Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-22 / 55. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. március 22., kedd • HÍDLAP 3 A Víz Világnapjának ünnepe a Duna Múzeumban Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává. Régiónk természeti adottságainak köszönhetó'en az egyre nagyobb kincsként kezelt édesvíz szinte minden formában jelen van: gyógy- és termálfürdők működnek a Duna két partján, jó minőségű ásvány- és ivóvízforrások rejlenek a földben. A Duna Múzeum vasárnap már második alkalommal rendezte meg a Víz Világnapja alkalmából a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesülettel és a Szent István Városi Strandfürdővel közösen az esztergomi Mala-forrást bemutató barlangtúrát. A Víz Világnapját immár több mint egy évtizede ünnepeljük. Az ENSZ által szervezett konferenciákon évente más és más összefüggéseit, tulajdonságait és érdemeit emelik ki, 2004 a „Víz és katasztrófa” jelmondat jegyében telt el, mely sajnálatos módon előremutatott az év végi délkelet-ázsiai szökőár tragédiára. Az idén többek között ezért is került, az élet a világnap jelmondatába: „A víz az életért” átfogó kijelentés, hiszen a tiszta víz fogalma legtöbbször egyenlő magával az élettel. A hét végén az esztergomi Duna Múzeum szervezésében a Szent István Strandfürdő területén nyíló Mala- forrás alagútrendszerét lehetett bejárni a Víz Világnapja alkalmából - tudtuk meg Heer Lajostól, a fürdő vezetőjétől. A program délelőtt likőr kezdődött a régi Gőzfürdő épületében, ahol az érdeklődők a Mala- forrás történetéről és a folyosó 2001- es felújításáról tekinthették meg az Esztergom Televízió által készített dokumentumfilmet, majd 20 fős csoportokban részt vehettek az alagútrendszer bejárásán. A Mala-forrásc- soport a térszín alatt átlag 3 - 4 m mélyen fakad, egy téglával kifalazott folyosórendszer fenekén. Ez a 473 m hosszú rendszer, több ágra oszlik és benyúlik egészen a Szent Tamáshegy alá. Az alagút egyik ágában 4 méterenként kb. méter magas átmászandó merevítő keresztbordák vannak, a másik ágban pedig egy elte- metődött, föld alatti kőhíd található. A középkori kőhíd járószintje ma 3 méterrel van a 11-es úttest alatt. Mézes Nándor túravezető elmondta, hogy 2004-ben 260 résztvevő volt a barlangtúrán, de most vasárnap is körülbelül 220-an voltak kíváncsiak a 300 méter hosszú járatokra. Szennyezettség-mérés a Zöldházban A mai napon a Duna Múzeum j reggel nyolc órától délután négyig j várja a Víz Világnapját közösen i megünnepelni kívánó látogatókat, i A főbb témakörök a következők j lesznek: A kék bolygó, Ivóvízbázi- : sunk, Az ivóvíz tisztítása, Víz az élő j szervezetekben, Víz - energia, Víz körforgása. Ezekhez a témákhoz kapcsolódóan kézműves foglalkozásokat, feladatlapokat, szellemi totókat, kísérleteket és természetesen olvasni és átgondolni valót is kínálnak a rendezők. A Víz Világnapjá- j hoz kapcsolódóan továbbá a Duna j Múzeum Európai Közép Galériájá- I nak kiállítása márciusban a mosás ] történetét dolgozza fel korabeli ! használati tárgyak segítségével. • HO j Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Víz világnapi programjainak egyikeként vállalják, hogy mától egészen április 22-ig a környékbeli ásott és fúrt kutak nitrit- és nitrát szennyezettségét megmérik. Egy tesztcsík segítségével azonnal meg tudják mondani, hogy a hozott egy decititeres vízmintában és így természetesen a kútban, található-e valamilyen káros anyag. A talajvíz szennyezése miatt ez a két vegyület jelenti a legtöbb problémát a környékbeli kutaknál. Szuhi Attillától az egyesület munkatársától megtudtuk, hogy e két vegyület akadályozza a vér oxigénszállítását, ezenkívül a gyomorban átalakulhatnak olyan vegyületté, ami növeli a gyomorrák kockázatát. Fontos tudni azt is, hogy forralással nem távolítható el a két vegyület a vízből. Szuhi Attila elmondta azt is, hogy több mint öt éve rendezik meg ebben az időben a mérést, és egy hónap alatt körülbelül száz mintát szoktak megvizsgálni. Az egyesület munkatársa azt azonban hangsúlyozta, hogy méréseik csupán tájékoztató jellegűek. A mérést, ami száz forintba kerül, az egyesület Zöldházban található irodájában végzik el hétköznap tíz és délután négy óra között. • NIL Nagyheti hagyományok A nagyhét a keresztény husvetot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza, ennek első napja a virágvasárnap. Ennek nyomai már a 4. században is fellelhetők, de általánosan csak a 8. században terjedt el. Lényege: szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tartanak Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére. A nagyhét kiemelkedő időszaka a „három szent nap” (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtököt a 4-5. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére. Ekkor a harangok „Rómába mennek”, és a csöndes gyász időszaka veszi kezdetét. A magyarországi falvakban volt szokás, hogy az idő múlását és a szertartások kezdetét ilyenkor kereplőkkel jelezték. Ezen a napon történik a püspöki székesegyházakban az olajszentelés. A pápa Rómában 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg hagyományosan (a tizenharmadik Pál apostolt jelenti), a püspök 13 kanonokét vagy szegényét. Az újabb liturgikus rendelkezések szerint a plébános is elvégezheti ezt a szertartást, ha azt lelkipásztori szempontból gyümölcsözőnek látja. Nagycsütörtökön van még az oltárfosztás: ilyenkor min- j dent leszednek az oltárról, csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának a szimboli- zálására. Az új liturgikus előírások szerint a papoknak e napon kell megújítaniuk az esküjüket. Nagypéntek Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés ünnepe, a legnagyobb böjt és gyász napja. Tápió menti falvakban rántott levest és kifőtt tésztát ettek ilyenkor. Általános szokás volt az is, hogy nagypénteken nem sütöttek kenyeret, de ezen a napon tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat és a földművelést is. A nap kiemelkedő része a kereszt imádása. Az ünnep nagypéntek estétől nagyszombat estéig tart. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely 8. századi pogány eredetű szertartás, ezt követi a keresztvíz-szentelés, majd a vigília, vagyis éjjeli mise, amely már a feltámadást ünnepli. • VARGA Görög katolikus eseménynaptár Az esztergomi görög katolikus templomban nagyszerdán délután öt órakor lesz az előszenteltek liturgiája, nagycsütörtökön kín- szenvedési evangéliumok, míg nagypénteken liturgia és sírbatételi vecsernye lesz, az utóbbi két esemény időpontja is délután öt óra. A ' feltámadási szertartásra nagyszombaton öttől kerül sor. Ezt követően húsvét vasárnapján délelőtt tíztől liturgia és pászkaszentelés, másnap, hétfőn pedig körmenet lesz szintén tíz órától. A nagyhéti és húsvéti program kedden, március 29-én a délután öt órakor kezdődő liturgiával ér véget. A szórvány területén még Tatabányán lesz ünnepi liturgia, húsvét vasárnap öt órakor a bánhidai plébániatemplomban. • GK Fizika nélkül Március 31-én délután két órától a József Attila Általános Iskola aulájában Szabó Gábor a Szegedi Egyetem tanára, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat főtitkára „Lehet-e élni fizika nélkül?” címmel előadást tart. A Fizika éve 2005 elnevezésű rendezvényre az iskola igazgatósága várja az általános és középiskolás tanárokat, valamint az érdeklődő diákokat is. • NIL Családi házak Srí Lankán, az esztergomiak felajánlásaiból Nyugtalanító hírek érkeznek ugyan Srí Lankáról, de a magyar falu építésén továbbra is folyamatosan dolgoznak. A nyugtalanságra az adhat okot, hogy a térség déli részén dolgozó Magyar Karitasz csoportot veréssel fenyegették a halászfalu tehetősebb lakói, akik a szökőár óta rettegésben tartják a környéket. A csapat közös elhatározással azonban úgy döntött, hogy nem hagy fel munkájával. A Srí Lanka-i konzulátus és a Magyar - Srí Lanka-i Baráti Társaság közös felhívással fordult a segíteni szándékozó állampolgárokhoz, hogy a szökőárt követően anyagi támogatásukkal járuljanak hozzá egy magyar falu felépítéséhez. Srí Lanka tiszteletbeli konzulja - Padma Gannoruwa - az adományok gyűjtésére bankszámlát nyitott „Srí Lanka újraépítése” névvel, amelyre folyamatosan várják a pénzbeli felajánlásokat. Az esztergomi gyűjtés eredményeként közel kétszázhatvanezer forint gyűlt össze, amelynek mintegy a felét Meggyes Tamás polgármester ajánlotta fel. Ennek még csak egy részét utalta a város a jótékonysági bankszámlára, de több önkormányzat adományára is várnak még, tudtuk meg a tiszetletbeli konzultól. Magyarországon eddig körülbelül hatvanmillió forint gyűlt össze, de a végleges ösz- szegre április közepéig még várni kell. Ekkor lehet majd tudni, hogy egy-egy település adományából hány ház épülhet fel Srí Lankán. A cél minimum százötven ház felépítése volna, négy-öt személyes családok számára. A földmunkákat és az alapozást állami támogatással már elkezdték, így a magyar baráti társaságnak erre nem kell költenie. Húszhektáros területről van szó, amit a Srí Lanka-i kormány jelölt ki Hambantota tartományban, a magyar falu építésének helyszínéül - mondta el a konzul. A kétszobás, összkomfortos tégla-beton épületeket ottani anyagokból, helyi emberek építenek majd fel. Ha áprilisban megkezdődnek a munkák, körülbelül fél év múlva új falu születhet a katasztrófa sújtotta övezetben, ami majdnem ezer rászorulónak szolgálhat otthonul. A bankszámla él még néhány hónapig, hiszen a falu későbbi fenntartásáról is igyekszik majd gondoskodni az esztergomi társaság. A bankszámla szám megtekinthető a www.srilanka.ne.hu email címen. • -JRG„Egyszerre katolikus és magyar” Tartalmas és elgondolkodtató másfél órát tölthetett a Helisher József Városi Könyvtárban mindaz, aki múlt pénteken részt vett a „Mű- hely-hidak” címet viselő találkozósorozat könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésén. Az est főszereplője Burián László ebedi esperes-plébános és Csicsay Alajos párkányi író-pedagógus volt, akikkel Nagyfalusi Tibor beszélgetett „közös” kötetükről, a három éve megjelent „Hiszek a szeretet végső győzelmében” című könyvről. Burián László visszaemlékezései alapján képet kaphatunk egy felvidéki magyar katolikus pap küzdelmes, viszontagságos, de igaz hittel erősített életéről, mely egyben kortörténetként is olvasható. Ritka alkalom, hogy valakit ennyire hitelesen és magától értetődő természetességgel hallhatunk beszélni magyarságról, hitről, igazságról, egymás elfogadásának szükségességéről. „Laci bácsi” - ahogy legtöbben hívják - így foglalta röviden össze a könyv tartalmát: „Egy pap élete, aki semmi rendkívülit nem tett, csak örömmel és szeretettel végezte a munkáját”. Tanított - mert mint mondta, a pap elsősorban pedagógus -, szolgált sok helyütt a Felvidéken hívőt, nem hívőt egyaránt, két évet pedig magánzárkában töltött politikai fogolyként. Szenvedéseiről nem beszélt, egész habitusa azt üzente a jelenlévőknek: humorral és emberi tartással, megalkuvást nem ismerő töretlen hittel a legnehezebb helyzet is túlélhető, tanulsággá formálható. Sajátos derűvel tekintett vissza azokra az időkre, amikor nem volt veszélytelen a „papokkal barátkozni” és a plébánosokat „éjszaka időnként meglátogatták”. Esztergomi diákéveire és a városra szintén szeretettel emlékezett az idős esperes, annak ellenére, hogy a felvidéki kispapok fogadtatása a visszacsatolás után nem volt éppen barátságosnak mondható. Egy olyan embert hallgathattunk aznap este, akitől elleshető annak a módja, hogyan építhetünk szellemi és lelki hidakat szlovákok-magyarok, anyaországi és „odaáti” magyarok közé a kölcsönös tisztelet és összetartás jegyében. • Szabó Hainalka hévíz etterem Esztergomban, a Bástya sétányon Telefon: 33/312-193 Házias, magyaros konyha, hidegkonyhai készítmények széles választéka. 40 személyes önkiszolgáló étterem, 72 főre hagyományos kiszolgálás, 50 fős különterem. Rendezvények, esküvők, ünnepi, családi rendezvények helyben és kiszállítással, teljes szerviz szolgáltatással! Vendégeink igénye szerint alapanyagainkból előzetes szóbeli megrendelésre bármit elkészítünk! k Várjuk kedves
