Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-22 / 55. szám

4 • HÍDLAP • 2005. március 22., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Börtön járhat a falfirkákért Szigorúbb szabálysértési büntetések Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról Ezzel kapcsolatban Katarina Tóthová, a Meciar vezette HZDS osz­lopos tagja a közelmúltban benyújtott egy törvénytervezetet, amely szerint a falfirkáink nem csak pénzbüntetéssel, de három évig terjedő szabadságvesz­téssel is sújthatok lennének. Abban az esetben, ha a parlament elfogadja Tóthová beadványát, a törvény akár már idén májusban érvénybe léphet. A 372/ 1990-es számú törvénymó­dosítása értelmében a koldulóknak, a kutyatulajdonosoknak és a rendbon­tóknak kiszabható büntetések össze­ge is emelkedik. Emellett a készülő új büntetőtörvénnyel összhangban 15-ről 14 évre csökken a felelősségre vonható kiskorúak korhatára. A ku­tyájukat sétáltató gazdák, akik nem távolítják el a járdáról kedvencük ürülékét, 500 koronáig terjedő pénz- büntetésre számíthatnak. A járókelő­ket molesztáló koldulókat, a nyilvá­nos helyeken alvó hajléktalanokat vagy drogfüggőket a belügyi tárca 3000 korona összegű bírsággal sújta- j ná. Egyébként a törvény jelenleg is lehetővé teszi a bírságolást, a problé­mát egyedül az 500 korona behajtása : jelenti. Az elképzelések szerint az j ilyen szabálysértőket közhasznú ; munkára fognák. A bírságok nagyságának módosítá- I sán kívül újdonságnak számít, hogy a j büntetésekből befolyt összeg az érin- I tett hatóság (amely kiszabta a bírsá- i got - Párkány esetében a körzeti hiva- I tál) költségvetését fogja gyarapítani. • Oravetz Ferenc Avartüzek pusztítanak a régióban Molnár Pál tűzoltóhadnagy lapunk­nak elmondta, múlt hét végén össze­sen tizenegy esetben riasztották a tűz­oltóságot. Kesztölcön szombat dél­után mintegy harminc hektár száraz fű égett, amit csak két és fél óra alatt sikerült eloltani. Kisebb avar- és nádastüzek voltak Piliscsév, Csolnok, Bajót, Tát területén. Ezeket valószínű­leg gondatlanság okozta. Kövecs Ist­ván az Esztergom Városi Tűzoltóság vezetője felhívást tett közzé az ehhez hasonló esetek megelőzésének érdeké­ben. Mivel az aljnövényzet az erős szél miatt rendkívül száraz, nagyon fontos, hogy a kiskertekben is lehetőleg csak szélcsendes időben és körültekintően kezdjünk égetni. Közterületekre vo- j natkozóan általános tűzgyújtási dia- 1 lom van érvényben. Eddig Szerencsé- ! re védett növényekben nem esett kár, a tűz elkerülte a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét. Mindannyiunk érdeke, hogy megelőzzük az értelmetlen pusz­títást és ügyeljünk a kiránduláskor gyújtott tüzek teljes eloltására és a ci­garettacsikkekre. Tűzgyújtás előtt j fontos tájékozódni a feltételekről, mert aki nem engedélyezett helyen, módon tiltott anyagot éget, szabálysértést kö­vet el, mely hatvanezer forintig terje­dő bírsággal járhat. LAP(SZ)ÉL Pöltl „Oxi” Zoltán A dohány útja Mégsem marad az idei magyar Forma-1 dohányreklám nélkül. Kóka Já­nos, gazdasági miniszter, felülírva a jelenlegi dohánytermékekre vonatkozó tiltó törvényt, engedélyezni fogja, hogy a Hungaroringen ugyanúgy dí­szelegjenek a már jól ismert cigaretta lógók és feliratok. A futam idejére megadandó különleges