Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-24 / 57. szám

2 HÍDLAP • 2005. március 24., csütörtök ORSZAG-VILAG www.esztergom.hu Stratégiai együttműködés a szakszervezetekkel (H) Hiller István pártelnök bejelentet­te, hogy a szocialisták felajánlották az MSZOSZ-nek, hogy vegyen részt a párt 2006-os választási programjá­nak kidolgozásában, illetve a 2007 és 2013 közötti második Nemzeti Fej­lesztési Terv elkészítésében. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke el­mondta, hogy a megbeszélésen - amelyen részt vett Kiss Péter kancel­láriaminiszter is - kiderült, a két fél között hosszú távon is felvázolható egy értékelvű és stratégiai együtt­működés annak ellenére is, hogy a felek nem mindenben értettek egyet. A Fidesz egyeztetne bérlakásügyben (H) Egyeztetést és előrelépést sürget a ♦ Fidesz a kormány által nyárra terve­zett bérlakás-építési programmal kapcsolatban. Dobó László képvise­lő, a Fidelitas alelnöke szerint a ka­binet adósa a fiataloknak a Medgyessy Péter által ígért 40 ezer bérlakással. A nagyobbik ellenzéki párt azt javasolja a kormánynak, hogy a nemzeti bérlakás-építési kon­cepció elfogadása előtt egyeztessen annak részleteiről szakértőkkel és ci­vil szervezetekkel. A képviselő sajtó- tájékoztatóján úgy vélte, hogy a ma­gántőke bevonásával piaci alapon épülő ingatlanok drágábbak lesznek. Nem lesz szükség tömegközlekedésre? (SK) A szlovák közlekedési tárca leg­frissebb felmérése alapján a közeljö­vőben kevesebbet fogjuk igénybe venni a tömegközlekedési eszközö­ket. A kimutatásban szerepel az is, hogy a legtöbb ember busszal jár (524 millió esetben választották ezt a tömegközlekedési eszközt), ezt köve­ti a vasút (57,6 millió). Repülővel és hajóval kevesebb ember veszi igény­be. Állítólag tíz év múlva a vasútón 10 százalékkal kevesebb lesz az utas. Áfa-kulcs módosítást szorgalmaznak (SK) A Szlovák Kisvállalatok Szövetsé­ge alacsonyabb adót vezetne be a gyógyszerek, az élelmiszerek és könyvek esetében. A szövetség igaz­ságtalannak tartja ezekben az esetek­ben az egykulcsos áfát, mert például könyvekből származó bevételek je­lentősen visszaestek. A kis cégek esetében is rossz a helyzet, így a munkavállalók - a magas járulékok miatt - kénytelenek feketén alkal­mazni az embereket. Hétmillió korona a rászorulóknak (SK) A SOCIA Alapítvány ebben az évben közel hétmillió koronával tá­mogatta a kézsmárki hospice ház és a sztropkói mentálisan rászoruló gyermekek, fiatalok és felnőttek spe­ciális központjának építését. A SOCIA Alapítvány holland magán- alapítványok anyagi segítségét osz­totta szét, amelyek holland nyere­ményjátékok forrásaiból táplálkoz­nak. A szlovák alapítványok célja, hogy a holland példához hasonló nyereményjátékot indítsanak el. A gazdasági minisztérium azonban a nyereményjátékokról szóló törvény megalkotásakor nem vette figyelem­be az alapítványok kérelmét. Orbán megszüntetné a magyar gazdák hátrányos megkülönböztetését A Fidesz elnöke részt vett az eu­rópai kereszténydemokrata és kon­zervatív pártokat tömörítő szerve­zet vezetőinek tanácskozásán Meise-ben. Az Európai Néppárt el­nökségi ülésének szünetében tar­tott sajtótájékoztatóján Orbán Vik­tor újságírói kérdésre válaszolva többek között leszögezte, hogy meg kellene szüntetni a magyar munkavállalók és gazdák hátrá­nyos megkülönböztetését. A Fidesz elnöke elmondta, hogy a megbeszélésen szó esett az Európai Unió versenyképességi programjáról, az úgynevezett Lisszaboni Folyamat­ról is, amelynek kapcsán hangsúlyozta, hogy a növekedésnek, a munkahelyte­remtésnek és a teljes foglalkoztatottság elérésének kell a gazdaságpolitika kö­zéppontjában állnia Európában. Ennek érdekében a néppárti veze­tők több részjavaslatot is tettek. Töb­bek között a szolgáltatások szabad áramlásának érvényesülését jelölték meg fő célként, amelyről egyébként nagy vita várható szerdán. Egy má­sik javaslat a bürokrácia és az adók csökkentésével segítené a kis-és kö­zépvállalkozásokat, ugyanakkor nagy európai beruházásokat - út és vasút­fejlesztéseket - sürget. Állást foglal­nak továbbá az erős euró és a munka­erőpiacok teljes átjárhatósága mel­lett. Ez utóbbi döntést Orbán Viktor sikerként értékelte. Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy meg kel­lene szüntetni a magyar munkaválla­lók és gazdák hátrányos megkülön­böztetését. Hozzátette: a most készü­lő és 2006-ra vonatkozó költségvetés­hez benyújtott javaslatok „jogossá te­szik, hogy éljünk a gyanúperrel, hogy olyan új felosztással akarják ki­alakítani a rovatokat, hogy kevesebb pénz jut fejlesztésre és felzárkózta­tásra, mint eddig”. Ebben az ügyben keményen kell állni az érdekeinkért, és együtt kell működni a szomszé­dos, újonnan csatlakozott tagálla­mokkal - szögezte le. • Szanyadi K. Nyáron kezdik a komposztáló építését Léva városa a nyáron kezdi meg az új komposztáló működtetését, amelynek megépítése előrelátható­lag íi millió koronába kerül. Stefan Misák, Léva polgármestere szerint az összeg kétharmada a város költségvetéséből származik majd. A hi­ányzó összeget pedig a környezetvédel­mi minisztérium támogatásából szeret­nék biztosítani. A város közbeszerzési eljárás segítségével választotta ki a komposztálót megépítő pozsonyi cé­get, amely ökológiai létesítmények épí­tésével foglalkozik. A komposztáló üze­meltetőjét is közbeszerzési eljárás kere­tén belül fogják kiválasztani. A kom- posztálóba a város zöld hulladékát (fü­vet, faágakat, faleveleket és lemetszett szőlőágakat) fogják szállítani. Nyártól a biohulladékot olyan gépekkel fogják összegyűjteni, amelyek még út közben apró darabokra őrlik a hulladékot. A szétzúzott biohulladékból komposzt készül majd, amelyet a kertészek és mezőgazdászok meg is vásárolhatnak. • Rga Nem luxus már a színes tévé Mára általánosan elterjedt a szí­nes tévé Magyarországon. A piac­kutatók felmérése szerint 2004-ben lassú növekedési tendencia és ár­csökkenés jellemezte a szórakozta­tó elektronikai termékek piacát. Mindenkihez eljutott a színes tele­vízió Magyarországon. A színes tele­vízió mára alapfelszerelésnek számít, a háztartások 99 százaléka rendelkezik vele - áll a GfK Piackutató Intézet felmérésében. 2004-ben a korábbi év­hez képest megháromszorozódott azon háztartások aránya, ahol már két színes tévé van, jelenleg ez az összes háztartás 33 százaléka. Az új, digitális technológiát hordozó szórakoztató­elektronikai eszközök, különösen a DVD-rekorderek és lejátszók piacán volt tapasztalható jelentős növekedés: mára a háztartások közel egynegyede rendelkezik DVD-lejátszóval. A vide­okamera még mindig luxuscikknek számít, azonban így is terjed: a ház­tartások tíz százalékába jutott el a fel­mérés szerint. A szintén luxuscikknek számító házimozival 2003-ban még csak a háztartások két százaléka ren­delkezett, de mára ez az arány nyolc százalékra növekedett. A videoleját­szó készülékek népszerűbbek: mára a háztartások 57 százalékában megtalál­ható ez az eszköz. A pröjektoros, LCD- és piazmaképernyős televíziók - noha piacukon jelentős forgalomnö­vekedés tapasztalható - egyelőre ele­nyésző arányban vannak jelen a ma­gyar háztartásokban. • -SZÁRAZ­A francia cégek vonzónak találják Szlovákiát Pavol Rusko gazdasági miniszter Párizsban az Atomenergia a 21. században címmel megtartott Nem­zetközi Miniszteri Konferencián ta­lálkozott Patrick Devedjian francia ipari miniszterrel, aki elmondta, hogy a francia cégek vonzónak ta­lálják Szlovákiát. Franciaország Szlovákiában az ötö­dik legnagyobb külföldi befektető or­szág, és a francia cégek leginkább az energiaiparban képviseltetik magukat. A Szlovák Gázmüvekben (SPP) a Gaz de France rendelkezik részesedéssel, amely a német Ruhrgassal a részvé­nyek 49 százalékát birtokolja. Az Elec- tricité de France pedig a Közép-szlová­kiai Villamos Művek legnagyobb rész­vényese. A Szlovák Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO) 2002-től nyolc francia befek­tetőt tart számon. A legnagyobb befek­tetőnek Szlovákiában a Peugeot Citro­en autógyár számít, amely 700 millió eurót tervez befektetni Nagyszombat­ban. Jelentős befektetőknek számíta­nak a Vinci és a Valeo is, amelyek az autógyáraknak szállítana alkatrészeket. • TATAI Hárommilliós büntetés az ózonlyukat károsítóknak Szlovákiában a Föld ózonrétegé­nek védelméről szóló törvény be­tartását a Szlovák Környezetvédel­mi Ellenőrzési Hivatal (SIZP) bizto­sítja, amely akár hárommillió koro­náig terjedő pénzbírsággal is meg­büntetheti a törvény ellen vétőket. Michal Stefánek, a SIZP szóvivője j elmondta, azokat a jogi és magánsze- i mélyeket ellenőrzik, akik ózonkárosí- j tó anyagok előállításával vagy forgal­mazásával foglalkoznak. Rendszere­sen vizsgálják a hűtő-, fagyasztó és klímaberendezések gyártóit is. Az egy kilogramm feletti ózonkárosító i anyagot tartalmazó berendezések j gyártóinak vagy forgalmazóinak fél­évente, illetve évente műszakiállapot­ellenőrzésen kell átesniük. Tavaly a SIZP munkatársai 16 ellenőrzést vé­geztek el, amelyek során 18 szabály- sértést fedeztek fel, ebből nyolc eset­ben szabtak ki hatvanezer koronás pénzbírságot. Szlovákia európai uni­ós csatlakozásával megváltoztak az ózonkárosító anyagok kereskedelmé­nek feltételei. Ha a gyártó, illetve for­galmazó az Európai Unión belül akar a szóban forgó anyagokkal keresked­ni, már nem kell a gazdasági minisz­térium engedélyét kérnie. Az Euró­pai Bizottság engedélye szükségelte­tik azonban az ózonkárosító anyagok EU határain kívüli kereskedelméhez. • MOLNÁR Bihari is lehetséges államfőjelölt Az MSZP mintegy 250 tagú szo­cialista platformja Bihari Mihály al­kotmánybírót, volt szocialista kép­viselőt is elképzelhetőnek tartja a kormányfői poszt betöltésére, amennyiben az SZDSZ nem támo­gatja Szili Katalint. Úgy tudni, ez esetben a Fidesz is partner lehet. A többek között Jánosi György, Suchman Tamás, Nagy Sándor, Kato­na Béla, Géczi József Alajos és Kosa Ferenc nevével fémjelzett tömörülés korábban Szili Katalin jelölése mellett áll ki, de ha a koalíciós partner nem tá­mogatja a szocialista javaslatot, alter­natívaként szóba jöhet Bihari Mihály is. Hírek szerint ülésükön felmerült Glatz Ferenc volt akadémiai elnök ne­ve is. Úgy tudni, hogy Biharit a Fidesz sem utasítaná el. Mint ismeretes, a legnagyobb ellenzéki párt olyan köz- társasági elnököt támogatna, mely mérsékelt, s a nemzeti egységet jelké­pezni tudja. A Magyar Nemzet janu­árban a Fideszhez közel álló körökből úgy értesült: ilyen tekintetben Bihari Mihály neve szóba került. Ugyanakkor az MSZP megyei elnö­keinek többsége továbbra is Szili Ka­talin házelnök államfővé választását támogatja, ám a szabad demokraták a sajtó információi szerint az MSZP tu­domására hozták, hogy nem támogat­ják Szilit, mert nem kívánnak pártpo­litikust az államfői posztra. Hiller István pártelnök korábban azt hangoztatta: mindenképp a szoci­áldemokrata irányzathoz kötődő sze­mélyt szeretnének államfőnek. A fentebb említetteken kívül felmerült már Göncz Kinga, Lévai Katalin, Kósáné Kovács Magda neve is. Hiller István Bihari Mihály jelölésével kap­csolatban nem kívánt nyilatkozni. • Ladó Gy. L. Alkotmánybírósághoz fordulnak a keresztény egyházak Közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a katolikus, a református és az evangélikus egy­ház szerdán, kérve a 2005. évi költségvetési törvény egyes pont­jainak módosítását - közölte Veres András katolikus püspök. A három egyház megítélése sze­rint a költségvetési törvény több he­lyen sérti a magyar Alkotmányt - mondta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. A püs­pök hozzátette, hogy az egyházak összes közfeladat-ellátási tevékeny­ségéről szó van, az oktatási, a szociá­lis és az egészségügyi területről egy­aránt. Veres András elmondta, a vati­káni-magyar vegyes bizottság múlt heti ülésén vártak arra, hogy egy­részt szó essen a miniszterelnök ta­valy decemberi római látogatásáról, másrészt azokról a különböző ígére­tekről, miszerint az egyházzal kap­csolatos nehézségeket próbálják or­vosolni. Az ülésen kiderült, hogy a kormánynak nem áll szándékában módosítani a költségvetési törvényt, ezért az egyházaknak nem áll mód­jukban mást tenni, mint beadványt benyújtani az Alkotmánybírósághoz - mondta a püspök. Három országgyűlési képviselő ugyancsak szerdán jelentette be, hogy - szintén ezen a napon - Alkot­mánybírósághoz fordul az egyházi intézmények ügyében. Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő ál­láspontja szerint a 2005. évi költség- vetési törvény egyes rendelkezései sértik az 1997-ben kötött vatikáni szerződés bizonyos pontjait, és ezzel diszkriminálják az egyházi intézmé­nyeket. Semjén Zsolt a képviselőtár­saival közösen tartott budapesti saj­tótájékoztatón közölte: az alkotmány kimondja, hogy nemzetközi, tör­vényben kihirdetett szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot arra, hogy semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket. • -SZANYADI-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents