a tokaji területen előállított borok védelmében le fog kerülni a név. A szlovák részen a tokaji összterület 20 százalékát teszi ki a magyar oldal 5000 hektáros területének. Ez a Felvidéken Vinicky, Malá Trna és Slovenské Nővé Mesto községek közelében terül el. Szlovákia eredeti követelése a jelenlegi 565,2 hektár helyett korábban 908 hektár volt. A szlovák területen termesztett tokaji borok elismerése körüli vita már a 60-as évektől húzódik. A többéves viszályt a két ország között így sikerült megoldani európai viszonylatban, bár a magyar félnek még mindig vannak aggályaik. Ez főleg az ellenőrzést érinti. A magyar fél javasolta, hogy Szlovákiában a magyarországi minőség-ellenőrző szervezet, a Tokaj Hegyaljai Borvidék Bizottsága vizsgálja. Dula Bence a tokaji hegyvidéki bortermelő elmondása szerint ez ügyben még folynak a tárgyalások. Az ellenőrzésekre vonatkozólag Czaj- lik Katalin röviden elmondta: az új szlovák törvény ennek a kérdésnek a rendezését is lehetővé teszi. Tokaji név alatt egyébként Olaszországban, Franciaországban és Szlovéniában is piacra bocsátanak borokat, de míg például Olaszország 2007 márciusa után is igényt tart az elnevezésre (az uniós egyezmények ugyanis csak eddig engedélyezik használatát), addig Franciaország hajlandó akceptálni az egyezményben szereplő feltételeket. Az Európai Komisszió feladata, hogy megtalálja a módját, hogyan lehetne 2007 után megvédeni a címet, hiszen a név kizárólagos használatára Magyar- ország és Szlovákia tart igényt. • Czigler A tokaji borok többek között abban is különlegesek, hogy a többivel szemben sokkal gazdagabb vitaminokban (főleg Bi, B2, B6 és Bi2 vitaminokban) és nyomelemekben. Az 1960-as adatok alapján minden harmadik betegség gyógyítható fogyasztásával. Egyesek szerint a bor a legjobb gyógyír álmatlanság és étvágytalanság ellen. Fennakadások a határokon Csütörtök este, illetve tegnap délelőtt megkezdődött a csúcsforgalom a határátkelőhelyeken. A határőrség illetékesei arról tájékoztatták lapunkat, hogy felkészültek a megnövekedett forgalomra, ennek ellenére tegnap kora délelőtt tíz-tizenöt percet kellett várni a Párkányból Esztergomba igyekvő autósoknak. Kovács Iván, a Magyar Határőrség szóvivője elmondta, hogy csütörtök reggel óta folyamatosan növekszik a forgalom a határokon, a legnagyobb mértékben Hegyeshalomnál. Itt reggel hét óráig hat sávon, napközben hét sávon lépnek be az országba az utazók. Az utasforgalom legnagyobb részét szerb, román, ukrán állampolgárok teszik ki. A forgalom négyszer, ötször nagyobb, mint az átlagos: egy nap általában 10-15 ezer utas lép át Hegyeshalomnál, míg tegnap több, mint 60 ezer utazó átlépésére számítottak a határőrök. Kovács Iván sajtószóvivő elmondta, a forgalom előreláthatólag ma hajnalig növekszik, a hétvégén valószínűleg nem kell torlódásra számítani. Hétfőn hajnalban azonban ismét megnövekszik a forgalom, ekkor javasolt a kisebb határátkelőket választani. • BUKOVICS Az alkotmánybíróság nem foglalkozik az érettségikkel Tegnapelőtt lapzártánk után érkezett a hír, hogy az alkotmánybíróság döntött az érettségi vizsgák kérdését illetően. Az alkotmánybíróság az Oktatásügyi Minisztériumot igazolta, amikor a csütörtöki ülésen eldöntötte: nem fog a továbbiakban foglalkozni az új érettségikkel kapcsolatban. Az ellenzéki képviselők egy csoportja korábban azért fordult alkotmánybírósághoz, mert szerintük nem jogszerű az új rendszer idei bevezetése és a most érettségiző diákok még nincsenek megfelelően felkészülve a kétszintű érettségikre. Az alkotmánybíróság csütörtökön foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy megvitatják-e a beterjesztett anyagot, és úgy döntött: a kérdéssel nem fog a továbbiakban foglalkozni. Az Oktatásügyi Minisztérium megelégedetten fogadta a hírt, Szigeti László oktatásügyi államtitkár ezzel kapcsolatosan lapunknak elmondta: az alkotmánybíróság ezzel a döntéssel a minisztériumot igazolta. • -ezBelica a megyei önkormányzat ellen Megvétózhatja a képviselőtestület döntését a megye elnöke Folytatás az 1. oldalról Ezért a képviselők kérték a megyei hivataltól, hogy a határozatokat az elnöki hivatal hajtsa végre. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén arról döntött, hogy már négy képviselő is létrehozhat képviselői klubot. Előtte ezt ugyanis csak nyolc személy tehette meg. Az MKP-ból korábban kivált egy öt személyből álló csoportosulás, de klubot eddig nem hozhattak létre. Hóka László, az MKP megyei elnöke szerint az új klub segítségével talán könnyebben születhetnének kompromisszumos megoldások a két fél között. Az ülések előtti egyeztető tanácsokon ugyanis az ellenzékkel heves vitákat folytat a többség, és az esetek többségében nem születik megegyezés. Kedden összeül az önkormányzat, ekkorra már valószínűleg eldől az, hogy a megyeelnök aláírja-e az erre vonatkozó határozatot. A múlt hét folyamán egyébként a kerületek elnökei a köztársasági elnökhöz, Ivan Gasparovichoz fordultak, mivel szerintük főleg az iskola- és egészségügy terén a megyék nem rendelkeznek elég nagy hatáskörrel és pénzzel a feladatok végrehajtásához. Szerintük a hatáskörben jelentkező hiányok a régión belüli fejlesztéseket is fékezik. A problémát az okozza, hogy az államigazgatás és a megyei önkormányzatok között a köztes testületek fékezik a munkát. A köztársasági elnöktől a megyeelnökök azt várják, hogy mint államfő a törvények előkészítésében az erre vonatkozó jogszabályokat pozitív irányba terelje. A témával kapcsolatosan Hóka László elmondta: a megyékre egyre több hatáskör ruházódik át. A gondot nem csak megyei szinten, hanem a helyi önkormányzatok szintjén is az okozza, hogy a befolyt adók nagy része nem a saját költségvetésbe kerül, hanem az államkasszát gyarapítja. Ezért a megyék és a helyi önkormányzatok kénytelenek emelni az adókon. Ezen a téren Hóka László véleménye szerint is lenne mit változtatni. • CzM LAP(SZ)ÉL Gulya István Húsvéti passziójáték Mielőtt még szemem tompa fényt sugározna az ijesztően nagy mennyiségű sonka - vagy lapocka? - elcsócsálása miatt, vagyis amíg észnél vagyok, ellenőrzőm kölnivízfegyveremet. Azaz. Mint minden említésre méltó férfiember, lusta, halogató és feledékeny vagyok, vagyis hétfő reggelig (ha a 11 órát annak lehet nevezni) dehogy is fogok én kölni után kutatni, hanem majd női áldozataimat - anyámat, nővéremet, unokahúgomat - fogom esdve kérlelni, miszerint ugyan már, adjanak egy lövetet kedvenc spray-ükből, parfümjükből. Mert nekem persze nincs, illetve van (és innentől zsarolok), de ötéves, és a „Vörös Moszkva” hozzá képest egy „davszappan”. Ettől jól megijednek, és adnak, és meg elszavalhatom idióta versikéimet is. Nem választom az internetes segédanyagot, mert némelyik ugvan valóban ötletes, de mindegyik elég vulgáris és brutális, és nem gondolnám édesanyámat ilyesmivel idegesíteni. Pláne, hogy még mindig jó fiúnak gondol. Kicsiny gyermekkoromban sem rajongtam annyira a locsolásért, mert valahogy nekem mindig csak ipari festékkel színezett tojás és Kajla nugát jutott, leforrázva lestem már akkor is azokat, akik tudtak élni, Bíró Szabit, aki amerikánus rokonaitól komplett vagyont kapott, vagy Satóczky Karcsit, aki után nem győztük szedni az elpotyogtatott zsákmánypénzt (egyébként krupié lett). Jobban szerettem a tévé előtt időzni, mert húsvétkor (és karácsonykor) nyugati filmekkel vették elejét a szamizdatos szervezkedéseknek, persze fogalmam sem volt erről, csak vigyorogva lestem a négy muskétás vicces kalandjait. Rühelltem, hogy amúgy sosem látott rokonok érkeznek a városba, fel kellett keresni őket, j és mindegyiknek ugyanolyan „büdösvizes” volt a szaga, nekem meg jópofáskodnom kellett, s amíg engem mutatványokkal egrecíroztattak, közben lerészegedtek. Ezt a húsvétot nem szerettem. Nem volt benne semmi szépség és szentség, csak "a buta zabálás, a harácsolás és a büdös locsolkodás. Vallom persze az ünnep áldottságát, s ilyenkor, ha tehetem, a természet rügyező templomába csatangolok, és fejet hajtok a dolgok nagyszerűsége előtt. Kedd már más lapra tartozik. Jöhetnek a konok könyöklések a kocsmapulton. Azért belül jó fiúnak álmodom magam. Felhígult a kölnipiac Sok a gyanúsan olcsó locsolnivaló Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt két-három esztendőben azonban ismét megjelentek és divatossá váltak a húsvétkor kölnivízként árusított készítmények, amiknek igazából nincs közük a „rendes” illatszerekhez. Viszont nagyon olcsók. Molnárné dr. Szabó Gabriella kozmetikai tanácsadó felhívta a figyelmünket, hogy a parfüm, kölnivíz vásárlásakor ügyeljünk az elnevezésre, a pár tíz forintér eladott termékek inkább csak szagosított, gyöngén alkoholos vizek (egy-két százalékos illat- anyag-tartalommal). A kölnivíz célja - emlékeztetett Molnárné - a frissítés, üdítés és illatosítás, ezért valójában nem erős az illata (illatänyag-tartalma mindössze 3-5 százalék). A parfümö- zött kölnivíz illatanyag-tartalma magasabb (5-8 százalék). A legtöbb illatanyagot (legalább 10 százalékot) a parfüm tartalmazza. Ennél a készítménynél már az illatosítás a cél. A kozmetikai tanácsadó hozzátette: az illat mennyiségének növekedésével együtt nő annak tartóssága is. Óvott az utánzatoktól: ha egy márkás illatosítószer ára feltűnően alacsony, gyanakodhatunk, hogy kölnivizet vagy nem eredeti készítményt kínálnak eladásra. Ma a vegyianyag-gyártáshoz tartozik a kölnivíz előállítása, vagyis kereskedelmi céllal nem kotyvaszthat bárki otthon, szigorú (szak) hatósági engedélyek, előírások szükségesek hozzá. Előállítása viszont nem túl költséges, talán ennek is köszönhető, Az eredeti kölni hogy elszaporodtak az olcsó készítmények, amelyeket a határon inneni és túli nagyáruházakban dömpingáron (60-200 forint) szerezhetünk be, vagy ugyanilyen áron a piacokon juthatunk hozzájuk. Találunk közöttük magyar és „uniós készítményeket” (ezek országszármazása nem kideríthető), vagy újabban Ukrajnából származó kölniket. Az „Oldkolony” nevű ukrán illatszer például a piacokon csak 150 forintba kerül, viszont gyanúsan magás az alkoholtartalma (60 százalék). Azaz akár aperitifként is fogyasztható. • G. I. A kölnivíz - franciául: „eau de Cologne” (ejtsd: „odkolony”) - alkoholban és desztillált vízben oldott illóolajokból készült illatszer. Eredetileg kizárólag a németországi Kölnben készült 4711-es számú parfümöt nevezték kölnivíznek („Kölnisch Wasser”). A parfüm Köln 1794-es francia megszállása idején kapta az elnevezését, amikor a francia városparancsnok beszámoztatta a házakat, hogy a németül nem tudó katonák tájékozódni tudjanak. A gyártó vegyészek - a Mühlens család - háza a 4711-es számot kapta. A legenda szerint a nevezetes vizet egy karthauzi szerzetes állította elő először (a neve nem maradt fenn), nászajándéknak szánta a csodavíznek („Aqua Mirabilis”-nek) tartott készítményt az ifjú Mühlens házassága alkalmából (1792). A kölnit hajdanán inkább testi-lelki gyógyírnak tekintették, ezért kezdték gyártani. A 4711-est kétszáz éves, szigorúan titkos recept alapján állítják elő mind a mai napig, és - akár a whiskyt - éveken át tölgyfahordóban érlelik. Tartalmáról csupán annyit tudni, hogy citrusfélékből kivont illóolajokat, rozmaringot, levendulát és tiszta alkoholt tartalmaz. A mai 4711-es ára 1000-10.000 forint között mozog, a patinásabbért azonban elkérhetnek 50 ezer forintot is. Az eredeti kölnivíz annyira megbecsült illatszer, hogy születési helyén múzeumot szenteltek neki (4711 Museum).
