Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-05 / 45. szám

• HIDLAP • 2005. március 5., szombat hídlapmagazin Varga Péter jegyzete Éljen minden bájos szép nő! Nőnap és anyák napja. Másról szól mindkettő, bár ami a hiva­tást illeti, a nő anya lesz, képvi­selve így a legszebb hivatást, amelyről ember csak álmodhat. Nem véletlen azonban, hogy a nőnap gondolata elsőként csak a huszadik század fordulóján me­rült fel, míg az anyák napja örök, mint maga az anyaság. Szorosan összekapcsolódik azzal a ténnyel, hogy a nők, korábban volt hivatá­suk, vagyis a gyermeknevelés mellett ekkoriban kényszerültek el dolgozni, ílymódon alakítva át a klasszikus családmodell korábbi struktúráját. 1889-ben Clara Zetkin Párizsban, a Második ln- ternacionálé alakuló kongresszu­sán megtartotta első beszédét a nők problémáiról. Hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. A ko­rábban ténylegesen a családi kö­telékekhez kapcsolódó nők és anyák ettől kezdve vehettek részt a közéletben. Az Amerikai Egye­sült Államokban 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőnapot, ám ez még nem volt egyetemesnek tekinthető. 19 Ki­ben azután a Koppenhágában egybegyűlő Szocialista Interrraci- onálé alapította meg a nőnapot, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt és segít­ségként az egyetemes női válasz­tójog kivívásához. A javaslat egy­hangú támogatásban részesült a konferencia 17 országból érkezett több, mint 100 résztvevője részé­ről. Az előző évben Koppenhá­gában hozott döntés értelmében a nemzetközi nőnapot első alka­lommal Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ün­nepelték meg március 19-én. Több, mint egymillió férfi és nő vett részt ezeken a gyűléseken. A szavazói és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték. 1913-1914-ben, miután kétmillió orosz katona esett el a háború­ban, az orosz nők ismét február utolsó vasárnapját választották, hogy „kenyérért és békéért” tün­tessenek. A politikai vezetők elle­nezték a tüntetés időzítését, de a nők mindezek ellenére kitartot­tak. A többi már történelem: négy nappal később a cár lemon­dásra kényszerült és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazás jogát. Ez a történelmi vasárnap az Oroszországban ak­kor használt Juliánusz-naptár sze­rint február 23-ára esett, az álta­lában használatos Gergely-naptár szerint viszont március 8-ra. A követelés mindenesetre igazságos volt, és bármely naptári időszá­mítást vesszük is alapul, méltó, hogy a közéletben való részvétel jogával rendelkezve is „éljen min­den bájos szép nő”! Bőjtmás hava Mint annyi más nép, így a magya­rok is a maguk nyelvén, különböző­képpen nevezték el az egyes hónapo­kat. így lett a január Boldogasszony hava, a február Bőjtelő hava, a márci­us pedig Bőjtmás hava. Az elnevezé­sek ünnepekhez kötődnek, a böjtöt a farsang előzi meg, majd a negyven nap önmegtartóztatás után követke­zik a húsvét, a kereszténység legna­gyobb ünnepe. A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természet­hez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is be­folyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettősében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ün­nepek osztottak fel. A tavaszi napéjegyenlőséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelen­tette számukra a fényt, a Nap feltá­madását. Nagyon sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. Sok nép te­remtett olyan istent magának, kinek élete, halála, feltámadása a tél és a nyár természeti ritmusát követi. Ok jelképezik az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban. A feltámadás gondolata mély em­beri vágy - az élet győzedelmesked­jen a halálon, az elmúláson! A ke­resztény vallás egyik legnagyobb ün­nepe a húsvét, Jézus halála és feltá­madása a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszün­nep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a ter­mékenységgel kapcsolatos ünnepsé­geket. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusz­títása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokása­inkat teszi színesebbé. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jel­legzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tré­fás háborúsága volt. A húshagyóked­di (farsang utolsó napja) játék szereplői szalmabábok, s a legyőzött Ciberét végigvitték a falun, eléget­ték, vízbe vetették vagy keresztül­dobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget. A húsvét mindazonáltal a kialakult és sokhelyütt még eleven népszoká­sok mellett elsősorban a keresztény­séghez kapcsolódik. De az kérdés, hogy mikor is ünnepeljük, hiszen a változó ünnepek sorába tartozik. A húsvét egybeesik a tavaszi napéje­gyenlőség idején tartott termékeny­ségi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Napja az 1582-ből származó egyházi szabály­zat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. Idén márciusban ünnepli a keresztény világ Jézus ha­lálát és föltámadását. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utá­ni hét húsvét hete, egyes magyar vi­dékeken a fehérhét fehérvasárnapig tart. Lassan tehát vége a böjti idő­szaknak, és ki-ki a maga hite szerint és a maga módján kezdheti ünnepel­ni a várva várt tavaszt. • P. Rein Bajor Ágost, a holnap kultúrháza A Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó kiemelt szerepe Esz­tergom városának kulturális élete szempontjából elvitathatatlan, no­ha sokan e név hallatán nem is tudják miről van szó. Ám azonnal érthetővé válik ez a kijelentés, ha azt mondjuk „zöldház”. Bizony az egykori Szabadidőközpont Bajor Ágost - a zseniális, és ízig vérig esztergomi festő - nevét felvéve ébred csipkerózsika álmából, és új szemlélettel vág neki a huszon­egyedik századnak. Talán nincs is olyan kulturális terü­let, művészeti ág, hobbi, szabadidős te­vékenység vagy szórakozási lehetőség, ami ne jelenne meg a Bajor Ágost Mű­velődési Ház és Kultúrmozgó kínálatá­ban. Főként, ha hozzátesszük, hogy itt működik a városi mozi, itt kap helyet a város elektronikus médiája, számos ci­vil szervezet, egy hangulatos művész- kávézó, valamint az alagsorban egy könnyűzenei szórakozóhely. Ha valaki kézbe veszi a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó havi műsorfüze­tét, vagy ellátogat a www.egomkul- tur.hu weboldalra, rögtön láthatja, hogy programokban sincs hiány, s jó­formán minden napra jut valami na­gyobb esemény. Az elkövetkező né­hány hónap programjai közül ezért csak a legfontosabbakat emeljük ki. Március 17-én Szerelem, O! címmű világsikerű színdarabot tekinthetik meg az érdeklődők, parádés szereposztás­ban. Hegyi Barbara, Lukács Sándor és Tahi-Tóth László előadásában színre vitt Schisgal darab, a világ számos szín­padán aratott már sikert. Március 19-én Mátyás király és az ördög címmel gyer­mekszínházi előadás lesz, a nagy érdek­lődésre való tekintettel délelőtt és dél­után is. Április 2-án az exM.É.Z. együt­tes (mai nevén EXM) koncertjét hall­gathatjuk végig, miután az aulában Németh Ági ír táncos tart táncházat Április 14-én Szeretni bolondulásig címmel, Gergely Róbert főszereplésé­vel láthatnak egy újabb nívós zenés színdarabot, Szécsi Pál szerelmeiről, majd április 19-én a Los Andinos zene­kar Ellopott láma című zenés gyermek­előadása kerül színpadra. Az állandó jelleggel működő Esz­tergomi Művészek Céhe galériája mellett még két kiállítótérrel várjuk a művészetek kedvelőit. Március 19-én nyílik meg a kávézó fotógalériájában Raáb Zoltán fotográfus kiállítása, majd 22-től az aulában ezzel párhuza­mosan lesz látható Wolner Pál fotog­ráfus Párizs című kiállítása. Április elején a szabad sajtó tiszteletére és a költészet napja alkalmából a Hídlap sajtófotóiból nyí­lik kiállítás, májusban pedig az új uta­kat kereső fiatal esztergomi Százlábú Csoport kiállítása lesz látható. A városi mozi szerepét ellátó Kultúrmozgó kínálatában egyre in­kább a tematikus vetítésekre kerül a hangsúly A környezetvédelmi temati­kájú Zöld Mozi sorozat mellett márci­ustól beindul a Magyar tabló sorozat, amely a magyarság történelmét mu­tatja be mozgóképen, valamint az Uniós filmek hétvégéje, melynek ke­retein belül minden hónapban egy- egy uniós ország filmjei lesznek teríté­ken. A tematikus sorozatokhoz a leg­több esetben közönségtalálkozó is kap­csolódik. Mindemellett egyre nagyobb sikerrel zajlanak a Hétvégi családi vetí­tések is. Ezen kívül a Kultúrmozgó lesz a helyszíne június elején a Mozi­ünnepnek, amelyhez filmplakát-kiállí- tás is kapcsolódik majd. Az év talán legnagyobb lélegzetvéte­lű programja a MÚZSÁK 2005 sza­badtéri fesztivál, amely a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóhoz kötődő amatőr csoportok több napos bemutatkozó fesztiválja. A május 27- 29. között megrendezésre kerülő ingye­nes kulturális esemény helyszíne ezút­tal a művelődési ház és környéke lesz, ahol kézműves bemutatók, tánc és könnyűzene, zenészek, csepűrágok ka- valkádja, színjátszók bemutatója, mű­vészeti csoportok szabadtéri kiállítása és táncház, a Kultúrmozgóban pedig nonstop ingyenes filmvetítés várja az érdeklődőket. A vasárnapi program­ban reggeltől késő délutánig gyermek­napi játszóház szerepel, mókás vetélke­dőkkel, interaktív játékokkal, bábelő­adással és gyermekműsorokkal. • SE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents