Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-22 / 55. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 22., kedd • HÍDLAP 5 Itt-ott már kiléptek medrükből a folyók Eddig egyetlen elsodort autó volt a levonuló árhullám áldozata Van-e értelme az ügynöklistának? Gyenes Adél (bolti eladó) Folytatás az 1. oldalról Az illető annak köszönheti életét, hogy még idejében kiugrott a jármű­tói. A helyszínre érkező tűzoltók men­tették ki a fára felkapaszkodó férfit. Lekéren a Garamhoz közel eső la­kóházak kertjeit teljesen elöntötte a víz. Béres Lajos polgármester elmon­dása szerint egy család evakuálására felkészültek. Zselízen a hétvégi háza­kat öntötte el az ár. Az újonnan épült lekéri híddal kapcsolatban sokan aggo­dalmukat fejezték ki, hogy a nagy mennyiségű víz akár el is sodorhatja a pilléreket. Jozef Sprlák, a Szlovák Közútkezelő Vállalat lévai részlegének vezetője szerint ettől valószínűleg nem kell tartani. Problémát okozhatnak vi­szont a pilléren fennakadt nagyobb fa­törzsek. Ezeket mindenképpen el kell távolítani. Sprlák szerint ez az árvízvé­delem feladata lenne, de szombaton például nekik kellett beavatkozniuk a lekéri hídnál. Itt ugyanis egy elakadt nagyobb fa, és egy hűtőszekrény tar­totta vissza a nagy mennyiségű úszó szemetet is, kisebb sziget alakult ki hordalékból a híd lábánál. Az átfolyások nem okoztak kárt az útban, többen ugyanis attól tartottak, hogy a víz alámossa a burkolatot. Le­kér polgármestere kifogásolta, hogy nincs megfelelően lezárva a terület, ezzel kapcsolatban Sprlák elmondta: a híd előtt elhelyeztek egy táblát, de azt vandálok eltulajdonították. Velük szemben a vállalat tehetetlen. A vízügyi hivatal lévai részlegének igazgatójától, Juraj Juricától megtud­tuk, hogy a polgármestereken ke­resztül értesítették a lakosságot a ve­szélyekről. A Garam bal partján a Bény és Kisgyarmat közötti mintegy 1000 hektár, Lekér és Kisölved kö­zött 350 hektár szántóterület volt tel­jesen víz alatt. Eleteket viszont nem veszélyeztetett az ár. —Jelenleg még az Alacsony-Tátrá- ból várunk jelentést a hóhelyzettel kapcsolatban, mert még nem tudjuk, hogy mennyi hó olvadt el és mennyi maradt meg. Azt nem tudni ponto­san, mikor jön a második hullám, de szerdára ismét meleget jósol a mete­orológiai előrejelzés. Feltételezhető­en ez csupán ízelítő volt a várható ta­vaszi áradásból. A megelőzés min­denesetre nagyon jól zajlott, a pol­gármesterek mozgósították a lakókat és az ellenőrzések is folyamatosak voltak - tájékoztatta lapunkat Jurica. Az Észak-Dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság mun­katársának tájékoztatása szerint a Dunán első fokú árvízvédelmi-ké­szültség lépett életbe. Nagybajcsnál, Gönyünél és Komáromban tegnap este tetőzött a víz. A folyó esztergo­mi szakaszán reggel hat órakor elren­delték az első fokú árvízvédelmi-ké­szültséget, mert a víz szintje elérte az 515 centiméteres magasságot. A je­lenlegi, első árhullám ma tetőzik, 550-570 centiméteren.'- Tudjuk, hogy még nagy mennyi­ségű hó található az osztrák Alpok­ban és a hét végén, amikor 20 fok kö­rül lesz a hőmérséklet, jön egy máso­dik árhullám, ami már nagyobb le­het, mint a mostani - mondta Kemecsi László, az Esztergomi Pol­gári és Katasztrófavédelem vezetője. Az osztrák vízügyi szervektől még nem kaptak tájékoztatást az esetleges árhullám mértékére vonatkozóan, konkrét információval leghamarabb a hét végén fognak rendelkezni. Kemecsi László elmondta, hogy az előkészületi munkákat már ezen a héten elkezdik. A közelgő tavaszi szünet miatt már most felkészülnek az árvízre a szigeten álló iskolában, és a pincehelységeket elkezdik kiürí­teni. A szigeti intézményeket, és az ott lévő ingatlanok tulajdonosait már értesítették, az élményfürdőt pedig, mivel magasabban fekszik, nem ve­szélyezteti az árhullám. Kemecsi László A városi védvonalakon még nem kezdődtek meg a munkálatok és nem kellett egyetlen útszakaszt sem lezárni. A mai tetőzést még elbírják a gátak és az apadás miatt a hét hátralevő részé­ben nem kell aggódni. Az Erzsébet- parkot is csak akkor zárják le, ha elren­delik a másodfokú árvízvédelmi-ké­szültséget, de ehhez a vízszintnek hat­száz centiméter fölé kell emelkednie. A katasztrófavédelemnek és a víz­ügynek van elég embere és homok­zsákja is, plusz munkaerőre csak har­madfokú készültség esetén lehet szük­ség. Dobson Tibor az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvi­vője elmondta, eddig még nem volt dolguk, nem kellett lakókat kitelepíteni, vagy szivattyúzniuk a folyó Komárom­tól Dunakanyarig terjedő szakaszán. Az Ipoly alsó részén már vasárnap elrendelték az első fokú készültéséget. Ez Ipolydamásdot, Letkést és Ipolytölgyest érinti. Az Ipolyon 420 centiméteres vízállás esetén rendelik el a készültséget, tegnap reggel hat óra­kor azonban már 460 centis magassá­got mértek. Sagyibó Sándor a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság II. szakaszmér­nökség vezetője elmondta, enyhe apa­dást tapasztaltak, és ha csapadék nem érkezik, akkor nem következik be má­sod-, illetve harmadfokú készültség.- A másodfokú készültséget 470 centinél szoktuk elrendelni. Ezt a ma­gasságot vasárnap délután egy rövid ideig meghaladta a vízszint, de mivel 476 centi után apadni kezdett, nem léptettük érvénybe a magasabb ké­szültséget - tudtuk meg Sagyibó Sán­dortól. Elöntött területek itt sincsenek és egyetlen utat sem kellett lezárni. Er­re egyébként még harmadfokú ké­szültségnél sem kerülhet sor, hiszen nagyon magasra építették a töltéseket. Ha a jelenlegi olvadási ütem ma­rad, akkor az Ipoly vízgyűjtő terüle­téről már nem érkezik nagyobb víz- mennyiség. A szakaszmérnök tájé­koztatta lapunkat arról is: a szlovák és magyar területek mellékfolyóin található árvíz-csökkentő tározók al­kalmasak arra, hogy a nagyobb ár­hullám kialakulásától óvják az Ipoly menti töltéseket. Ha a Dunával egy­szerre tetőzne az Ipoly árhulláma, akkor is kezelni tudják majd a hely­zetet - mondta a szakember. • Gál-Czigler Nem nagyon érdekel ez az ügynökösdi, en­gem nem érint, a csa­ládomban nem volt ügynök és szerintem rajtunk nem is volt mit jelentgetni. Azért tartom feleslegesnek ezt az egész cécót, mert senki nem lehet biztos abban, hogy hiteles forrásból szár­maznak-e az információk. Sokszor csak egymás kikészítése, hírbe ho­zása miatt kevernek bele embere­ket az ügybe. Egyszerűen politikai eszköznek használják. Mudra Csaba (épületburkoló) Az ügynöklistát min­den volt szocialista or­szágban már a kilenc­venes évek elején nyil­vánosságra kellett vol­na hozni, és megbün­tetni azokat, akikről dik, hogy valóban részt vettek a rendszerben, szerveztek, jelentettek. Különösen a vezető be- osztásúakat, tanárokat, papokat, közéleti személyiségeket, politiku­sokat kellene elszámoltatni, vagy legalább elbocsátani az állásukból. la (cipőfelsőrész-készítő) Felvidéki magyarként mindenképpen fon­tosnak tartom, hogy legyen nyilvános az ügynöklista, és követ­kezménye is legyen. Minket valószínűleg igfigyeltek és gyakrab­ban jelentettek rólunk az ügynö­kök, mint az átlag szlovák állam­polgárról, ezért mi ebben a kérdés­ben szigorúbban gondolkodunk. Minden ügynököt meg kell foszta­ni a közjogi méltóságától. Szár Ferenc (egyetemi hallgató) Újabb csúcsforgalom a határokon A húsvéti hét végén javasolt a kisebb átkelőhelyek használata Az előttünk álló hét végén ismét jelentősen megélénkül a határforga­lom. A húsvéti ünnepek miatt a ha­tárőrség szinte valamennyi átkelő­helyen nagy forgalomra, torlódások­ra számít, aminek következtében je­lentősen megnőhet a várakozási idő. Kovács Iván, a Magyar Határőrség szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a turistaforgalom az elmúlt évek­hez hasonlóan várhatóan a péntek dél­utáni, valamint a szombat délelőtti órákban élénkül meg, és egészen hús­véthétfő délutánig tart. Az Európai Unióban dolgozó vendégmunkások és a húsvéti ünnepet Magyarországon töltő turisták az eddigi évek tapaszta­latai alapján húsvét utolsó napján, a délutáni órákban kezdik meg vissza­utazásukat. A legnagyobb forgalomra Hegyeshalomnál és Sopronban lehet számítani, de'valamennyi szlovák-ma­gyar határátkelőhelyen fennakadáso­kat okozhat a megnövekedett forga­lom. A határőrség az útra kelők szá­mára javasolja, hogy lehetőség szerint a kisebb határátkelőhelyeket vegyék igénybe, a térségben a Párkány-Esz- tergom, illetve az Ipolyság-Hont átke­lő mellett javasolt a Szalka-Letkés ha­tárátkelőhely használata (bár utóbbi nyitva tartása reggel nyolc és este nyolc óra közé korlátozódik). A határőrség ígérete szerint az ün­nepi forgalomnak megfelelő útlevél­kezelői létszámmal biztosítja majd a határátkelőhelyek áteresztőképesség­ét, ennek ellenére nem zárható ki, hogy hosszabb ideig kelljen várakoz­ni valahol. • BUKOVICS Mérséklődik az influenzajárvány A múlt héten és a hét végén mér­séklődött az influenzás megbetege­dések száma, így valószínűleg mától feloldják a Vaszary Kolos Kórházban a látogatási tilalmat. A legtöbb megbetegedés a fiatal felnőtt korosztályt érintette. A meg­betegedettek 99,5 százaléka nem ka­pott ebben a szezonban influenza el­leni védőoltást. Az adatok azt mutat­ják, hogy az influenza-aktivitás to­vábbra is folyamatosan emelkedik, a 7, 8. és 9. heti megbetegedési adatok alapján gyors, majd a 10. hétre las­súbb ütemben. Pák Gábor az eszter­gomi Vaszary Kolos Kórház orvos­igazgatója lapunknak elmondta, hogy a látogatási tilalom még ér­vényben van az intézmény összes osztályán. Ma kapja kézhez az el­múlt, vagyis a 11. heti adatokat, ami alapján döntenek a korlátozás felol­dásáról vagy megszüntetéséről. • NIL Azért nem foglalko­zom ezzel az egésszel, mert szerintem a fele sem igaz. A listán ösz- szekeverik az ügynö­köket és az áldozato­kat, mindenki szere­pel rajta, az is, akiről jelentettek. Ráadásul rosszindulatból is bele­kevernek embereket, akiknek a be­csületét már senki nem tudja visz- szaadni. Utólag már nem érdemes bolygatni a múltat, mert ez már sem az áldozatokon, sem a megfi­gyelők lelkiismeretén nem segít. A tárgyalóasztalra kerülhet a méhészek ügye Elérték céljukat az EU-ban a magyar méz jövőjéért aggódók Folytatás az 1. oldalról A probléma azonban nemcsak a magyar termelőké. A magyar méhé­szek szerint az európai méztermelés megmentése érdekében uniós szin­ten kell foglalkozni a magas cukorár problémájával, minőségellenőrzés­sel valamint a méz eredetigazolásá­val, vagyis azzal, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak a méz eredetéről és összetevőiről. A tár­gyalópartnerek megállapodtak ab­ban, hogy a probléma kezelésére a lehető leggyorsabban munkaanyagot tesznek az asztalra. Ezáltal lehető­ség nyílik arra, hogy a méz-szektor megmentése napirendre kerülhes­sen a júniusig tartó luxemburgi unió elnökségi ülésén. Fekete József lapunknak megelé­gedetten konstatálta az előrelépést. Véleménye szerint ez a megegyezés mérföldkőnek számít a probléma orvoslásában. Az alelnök szerint az uniós bizottság már nem söpörheti asztal alá a problémát, amennyiben az Agrártanács a támogatásáról biz­tosította a méztermelőket. Fekete József reményét fejezte ki azzal kap­csolatban is, hogy a méztermékek ügyében tett lépések szükségszerű­en magukkal fogják vonni a többi élelmiszer biztonsága érdekében te­endő lépéseket is. Varga Mihály (Fidesz), a parla­ment költségvetési bizottságának elnöke (aki a méhészek gondját ma­génak érezve másfél hete egy üveg magyar mézet küldött Barroso bi­zottsági elnöknek) szerint ez a felis­merés még korántsem jelenti azt, hogy a probléma meg lenne oldva, mert az Európai Unió szabályozása még egy lépést sem mozdult előre az ügyben. A problémák tehát to­vábbra is fennállnak.- Megoldást látok abban, hogy felhívjuk a figyelmet arra, ez nem csak a magyarok érdeke. A> méz­problémának uniós üggyé kell vál­nia, minden érintett országnak fel kéne vállalnia a problémát. Ha 3-4 ország termelői összefognának, nyo­matékosabban tudnák érvényre jut­tatni érdekeiket. Nagyon bízom benne, hogy ez csak az első lépés afelé, hogy az illetékes uniós testüle­tek pozitív, az uniós méhészek érde­két szolgáló döntést hozzanak az uniós piac védelmében a gyenge mi­nőségű kínai és dél-amerikai mézzel szemben - mondta Varga Mihály. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents