Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-05 / 45. szám
2005. március 5., szombat • HÍDLAP hídlapmagazin Nem az elsők akarunk , hanem a legjobbak Valószínüteg nincs ember a városban, akinek ne furdalná az oldalát a kíváncsiság. Vajon mi lesz a mostani sóderdomb helyén, hol bújnak most még láthatatlanul a medencék, és egyáltalán, milyen lesz az egész. Mit ad majd nekünk, mitől lesz olyan különleges, s hogy mitől fogjuk majd nagyon szeretni. Addig is, míg mindez kézzelfoghatóvá, használatba vehetővé válik, Lengyel József, az Esztergomi Fürdő Rt. igazgatója mesél az épülő látványfürdő most még láthatatlan részleteiről. Sokrétű szolgáltatás A fürdőben a szolgáltatás három fő részre oszlik. Élményrészlegre, vvell- nessvilágra és gyógyászati egységre. Az összesen IS ezer négyzetméternyi területből 2000 négyzetmétert tesz majd ki a vízfelület, a medencék egv része a fedett részen, a többi pedig a szabadban lesz. A kilenc medence közül két csúszdamedence épül, ugyancsak két medence a gyerekeknek, egy hullámmedence, két termálvizes, valamint egy sportmedence. Rengeteg úgynevezett élményelem kerül majd a medencékbe és a szárazföldre is, lesz vízágy, vízsugaras élményelem, gejzír, barlang és például a gyerekeknek szóló vízvilág. Egy, a medencébe épített vár nyújt majd nekik különös elfoglaltságot, hiszen az építmény egyes részei mozgathatók, átépíthetők lesznek. Az élményfürdőrészleg igazán alkalmas lesz családi programok szervezésére, mert a kínált szórakozási és pihenési lehetőségek minden korosztályt kielégítenek. Ebben ugyancsak nagy szerepet kap majd a szárazföldi gyermekmegőrző, amit a kicsik akkor is élvezhetnek, ha szüleik valamelyik wellness vagy éppen gyógyászati programon vesznek részt. Egyedülálló megoldások A fürdő egyes részeiben több Magyarországon egyedülálló megoldás is megvalósul, mint például a csúszdákon belüli látványelemek. Eddig még nálunk nem használatos kiegészítők gazdagítják a siklás élvezetét, Japán high-tech szórakoztatóipari elemekkel - stroboszkóp, hang- és fényhatások - egészülnek ki a csúszdapadok. Rengeteg programra kínálkozik majd lehetőség, épül egy mászófal is, melynek érdekessége, hogy a vízből fog indulni. A különféle ügyességi versenyek lehetősége mellett lesz éjszakai fürdőzés, éjszakai programok és zenés megmozdulások. A nagy zöldfelületek mellett valószínűleg kiemelt érdeklődésre tarthat számot az első emeleti terasz, ahol a 4-500 négyzetméteres füvesített napozó fogadja a napsütésre áhítozókat. Építészeti szempontból is sok egyedi elgondolást tartalmaz az épület, zöld felületeivel harmonikusan illeszkedik majd a városkép egészébe. Wellness és gyógyászat Az egészséget szolgáló wellness- részleg ezer négyzetméter területen fogadja vendégeit. Elvezhetik a négy különböző tematikájú szaunát, a tradicionális törökfürdőt (Japán és Azsia-medencék), a pihenő szerájt. Az élményzuhanyok mellett talpmasszázs, Kneipp-kúrák, klub jellegű pihenők kényeztetésében vehetnek majd részt. Az itteni légkör teljesen eltér majd az élmény-részleg pezsgésétől, nyugalmat, felfrissülést adnak a terápiás foglalkozások, a salaktalanító és fogyasztó, valamint a stresszoldó kúrák. A wellnesshez tartozó szépségfarmon a tengerből kivont ásványi anyagok segítik a kezelések során a bőr regenerálódását, nyugalmat hoznak testnek és léleknek. A gyógyászati részleggel új egészségügyi szolgáltatással gyarapszik a város, a hagyományos fizikoterápiás kezelések mellett beutaltak és magán betegek is igénybe vehetik a masszázsokat, a súlyfürdőt, a szárazföldi-és vízi torna szolgáltatásait. A magnetoterápiás kezelések kiegészülnek még csontritkulás és légzéskezeléssel, kádfürdőkkel. A gyógyászati tevékenység a Vaszary Kolos Kórházzal együttműködve valósul meg, két műszakban, de hétvégenként is fogadják majd a betegeket. Hiányt pótol a fürdő Az élményfürdőben várható szolgáltatások legtöbbje eddig csak drága pénzért, úgynevezett szállodai kiegészítő szolgáltatásként voltak megvásárolhatók. Nagy űrt tölt be az építmény, a turizmus színvonalának emelkedésével az eddig külföldre járó vendégek is megfelelő minőséget kapnak majd. Lényeges, hogy a fürdő nem vetélytársa, hanem kiegészítő modulja lesz a környékbeli strandoknak és termálfürdőknek. A sok látvány és élményelem mindenképpen változatosabbá teszi a környékre látogatók programjait. A fürdő megépülése Esztergom jövőjét szolgálja, hiszen a rendszerváltás óta egyre fejlődő turizmus a kiváló földrajzi adottságokkal és szellemi kincsekkel rendelkező város vonzerejét növeli. Túl kell jutni azon, hogy a Magyarországot a csárdás, a pörkölt és a Kilenclyukú híd jellemzi. A modern értékek kiegészítik a múltat, biztosítják a jövőt. • Lőrincz Zsuzsa Világra szóló lehetőség a magyar gyógyturizmus előtt Merre tovább, hajönnek a magyarok? Magyarország gyógyvíznagyhatalom. Szerencsére már nemcsak kiváló minőségű vízzel, bővizű kutakkal rendelkezünk, hanem fürdőink, hoteljeink és szolgáltatásaink is irigylésre méltóak. A kérdés az, milyen stratégiát folytasson az ország az uniós csatlakozás után? Gvógyvízbőségben együtt emlegetnek bennünket Japánnal, Olaszországgal, Németországgal és Izlanddal. Bár Izlandot leszámítva Magyarországon van a világon a legtöbb gyógyvíz-forrás, az ország területének 80 százaléka alatt termálvíz található. Összesen 1300 működőképes forróvizű kutat tartanak nyilván és több, mint négyszáz termálfürdővel, közülük 38 gyógyfürdővel büszkélkedhet az ország. A kormány az elmúlt két évben mintegy 120 milliárd forintot fordított a gyógyfürdők és a gyógyszállók fejlesztésére, így ma a fürdőink többsége modern technikával rendelkezik, és a legkorszerűbb egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja. Az utóbbi évek fürdőfejlesztési programja már olyan bőséges kínálatot teremtett, ami több nyugat-európai országban is felvetette a kérdést: merre tovább, ha az unióba lépnek a magyarok? Különösen az osztrákok vették komolyan a magyar gyógyturizmus izmosodását, s más hatékony lehetőségük nem lévén, igyekeztek előre menekülni. Egy olyan programot hirdettek meg, melynek egyetlen célja Ausztria vizeinek és fürdőinek újrapozi- cionálása. A marketingfogásnak köszönhetően zajos sikereket könyvelhetnek el, hiszen az „Ausztria Európa wellnesközpontja” hangzatos szlogen máris jótékonyan hat az ottani termálturizmus alakulására. A kezdeményezés magyar szempontból már kevésbé tekinthető kedvezőnek - állapítja meg Eőry Edit, a Magyar Turizmus Rt. vezető termékmenedzsere. Még szerencse, hogy a sors kegyes a magyar gyógyidegenforgalomból élők számára. Az Európai Unió különböző interregionális együttműködésének köszönhetően ugyanis nagyon sok uniós forrás nyílt meg a fejlesztésre váró osztrák gyógyfürdők előtt, ám azzal a feltétellel, hogy a programba be kell vonniuk más országokat, illetve régiókat is. így jött létre a máig gyümölcsöző interregionális együttműködés Steiermark, Burgenland, Szlovénia és a Dunántúl között - mégha óriási dilemma forrása is a hatékony együttműködés a magyar viszonyokat irigykedve szemlélő osztrákokkal. Hiszen Magyar- ország versenyelőnye óriási Európában a gyógy- és ásványvizek minősítésének szigorát tekintve. Ezért mielőbb összehangolt, koncentrált európai parlamenti lobbizásra volna szükség annak érdekében - állítja Eőry Edit -, hogy a magyar vizek jobb minősége tükröződhessen az anyagi haszon mértékében. Ameddig ez nem történik meg, a fantasztikus minőségű vizeink többnyire a boltokban túlértékelt, szimpla Alpok- beli hólével vagy a mérsékelt ásványi- anyag-tartalmú forrásvizekkel kénytelenek versenyezni. Mivel azonban a jelenlegi uniós szabályozás a hóié forgalmazásának kedvez, a magyar vizek piaci lehetőségei szűkösek. Sajnos az Európai Fürdőszövetségben (ESPA) szintén túlzott francia, osztrák és német dominancia érvényesül, s rajtunk kívül mások nem érdekeltek abban, hogy az ásvány- és gyógyvizek minőségi besorolásánál magasabbra tegyék a mércét, mert azzal mi jutnánk behozhatlan piaci előnyökhöz. Bármily hihetetlenül hangzik, Ke- let-Magyarországon vannak az igazi