engedély alapja az az indoklás, mely szerint a fel­mentésre azért volt szükség, mert a leggyorsabb és legdrágább autók sportja, összefüggésben az üzlettel és a turizmussal nem nélkülözheti a dohánypiac ténykedését. Úgy tűnik, hogy a dohányzás miatti betegségek­ben évente elhalálozott húszezernél is több személy nem elég indok a do­hányzás elleni kampány folytatására. Érthetetlen, hogy a legkeményebb drog, a nikotin, egyfajta támogatását helyezik előtérbe, a népegészség ká­rára. Valószínű, hogy a honi gazdaság e területének vezetői még nem ké­szítették el a sportok legdrágábbikának dohánymentesítését. Pedig már évek óta lehet hallani az új, nyugati, egyébként igen jó tendenciáról, mely az autó-, és más versenyeken is mellőzi a „koporsószögek” reklámozását. A 70-es, 80-as évek torz férfiképet erőltető tükrében még meg kellett, hogy csillanjon az elegáns cigarettásdobozok csábítása. Bagózz, hogy baj­nok bak lehess! Ez a csalfa kép már a múlté, tudhatjuk a híradásokból, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában igen erős és hatékony do­hányellenes kampány van minden területen már jó pár éve. Bruce Willis is inkább mobiltelefonál, mint cigizik, ha éppen John McLane-t kell alakí­tania. Igaz, hogy Hollywood propagandagyár, de legalább jól működik. A tudatlan világ pedig maradt az a lapos tányér, aminek több, mint ötszáz éve hitték, s a lap maga, errefelé, Magyarország felé lejt, de jócskán. A lej­tő alján mi fityegünk a kimagasló elhalálozással, a magyar népességcsök­kenéssel és a Föld egyik legegészségtelenebb nemzete léttel. Kóka minisz­ter intézkedésében az ország jelenlegi vezetésének alapfilozófiáját látom megjeleníteni. Több pénzt a kasszába, de most! A cehhet pedig a nép áll­ja, az egészsége, az élete árán. Magyarország az állott tojások lerakata? A termelők védjeggyel garantálnák a magyar termékek minőségét Folytatás az 1. oldalról Földi Pál elmondta, hogy az uniós csatlakozás óta a hazai tojástermelők mintegy tíz százaléka ment csődbe. „Ez azt jelenti, hogy egy év alatt körülbelül félmillió tojóval lett kevesebb Magyar- országon, így mintegy 150-200 millió tojással kevesebb kerülhet a piacra.” Az elsősorban a nagy áruházláncok­ban megjelent, nagy mennyiségű, ol­csó tojásokkal kapcsolatban a Tojás Terméktanács titkára elmondta: ezek többsége raktári készletből származik. „A Európai Unióban tojás-túlkínálat van, ezért egyes termelők akár áron alul is hajlandóak megszabadulni kész­leteiktől. Ennek köszönhető, hogy a boltokban 13 forint körüli áron kapha­tó tojás, ami megegyezik egy magyar tojás előállításának önköltségével.” Földi Péter hozzátette, a piacvéde­lem, az élelmiszerbiztonság érdeké­ben erősíteni kell az ellenőrzést. Prekler Gábor, egy negyvenezer ba­romfit számláló tárkányi tojásüzem vezetője is úgy véli, a magyar piacot kellene jobban védeni az olcsó import termékekkel szemben. A magyar ter­melők éppen a minőség védelmében vezették be a tojás-védjegyet, amely azt bizonyítja, hogy a tojást szalmonella-elleni vakcinával kezelték és biztonságos élelmiszernek számít. A Magyar Tojásszövettség itthon ko­ronás emblémával jelöli március elejé­től a kiváló minőségű magyar tojást. „Megpróbáljuk tudatosítani a vásárlók­kal, hogy ez magyar termék, biztonsá­gos termék és kiváló minőségű termék. Ezért teszünk rá védjegyet, mert ennek feltételei vannak, hogy ki teheti rá a ter­mékére” - mondta Földi Péter. A kezdeményezéshez eddig a ma­gyar termelők közel egyharmada csatlakozott, de a Tojás Termékta­nács reményei szerint ez a szám fo­lyamatosan bővülni fog. A kezdemé­nyezés nem egyedi, Nagy-Britanniá- ban már régóta sikerrel működik, a vevők mintegy 80 százaléka csak a védjeggyel ellátott hazai terméket hajlandó vásárolni. A magyar védjegyet igénylőknek a tojásmennyiségtől függően 50-100 ezer forintos belépési díjat (30 000 tojóig 50 000 Ft, 30 000 tojótól felfelé 100 000 Ft) és tojásonként két fillért kell fizet­nie az ellenőrzésekért és bevizsgáláso­kért. Amennyiben a koronával minősí­tett tojás nem felel meg az előírások­nak, szankciókkal sújtják a termelőt, és súlyos mulasztás esetén visszavonhat­ják a minősítési engedélyt. • BUKOVICS Magyarországon az egy főre jutó éves tojásfogyasztás 284 darab. A megtermelt mennyiség (3 milliárd tojás évente) durván 45 százalé­ka, fele háztáji, de a tojás zömét 10-12 nagyvállalat és 20-25 köze­pes termelő állítja elő. Sajnos a feldolgozás aránya sokkal gyen­gébb, mint Európa más országai­ban: míg tőlünk Nyugatra a tojás­termelés 30 százalékát a tészta­gyártók használják fel, addig az ipari hasznosítás aránya nálunk mindössze 7-9 százalék körül van. Világhírűek lehetnének a magyar primőrök Egyre kelendőbb a magyar paprika és paradicsom Folytatás az 1. oldalról Az előző években a hazai zöldség- és gyümölcstermés negyvenöt százalékát exportálták a gazdák, ami az összter­més egyharmadát kitevő fóliás termé­kek esetében is hasonló arányú. Az úgynevezett primőr ágazat sikerét az is biztosíthatja, hogy a nyáron is fólia alatt termelt zöldségfélék a szabadföldi termesztésűeknél egészségesebbek le­hetnek. Ennek oka, hogy kevesebb be­avatkozással is megoldható a károko­zókkal szembeni védekezés. Mártonffy Béla hangsúlyozta, hogy a magyar paprikának illata, íze van, ami külföldi társairól nem mindig mondható el. A hazai zöldségből kimutatott C-vitamin pedig Szentgyörgyi Albert óta remek reklám a terméknek, amit hazánk elő­szeretettel használ is marketing prog­ramjaiban. Érdekes, hogy közvetve Törökország és Spanyolország is hoz­zájárul zöldségeink népszerűsítéséhez. Ennek oka, hogy a magyar fehér pap­rika közkedveltségét kihasználva, saját paprika terméküket is magyar jelzővel értékesítik, akárcsak mi a hazai kalifor­niai paprikát. Ismertség szempontjá­ból ez rendkívül kedvező, bár a marok­kói paprika-botrány példáján okulva lehet még ebből problémánk. Mártonffy Béla szerint nagy fi­gyelmet kell fordítani a kínálás tech­nikájára, mivel ezen a téren nagy a lemaradásunk Nyugat-Európához képest. Az ágazat jövedelmezhetősé- gének erősítéséhez szükség van kö­rülbelül tízmilliárd forint értékben műszaki fejlesztésekre, amelyekhez a nemzeti vidékfejlesztési terv kereté­ben kerülhet sor. Az unió is hajlandó támogatni a szektort, amennyiben az állam és a termelők biztosítják az eh­hez szükséges összeg ötven százalé­kát, bár az utóbbi két-három évben ezek a támogatások is szegényesek. A Mórákért Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet kereskedelmi igazgatója, Rácz József kérdésünkre el­mondta, hogy a magyar paprikatípusra májustól októberig van beszállítási jo­guk Németországba, ekkor ugyanis itt­hon a legkedvezőbbek az éghajlati adottságok. Ősztől aztán ismét a medi­terrán országok veszik át a vezető he­lyet. A Mórákért Szövetkezet értékesí­tésének közel tíz százaléka zajlik kül­földön, a legnagyobb exportpiac az ő esetükben is Németország, de szállíta­nak Ausztriába, Csehországba, Szlová­kiába, és a Skandináv országokba is. Rácz József szerint a kertészeti ágazat­ban lehet a magyar mezőgazdaság iga­zán versenyképes, ezt azonban az ál­lamnak is tudomásul kellene vennie. Ezt követően számíthatnak csak jelen­tős támogatottságra, amihez ki kell vá­lasztani azokat a zöldségféléket, ame­lyekkel meg tudjuk állni helyünket az uniós versenyben. A magyar termelők így elsősorban a paprikával és paradi­csommal érhetnek el sikereket, de ha­gyományosan sikerterméknek számít a csemegekukorica, a dinnye és a ma­gyar gomba is. Az idei szezon jelenleg közepesen erősnek ígérkezik, a paprika árára pedig kedvezően hat a spanyolor­szági hideg időjárás, aminek következ­tében némileg elmarad a megszokottól a mediterrán ország kínálata. • Juhász Regina Duka Zólyomi tagadja ügynökmúltját Duray: mindig is sejtették, hogy sok a magyar besúgó Folytatás az 1. oldalról Akadt olyan ugyanis, aki kényszer hatására cselekedett, mert sehogy sem tudott a rá nehezedő nyomástól szabadulni. Viszont a politikus sze­rint nem mindegy, hogy kényszer hatása alatt ezek a személyek mit cse­lekedtek, mennyire teljesítették a fel­adatot. A politikus kijelentette: min­denki tettét egyénileg Eellene elbírál­ni egy erkölcsi bíróságnak. Duray Miklós arra a kérdésünkre, hogy a listán feltüntetett magyarok tudomása szerint mennyire működtek együtt a titkosszolgálattal, elmondta: a '70-es, '80-as évekből saját emlékei is vannak a titkosrendőrség ügynökeiről.- Tudom, hogy ki ártott nekem, vagy ki volt az, akit meg kellett győzni arról, hogy ezt ne tegye. Ezeket a személyeket meg tudom különböztetni, de hogy kikről van szó, azt a magánügyemnek tekintem - szögezte le Duray. Az ügynöklistára Duka Zólyomi Árpád, az MKP elnökhelyettesének neve is felkerült. A lista napvilágra ke­rülése után a politikus benyújtotta le­mondását a párt érdekeire hivatkozva. Duray Miklós szerint másképp tör­tént a dolog, az MKP javasolta, hogy Duka Zólyomi nyújtsa be lemondá­sát. Az érintett az üggyel kapcsolat­ban lapunknak nyilatkozva kijelentet­te: nem írt alá semmiféle együttmű­ködést, ds senkiről semmilyen jelen­tést nem készített. „Abban az időben, hogy ki és mit használt fel és küldött be, nehéz volt követni. 1990-ben azzal a tudattal vágtam bele a politikába, hogy ilyen jellegű problémám nincs. 1992-ben megkaptam a feddhetetlen- ségi igazolást, ennek tudatában éltem mostanáig. Ennek ellenére tudomásul vettem az adott helyzetet, amit nehéz másképp értelmezni, mint ahogy megjelent. Én mégis tiszta lelkiisme­rettel állítom, hogy ilyesmiben nem vettem részt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kértem ki az anyagomat. Továbbra is tevékenyked­ni fogok, mint európai parlamenti képviselő. Ezt a bizalmat a néptől kaptam, és nem látom okát, hogy ne folytassam ezt a munkát” - tette hoz­zá Duka Zólyomi Árpád. • -erM-

Next

/
Thumbnails
Contents