kincseink, például a Duna-kanyar- ban. A Dunántúl is bővelkedik termálvízben, de nagy mennyiségben sokkal inkább az Alföldön fordul elő kiváló minőségű gyógyvíz. Ebben a régióban sem állt meg az idő, máris körvonalazódnak azok az együttműködési formák a keleti szomszédainkkal, amelyek a jövőben a PHARE interregionális együttműködés keretében hasznosítanák a vizeket. Az ország uniós csatlakozása óta tapasztaltak azonban lehűtötték a felfokozott piaci várakozásokat, vagyis hogv május 1. után a külföldi társadalombiztosítók által finanszírozott betegek nagy számban özönlik el a magyarországi gyógyfürdőket. A gyógy- turizmusban dolgozók titkon remélték, hogy a határnyitással egy időben végleg felemelkednek a sorompók a tehetősebb külföldi betegek előtt. Csakhogy azóta kiderült, a német társadalombiztosítók ma sem fedezik betegeik magyarországi gyógykezelését. Mivel továbbra is államközi megállapodás szükséges az Európai Unióban a sürgősségi betegellátáson túli orvosi kezelések finanszírozására, még sok időnek kell eltelnie, mire ez a gyakorlat megváltozik. A Magyar Turizmus Rt. vezető termékmenedzsere mindenesetre szilárdan állítja: a magyar gyógy-idegenforgalom árai jelenleg is rendkívül versenyképesek, bizonyos kezeléseknél nálunk az osztrák díjak harmadáért, ötödéért igény- bevehetők a szolgáltatások. A jövőt illetően azért még optimistábbak lehetünk. Most van előkészítés alatt a tíz évre szóló nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, ami előreláthatólag ősszel kerül a parlament elé. Ebben meglehetősen markáns helyet foglalnak el az egészségturizmus fejlesztésével kapcsolatos elképzelések. Bár minden természeti adottságunk megvan hozzá, hogy a gyógy-idegenforgalom- ban nagyhatalmak legyünk, folyamatos fejlesztések nélkül nem tudunk lépést tartani a konkurens országokkal. A korábbi Széchenyi-tervnek még kiemelt alprogramja volt a turizmus fejlesztése, ám ahhoz, hogy a megkezdett, tőkeigényes úton végighaladhasson az ágazat, újabb gáláns kormányzati intézkedésekre volna szükség. Sajnos azonban kimaradt a 2007-ig érvényes Nemzeti Fejlesztési Tervből a gyógyturizmus, mert indoklás szerint csak akkor szerepelhetne a dokumentumban, ha azt az Európai Unió kifejezetten kérné. Kormányzati körökben még azt is kérdésesnek tartják, hogy egyáltalán érdemes-e az eddigi intenzitással tovább fejleszteni fürdőinket. A szakmai szervezetek mindenesetre figyelmeztetnek: a késlekedéssel komoly hátrányba kerülhetünk a nálunknál sokkal szerényebb gyógyvízadottságú Csehországgal és Ausztriával szemben, csak mert a két ország fejlesztési tervében fontos fejezetként szerepel a gyógyidegenforgalom. Figyelemreméltó, hogy a legnagyobb itthoni befektetők még a tervezés idején 5 éves megtérüléssel számoltak, azonban a valóságban már 2 év alatt megtérült a beruházásuk. A gyógy turisták ugyanis az átlagot messze meghaladó számú vendégéjszakát töltenek az országban, egy-egy kúra átlagosan 10 napos itt tartózkodást és bőkezű költekezést jelent. A gyógy-idegenforgalomban nincs szezon, egész éven át tart, és saját egészségükre nagyon sokat hajlandók fordítani a rászorulók. Ugyanez vonatkozik a gyógyturizmus másik feljövőben lévő ágára, a speciális ellátást és szolgáltatásokat nyújtó, gyakran termálvízre épülő wellneskúrákra. Az előzőek után talán nem meglepő, hogy az osztrák és német wellneshotelek szolgáltatásainál lényegesen olcsóbbak és jobbak a magyarországiak, bár itt sem olcsó mulatság az egy-két hetes relaxációs, stresszmentesítő turnus. Ezer eurós árat alapul véve azonban mérget vehetünk rá, hogy ezért a pénzért garantáltan sokkal több mindenhez juthat hozzá egy vendég Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. A magyar turizmus jövőjét pedig sokban befolyásolhatja, hogy a gyógy- és termálszállók kihasználtsága a legjobb országszerte, eléri a 70-80 százalékot, de utána azonnal a wellneshotelek következnek a 60 százalék feletti aránynyal, ami egy új vállalkozási területen több, mint figyelemreméltó eredmény. • Varjú Frigyes
